Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-12 / 128. szám
Klimó György, a XVIII. századi Pécs kulturális felemelkedésének megalapozója Kétszáz éves a PÉCSI EGYETEMI KÖNYVTÁR A pécsi nyomdászai: elméit ;vi, valamint a Pécsi Egyetemi könyvtár ez évi kétszáz éves évfordulója arra a férfiúra irányítja a figyelmet, aki a XVIII. századi Pécs kulturális felemelkedésének megalapozója és elindítója volt. E férfiú Klimó György pécsi püspök, akiről kétszáz esztendő távlatából túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy személyében a török idők utáni Pécs legnagyobb egyéniségét tisztelhetjük és egyértelműen azt is, hogy városunk országosan is értékelt kulturális rangját az ő tevékenysége alapozta meg. Már közhelyszámba megy, hogy a török uralom alól felszabadult Pécs milyen tönkrement, néptelen állapotban volt. Ugyancsak tudunk arról, hogy a török uralom előtti Pécs milyen virágzó életet élt a Nagy Lajos által alapított dominikánusegyetem, vagy éppen a Mátyás udvarából sugárzó reneszánsz szellemiség, Janus Pannonius püspöksége korában. A sivár jelen személyes tapasztalata és a múlt gazdag kultúrájának olvasott ismerete egyképpen indítékai lehettek az 1750-es években Pécsre érkező Klimónak ahhoz a koncepciójához, hogy visszaadja a városnak régi fényét és szinte az egész Dunántúl kultúrcentrumá- vá alakítsa. Ezek ismeretében, úgy véljük, nem érdektelen, ha kissé köze!ebbről is megismerkedünk Klimó György személyével és azokkal a motívumokkal, amelyek mái" ható tevékenységét jellemezték. Kevés embernek adatik meg, hogy a születés és a halál dátumai közötti időben ilyen gazdagnak mondható életutat járjon be. Klimó igazi egyénisége szinte rejtély. Alig megfogható számunkra, hogy olyan rövid idő alatt hogyan volt képes oly magas fokú ismeretekre szert tenni. Am nemcsak tudott, hanem tudását alkalmazni is tudta és ez csak fokozta rendkívüli tehetségének, képességeinek értékét. Nagyszerű tárgyalókészsége, elismert ítélőképessége folytán hívta a kancelláriába Mária Te- -ézia a magyar ügyek tanács- odó'ának. Uqyancsak tartósan •gén-be vették képességeit az 1741 . 1751 és 1764-i orszáqqyű- léseke-v sőt kétízben is választott bíró vo!t megyék közti viszályok alkalmával. Igen meglepő, hoay a közjogi kérdésekben is milyen járatos volt. Ebbéli tudását és diplomáciai képességét ugyancsak próbára tették azok a körü'mények, amelyeket Pécsre jöttekor itt talált A város 1703 óta ún. püspöki földesúri joghatóság alatt állt Pécs polgársága kezdettől fogva minden erővel arra törekedett, hogy felszabaduljon ezen A S Á R N A P IEUEKIET feudális elnyomás alól. Klimó két elődje, Nessel rod és Beré- nyi szinte állandó harcban álltak a várossal, olyan fokon, hogy e küzdelem nemegyszer véres villongásokká fajult. És ekkor, Berényi halála után három évre, jött Klimó, az alacsony jobbágy-gyermeki sorból püspöki méltóságra emelkedett új „földesúr". Klimó elég hamar átlátta a helyzetet és egyéniségének megfelelően ő és a város viszonyában nem azt nézte és kereste, ami kettőjüket elválasztotta, hanem kereste a kiegyenlítődést. Tudott a város felszabadulási törekvéséről és ma már nyilvánvaló, hogy pécsi életének ez a probléma volt legsúlyosabb terhe, de akkor sem túlzunk, ha azt mondjuk: tragédiája. Mire alapítjuk ezt? Nézzük csak egyenként: 1. Klimó igen egyszerű sorból, saját szorgalmával felemelkedve sem felejtette el, hogy honnan jött és így igen jól megértette, mit jelent földesúri fennhatóság alatt élni. Tragikus volt tehát számára az, hogy éppen néki kell ezt a földesúri posztot betölteni. 