Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-24 / 140. szám

1974. május 24. DUNANTOLI NAPLÓ 3 A bányászat, alumíniumvillamosenergia- és vegyipar a BNV-n Folytatják a kutatást Rengeteg újdonság, érdekesség Tulajdonképpen csak a ki­állító csarnokok (vagy még azok sem) választják el a fel­sorolt iparágakat, néhány órás szemlélődés után a látottak összemosódnak, miként a való­ságban is: a bányászat és vil­lamosenergiaipar megbontha­tatlan egységet alkot Visontán, ugyanúgy elektromos energia nélkül elképzelhetetlen az alu­míniumipar. A vegyipar a szén- hidrogén termeléssel szinte csak együtt képzelhető, s ugyanak­kor a vegyipar fejlődése egy­szerűen elképzelhetetlen a víz- tisztítási eljárások fejlődésétől. Az utóbbiban az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron figyelemreméltó berendezése­ket a Tatabányai Szénbányák Víztisztító és Dúsító Berendezé­sek Gyára mutatott be. Több figyelmei érdemelne a bányászat Vásári sétánk közben pilla­natnyi idő sem volt az értéke­lésre, a BNV szinte minden négyzetmétere az újságíró szá­mára szolgált érdekes látni­valóval. Az újszerű termékek a felsorolt iparágak nemzetközi kirakatában, figyelmetkeltő al­kotókedvről adtak számot. S mégis... Most, amikor megpróbálom visszaidézni a látottakat, úgy tűnik, hiányzott valami. A bányászatot bemu­tató kiállítás túl szegénynek tűnt ahhoz képest, hogy a kor­mány az elmúlt esztendőkben nyilvánvaló bizonyítékát adta szándékának; hosszabb távon rs fontos szerepet szán a szén­bányáknak, a bauxitbányászat­ról nem is szólva. Talán több bányászati berendezést szeret­tünk volna látni, hiszen a vár­palotai pajzson, (korábbról is ismerjük) néhány ötletes tám- feszítőn, a bányagépgyár akna­szállító berendezésein kívül alig láttunk valamit. A magyar cégek nem túlságosan erőlköd­tek, így a közismert Atlas- Cooppót sem érheti szemrehá­nyás; néhány külszíni fúráshoz alkalmazható berendezésen kí­vül talán csak egy gumikere­kes rakodógéppel hívta fel fi­gyelmünket — úgy tűnik azon­ban, a Mecsekben ez sem lény ne alkalmazható. Sokkal inkább a hő- és láng­álló, ezüstösen csillogó mentő- ruhák, köpenyek, csizmák, kesz­tyűk, mentőkészülékek ... Kos- suth-bányán ilyenek kellettek volna ... Az alumíniumiparról szóh/a talán a magyar—szovjet és magyar—lengyel alumínium egyezmény várható eredmé­nyeiről kellene néhány adatot lejegyezni. 1967-ben még csak 30 ezer tonna timföldet szállí­tottunk ki feldolgozásra — em­lítettem, hogy a villamosener­giaipar termelése behatárolja a hazai feldolgozási lehetősé­geket — 1980-ban pedig már 300 ezer tonnát, s 240 ezer tonna közvetlenül feldolgozható alumínium tömböt kapunk vissza. Hogy mivé lehet feldol­gozni? A BNV-n bemutatott sok ezer termék szemléltető ké­pet adott erről. Könnyen moz­gatható raktári kocsik és áll­ványok, hordók, huzalok, kor­szerű élelmiszercsomagolási termékek, ablakszerkezetek, aj­tók, garázs és hétvégi ház vá­zai (szétszedhető — összerak­ható) víz-, villamossági szerel­vények, szerszámok .., Sok látványosság Az alumíniumipart bemutató kiállítás csarnokában (a több­ezer négyzetméteres csarnok szinte teljes egészében szintén alumíniumból készült) találjuk a magyar villamosenergia'rpar kiállítását. Miként az egész ta­vaszi BNV, ez a bemutató is főleg a szakemberek számára nyújt érdekes látnivalót — ezek közül is kiemelkedik a Magyar Villamos Művek Tröszt látvá­nyos kiállítása, amely a KGST együttműködésével épült, illetve épülő nagy erőműveink modell­jeit tárja a látogatók szeme elé: a Gagarin Hőerőmű, a Duna menti Hőerőmű, a Tiszai Hőerőmű, a Paksi Atomerőmű sokezerszeres kicsinyítésben is lenyűgöző. A villamosberendezések kö­zül különlegesen érdekes az Észak-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat ívoltótekercs- szabályozó automatikája, az URH távtárcsázó berendezés, az Erőmű és Karbantartó Válla­lat által kifejlesztett szerszá­mok, például a vasbeton osz­lopra kapaszkodó szerszám, a szervízgenerátor a legérdeke­sebb. A Villamosenergia-ipari Kutató Intézet legújabb kutatá­si eredményeivel jelentkezik o vásáron: az alternatív olaj- földgáztüzelő berendezés, a lég- hevítőkhöz kifejlesztett különle­ges hőcserélő betétek, a leg­szélesebb érdeklődésre tarthat­nak számot, akárcsak az Ener­giagazdálkodási Intézet Heller— Forgó rendszerű légkondenzá­ciós hűtőtornya. Nos, a villamosenergiaipar a szűkebbkörű szakgárda, a vegyipar néhány termékével a legszélesebbkörű érdeklődésre számottartó termékével lépett a nagyközönség elé. Bár.. .? A dinamikusan fejlődő műanyag­ipar néhány termékét láttuk ugyan, de a kiállítás nagykö­zönsége sokkal többre számí­tott. Szerencsére a gyógyszer- ipar jelenlétével ellensúlyozta, kissé ellensúlyozta a magyar vegyipar egyik ágának hiányát. Lássuk hát a gyógyszeripar számos új terméke közül a nagyközönség érdeklődését mi keltette fel legjobban? A DIPI- DOLS fájdalomcsillapító in­jekció, a MEXAFORM bélfer­tőzés kezelésére alkalmas tab­letta, a STUGERON agyi értá­gító, az ELEBZOMOL rákelle­nes szer, az ARTHROFLUOR nevű, reumás fájdalmak elleni gyógyszer egyaránt bizonyítja, hogy a magyar gyógyszeripar továbbra is a világ gyógyszer- iparának legjobbjai között van. A vegyipar pavilonjában ta­láljuk — a családi ház építők bizonyára nagy hasznát veszik majd — a Magyar Ásványva­gyon és Föidgázkísérleti Inté­zetben készített KORRÓFLEX elnevezésű anyagot, amely mintegy 20 centiméter széles, tekercselt szalag, és a elsőszi­getelés, tetőfedés, fugakitöltés kitűnő eszköze. A Tiszai Vegyi Kombinát az autósoknak hozott hasznos szert a tavaszi BNV-re: a TE- ROTEX 497 alvázvédő anyag ecsettel és fúvóssal egyaránt felvihető a gépkocsik alvázára, hasonlóan a TEROPHON 110 K elnevezésű zajcsökkentő masz- szához. Ötletes szerkezetek Lemérhetetlenül megkönnyí­tik az ember munkáját, sokszo­rosára növelik a termésátlago­kat hazánk vegyiparának kor­szerű műtrágya- és növényvé­dőszer termékei. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy a felhasznált szerek­kel egyenes arányban nő kör­nyezetünk szennyezettsége is. A Tatabányai Szénbányák szak­emberei éppen ilyen indokok alapján látták megalapozott­nak, hogy a 14 ezres bánya- vállalat keretein belül létrehoz­zanak egy hatszáz főt foglal­koztató, több mint kétszázmillió forint termelési értéket előállító víztisztító és vízdúsító berende­zéseket készítő gyárat. A BNV-n bizonyára naqy si­kert aratnak a különböző be­mutatott termékei, melyek kö­zül ezúttal a sertéstelepi híg­trágya tisztítására alkalmas be­rendezést ismertetném: fizikai és biológiai eljárással a kezelt hígtrágya elfolyó vize nem tar­talmaz fertőző baktériumot, a tisztított víz újból felhasználha­tó az istállók mosatására, egye­di engedélyek esetén az élő­vizekbe is engedhető. A vissza­maradó szilárd anyag kom­posztálható, trágyaként újból felhasználható. Lombosi Jenő Cement műanyagban • Tizenöt vállalati, intézmény közös kísérlete • Témavezető továbbra ísa Pécsi Műszaki Főiskola A Magyar Alumíniumipari Tröszt kiállítása. A közelmúltban hírt adtunk annak az alapozó tanulmány­nak a kidolgozásáról, amely vá­laszt segít adni: érdemes-e Ma­gyarországon műanyagba cso­magolni cementet és mészhid- rátoí? A tanulmány az ÉVM Anyag- mozgatási Célprogram Bizott­ság megbízásából a Pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola Gépészeti Kar Vegyipari Gépé­szeti tanszékén készült. A té­ma vezetője: Mudri Béla főis­kolai adjunktus. Érdemes felidézni a megbíza­tás indítékát: hazánkban 1980- ig kétszeresére nő a cement­termelés. Az évi mennyiség megközelíti a 8 millió tonnát, amiből becslés szerint 3 millió tonnát csomagolva hoznak for­galomba, elsősorban a közép- és kisfogyasztók ellátására. Ez I o felfutás tovább fokozza mind „Dolgozz hibátlanul!“ Hintaszervezés a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban nemcsak kívánatos cél, de egyre in- I sével és meghonosításával, vagy kább mindennapi gyakorlat a korszerű üzem- és munkaszervezés. ' Csak a legjellemzőbb — és szinte mindenki előtt ismert — pél­dák: a szocialista nagygazdaságok termelési rendszerei, minde­nekelőtt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát baromfiprogramja és kukoricatermelési rendszere, amelyek a fejlődés két jelentős állomásának tekinthetők. Ezeket ma már a növénytermesztésben és az állattenyésztésben gazdaságok sora követi és alkalmazza, A „zöld forradalom” programja Az iparszerű termelési rend­szerek a leggyorsabban tárják fel a termelésben rejlő tartalé­kokat, s ezek megszervezésében határozottan felismerhetők a rendszerei méletű szervezés szempontjai, követelményei. S ami még szerencsésebb: a me­zőgazdaságban végbemenő technikai forradalom — szak­nyelven ezt „zöld forradalom­nak" nevezik — egyre inkább összekapcsolódik a széleskörű szervezési mozgalommal, A szervezésfejlesztésről szóló kor­mányhatározat, valamint annak végrehajtását szabályozó mi­nisztériumi irányelvek és intéz­kedések nyomán, a gazdasá­gok és a vállalatok már 1972- ben megkezdték az intenzív szervezési munka előfeltételei­nek megteremtését. A személyi, tárgyi és anyagi feltételek előzetes vizsgálata alapján az ágazat 14 vállalatát szemelték ki a mintaszervezési programok elkészítésére. Az egyes vállalati programokat a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium szakemberei vizsgálták felül, ahol szükséges volt kiegészítették, ilymódon is biztosítva, hogy a vállalati programok szervesen illeszked­jenek az egész mezőgazdaság, illetve élelmiszergazdaság kö­zéptávú munka- és üzemszerve­zési feladatainak sorába. A minisztérium már a progra­mok előkészítésének időszaká­ban sem hagyta magára a ki­szemelt vállalatokat, gazdasá­gokat: a mezőgazdaság és élel­miszergazdaság 1975-iq szóló feladatait tartalmazó útmutatót adott nekik. Mindenre kiterjedő figyelem A végeredmény rendkívül sokszínű: nemcsak a speciális gazdálkodási módszerek, hanem Hormalechnolőgast, üzletszerzőt . (piackutatót), belső ellenőrt, gyors- és gépírót felvesz MEGYESZER VALLALAT, PÉCS, LYCEUM UTCA 4. SZÁM. a vállalatgazdasóq általános fejlesztési feladatai js felfedez­hetők a szervezési programok­ban. A baromfitelepek munka- szervezetének és technológiájá­nak korszerűsítése, a lucemabe- takarítás komplex gépesítésével együttjáró szervezési feladatok, a zöldségtermelő bázisüzemek kialakításával és továbbfejlesz­tésével kapcsolatos szervezési feladatok, vaqy a konzerv gyár­tó vonalak kapacitáskihasználá­sának fokozása mellett a bér­számfejtési ügyvitel racionalizá­lása, az optimális műszakszám megállapítása, a túlórák csök­kentése, a munkaerőgazdálikodós módszereinek felülvizsgálata is „mintaszervezési" feladat a ki­jelölt üzemekben. Vagyis, az élőmunka haté­konyságának fokozása a mező- gazdaságban és az élelmiszer- iparban éppen olyan fontos feladattá vált, mint az ipar bármely vállalatánál. Ennek ér­dekében kísérleteznek például a gazdaságokban a „Dolgozz hibátlanul" mozgalom bevezeté­az anyagmozgatás korszerűsíté­sével. De kiterjed a figyelmük a beruházási programok megva­lósítását elősegítő szervezési módszerek kidolgozására, a karbantartó munkák korszerűsí­tésére, az anyag-, alkatrész- és egyéb készletek optimalizálásá­ra is. A szervezési programok sok­rétűségével kapcsolatban bizo­nyos aggályok is tapasztalha­tók: vannak akik ágy vélik, hogy talán túl sokat vállaltak a mintaszervezésekre kijelölt gaz­daságok, félő', hoqy túlbuzgók voltak és nem lesz erejük lehe­tőségük — bizonyos feltételek hiánya miatt — mindennek a végrehajtásához. Jól képzett szakemberek A legfontosabb feltétel két­ségtelenül — akárcsak az iparban — a kellő számú és jól képzett szakember. Ennek érdekében kezdték e| — már 1969-ben — a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen az üzem­szervező agrármérnökök képzé­sét. Emellett tavaly három felső, fokú tanintézetben is hozzákezd­tek a szervező szakemberek képzéséhez, valamint naqy kö­rültekintéssel megteremtették a vezető-továbbképzés fejlett rendszerét is. V. Cl. A színképelemzés gyakorlati alkalmazása Nemzetközi tanácskozás Pécsett A színképelemzéssel (spekt- rokémia) foglalkozó háromna­pos nemzetközi ankétot rende­zett az MTA Spektrokémiai Munkabizottsága, a Magyar Ké­mikusok Egyesülete pécsj cso­portja és az MTA Pécsi Akadé­miai Bizottsága rendezésében Pécsett, Az ünnepélyes megnyi­tón a Jurisics utcai székházban Török Tibor, az MTA Spektroké­miai Munkabizottságának elnö­ke mondott beszédet, majd a több mint ötven résztvevőt, — köztük hat meghívott külföldi kutatót —, Szabó Dezső, a Magyar Kémikusok Egyesülete pécsi csoportjának elnöke és Czeglédi Béla, a PAB titkára üdvözölte. A szimpozíon programjának döntő részét a helybeli, bara­nyai kutatásokról szóló előadá­sok töltik ki. A baranyai kuta­tók előadásaikban foglalkoznak többek között a spektrokémia különböző ágazatainak gyakor­lati alkalmazásával. így kitérnek az utóbbi néhány év biológiai, klinikai-laboratóriumj vizsgála­tainak tapasztalataira főként a vér- és vizeletelemzésekkel kap­csolatban. Előadások hangza­nak el a geológiai kutatásból, valamint a bányaművelésből származó kőzet- és ércminták elemzéséről, a molekulaszerke­zeteket vizsgáló korszerű mód­szerekről, Az említett témákban kutató munkák folynak a POTE Központi Kutató Laboratóriu­mában és Klinikai Kémiai La­boratóriumában, ezen kívül a Mecseki Ércbányászati Vállalat­nál és Komlón, az Országos Földtani Kutató Fúró Vállalat­nál; Belógyj József, Szólal Lász­ló, Czakó György, Upor Endre és Kádas Miklós vezetésével, közreműködésével. A külföldi kutatók előadásai: így P. W. J. M. Boumans (Hol­landia — Eindhoven), M. Ma- therny (Kassa), V. Vukanovic (Belqrád), J. Czakow (Varsó), S. Coroli (Róma) a mikro-színkép- elemzés elméleti problémáiról szólnak. I az ipar, mind a kereskedelem i ma is jelentős tárolási nehéz- j ségeit. A papír cementzsákok szakadási aránya országosán j kb. 7 százaléka a szállítmány- j nak, ami tetemes kárral jár és ; sok bosszúságot okoz. Emiatt j vetődött fel a biztonságosabb műanyagzsákok alkalmazásá­nak gondolata. Ezt indokolja az is, hogy a cementgyárak — a beremendi kivételével — az ország északi—északkeleti ré­szén helyezkednek eí. A szállí­tási utak túl nagyok, a papír­zsákok nehezen bírják a szál­lítást, a szabadon való tárolás­ra pedig teljesen alkalmatla­nok. Ha a kutatások eredmé­nyei igenlő választ adnak, megoldaná a fennálló raktáro­zási gondokat, a felhasználók télen is fogadhatnának cemen­tet, a gyárak termelése egyen­letesebbé válhatna, meghosz- szabbodhatna a tárolási idő a minőségromlás veszélye nélkül. Az alapozó tanulmány az el­múlt napokban 15 szerv kép­viselőiből álló, 27 tagú, magas képzettségű szakmai zsűri előtt vizsgázott. A bíráló bizottság­ban részt vett vállalatok, ipari üzemek, intézetek — köztük o Belker. Minisztérium, a KPM, az ÉVM, a Dél- és Észak-du­nántúli TÖZÉP, az ÉTI, a SzIKTI, o Tiszai Vegyi Kombinát, a Hungária Műonyagfeldolgozó, a METRIPOND Mérleggyár, a BCM, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet stb. — képviselői jó véleménnyel nyi­latkoztak az eddigi vizsgálat­ról. Jónak ítélték a tanszék azon törekvését, hogy egyide­jűleg a mészhidrát csomago­lását is napirendre tűzi. A megbízó értékesnek találta a tanulmányban, hogy rámuta­tott: nemcsak „rsákprobléma" von, a kérdést komplexen vizs­gálta, amit népgazdasági szin­ten kell megoldani. Tetszett a tanulmányi munka összhangja, hogy minden érdekelt szervvel együtt dolgoztak, több variációt vizsgáltak. A döntés előkészítése szem­pontjából fontos tanulmány adatai szerint ma már a fólia­zsák sem drágább, mint a pa­pírzsák, csomagolástechnikai tulajdonságai pedig felülmúlják a papírét A műanyagzsák gyár­tása semmiféle külön import­igénnyel nem jár, míg a pa­pírzsákhoz kemény valutáért szereznek be alapanyagot Na­gyon lényeges az is, hogy o megközelítően pontos árkalku­láció figyelembe veszi az ole­fin-termékek várható ármozgá­sát. Az értékelés után egyönte­tűen a további kutatás mellett foglaltak állást. Sőt, mind a tizenöt érdekelt intézmény konkrét feladatot vállalt az együttműködésben, amit két hé­ten belül elkészülő, mindenre kiterjedő kísérleti programban rögzítenek. A témavezető sze­repét továbbra is Pécs ifjú fel­sőoktatási intézménye tölti be. A szakemberek célkitűzése, hogy a mészhidrátnál egy éven, a cementnél kb. két éven be­lül kidolgozzák a műanyagcso­magolás technológiáját Érdekesek a közreműködők konkrét vállalásai a további munkához: A METRIPOND Mér­leggyár például a célnak meg­felelő új adagoló- és csoma­gológéppel vállalt kísérletet, a Tiszai Vegyi Kombinát adalék­anyagokkal kísérletezik a célból, hogy meddig lehet a polietilén hőállóságát fokozni. Az Anyag- mozgatási és Csomagolási In­tézet a zsák mechanikai igény- bevételét vizsgálja, a TOZEP- vállalatok szintén kísérlethez biztosítanak feltételt. A KPM a teljes szállítási lánchoz szüksé­ges kísérleten működik közre: meghatározott távolságon vé­gigfuttatnak egy vagonban műanyagba, másik vagonban pe­dig papírzsákba csomagolt ce­mentet. A kísérleti irányvonatot a főiskola diákjai kísérik. A szál­lítmánynál megvizsgálják, hogy ki- és berakodásnál hogyan vi­selkednek a zsákok. A HUN­GÁRIA Műanyagfeldolgozó PVC-vel folytat további kísérle­tet. Ezt a példaszerű együttmű­ködést más területen is hasz­nos lenne követni. Hajnal Lajosné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents