Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-26 / 142. szám

4 DUNANTOL! NAPLÓ 1974, mőjus 26. Rövidesen bemutatják a pályaműveket a lakosságnak A KISZ KB vörös selyemzászlóva! tüntette ki az úttörőcsapatot A Siklás Éltől nyugatra, 3 ieúúisi léire © Tizenegyezer új lakás 9 Nagy összefüggő zöldterület ® Mi legyen az új városrész neve? Néhány évvel ezelőtt a pécsi Városi Tanács megbízást adőtt az Építésgazdasági és Szerve­zési Intézetnek: adjon össze­hasonlító értékelést a tömeges lakásépítési területekről. Tizen­két számításba jöhető területet vizsgáltak meg, a tizenkettes sorszámot a Siklósi városrész kapta. Az eléje sorolt Kovács­teleppel együtt ez a két terü­let volt az, ahol százszázalékos nyereséggel lehet tömegmére­tekben építkezni, hiszen nincs szükség egy régi városrész költséges szanálására, hogy helyet teremtsenek az újnak. A tanulmány erre a területre mint­egy 11 ezer lakás építését irá­nyozta elő, s magát a területet így jellemezte: „Ez a mintegy 128 hektárnyi terjedelmű terület a Megyeri Kertvárostól délre fekszik és helyzetével önálló bolygóváros­ként kell kezelnünk. Természeti adottságai igen kedvezőek, tel­jesen körülveszi a zöldterület, városszerkezeti szempontból nem fejleszti közvetlenül a bel­területet, de abba forgalmilag jól bekapcsolható. Mivel a te­rületén közel 36 ezer fő helyez­hető el, ez — a Megyeri Kert­várossal együtt — már önálló, városméretű ellátást tesz indo­kolttá és csak felsőfokú funk­ciók tekintetében csatlakozik a belterülethez." Egészen a közelmúltig olyan vélemény volt, hogy a követke-^ ző tervidőszakban a Kovács­telep lesz a, favorit, azaz Pécs újabb tömeges lakásépítésének színtere. A rendezési terv el is készült, de közben sokrétű vizs­gálódás következményeként kezdett előtérbe nyomulni a Siklósi városrész. A koncepciók átértékelését sok minden indo­kolta. A legfontosabb: a vá­ros fejlesztése szempontjából célszerűtlen építkezésbe- kez­deni egy olyan területen, amely lényegében egyetlen tervidő­szak témája lehet. A Kovács­telep a maga 5—6 ezernyi la­kásával csupán ezt jelenti! Pécsnek pedig tovább kell te­kintenie. Olyan területen kell építkezni, ahol hosszabb távon — tehát 10—15 éven át — za­vartalanul lehet létrehozni egy városnyi méretű városrészt. Ennek a követelménynek felel meg a Siklósi városrész. Az e területen való építkezés mellett szól, hogy áz építőipar a Kertvárosban nagy appará­tussal van jelen, s itt szinte át- település nélkül folytathatja _ a munkát. És még egy városi ér­dekű szempont: a Kertváros építésével elindult egy folya­mat, ami azt célozza, hogy a Pécset eddig jellemző kelet— nyugati irányú kiterjedést meg­változtatva meginduljon a déli irányú terjeszkedés is. E folya­mat folytatása a Siklósi város­rész, ami — ellentétben az idé­zett ÉGSzi-tanulmánnyal —- semmiesetre sem lehet „önálló bolygóváros”. Az ÉGSz! vizsgálata a Siklósi úttól nyugatra, a Kertvárostól délre elterülő területre terjedt ki, ide javasolta elhelyezni a 11 ezer lakásba a-36 ezer főt. Ez az alapkoncepció azóta nem változott, csupán kibővült. Pécs lerületfelhasználási terve — amire a város hosszútávú álta­lános rendezési terve épül — e térségben számol a Siklósi út tói keletre l^vő területtel is, _s ■ az intenzív beépítésű lakóterü­letként megjelölt területet dé len Pécs mai közigazgatási ha­táráig terieszti ki, A terület ma­gába öleli Málomot és Posta- völgyet is. Nagyjából ilyen előzmények utón. írta ki idén februárban a oécsi Városi Tanács az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­tériummal közösen az új város- •~sz beépítésére vonatkozó '-rvpólyazatot, amely — mint >- ról lapunkban hírt adtunk — medményesen zárult. 23 pálya­mű érkezett be, a bíráló bizott­ság háromnapos zsűrizés után 9 díjazásra alkalmasat talált. Kiírás szerint a pályázóknak te­rületfelhasználási és -szerkezeti tervet kellett készíteni a Siklósi út mindkét oldalára, a nyugati oldalra pedig részletes rende­zési tervet. Az igény az volt, hogy összességében mintegy' 60 ezer lakos elhelyezésére al­kalmas 17 ez^r lakás telepítő- j sét oldják meg a pályázók — városias formában, jó alap­fokú intézményi ellátottsággal, I a városhoz fűződő megfelelő közlekedési kapcsolatokkal és j nem utolsó sorban elegendő j zödterülettel. Az elfogadott pá­lyaművek kitűnő részmegoldá- i .sokat javasoltak, amelyek fel- j használásával — több szem többet lát alapon — készítheti el a Pécsi Tervező Vállalat a Siklósi városrész végleges ren­dezési tervét, -aminek alapján 1976-tól már építkezni lehet. A pályaművek ismertetése helyett (minthogy nem azok valósulnak meg, ez nem is in­dokolt) a tanulságok, tapaszta­latok értékeléséről beszélget­tünk Tóth Zoltán városi építési osztályvezetővfel, aki maga is részt vett a bírálatban. Elsősor­ban arra kerestük a választ, hogy a pályaművek mennyire valósítják meg az igényelt vá­rosias formát. Pécs több mint két évtizedes múltra visszate­kintő tömeges lakásépítési ta­pasztalatai éppen erre szol­gálnak olyan példákkal, amiket érdemes elkerülni a jövőben. Bognár László és Meggyes! Tamás (Budapesti Műszaki Egyetem városrendezési tanszék) első díjas pályaműve. ÍA kép alján a Kertváros beépítési tervének ábrája látható.) o gyermekintézmények sem ékelődnek az elpötvögtetett — és éppen ezért nagy területet elfoglaló — lakóépületek közé. Az üzlethálózatot egy-egy for­galmas utcára fűzik fel, hogy1 ezzel még nagyobb hangsúlyt kapjon a mozgalmas városias jelleg. A lakások fele-fele árányban ötszintes, illetve kö­zépmagas és magas házakban kerülnek elhelyezésre, a pályá­zat tapasztalatai szerint több­ségükben összefogott épület- együttesekben. Ez az irányzat már kezd érvényesülni a Kert­városban is, igaz, nem eléggé következetesen. A Siklósi vá­rosrészben ez adja meg az egész építkezés alaphangját. — Milyen a kapcsolat a Kertvároshoz és milyen magá­hoz a városhoz? — Van pályaműt amelyik egyenesen folytatja a Kertvá­rost, számolva ennek a követ­kezményeivel is. A kapcsolat természetesen valamennyiben érvényesül, ezt nem is lehet el­kerülni. Véleményünk . szerint olyan szerkezeti megoldásra kell törekedni, ami a városrész j út, az újmecsekaljai autóbusz- J pályaudvar felé kell létrehozni. | Világos tehát, hogy minél több szál fűzi az új városrészt a régi j Pécshez, annál tartalmasabb, elevenebb lehet a kapcsolat.- Mi lesz a meglevő telepü- 'ések, pl. Málom, Postavölgy sorsa? — Abból indulok ki, hogy az izgalmas terepadottságok érde­kes kilátásokat adnak, s ez már a formákat is meghatározza, azaz milyen épületegyüttesekből kell a városrészt kihozni. Ide tartozik a két település sorsa is. Mindkettő belenyúlik az építési területbe, ezért gondot is oko­zott a jelenlétük. Voltak a pá­lyázók között is, akik tanácsta­lanul nyúltak a problémához. A legjobb megoldást Dénesi Ödön terve ajánlotta, s a bí­rálóbizottság egyöntetű véle­ménye szerint ezt kell a végle­ges tervnek is tartalmaznia. Dé­nesi a falu és a város közé egy laza társasházas övezetet ajánl, lehetőséget adva a mai szerke­zet megtartására és az elavult épületállomány kicserélésére. Málom idővel a városrészben A legsikeresebb baranyai pályamű: Csaba Gyula, Fortwingler László és munkatársaik munká­ja második dijat nyert — Az a célunk, hogy váró- | sias várost csináljunk, nem pe- ; dig lakótelepet és nem bolygó- j várost, hanem olyan városrészt, I ami szerves része lesz Pécsnek. _ Egyúttal pedig olyan nyílt vá­rosszerkezetet kell kialakítani,, ami a további terjeszkedést is biztosítja. Az volt a kívánsá­gunk, hogy jól ütemezhető meg­oldásokat ajánljanak a pályá­zók, Például már az első ütem­ben — tehát egy tervidőszak­ban — 4„5—5 ezer lakás épül­jön meg nagyon kompletten úgy, hogy egy ilyen lakóegység is teljesítse már városias funk­cióit. Tehát az építés befeje­zése után az elmaradt fejlesz­tés ne zavarja már az ott la­kókat. — Azaz az emberek jól érez­zék magpkat az új városrész­ben. Ennek az óvodától a zöld területig rengeteg feltétele van még. Mit adott ehhez a pályá­zat? — Az elfogadott pályaművek legtöbbje olyan beépítést java­solt, amely lehetőséget ad a nagy összefüggő zöldterületek elhelyezésére, s ezeket szerves kapcsolatba hozza a város zöldövezetével. Ezáltal például központját egyaránt kapcsolja a lakónegyedhez és a város­hoz. Ez utóbbi attól is függ, hogy ezt a központot hogyan sikerül kivinni a Siklósi útra. A pályaművek legtöbbje erre igen jól hasznosítható ötleteket ad. Ho ezt a városi kapcsolatot si­kerül jól megoldani, akkor a város olyan intézményeket te­lepíthet oda, amik a régi vá­rosközpontban nem kaphatnak helyei, s amik a kiemelt felső­fokú központ jellegből követ­kezően megilletnék a várost. Olyan intézményekre gondolok, amikből az országban csak eqy van, s helyigényük miatt a tör­téneti városközpontban nem he- lyezhetők el.-- A kapcsolat elsősorban a közlekedési kapcsolatban leje ződik ki. Ez jelenleg megoldat­lan. — A Siklósi út a Bolgár Nép­hadsereg útján és a felüljárón át biztosítja a kapcsolatota bel­várossal. Ha megoldódik egy újabb felüljáróval, további kap­csolatot jelenthet a Megyeri út, amire, szintén nagy szükség van. De a tervpályázaton egyértel műén felmerült egy további, kapcsolat igénye Ért a Pálrúny méltó módon efhelyezkedő vil­lanegyed lehet. Hasonló meg­oldásra kell törekedni majd Pos­tavölgynél is.- A pályaműveket a Pécsi Tervező Vállalat veszi át, hogy ezek alapján dolgozza ki a vég­leges rendezési tervet. Még ez előtt azonban .. .? — A terveket bemutatjuk vá­rosunk lakosságának is — mond­ta Wieder Béla, a Városi Ta­nács elnöke, aki társelnökként részt vett o bírálatban. — A szakmai véleménynyilvánítás után várjuk a közvélemény hoz­zászólását is, Hogy ennek fi­gyelembevételével alakíthassák ki a tervezők o legjobb elkép­zelést. A pályázat kiírásával egyébként kifejezésre akartuk juttatni, milyen nagy fontossá­got tulajdonítunk ennek a vá­rosrésznek, amely a városfej­lesztés folyamatosságát szolgál­ja és biztonságot ad hosszú időre a tömeges lakásépítéshez. A pályaműveket tehát rövi­desen bemutatják. A város ve­zetői a véleménynyilvánítás 1 ot várnak arra "íz új városrész I Hársfai. István • • Ötvenéves az Egyetem utcai iskola Fennállásának 50, évforduló­ját ünnepli a pécsi Egyetem ut­cai Általános Iskola. A jubileum alkalmából tegnap ünnepélyes csapatgyűlést, kisdobos- és út­törőavatást rendeztek, jubileu­mi kiállítást nyitottak, délután pedig vidám sportvetélkedőket tartottak a gyerekeknek. A jubileumi ünnepségre és az ünnepélyes úttörő-csapatgyűlés- re tegnap délelőtt került sor a Park moziban. Az iskola életé­ben kiemelkedő eseményen részt vett dr, Csanálosi Sándor- né, a Pécs városi Pártbizottság munkatársa, Benkő Gyula, a Baranya megyei Úttörőelnökség elnöke, Kárpáti Árpád, a Pécs városi Úttörőelnökség elnöke, tiszt mondta el a kisdobos- és az úttörőfogadalom szövegét, majd az elnökség tagjai fel­avatták az új kisdobosokat és úttörőket. Ezután Benkő Gyula megyei úttörőelnök rövid méltató be­széde után átadta a Kállai Éva úttörőcsapatnak kiemelkedő munkájuk elismeréseként a ma­gas kitüntetést, a KISZ Közpon­ti Bizottságának vörös selyem­zászlaját. Kárpáti Árpád, a vá­rosi Úttörőelnökség elnöke pe­dig különböző kitüntetéseket, jutalmakat adományozott az út­törőmunkában élenjáróknak. Ki­váló úttörővezető kitüntetést ka­pott dr. Vastagh Zotlánné. Ki­váló ifivezető kitüntetést pedig Csorba Tivadar, a Pécs megyei város Tanácsa művelődési osz­tályának vezetője, Maneszkó Ferenc,, az iskolát patronáló Szolgáltatóipari Vállalat igaz­gatója, valamint o pécii iskolák képviselői. Kovács Judit, a 226, sz. Kállai Éva Úttörőcsapat csapattitkára jelentette a jubileumi feladatok végrehajtását, majd Bokrétós György, az iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi beszédet követően Majos István alezredes, avató­ketten kaptak. A megyei Úttö­rőelnökség ajándékaként dr. Halász Gáborné csapatvezető, valamint két pajtás külföldi utazást kapott jutalmul, a 6. a. osztály Petőfi raja pedig a me­gyei Úttörőelnökség által ado­mányozott Kiváló expedíció* raj kitüntetést kapta. Az ünnepséget követően Kár­páti Árpád városi úttörőelnök megnyitotta az iskola földszint­jén rendezett jubileumi kiállí­tást. Befejeződtek az írásbeli érettségik Május 28—29. közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák matematikából és fizikából Szombaton országszerte be­fejeződtek az írásbeli érettségi vizsgák a középiskolák nappali tagozatain. Első erőpróbaként 530 középiskolában 52 000 gim­nazista, illetve szakközépiskolás diák írta meg dolgozatát itia- gyar nyelvből és irodalomból, majd ezt követően — a válasz­tási lehetőségeknek megfelelő­en — a többi tantárgyból. Az ország 295 gimnáziuma- | nak 867 végzős osztályából együttvéve 26 484-en jelentkez­tek önkéntességi alapon érett­ségire. Mindössze 125-en éltek a jogukkal, hogy kérik a közép­iskolai végbizonyítvány kiállítá­sát. , Mint ismeretes, az érettségiző gimnazistáknak magyarból és matematikából kel! vizsgázniuk, emellett másik hét tantárgyból további kettőt kell választaniuk. A választhatóan kötelező tan tárgyaik sorában legnépszerűbb a történelem: ebből az érettsé­gizőknek 45 százaléka szándé­kozik vizsgázni. Matematikából az idén érettségizők három mó­don tehetnek vizsgát, a gimnó ziumokban: szóbelire 25 száza lékuk jelentkezett, az iskolában 48 százalékuk írta meg érettsé­gi dolgozatát, és a fennmaradó 27 százalék részt vesz a közös érettségi-felvételi írásbeli vizs­gákon. Érdekes adat, hogy az orosz nyelvet választó diákok nagyobb része — 57 százaléka — írásban kívánt érettségizni, j és 43 százalékuk maturál majd j szóbeli vizsga keretében. Az idén matematikából és fi­zikából közös érettségi-felvétefi írásbeli vizsgát szerveznek a felsőoktatási intézményekben, A közös írásbeli vizsgán részt kell venni mindenkinek, aki olyan felsőoktatási intézménybe pá- I lyázik, ahol matematikából vagy fizikából, illetve mindkettőből írásbeli felvételi vizsgát kell tenni. Akik ebben az évben fe­jezték be középiskolai tanulmá­nyaikat — nappali, esti vagy levelező tagozaton — azoknak sikeres dolgozata egyben az érettségi vizsga teljesítését is jelenti; ezekből a tantárgyakból a korábban érettségizetteknek is ezen a vizsgán kell részt ven- niök, ha felsőoktatási intéz­ménybe jelentkeznek. A közös írásbeli időpontja; május 28—- 29. (28-án délelőtt matematiká­ból, délután fizikából; 29-én délelőtt fizikából, délután ma­tematikából lesz o vizsga.) Előzetes számítások szerint mintegy 61 000 matematika és fizika dolgozatot írnak a diákok ebben a formában; a; ország 24 városában minteay 2100 elő­adóteremben folyik majd a vizsgáztatás. Megfelelő csopor­tosítással és beosztással lehe­tővé teszik, hogy egy pályázó egy napon csak eqv tárgyból írjon dolgozatot, akkor is. ha mindkét tárgyból kell felvétel! vizsgát tennie, A közös vizsaak matematika­fizika feladatsorait középisko­lai szaktanárokból és egyetemi, főiskolai oktatókból álló bizott­ságok állították össze.

Next

/
Thumbnails
Contents