2. Nagyon megszerette ezt a várost. Ezt sok módon gyakorlatilag is kimutatta, de legjobban talán azzal, hogy amikor Mária Terézia Csóky és Barkó- czy hercegprímások halála után kétszer is szerette volna Esztergomba vinni, — Klimó ellenállt és betegsége ürügyével ittmaradt szeretett városában. A város iránti szeretete azonban a felszabadulási törekvések folytán sajnos csak egyoldalú volt. Bármit is tett a városért, bárhogy is szeretett volna kezet fogni vele — megakadályozta a villongás, a város lakóinak ellentétes törekvése. Ez volt a második tragikus vonása Klimó és a város kapcsolatának. 3. Az előbbiekből folyóan az lett volna a természetes — és elveinek is ez felelt volna meg —, ha ő maga szabadította volna fel városát. Igaz. De az is igaz, hogy ismételt, írásba foglalt megnyilatkozásáról tudunk, amelyben burkoltan, vagy nyíltan kifejezésre juttatta, hogy 5 a várost felszabadítaná, mór csak az uralkodónő iránti hálából is, — de nem teheti, mert püspöki esküje tiltja az egyházi javak elidegenítését. Végül — hogy lelkiismeretén könnyítsen —, az ő helyzetében igen merész és még ma is csodálható lépésre szánta el magát: levélben fordult a pápához és kérte, oldozza fel esküje alól, hogy szabaddá tehesse városát. Válaszul a szentszéktől éles hangú dorgálásban részesült, megrótták, hogy Klimó egyáltalán ilyent kért, s hogy még akár feltételesen is hajlandó lett volna hozzájárulni a város felszabadításához. Valóban, ezt a súlyos konfliktust csak Klimónak 1777- ben bekövetkezett halála oldhatta fel. A halálát követő in- teregnum alatt 1780-ban meg is történt a város felszabadítása. A fentiekben vázolt, Klimó és a város közti feszültségből, sok minden következett. Klimó szinte lankadatlan leleménnyel — ma már úgy tűnik, hogy céltudatos törekvéssel — mindent elkövetett, hogy városának társadalmi, gazdasági és kulturális színvonalát növelje. Igen sokat tett a városért részben közvetlen, részben közvetve. A székesegyház folyamatos restaurálása, a megyében több mint 70 templom és mintegy 20 plébánia építése, a püspöki palota nyugati szárnyának kiépítése a csillagvizsgálónak tervezett toronnyal - nagy számú és jóhírű mesterembert vonzott a városba, akik közül sokan végleg leteleoedtek és ma is élő pécsi „tüke”-családok őseivé váltak. Nagyszerű elgondolás volt a saját telkén és költségén épített papiros malom, amelynek létesítésénél — méltóan hozzá — ismét a szegény, nincstelen gyermekekre gondolt. Ugyanis meghagyta, hogy a malom az iskola szegény tanulóit köteles ingyenes papírral ellátni. Klimó egyik legnagyszerűbb — de sajnos ismeretlen okból meg nem valósult — elgondolása az egyetem alapítási terve volt 1769- ben. Négy fakultást tervezett és ami igen érdekes, az egyetem mellé nyomdát is kívánt állítani. A nyomda iránti igénye oly nagyfokú volt, hogy 1772-ben szíves ajánló sorokkal támogatta a Pécsett nyomdát felállítani tervező Engel János Józsefet Pécsi évei alatt nagy gondot és jelentős összegeket fordított könyvtárának gyarapítására. A kor magánkönyvtárai között is kimagasló nagyságú, rendkívül sok irányú könyvtárát, Magyar- országon elsőként, nyilvánossá deklarálta. Méltán írta tanulmányában dr. Boros István: „S az a körülmény, hogy — mint ismeretes — a könyvtárat Klimó még életében, 1774-ben a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette anélkül, hogy az egyház hivatalos felfogásával ellenkező irodalom tanulmányozása elé korlátokat állított volna, még nyomatékosabb bizonyítéka annak, hogy jelentős hitbuzgalmi tevékenysége mellett is a nagyvonalúság és a korának haladó eszméivel szembeni megértés benne nemcsak mélyen gyökerező lelki adottság, de cselekedeteinek mozgató ereje is volt.” Ezek után, ha feltesszük a kérdést, hogy milyen ember volt Klimó György, akkor válaszul nem egy gőgös püspök-főúr, vogy dölyfös oligarcha földesúr képe rajzolódik elénk, hanem a XVIII. századi Pécs, de mondhatjuk: Magyarország egy kivételes képességű egyénisége, olyan, nagyon alacsonyról nagyon magasra emelkedett férfiú, aki püspöki méltóságában sem tagadta meg a földhöz ragadt paraszti osztályhoz való tartozását A fennmaradt hivatalos és magánjellegű írásokból igen KLIMÓ GYÖRGY eir.a ■ püspök. Klimó György pécsi püspök (Majer István rézmetszete 1838-ból) művelt, ugyanakkor derűs lelkületű, szelíd alaptermészetű egyéniség rajzolódik elénk. A kis bádogbögrét, mellyel szegény kisgyermekkorában élelmet gyűjtött a jólelkű szomszédoktól, megőrizte és a püspöki asztalnál előkelő vendégeinek mutogatta, nem szégyellte. Helyünk nem engedi, hogy életének minden részletét kifejtsük, de nem is ez volt a szándékunk. Csupán azt a Klimót kívántuk bemutatni, aki igazán volt. Nem azt, akit kétszáz év távlata megszépít, hanem azt, akit mai, a realitásokkal dialektikuson számotvetni tudó korunkban nem elfelejtenünk, hanem igenis tisztelnünk, emlékét megbecsülnünk kell. E sorok írója Klimó György életét és emlékét kutatva elszomorodva tapasztalta, hogy Pécs legnagyobb emberének sírja ismeretien. Ebbe belenyugodni nem tudott, szívós levéltári, valamint irodalmi kutatások és helyszíni vizsgálatok nyomán ma már ki meri jelenteni, hogy Klimó György sírja nem ismeretlen, hanem csupán jeltelen. Vizsgálatának összefoglalását az Országos Műemléki Felügyelő- séq elfogadta és jóváhagyta. Ilyenformán most már csak az illetékes egyházi szervek feladata, hogy a Székesegyház Corpus Christi kápolnájában, az oltár és a déli fal közti, rajzilag is meghatározott helyen, alkalmas módon megjelölje Klimó püspök sírját. Borsy Károly Sokan nem is gondolnak arra, hogy az orvosi diagnosztikában közhasználatú „röntgene- zés”, röntgenfelvétel készítése nem is olyan régi. Hiszen Röntgen a róla elnevezett sugarakat csak 1895-ben ismerte fel. Ezt követő években kísérletezték ki ezeknek a sugaraknak a gyakorlati használatát Tudóstanárok A pécsi főgimnázium — a jelenlegi Nagy Lajos Gimnázium — története visszatükrözi a magyar tudományos élet történetét is. Különösen a régebbi időben- akkor Pécsett még nem műEltönt pécs-baranyai irodalom A két Perczel Pécs belvárosának egyik ismert utcája a Perczel nevet viseli. Mivel a család rendkívül kiterjedt, kérdés, ki volt az utcanévadó? Eléggé nehéz ezt megállapítani, mert a család több tagjának is jelentős pécs- baranyai kapcsolatai voltak, így: Perczel Béla, akit 1875-ben igazságügyi miniszterré neveztek ki, Pécsett kezdte el tanulmányait; Perczel Béni szintén Pécsett végezte középiskolai tanulmányait, s már huszonegy éves korában Baranya megye aljegyzője, később a siklósi járás országgyűlési képviselője; Perczel Dezső 1868-ban Baranya megye első aljegyzője, később belügyminiszter lesz, s nagy szerepet játszik a polgári házassági törvény előkészítésében. Nevéhez fűződik a megyei közfekedés fejlesztése, így különösen a pécs—budapesti vasút létrehozása. Említhetnénk még Perczel Imrét is, aki 1848-ban Pécsett alispán, majd törvényszéki elnök lett. A szabadságharc bukása után azonban megtagadta a közösséget a szabadságharcban elmarasztalt Perczelekkel, még a nevét is Bonyhádyra változtatta csak azért, hogy a Bach- rendszerben megtarthassa császári-királyi megyei főnöki tisztségét. „Érdemei" elismeréséül már 1850 augusztusában megkapta a Ferenc József-rend kis- keresztes lovagi címét. Annál inkább kell szólnunk Vörösmarty Mihály két kiváló neveltjéről, Perczel Mórról és Miklósról, akik a Szózat lánglelkű költőjének hatására nemcsak hazafias, de demokratikus nevelésben is részesültek. Kettejük közül Miklós a pécsi Perczel utca névadója. Perczel Miklós honvéd ezredes 1812-ben Bonyhádon született. Bölcsészeti és jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, s igen fiatalon, már húszéves korában Baranya megyében aljegyző lett, és csakhamar szolgabíróvá választották. Két testvérével, Bélával és Mórral együtt a baranyai radikális reformerek egyike volt, akit a kormány — sok mással együtt — lázítási perbe fogott. 1848 márciusában Baranya vármegye követévé választotta, majd a kölesdi kerület képviselője lett. Miklós beváltotta a hozzáfűzött reményeket. 1848. március 19-én Pécsett azonnal megkezdte a katonaság toborzását; letépetté a fekete-sárga lobogókat, s helyettük a középületekre a nemzeti trikolórt rakatta ki. Népgyűlést hívott össze a Széchenyi téren, ahol kihirdette a jobbágyság felszabadítását, s megkezdte a honvédtoborzást. A rövidesen megalakult 7. honvédzászlóaljnak ő lett a nemzetőri őrnagya. A Jelacsics ellen induló honvédsereg pákozdi diadalában nemcsak a kormánybiztosként résztvevő bátyjának, neki is jelentős része volt. Több győzelmes csata után Batthyány Kázmér kormánybiztos Péterváradra, majd Aradra küldte várparancsnoknak. Aradon az a kellemetlenség érte, hogy oz időközben aradi hadparancsnokká lett Damjanich elzáratta, mert nem akart neki engedelmeskedni. Kiszabadulva részt vett a szerencsétlen temesvári ütközetben, majd a bukás után először Törökországba, majd 1851-ben feleségével, La- tinovics Herminával Amerikába ment, ahol eleinte francia nyelvórákat adott, majd később földet vásárolt, házat épített családjának. A Jersey szigeten gazdálkodó Mór bátyjával rövidesen Olaszországba utazik, de később reménytelenül visszatér Amerikába, ahol a polgár- háború kitörésekor lowa állam ezredessé nevezte ki, megbízta két ezred szervezésével és veze- tévével. Számos csatában vett részt, kitüntetéseket is szerzett. Az alkotmányos élet helyreállítása után Perczel Miklós hazatért, s 1868. május 26-án Baranya megye és Pécs város főispánja, később a főrendiház tagja lett. Nyugalomba vonulása után még öt éven át képviselte városunkat az országgyűlésben. Perczel Miklós még New Yorkban magyar borokkal kereskedett, sok értékes szőlészetiborászati cikket küldött haza. Naplója a szabadságharc történetének értékes dokumentuma. A pécsi utcanév adója hetven évvel ezelőtt, 1904-ben halt meg Baján. Dr. Tóth István Tudóstanárok a századelő gimnáziumaiban Az első pécsi röntgenfelvétel ködött egyetem — a gimnázium volt a tudományos kutatásnak is a legfontosabb helyi bázisa. Ez is oka annak, hogy a régeb- gi gimnáziumok rendszeres követelése volt a tanáraitól a szaktudományok művelése: a tudós tanár típusának kialakítása. Ennek az elvárásnak egy érdekes dokumentuma került elő nemrégen a Nagy Lajos Gimnáziumban. Egy 1911. október 29-cel dátumozott röntgen fénykép, amely feltételezhetően az első pécsi röntgenkép. Belenézett a tárcába... A gimnázium 1909/10. tanévi értesítőjéből tudjuk, hogy abban az iskolai évben a természetta- ni szertár egy Ruhmkorf-féle szikrainduktorraj és egy röntgencsővel gazdagodott 430 korona értékben. (Ez az összeg ma kb. 50 000 forintnak felel meg, tehát beszerzése ma is jelentős lerme.) A fizikaszertár őre ebben az időben Magdics Gáspár. Tagja a kir. Magyar Természettudományi Társulatnak, a Matematikai és a Fizikai Társaságnak, a Szent István Társulatnak. Feltételezhetően ő folytatott fényképezési kísérleteket Rtg-csővel. és az 1911. október 29-én sikerrel járt Feltételezhetően bőrtárcában elhelyezett kulcsokat, és egy fémpénzdarabot fényképezett le. Érdekes megemlítenem, hogy a szekszárdi gimnáziumban kb. ugyanezen években szintén készített Rtg-fényképet Schvirián György tanár. Az általa készített felvételt a sorok írója a harmincas évek elején még látta: bőr pénztárcában egy kapukulcs volt Darwin mellett... Az 1910-es Értesítőben egyébként Magdics Gáspárnak egy hosszabb tanulmánya is megjelent Tanulságosabb fejezetek a természettudományok köréből címen. Ez a tanulmány azért is érdekes, mert betekintést nyújt az akkori iskolánk oktatási szellemébe. Igen pozitívan nyilatkozik még ma is modernek tekintett természettudományos tételekről. Nagyon pozitívan értékeli Darwin elméletét is. Ilyen tanárok aztán kiváló tudósokat neveltek. Az akkor végzettek között ma is élő kiváló természettudósunk nevét Is megtaláljuk. Dr. Rajczi Péter
