Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-31 / 147. szám
1974. május 31. DUNANTOLI NAPLÖ Hol tart ma Baranya mezőgazdasága? Síkvidéki vízrendezés új módszerrel A felszabadulás után a nagyüzemi gazdaságok létrejöttével az 1960-as évek második felétől kezdve lehetett szervezett formában, állami támogatással a meliorációs munkákat és ennek keretében a drénezést megkezdeni. A drénezéshez hagyományos cserépköveket használtunk azzal a különbséggel, hogy a kézi rakás helyett gépekkel végezzük a fektetést. A nyugati országokban (Hollandia, NSZK, Anglia) már a korábbi években megkezdődött az égetett agyagcsövek műanyaggal való felváltása és az utóbbi években eg^re nagyobb mértékben terjed felhasználásuk. Külföldön úgynevezett perforált gégecsöveket alkalmaznak, illetve használnak alagcsövezés- re. A külföldi tapasztalatok alapján a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kultúrtechnikai Tanszéke 1965-ben megkezdte a hazai viszonyoknak megfelelő, korszerű műanyagdrénes eljárás kidolgozását. A tanszék korábbi kísérletei és konkrét helyi vizsgálatai alapján a Hungária Műanyaggyártó Váljalat által előre gyártott egyenes, lágyítómentes PVC csövek fel- használásával alakította ki a ma felhasználósra kerülő szívó és gyűjtő csöveket, valamint a kötőidomokat. A zalavári kísérlet tapasztalatai alapján 1971-ben Baranya megyében a magyarteleki Vörös Oktober termelőszövetkezet területén — bár kísérleti jelleggel — de már nagyüzemi méretben, üzemszerűen, 90 hektáron végeznek műanyagdrénezést. A kivitelezési munkákat o Dunántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat végezte az AGROBER Baranya megyei Ki- rendeltségénél készült tervek alapján, a keszthelyi egyetem szakvéleményének figyelembevételével. A műanyagdrénezés mellett 1971. évben még egelett agyagcsővel is dolgoztunk. cső mennyiség. Ezt a mennyiséget égetett agyagcsőből 14 vagonnal lehet elszállítani a fogadó vasútállomásig. A holland drénrakó gép 17 percenként 100 folyóméter műanyagcsövet rak le. A műanyagcsövek esetében 8 órás munkanapot figyelembe- véve, az anyagellátást 2 óra alatt egy járművel és egy segédmunkással megfelelő szervezés esetén biztosítani lehet. A szívócsövek nyílt árokba való csatlakoztatása esetén ki- torkollási műtárgyat kell készíteni a rézsű védelme érdekében. Agyagcsövek esetén be- tonkitorkollásokat használtunk Egy-egy szívóvonal kitorkollcsi műtárgya 538 forintba kerül. Műanyagcsövek esetében mindössze 1,5 méter végigréselt csövet alkalmazunk, amelynek szívóvonalankénti költsége 11 forint. A betonkitorkollás akadályozza a nyílt árok karbantartási munkáit. A műanyag kitorkollás, mivel rézsűszintig a szívócsőbe nyomható, a karbantartási munkákat nem zavarja. Az égetett agyagcsöveket 3— 5 ezrelékes eséssel kell fektetni, ízt az aránylag nagy esést a beiszapolódás megakadályozása, illetve csökkentése érdekében szükséges biztosítani. Műanyag csöveknél a belső felület simasága következtében a beiszapolódás veszélye is lényegesen kisebb, ezért az 1—2 ezrelékes esés is megengedhető. Síkvidéki alagcsövezésnél elsősorban azokat a csőfajtákat kell előtérbe helyezni, amelyek a legkisebb eséssel, a beiszaFŐbM MÖvÉMTEK TERMÉSÁTLAGAI MÁK ÖSSZEUASOM LITASA V/ZREMSEZES ELŐ TT ÉS UTAM MA GYÁRTS LEK AM . SZEMÉLTET JÖVETELEM ES FELHALMOZÁS ALAKULÁSA. Tte MELvej voir. I *E MALMCuLr Lehetőség nyílt összehasonlító vizsgálat elvégzésére az égetett agyag-, illetve műanyag-drénezés költségére és a munkák minőségére vonatkozóan. A műanyagcsövek folyóméterenkénti súlya az égetett csövekének mindössze 3,3 százaléka. Ez természetesen szállítóeszköz és szállítási költségmegtakarítást eredményez, annak ellenére, hogy a szállítási távolsága több mint kétszeres. Szállítási költségmegtakarítás folyóméterenként 1,28 forint. A szállítóeszköz megtakarítás is igen lényeges. A műanyagcsőből egy pótkocsis teherautóval 26 400 folyóméter cső szállítható egyszerre (47,52 mázsa), ez 50 hektárra elegendő szívópolódós veszélye nélkül a felesleges talajvíz elvezetését rövid időn belül biztosítják. Az említett feltételeknek a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat által gyártott PVC alapanyagú dréncsövek megfelelnek. Az egy szívóvonallal lefedhető területnagyság a műanyag dréncsövek esetében nagyobb, mint az agyagcsöveknél. Agyag- csőnél 150 méter szívóvonalhossz esetén lefedhető terület 2700 négyzetméter, műanyagcsőnél 250 méter szívóvonal mellett 4500 négyzetméter. A tavaszi csapadékos időszakban módunk nyílik megfigyelni a szívócsövek üzemelését. Azt tapasztaltuk, hogy a műanyag dréncsövek kivétel Befejeződött a KGST agrárgazdasági munkaértekezlete 1 A búza á'rziAítP, / > KOK.QB/C. S/LÓMU/k / \ " / \ ■ f eo ' V JZ í . A / t ft, $ • \ A V \ , Is* f \ \ 'Z / —i V í N/ __; '1961t. i966. 1966. 1967. 196«. 4»M. 1970. 1971. 1971. 1973 Rendelet a könnyűipari ágazat munkásadnak továbbképzéséről A könnyűiparban napjainkban mintegy 370 ezer munkás — zömmel nő — dolgozik. Továbbképzésükről intézkedik az ágazat miniszterének most megjelent rendelete. Az intézkedést különösen időszerűvé teszi, hogy a könnyűipar korszerűsítésére öt év alatt csaknem harmincmilliárdot költenek, s az üzembe álló új gépek, az alkalmazásra kerülő új technológiák hatékonysága nem | nélkülözheti a munkások szakmai ismereteinek felújítását, gyarapítását, korszerűsítését. A miniszter a továbbképzés alapvető formájaként a tanfolyami oktatást jelölte meg, de lehetővé teszi a tananyag egyéni tanulással történő elsajátítását is, amit a vállalatoknak konzultációk szervezésével, beszámolók tartásával kell elősegíteniük. A továbbképzésben nemcsak a szakmunkás-képesítéssel rendelkezők vehetnek részt, hanem az adott tanfolyamon, a megjelölt feltételek mellett betanított munkások és más fizikai dolgozók is, akiknek részvételét a művezető javasolja. A szervezeti kereteket, illetve a széles körű oktatás feltételeit 1975-ig kell megteremteni. Agrokémiai központok Somogybán Somogy megyében o külföldi és hazai tapasztalatok alapján korszerű agrokémiai központokat hoznak létre. A központokban több mint 300 ezer tonna műtrágyát és mintegy ezer tonna növényvédőszert tárolhatnak majd szakszerűen, veszteség- mentesen. A tervek szerint 1980- ig alakítják ki a centrumokat, mintegy 400 millió forintos költséggel. Az első műtrágyarak- tórat Barcson még ebben az évben megépítik. nélkül szállítottak vizet, míg az agyagcsöveknél ez nem mondható el. Az agyagcsöveknél, mivel 35 cm hosszúak, a megfelelő szinttartás sokkal pontosabb munkát igényel a kivitelezőtől, mint a 6 m-es műanyag szívócsövek esetében. Az égetett agyagcsöveknél diletóciós elmozdulások tapasztalhatók a szívóvonalban. A műanyag szívócsöveknél, mivel ezek egymásba csatlakoznak, gyakorlatilag törés nincs, minden szívóvonal összefüggő csövet alkot. A víz elhelyezkedését a kísérleti térben elhelyezett két kút- ban is tapasztalhattuk. A pécs —magyarteleki úttól kiindulóan az első és második sor szívócső és az ezt keresztező szívócső fölé építettük be az 1 méter átmérőjű, 3:—3 tagból álló kút- gyűrűket. A víz a növények számára legkedvezőbb régióban helyezkedett el. 1972. május 3—4-én talajvíz mozgásirány és sebesség vizsgálata céljából a magyarteleki termelőszövetkezet területén izotópos kísérletet hajtattunk végre, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem sugár-laboratóriuma segítségével. A mérések mutatják, hogy a vízmosás tényleges sebessége jobb a i számítottnál (72 óra helyett 61 ; óra). A talajvízszint nemoegé- j szén 2 és fél nap alatt helyre- I állt. A vizsgálatok bizonyítják, hogy a drénezési tervek számításai biztonsággal helytállóak. A rendkívüli csapadék esetén is 72 óra alatt az optimális talajvízszint — amennyiben a dréncsövek kifolyásának nincs akadálya — helyreáll. Egyúttal a talajvízszabályozás rugalmasságára is utal, mert egy ideiglenes feltöltés után is rövid idő alatt optimális telítettséget lehet produkálni. A baranyai gazdaságok a műanyagdrénezés előnyeit felismerték, ezt bizonyítja, hogy az 1972. évtől a megyében már csak műanyagdrénezés folyik. Tárcsái Imre, a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője Hetelők, ingázók Á minder napok vándorai A fiatalok elköltöznek A falu kocsmája, ha nem is a legfőbb, mindenesetre a legszókimondóbb fórum. Fekeden csak ennyit kérdeztem: — Sokan ingáznak, heteinek a faluból? , Több sem kellett. . . — Hát mit csináljunk: a tsz gépesedik, kevesebb ember kell: az asszonyoknak sokszor nem is tudnak munkát adni. — Pécsvárad jó lenne, de ott mi van? Sokan eljártak a TÖVALL-hoz, de kiléptek, mert ha esett az eső, nem tudták őket hazahozni. írdősmecskétől idáig, négy kilométeren keresztül dagaszthatták a sarat. — Négy kilométer földutat kellene járhatóvá tenni Feked és Erdősmecske között és köny- nyebb lenne az útunk Pécsvá- radra, Hirdre, Pécsre — szói ki a pult mögül Mayer Istvánná, az italbolt vezetője. Egyelőre azonban ez az út csak a térképen létezik. A Mohács felé vezető köves- út is eséllyel pályázhat „Baranya legrosszabb közútja” címért. Még a farmotoros Ikarus kereke is majd tengelyig süly- lyed el a gödrökben. — A kisközségek halálra vannak ítélve —- mondja egy férfi, aki Bátaszékre jár, a ládagyárba. — A közelben nincs munka, az emberek eljárnak Hirdre, Mohácsra, nagyon sokan Pécsre, még Szekszárdra is szép számmal. Azok, akik negyed hatkor mennek el a busszal, vagy vonattal, és este hét— nyolckor jönnek haza, minek örüljenek? Nyolc szocialista ország agrárgazdasági kutatóintézetének vezető szakemberei vettek részt a KGST csütörtökön Székesfehérvárott befejeződött agrár- gazdasági munkaértekezletén. A háromnapos tanácskozáson rendszerezték és egységesítették a mezőgazdasági integráció legfontosabb fogalmait és tanulmányozták a magyar mező- gazdasági és élelmiszeripari üzemek vertikális kapcsolatait, azok szervezeti formáit. A munkaértekezlet résztvevői egységes meghatározást dolgoztak ki egyes agrárgazdasági fogalmakra, továbbá ajánlásokat a KGST szervek részére a vertikális gazdaságszervezés fő kutatási irányainak meghatározására és a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a kereskedelem kapcsolatainak, együttműködésének fejlesztésére. Az értekezlet résztvevői a tanácskozás ideje alatt megtekintették az Enyingi Állami Gazdaságot, csütörtökön pedig az Agárdi Állami Gazdaságba lá- ' togattok. Ott történt meg a tanácskozás jegyzőkönyvének és mellékleteinek ünnepélyes aláírása is. Nem flalomi csábító életforma — napi tizennégy óra alatt tudják maguk mögött a nyolcórás munkaidőt: — Hát csoda, hogy ez nem életcél a fiataloknak? — kérdi az italbolt vezetője, ök inkább ott teremtenek otthont, ahol megtalálják a munkaalkalmat. A falu iskolájában csak alsótagozat működik, a négy osztályba összesen tizenöten járnak. — Ügy tervezem, hogy még a télre beköltözöm Hirdre — mondja Gur János. Tizenkilenc éves, lakatos a Hirdi Kenderfonóban, — Az ingázásnak nincs értelme. Három műszakban dolgozom. Ott a munka, plusz az utazgatás éjjel-nappal. Minek csináljam, ha nem muszáj. Vettünk egy házat Hirden, oda megyek lakni. Egy, a sok elköltöző közül. Igazat kell neki adni. Mégiscsak jobb a munka után a lakáskulcsot elővenni a vasúti bérlet helyett. Nyílik a kertajtó, középkorú férfi ballag befelé. — Most jött meg apám, ő a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgozik. Sokszor csak hetenként jön haza. Ma Mohácson volt munkájuk, hamar hazajött. Hamar,.. Este fél hét. Reggel, negyed hatkor jött érte a vállalat autóbusza. Gur József, az apa nem panaszkodik. — Megszoktam — mondja belenyugvóan. Ha Dombóváron, vagy Kaposváron dolgozom, akkor csak hetenként jövök haza. Mohácsról, Szekszárdról naponta hazahoz a vállalati busz. Éves átlagban ötven-öt- ven százalékban oszlik meg az ingázás és a hetelés. — Ha volna valami jobb, itt a közelben? — Nincs. Szigetelő a szakmám, Szekszárdon megkeresem a 3800 forintot. Huszonöt éves törzsgárda tag vagyok. Nekem már így jó. — És a fiú? — A fiatalok közül, aki teheti, az elmegy. Pécsre, Szekszárdra, Mohácsra vagy Hirdre. Ahova odaszokik. Vagy odaszoktatják. A biztos munka, megfelelő kereseti lehetőség és a lakás. például, hogy a kétezer körüli lakost számláló Himesházáról csaknem nyolcszázan ingáznak. Nem csoda, hogy aki csak teheti, igyekszik megszabadulni ettől az életformától. Balázs János grafikonjai azt mutatják, hogy a mohácsi járás területén zuhan legmeredekebben a népesség. 1954 és 1965 között a korábbi évekkel szemben felére csökkent a születések száma. Ez azóta nagyjából azonos szinten van, de az elköltözések tovább csökkentik a lakosság számát. Tovább bővül a Dunamenti Hőerőmű. A Láng Gépgyár szocialista brigádjai pártunk XI. kongresszusJ, és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére vállalták, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat áramszolgáltató blokkjainak határidő előtti átadásót. Az új, 220 megawattos blokk üzembehelyezésével a Dunamenti Hőerőmű Vállalat lesz hazánk legnagyobb erőműve. A LANG GÉPGYÁR szocialista'brigádja szereti a turbinát. A mohácsi járási hivatalban Balázs Sándor hangja sem a túlzott optimizmusról árulkodik. — Pontosan nem ismerem a többi járás helyzetét, de hogy a mohácsié rossz, az biztos. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint 21 074 aktív kereső közül mintegy hétezren ingáznak. Legsúlyosabb a helyzet Somberekén, Szederkényben, Lánycsókon, Fekeden, Himeshózán, Székelyszabaron, Megdöbbentő Péter János, Himesháza tanácselnöke is erről panaszkodik. A tanácshoz tartozó négy község közül egyedül Szűr népessége maradt a korábbi szinten, a többié csökkent. Himesháza lakóinak száma I960 és 1970 között kétszázötven fővel lett kevesebb. — Ez érthető is — mondja a , tanácselnök —, hiszen ha va- ‘ laki házat épít, meggondolja, hogy hova. A pillanatnyi meg- i oldás egy 2—300 dolgozót fog- j lalkoztató kisüzem lenne. | Ami a kisüzemeket illeti, oz i utóbbi években javait valamit a helyzet, összesen, mintegy í hatszáz főt foglalkoztató új munkahely létesült a járásban, , és még továbbiakra is lehet számítani. Véménden a Mohácsi Vegyesipari Vállalat létesít üzemet, a Pécsre költöző szederkényi növényvédő állomás helyére egy négyszáz főt foglalkoztató üzemet telepítenek. Nem sok, az igaz. Az sem lehet végleges megoldás, hogy kisüzemek árasztják el a megyét. Este hét óra, a fekedí térre lomha döccenésekkel bebukdó- csol egy farmotoros Ikarus — a Tolna megyei Építőipari Válla- I lat bérli, ezzel szállítja oz ingázókat, hetelőket. Egy férfi, az [ egyetlen utas lekászálódik, hazafelé indul. — Ma csak őt hoztam egye- ! dűl, a többiek Dombóváron | maradtak, csak a hét végén I jönnek haza — mondja Bíró Ferenc gépkocsivezető. — Megéri ez a vállalatnak? — Hát, ha azt számolom, I hogy csak Palotabozsoktól idáig j és vissza 400 forintjába kerül a vállalatnak . . . Jól ismeri az utasait, két éve i szállítja őket. — Nincs valami emelkedett I hangulat. Reggel még álmosak, ; este majdnem mindenki alszik hazáig. ! — Nem csoda, fáradtak. — Én inkább úgy monda- í nám: megviseltek. Kurucz Gyufa
