Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-04 / 120. szám
ViláCJ 1 Dunántúlt nanio _ XXXI. évfolyam, 120. szám 1974. május 4., szombat Ara: 60 fillér Äz MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ünnepi ülés a Parlamentben a KGST megalakulásának 25. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa pénteken, a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az Országgyűlés elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Nyers Rezső, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója, a Politikai Bizottság tagjai, Húsza. István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Friss István akadémikus és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Jelen volt a párt Központi Bizottságának és a Minisztertanácsnak sok tagja, ott voltak az országgyűlési bizottságok elnökei, vállalatok, intézmények vezető beosztású munkatársai, a szocialista országok budapesti diplomáciai képviseletének vezetői, tagjai. A Himnusz elhangzása után az ünnepi ülést az elnöklő Németh Károly nyitotta meg, majd Lázár György, az MSZMP KB tagja, a Miniszter, tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. A testvéli szövetség alapja a marxizmus—leninizmus Tisztelt Elvtársnők, Tisztelt Elv- társak! Huszonöt éve annak, hogy az európai szocialista országok kommunista és munkáspártjai létrehozták a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A nemzetközi együttműködés e szocialista szervezete történelmi küldetést teljesített a múltban, napjainkban pedig új távlatokat tár elénk. A mi közösségünk együttműködésének alapja a marxizmus —leninizmus eszméitől áthatott proletár internacionalizmus, az a testvéri szövetség, amely a közös cél érdekében egyesít bennünket. Ezért válhatott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa születésének első pillanatában olyan szervezetté, amelyben a résztvevő kis és nagy országok egyenlő jogokat élveznek, amelyben érvényre jut a szuverenitás, a nemzeti érdekek tiszteletben tartása. A Szovjetunió, mint a világ első szocialista állama, nem csak a több évtized alatt felhalmozódott gazdag politikai és szervezési tapasztalataival, hanem anyagi erőforrásaival is hathatós és semmivel sem pótolható segítséget nyújtott a KGST- bs tömörült fiatal népi demokráciáknak, amikor ezek a szocialista tervgazdálkodás útjára lépve országépítő munkába kezdtek. A Szovjetunió, internacionalista kötelességét teljesítve, hitelek, gabona-, nyersanyag-, gép-, berendezés- és egyéb áruszállítások formájában gazdasági segítséget nyújtott a népi demokratikus országoknak, bár abban az időben maga is a háború következményeiből származó anyagi nehézségekkel küzdött. Már ekkor, o helyreállítás időszakáke egyesített energiarendszer csupán 1973-ban mintegy 17 milliárd kW óra villamosener- gia-cserét tett lehetővé. A fejlődés újabb nagyszerű távlatait nyitja meg az az elhatározás, hogy az érdekelt országok megkezdik a műszaki szempontból is kiemelkedő teljesítménynek számító 750 kilovoltos távvezetékrendszer kiépítését, amelynek egyik fontos csomópontja éppen hazánkban lesz. Hasonlóan kiemelkedő szerepet tolt be a „Barátság” kő- olajvezeték, amelyen 1962-től napjainkig Magyarország, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia számára mintegy 270 millió tonna kőolajat szállított a Szovjetunió. Tovább bővül a gázvezetékek hálózata. Napjainkban sikeres tárgyalások folynak az Orenburg körzetéből induló és a Szovjetun ó nyugati hatóidig húzódó újabb hatalmas gázvezeték közös erővel való megépítéséről. Mindez a mi számunkra is lét- fontosságú. A Barátság-vezetéken hozzánk érkező olaj — aminek mennyisége ebben az évben el fogja érni a kb. 6 millió tonnát — nemcsak energiaforrást, hanem nélkülözhetetlen nyersanyagot is biztosít mindenekelőtt vegyiparunk számára. Lázár György ezután rámutatott, hogy a KGST-országokkal, s mindenekelőtt a Szovjetunióval kötött megállapodásaink számunkra rendkívül fontos nyersanyagok beszerzésére, korszerű iparágak kiépítésére ban felmerült a Szovjetunió és a népi demokratikus országok szélesebb alapon nyugvó sokoldalú együttműködésének szükségessége. Az azonos társadalmi célok, a szocialista tulajdonviszonyok kialakulása szilárd és tartQ.s alapot adtak a KGST keretei között kibontakozó nemzetközi együttműködés számára. A KGST-be tömörült országok példa nélkül álló fejlődést értek el és — a korábban elmaradottak is — történelmileg rövid idő alatt gyökeresen átalakították társadalmi-gazdasági szerkezetüket. A fejlődés hatalmas méreteit jól példázza, hogy a KGST- tagállomok összesített nemzeti jövedelme 1949-hez képest több mint nyolcszorosára, ipari termelése több mint 12-szere- sére nőtt, e közben átalakult és minden országban korszerűbb színvonalra emelkedett a mezőgazdaság. A KGST-orszó- gok egymás közötti kereskedelmi forgalma 1973-ban elérte a kb. 43 milliárd rubelt, vagyis az 1950. évinek tízszeresét. Az egész világ ismeri és nagyra értékeli azokat a hatalmas eredményeket, amelyek országainkban az anyagi és szociális ellátás, a kultúra fejlesztése terén születtek. Amíg együttes részesedésünk a világ ipari termeléséből 1950-ben kb. 18 százalékot tett ki, addig napjainkban már mintegy 33 százalék. Érthető tehát, hogy a KGST-országok fejlődése a világgazdaság valamennyi szektorára növekvő hatást gyakorol. Hazánk — mint a KGST egyik alapító tagállama — negyedszázada aktív résztvevője a szocialista országok gazdasági együttműködésének. Felzárkóztunk a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába nyújtanak lehetőséget. E nagyjelentőségű megállapodásaink közé tartozik a magyar—szovjet timföld-alumíniumegyez- mény, a Bulgáriával kötött szódaegyezmény, továbbá az a megállapodás, amelynek alapján Lengyelország hazánk kénszükségletét elégíti ki. A legutóbbi időkben a Szovjetunióval arról írtunk alá megállapodást, hogy az azbeszt, a cellulóz, egyes kohászati alapanyagok termelő-kapacitásának fejlesztésében részt veszünk, s ennek alapján fontos nyersanyagokhoz jutunk. Hasonlóképpen hasznos számunkra, hogy közreműködünk a | szocialista országok egységes számítástechnikai rendszerének kiépítésében. A KGST-országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval együttműködve fejlesztjük vegyiparunk korszerű ágát, a petrolkémiát. Ugyancsak a kooperáció alapozta meg közúti járműprogramunk sikeres végrehajtását. Mindent egybevetve a 25 esztendővel ezelőtt méq gazdaságilaq elmaradottnak. számító, energiában, nyersanyagban, korszerű szaktudásban szegény országunk ma a kor színvonalán vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. A továbbiakban a komplex- orogramrói szólt, amely 15—20 évre felvázolta az integráció fejlesztésének feladatait, főbb útjait, eszközeit. ! Két síkon A komplex program végrehajtásának feltételeit két síkon kell nemzetközileg összehangolni, egyrészt az országok közötti közvetlen kétoldalú, másrészt a KGST keretében szervezett sokoldalú kapcsolatokban. A gazdasági integráció kibontakozásának folyamatában is csak a kettő együtt, tehát a két- és sokoldalú együttműködés együttesen hozhat kielégítő eredményt. Az élet egyre inkább igazolja annak fontosságát, hogy az együttműködés hatékonyságának növelésében, megalapozó szerepénél fogva, nagyobb figyelmet fordítsunk az országaink között folytatott gazdaságpolitikai konzultációkra. A KGST-tagországok (Folytatás a 2. oldalon.) A KGST negyedszázados fennállása alkalmából ünnepi ülést tartottak a Parlament kongresszusi termében. Puílai Árpád látogatása Baranya megyében Pullaí Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára pénteken Baranya megyébe látogatott. Pécsett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára és dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára fogadta a vendéget. A párt megyei bizottsága délelőtt a Fegyveres Erők Klubjában ifjú ságpolitikai aktívaülést tartott, amelyen részt vett a Központi Bizottság titkára is. A baranya párt, állami, társadalmi és if júsági szervek vezetői, vala mint a nagyobb üzemek, vál íalatok, intézmények gazdasá ai és mozgalmi vezetői előtt Sarkadi Nagy Barna, a KISZ Megyei Bizottságának titkára mondott vitaindító előadást. A vitában felszólalt Pullai Árpád is, aki a párt ifjúsági politikájának időszerű kérdéseiről és az ifjúságpolitikai párt- határozat végrehajtásáról, valamint azokról a feladatokról Az utolsó percben érkezett Aranyat érő eső Közel kéthónapos szárazság után érkezett meg a nehezen várt eső, épp a huszonnegyedik órában. Egyes növények már csak napokig, legfeljebb egy hétig bírták volna víz nélkül. Sok helyen nem kelt ki a cukorrépa, illetve csak nagyon hiányosan. Ezért a sellyei tsz- ben például mór-mór komolyan fontolgatták az újraveté- sét. Víz hiányában nem tudtak oldódni, bemosódni a gyomirtó szerek sem, pedig április 30-ig 53 ezer hektár kalászos terület és 47 ezer hektár kukoricaföld vegyszeres gyomirtását végezték el a tsz-ek és az állami gazdaságok a megyében. A Az egykor elmaradt magyar gazdaság felzárkózott a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába. Jelentősen megnőtt súlyunk és szerepünk a nemzetközi munkamegosztásban. Termelő kapacitásunk több mint egyharmada közvetlenül nemzetközi szükségletek kielégítésére termel. Külkereskedelmi forgalmunk döntő részét — mintegy kétharmadát — a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezen belül is különösen fontos szerepe van népgazdaságunk számára a Szovjetunióval folytatott kereskedelemnek. Távlati gazdaságfejlesztési teiveink a fejlettség magasabb fokának elérését tűzik ki célul, és számításba veszik, hogy népgazdaságunk dinamikus fejlődését továbbra is csak a nemzetközi munkamegosztásba való még szorosabb bekapcsolódás útján, a sokoldalú együttműködés kibontakoztatásával tudjuk biztonsággal megalapozni. Több mint tíz éve, hogy az európai KGST-tagországok létrehozták a közös villamosener- gia-rendszert, amelynek jelenlegi hálózata többezer km hos$- szú, 20 fővezetékből áll. A „béA Pécsi Közúti Építő Vállalat dolgozói befejezték o Mohács—tónycsók közötti útszakasz korsze. rüsitését. A képen o pécsi út mohácsi torkolatára terűik az új aszfaltszőnyeget. A jövő héten megkezdik az Udvar és Feketekapu között levő útszakasz felújítását is, ezzel befejeződik az eszéki út magyarországi szakaszának korszerűsítése. Arató Tamás felvétele szárazság fokára jellemző, hogy még az ilyenkor szokásos korai gyomok sem akartak nőni, nem is beszélve a kultúrnövényekről. Egyedül az őszi gabonák állták a sarat, helyesebben a port. A búzák valóban szépek, tiszták, a tavaszi fejtrágyó- zásokat mindenütt elvégezték, május 1-ig összesen 66 500 hektár gabona fejtrágyázást végeztek el a földi gépek és a repülőgépek a megyében. Ezen a tavaszon valóban a porba vetették el a növényeket, A vetési munkák jó ütemben haladtak, s május 1-ig a napraforgó 100, a kukorica 85,7, o szója 80,5 és a zöldségfélék 78,2 százaléka volt elvetve. Különösen a kukorica vetése halad gyorsan és szervezetten. Április elején kezdődött, o hónap végéig 75 ezer hektáron történt meg. A kukorica vetését az eső után újra folytatják, még mintegy 11 ezer hektáron kell földbe juttatni a magot, s I a következő napok legfonto- ; sabb feladata lesz ez a munka, j Különböző — konzervgyári és I friss fogyasztású — zöldségfé- ; leket 3100 hektáron vetettek ■ eddig a nagyüzemek, 800—900 i hektár vetése még hátravan, A földben levő vetemények most kiadós esőt kaptak. Ápri- I Its 30-án, május elsején és má- ( sodikán, három nap leforgása , alatt Pécsett 32,2 milliméter, í Szigetváron 31,8, Sellyén 30,5, Siklóson 23,3, Mohácson 18,3 l millimétei csapadék hullott le. Ennyi esőtől a talaj egészen a gyökérzónáig beázott majdnem mindenütt. A határ képe három nap alatt megváltozott, üde, zöld minden, s ha valaha, most igaz a mondás, ez a májusi eső Baranyában aranyat ért. Ismét bízni lehet a jó termesben. \ szólt, amelyek a pártszervezetekre, pártmunkásokra hárulna« az ifjúság kommunista nevelésében. Délután a Központi Bizottság titkára találkozott a KISZ megyei, járási és városi titkáraival, s eszmecserét folytatott velük a KISZ Központi Bizottsága áprilisi határozatának végrehajtásáról, az abból adódó feladatokról. Ezután Pullai Árpád és kísérete ellátogatott Mohácsra, ahol Ambrus Lajos, a Járási Pártbizottság első titkára és Borsos János, a Városi Pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. A Duna-parti városban tett rövid séta során megtekintették a monumentális Lenip-emlékművet, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotását, amelyet a közelmúltban Lenin születésének 104. évfordulója alkalmából — avattak fel.
