Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-28 / 144. szám

2 DUNA NT OL! NAPLÖ 1974. május 78, gm. im«’ i»&u 13 A JESg Z4oraa nagyvilágban Grcmsko Damaszkuszban Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter hétfőn Damaszkusz­ba utazott. A szovjet külügymi­niszter a Szíriái Arab Köztársa­ság vezetőségének a vendége. 4- RÓMA: Nápolyban vasár- | nap a neofasiszták provokációk sorozatát követték el. Mintegy 50 szélsőséges személy kések­kel, botokkal és fegyverekkel felszerelve behatolt az egyik városi kórházba, s hosszú ideig akadályozta a kórház munká­ját. A neofasiszták ezt követően üzletek kirakatait zúzták be, a járókelőket inzultálták és rend- j zavarásokat provokáltak. 4 NEW YORK: Az Egyesült Államok kormányzót szövetsé­gének meghívására Alekszandr Ljaskonak, az Ukrán Miniszter- tanács elnökének vezetésével New Yorkba érkezett o szov­jet köztársaságok, körzetek és területek vezető funkcionáriu­sainak küldöttsége. A küldött­ség körutat tesz majd az Egye­sült Államokban és vélemény- cserét folytat a szövetségi ál- j lamck vezetőivel az amerikai | helyi államhatalmi szervek te­vékenységéről, valamint a szö­vetségi államok gazdasági és adminisztratív problémáiról. 4 BERLIN: Hétfőn lobogott. első Ízben az ENSZ zászlaja az NDK fővárosában: a Kongress­halle előtt, abból az alkalom- I bál vonták fel, hogy az ENSZ j egy bizottsága először tart ülést a Német Demokratikus Köztár- saságban. ♦ SAN JOSE: Costa Ricá­ban egyre szélesedik a tilta­kozó mozgalom amiatt, hogy a Standard Fruit elnevezésű ame­rikai cég visszautasítja a ba­nánkivitelre kirótt adó megfi­zetését, Nemzeti kincseit meg- ráWó amerikai tőkések ellen fellépett a Banántermes/tök Oiszágos Szövetsége, qz Újság fró Szövetség és több más tő meg szervezet is. ♦ Ül DELHI: Az indiai szak­szervezeti kongresszus felszólí­totta a sztrájkoló vasutasokat \ c hét végén, hogy az egyes [ vasútigazgatoságok területén j tennálló valóságos helyzetnek megfelelően döntsenek a i sztrájk befejezéséről vagy foly­tatásáról, ! 4 ADDISZ ABEBA: Az etióp kormány vasárnap este megerő­sítette a Szomália és Etiópia kö­zött lezajlott hátárincidensröl elterjedt híreket. Egyes jelen­tések szerint a Szomáliái alaku­latok mintegy 30 kilométerre behatoltak Etiópiába, de aztán „az etióp kormány kérésére" visszatértek szórnál felségterü­letre. 4 MOSZKVA: Hétfőn a Szov­jetunióban földkörüli pályára bocsátották a Kozmosz—656 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik berendezése kifo­gástalanul működik. 4 BONN: Kiéiben kihívó jel­legű gyűlést rendezett a po- merániai németek bajtársi szö­vetsége elnevezésű nyugatnémet revansiszta szervezet. A szóno­kok torz beállításba helyezték az európai földrészen tapasz­talható enyhülést, rágalmazták a Német Demokratikus Köztár­saság békeszerető politikáját és a két német állam alapszer­ződését, támadták a háború után létre jött határok sért­hetetlenségét és az európai kollektiv biztonsági rendszer megteremtését. Grecsko marsall Algírban Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­tere Huari Bumediennek, az Al­gériai Forradalmi Tanács elnö­kének, a Minisztertanács elnö­kének és az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság nem­zetvédelmi miniszterének meghí­vására hétfőn Algirba utazott. 4 LAHORE: Vasárnap o pa­kisztáni fővárosban letartóztat­tak hét újságírót, akik éhség- sztrájkot kezdtek a pakisztáni parlament épülete előtt, tiltó kozásul, hogy Ali Bhutto nép­pártjának központi lapjától, o Muszqvattól több társukat el­bocsátották, 4 PHNOM PENH: A kolera járvány következtében az el­múlt néhány nap alatt 18 em bér meghalt Kambodzsa fővá­rosától 40 kilométerrel nyugat­ra, Kompong Speu tartomány­ban. Két héttel korábban Kam­pót városában 10 en haltak meg kolerában. KS/D. NAPLŐ. TELEFOTO Hétfőn beiktatták Franciooiszág új köztársasági elnökét, Giscard d’EstGing-L Képünkön: az új elnök Messmer kormányfő, Poher, a szenátus elnöke és Morin tábornok, vezérkari főnök társaságá­ban látható. Giscard d'Estaing köztársasági elnök hétfőn délután — mi­után Messmer miniszterelnök benyújtotta kormányának lemondá­sát — Jacques Chirac eddigi belügyminisztert bízta meg oz új kormány megalakításával. Megnyílt a IKSZ X. kongresszusa Tito beszéde Belgrad Hétfőn délelőtt Belgrádban, egy évvel ezelőtt elkészült „Pionír” sporlpalotában Joszip Broz Tito pártelnök megnyitó szavaival megkezdte négynapos tanácskozását a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének X. kongresszusa, amelynek munká­jában 1 millió 76 ezer párttag nevében 1666 küldött és számos vendég vesz részt. A kongresz- szuson mintegy száz kommunis­ta, munkás, szocialista és más haladó párt, illetve mozgalom küldöttsége van jelen, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának delegá­ciója, Biszku Bélának, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Köz­ponti Bizottsáq titkárának veze­tésével. A napirend elfogadása, a kongresszusi munkabizottságok megválasztása és a JKSZ veze­tő szerveinek a két kongresszus között végzett munkájáról szóló jelentés elfogadása után Tito, a JKSZ elnöke ismertette a „Harc hazánk szocialista ön­igazgatásának további fejleszté séért és a JKSZ vezető szerepe" című beszámolót. Joszip Broz Tito beszámolójá­nak bevezetőjében hangsúlyoz­ta: „a JKSZ a kongresszust je­lentős eredményekkel köszönti. A JKSZ megerősödött, ideoló­giailag és politikailaq egysége­sebbé és aktívabbá vált. Olyan párt lett, amely alkalmas a, hogy álláspontját és poli'.i át a gyakorlatban is sikeresen vált­sa valóra. A IX. és a X. kong­resszus közötti időszakban a JKSZ folytatta küzdelmét a to­vábbi gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésért, a szocia­lista önigazgatásért, az egyen- jogúsáq megvalósításáért, vala­mint minden olyan irányzattal szemben, amely ellentétes célo­kat követ a marxizmus—leniniz- musból fakadó forradalmi köve­teléseinkkel szemben", „ A párt elnöke ezután elmon dotta, hogy a jelzett időszak ban a munkásosztály és a tár sadalom összes haladó erői. élükön a JKSZ-sZel sikeresen szálltak szembe a szocialista önigazgatás minden ellenségé vei. A párt kijelölte o további feladatokat a gazdasági és tár sadcjlmi változásokat illetően. KS/D. NAPLÓ. TELEFOTO Hétfőn Belgrádban Joszif Broz Tito pártelnök megnyitó beszédé­vel megkezdte négy napos tanácskozását a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének X. kongresszusa. Rendkívül fontos esemény volt — hangoztatta Tito — az új al­kotmány elfogadása. Ennek lé­nyege abban rejlik, hogy a ha­talom, amely eddiq csak név­legesen volt a munkásosztályé, most ténylegesen is a kezébe kerül. Jugoszlávia külpolitikájáról szólva Tito hangsúlyozta, hogy annak alapja az el nem köte­lezettség. Ez nem választható el a békéért folytatott küzde­lemtől és a szocialista társadal­mi haladástól. A JKSZ a szo­cialista internacionalizmus elve alaoján sokoldalúan együttmű­ködik a kommunista, a mun­kás-, a szocialista pártokkal, más haladó erőkkel és mozaal- makkal” — mondotta többek között. Tito ezután az egyséq és az akcióegység fontosságáról be­szélt, majd a nemzeti kisebb­ségek szerepével foglalkozva megállapította: „a nemzeti ki­sebbségek joga, hogy ápolják, fejlesszék nemzeti sajátosságai­kat, nyelvüket, kultúrájukat, szokásaikat. Annak következté­ben, hogy a történelmi fejlődés eredményeként o kisebbségek népük többségétől elválasztva élnek, semmiképpen sem jelent­heti nemzeti etnikai hovatarto­zásuk, nyelvük, kultúrájuk fi­gyelmen kívül hagyását és nem jelentheti asszimilálásukat. azok­ba a nemietekbe, amelyek álla- mához most tartoznak. Az a vé­leményünk, hogy a nemzeti ki­sebbségek hidat képeznek, amelyek közelebb hozzák a né- pekel. . , Beszéde további részében Ti­to méltatta az el nem kötelezett országok tevékenységét, szólt a legjelentősebb nemzetközi prob­lémákról és Jugoszlávia azokkal kapcsolatos álláspontjáról. Az orszáq előtt álló legfon­tosabb feladatokat taglalva a JKSZ elnöke hangsúlyozta; „ezen a kongresszuson nagy fi­gyelmet kell szentelnünk a to­vábbi fejlődésnek, valamint az időszerű társadalmi és gazda­sági kérdéseknek. Szükség van arra, hogy világosan és felelős­ségteljesen határozzuk meg te­endőinket, feltárva hibáinkat és tévedéseinket is. Etekintetben fontos (szerepe és nagy felelős­sége van a tudatos szocialista erőknek, mindenekelőtt a kom­munisták szövetségének. Az el­következő időszak egyik fontos feladata a termelés és a terme­lékenység növelése lesz, fontos teendőnk, hogy leküzdjük a gyorsütemű inflációt, az indo­kolatlan áremelkedést és a megélhetési költségek növeke­dését." Tito ezután elmondotta, hogy kidolgozzák az 1985-ig szóló tervet és hogy a jelzett időpontiq Jugoszlávia nemzeti jövedelme a jelenlegi kétszere­sére emelkedik. A IKSZ elnöke ezt követően a párt feladataival foglalkozott az oktatás, e kultúra és o tu domány területén. „Ellenségeink — mondotta — vitatják a tudo­mány, a nevelés és a kultúra osztályjellegét Azt mondják, hogy ezek a területek ideológiai és osrtályszempontból semlege- sek és hogy ezeken q területeken a KSZ-nek nincs semmi keresniva­lója. A párt egyes funkcionáriu­sainak felkészületlensége és in­gatagsága miatt nem tudta ér­vényesíteni elvi álláspontját. En­nek következménye a tőlünk idegen eszmék előretörése volt, amelyekkel q KSZ nem tudott hatásosan szembeszállni. Ilyen jellegű tapasztalatok voltak egyes egyetemeken is, ahol antimarxistq nézeteket hirdet­tek, sőt a kultúra, a tudomány és az önigazgatás ellenségei­nek kezébe kerültek." Tito ezzel összefüggésben kijelentette, hogy „a marxista gondolatot és a kritikát erős ideológiai fegyverré kel| kovácsolni a tár­sadalmi és kulturális élet min­den területén". A JKSZ elnöke a továbbiak­ban hangsúlyozta a munkás- osztály társadalmi vezető szere­pének jelentőségét és a párt­nak mint q munkásosztály él­gárdájának hivatását. Kiemelte, hogy a JKSZ elnökségének em­lékezetes 21. ülése után szá­mottevően javult a párt szociá­lis összetétele. A pártban jelentkezett frak­ciókkal és az ellenük folyta­tott harccal összefüggésben Ti­to kijelentette: „a JKSZ-ben je­lentkezett frakciós tevékenysé­get a bírálat fegyverével, alkot­mányunk módosításával, a párt- szervezetekhez intézett „levél­lel”, a X. kongresszusra kidol­gozott irányelvekkel, a KSZ osz- tólybázisánok növelésével, so­raik egységének és a KSZ-szer- vezetek, valamint vezetőségeik összehangolt tevékenységével számoltuk fel”. 4 A beszámoló elhangzása után megkezdődött a vita, amelynek alapján a JKSZ elnö­kének beszámolója és a IKSZ elnökségének a IX. és X. kong­resszus közötti időszakról elő­zetesen közzétett jelentése szol­gál. A kongresszus kedden és szerdán bizottságokban folytat­ja munkáját Szerdán ismét plenáris ülés következik, ame­lyen jóváhagyják a X. kong­resszus határozatait, és a mó­dosításokat a JKSZ szervezeti szabályzatában. A kongresszus befejezése előtt csütörtökön megválasztják a JKSZ új vezető szerveit. Az MSZMP KB üdvözlete a JKSZ X. kongresszusához B e-l g r ó d Biszku Béla. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a IKSZ X. kongresszusán részve vő magyar pártküldöttség veze tője átnyújtotta a kongresszus nak az MSZMP Központi Bízott sága üdvözletét Az üdvözlet így hangzik; Tisztelt KongresszusI A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a magyar kommunisták, dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletét küldi a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresszusának, valamennyi j jugoszláv kommunistának, a j Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népeinek. A szomszédos és baráti Jugo­szlávia népeivel évszázados múlt, közős történelmi harcok kapcsolnak bennünket össze. Szomszédos országaink, testvér­pártjaink szoros együttműködés séhez akkor jöttek létre q fel­tételek, amikor a Szovjetunió megsemmisítő csapást mért a német fasizmusra, népeink fel­szabadultak, amikor Jugoszlá­viában a nép többségének tá­mogatásával a kommunista párt vezetésével győzelmet ara­tott a népfelszabadító háború. Internacionalista együttműködé­sünk, barátságunk tartós, szi­lárd alapja, hogy országaink­ban a munkásosztály, az egész dolgozó nép kezében van a hatalom. A szocializmus építé­sének időszakában országaink között baráti kapcsolatok fej­lődtek ki. A két testvérpárt együttműködése gyümölcsöző, sokoldalú, fejlődő kapcsolataink egyben távlati együttműködé­sünket is megalapozzák. Cél­jaink eléréséhez kiemelkedően járult hozzá és jól szolgálta a két testvérpárt és szocialista or­szág közös érdekeit Kádár Io­nos és Joszip Broz Tito eivtárs közelmúltban lezajlott baráti találkozója. A magyar kommunisták és a magyar dolgozók őszinte figye­lemben és megbecsülésben ré­szesítik, nagyira értékelik azokat a történelmi sikereket, amelye­ket a szocializmus eszméjében összeforrt jugoszláv kommunis­ták, harcos munkásosztályuk, köztársaságuk népei, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége vezetésével a szocialista társa­dalmi rend építésében elértek. Pártjuk X. kongresszusának megalapozott platformja, az elfogadásra kerülő határozatok kijelölik a további feladótokat, amelyek a szocialista építés következetes folytatását, Jugo­szlávia felvirágzását, anyagi és szellemi felemelkedését szolgál­ják. Kongresszusukat biztosíthat­juk arról, hogy osztálytestvére­inknek, q jugoszláv kommunis­táknak, munkásosztályuk és pártjuk vezető szerepe erősíté­séért és fejlesztéséért, a párt tömegkapcsolatainak szélesíté­séért, a szocialista építés követ­kezetes érvényesítéséért és az erős, egységes, sokoldalúan fej­lett szocialista Jugoszlávia meg­teremtéséért tett kimagasló erő­feszítését mély elvtársi rokon- szenvünk, internacionalista szo­lidaritásunk kíséri. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége olyan időszakban tartja X. kongresszusát, amikor a világbqn, elsősorban a Szov­jetunió, a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság politiká­jának eredményeként uralkodó irányzattá válik a feszültség enyhülése, a biztonság erősíté­se, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének megvaló­sulása. Olyan időszakban, amikor a megváltozott nemzet­közi erőviszonyok arról tanús­kodnak, hogy a szocializmus korunk élő valósága, vonzóereje és a világ eseményeire gyako­rolt befolyása állandóan növek­szik. Ennek eredményeként ja­vultak az európai biztonság fel­tételei, kedvezőbb körülmények között vívhatja harcát Vietnam, Laosz és Kambodzsa népe a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért, még kilátástala­nabb lett az arab népek igaz ügyével szembeszegülő agresz- szorok helyzete a Közel-Koleten. S bár az enyhüléssel szemben még jelentős burzsoá reakciós erők lépnek fel, a fordulat a hidegháborútól a békés egymás mellett élés kibontakozása irá­nyában mindinkább visszafor- díthatatlqn. E helyzetben pártjainknak, munkásosztályunknak, népeink­nek alapvető érdekük fűződik ahhoz, hogy hatékonyan hozzá­járuljanak a kommunista- és munkásmozgalom, a szocialista országok, minden imperialista­ellenes erő egységének erősíté­séhez, q tartós és szilárd béke megteremtéséért vívott világmé­retű küzdelemhez. Pártjainkat összekapcsolják a szocialista építés közös céljai, a társadalmi halqdás és a béke nemes eszméi. A két ország nemzetközi politikája biztosítja a lehetőségét annak, hogy együtt és gyümölcsözően lép­jünk fel a közös érdekű kérdé­sekben. Osztozunk a szocializ­mus, az emberiség sorsáért vi­selt közös felelősségben, har­costársak vagyunk a társadalmi haladásért, a békéért vívott küzdelemben. A szocialista kö­zösség országaival együtt ha ránk értékeli és támogatja az el nem kötelezett országok, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság antiimperialista külpolitikáját és üdvözli fokozó­dó hozzájárulásukat az enyhü lésért, a háború és az agresz- szió ellen, a népek békéjéért és nemzeti függetlenségéért ví­vott harchoz. Mi, magyar kommunisták, pártunk XI. kongresszusára, ha zánk felszabadulásának 30, év fordulójára készülünk. A X, kongresszus határozatait telje­sítjük, politikánk élvezi népünk egyetértését és támogatását, a szocialista társadalom építését sikeresen folytatjuk. Hazánkban a munkásfiatalom szilárd, pár­tunk az ország elismert vezető­je, népünk jogos bizakodással, derűlátással tekint a jövőbe. A szocialista internaciona­lizmus elveitől vezettetve a to­vábbiakban is azon leszünk, hogy ápoljuk és erősítsük test­vérpártjaink együttműködését, szocializmust építő országaink barátságát. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága őszintén kívánja, hogy teljes si­ker kísérje a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége X. kong­resszusának felelősségteljes munkáját és érjenek el kima­gasló eredményeket a kongresz- szus határozatainak megvalósí­tásában, hazájuk felvirágozta­tásában. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents