Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-22 / 138. szám

1974. május 22. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Jó ütemben halad a dzsámi belső helyreállítása Lvov! történészek Török múzeum Pécsett és orvosok városunkban A törők kor tárgyi és írásos emlékeit be­mutató múzeum létesül Pé­csett. A Megyei Kórház földszintjén lévő — a dzsá­mihoz csatlakozó — helyi­ségekben pedig nagyrészt baranyai emlékanyagra alapozott kiállítást rendez­nek. A dzsámi eredeti török kori részeinek feltárását és a kiállítás előkészítését Ge­ro Győző, a Budapesti Tör­téneti Múzeum főmunkatár­sa irányította: — Milyen tSrténeti tényanyag ismeretében kezdték a mun­kát? _ A XVI—XVII századra rendkívül megnőtt a mohame­dán világ egész területén a felfogásban egymástól kissé eltérő szerzetes rendek száma. A magyarországi török terüle­teken két rend, a bektasik és ■0 mevleviek rendje játszott rendkívül jelentős szerepet. A magyar nép a mevlevieket — táncukról — kerengő dervisek­ként ismerte. Kolostoruk Pé­csett a város falain kívül, a Szigeti kapu előtt állt. Külön­böző gazdasági épületek, egy medresze — főiskola — vala­mint egy népkonyha, tartozott hozzá. Tulajdonképpen egy egész kis vallási negyed ala­kult itt ki. Ennek volt központ­ja a ma is álló és legépebben megmaradt Jakováli Haszán pasa dzsámija. Evlia Cselebi így ír a kis városrészről: „ ... A Szigeti kapun egy kissé kívül a Jakováli- Haszán pasa dzsámija van: ez is tetszetős régi imaház és nagy templom. Kékes ónnal van fedve, mina- réja az utóbbi módjára sza­bályos és szép; háremje (ez esetben zárt udvar) nagyon kellemes lévén, körőskörül a tanulók szobácskái vannak. Hat kolostora van. Valameny- nyi között legkiválóbb és leg­jelesebb a Jakováli Haszán pasa alapítványát képező Mev- lánai Rumi (a mevleviek rend­jének alapítója) kolostora, mely írem (paradicsom) kert­jéhez hasonló rózsaligetben és ergaváni (díszfa) pálmaliget­ben fekszik, midőn a fülemülék itt a dervisfuvola hangját és ütemeit hallják, ők is elkezdik fülemüle nyögdécselésüket, úgy, hogy ez minden hallga­tónak lelkét elbájolja. Tán­colótere, zenészek gyülekező- helye, Mesznevi (versbe sze­dett teológiai mű) olvasók he­lye és szószéke, valamint mű­vészi rácsozatos felosztott gyü­lekező helyei és mihrábjai vannak, melyek leírására és elmondására gyenge a nyelv. Hetenkint kétszer van e kolos­torban dervistánc, amikor az ég kerekéhez hasonló körfor­gást végeznek.” — Ma már csak a dzsámi lé­tezik. Mi történt a kolostorral és tartozékaival? — Egész pontosan nem tud­ni, hogy mikor — lehet, hogy a város visszafoglalásának harcaiban, de lehet, hogy csak utána — a derviskolostor az épületeivel együtt elpusztult. Egyedül a dzsámi maradt ép. Nesselrode püspök idején azonban — megtartva az épü­let sajátos török jellegét — kápolnává alakítják. Később megszüntetik, illetve elfalazzák a dzsámi imafülkéjét és a fa­lait díszítő Korán idézeteket lemeszelik. A szamárhátíves ablaknyílások és a sarok sztalaktitjai azonban megma­radnak. Minaretjét a XVIII. század elején villámcsapás éri, s a csúcsa leomlik. Helyére haranglábat tesznek. Amikor az egykori kolostor helyén 1714- ben elkezdik építeni a mai megyei kórház ősét, a dzsámi a kórház kápolnája lesz. — A régészeti kutatásokat az 1950-es évek közepén kezdték. — Az eredeti tőrök részek feltárását, illetve a helyreállí­tást az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei idő­ben szinte párhuzamosan csi­nálták. A dzsámiban jelentős összefüggő török kori vakolt falfelületek kerültek elő. Eze­ket részint a Koránból vett — gazdag kalligráfiával írott — arab betűs szövegrészek, rész­ben pedig gazdag növényi or­namentika díszíti. Hasonlókat a nagy dzsámikban is megtalál­ható — fajansz csempéken — is láthatunk. Viszonylag jó ál­lapotban került elő a mihráb- imafülke — valamint annak sztalaktit boltozata és a fülke falán — nagyon elmosódott állgpotban — Jakováli Haszón pasa tugrája, azaz díszírással írott neve. A későbbi elfalazá­sokból sikerült kibontani a dzsámi észak-nyugati homlok­zatának kapubejáratát, ami gazdagon díszített kőkerettel volt szegélyezve. Az 1960-as években — a dzsámihoz csat­lakozó földszinti részt — a me­gyei kórház a kutatók rendel­kezésére bocsátotta. — S most miként kívánják meg­rendezni a kiállítást? — A kiállítás kettős célt szolgálna. A negyed kolostorá­nak maradványait rejtő helyi­ségeket és a dzsámit együtt török kori múzeummá alakít­juk. A dzsámihoz csatlakozó részben pedig megismertet­nénk az érdeklődőt a magyar- országi törökkor tárgyi és írá­sos emlékeivel. Ez az emlék­anyag szervesen illeszkedik az egyetemes oszmán művészet­hez, valamint Jugoszlávia — elsősorban Bosznia és Herceg­ovina — török kori emlékeihez. A dzsámiban meglévő építé­szeti részletek kiegészítésére egyébként egyházi jellegű tár­gyak bemutatását is tervezzük. A már rendelkezésünkre álló anyag bővítésére a török kor­mány kíván segítséget adni. A tárgyi ajándékok mellett olyan kiegészítő illusztratív anyagét — diafelvételeket i— kínált fel, mely segít bemutatni a kor török művészetének azt a ré­szét, amely a magyarországi emlékanyagból hiányzik. — Mikorra várható a mú­zeum és a bemutató megnyi­tása? — Az igazság az, hogy ez részben a Megyei Kórház re­konstrukciójának függvénye is. Jelenleg jó ütemben halad a dzsámi belső helyreállítása, az eredeti török falfelületek, díszí­tések konzerválása, rekonstruk­ciója, illetve a kiállítási rész építési és szerelési munkája. Ezzel párhuzamosan történik a kiállítás anyagának gyűjtése és előkészítése. Szeretnénk, ha ez év őszén már látogatókat fo­gadhatna a pécsi török mú­zeum. Lukics Éva Magyarországi tartózkodása során Pécsre is ellátogatott a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság Ivovi aktivistáinak 35 fős csoportja. A testvérvárosból ér­kezett küldöttség vezetője Osz- íap Ivanovics Szenkju, a Lvovi ! Egyetemi Pártbizottság másod- titkára, a csoport tagjai: a lvovi orvosegyetem öt professzora, hét docense, valamint történé­szek és restaurátorok. A szovjet vendégeket tegnap I reggel Pécsett, a Kossuth Klub- i moziban köszöntötte Sinku Pál, i a Megyei Pártbizottság munfca- j társa, tájékoztatót adva a Ba- j ranyában működő MSZBT-tag- ! csoportok munkájáról. Rejtő lá- ! nos, a Baranya megyei Mozi­üzemi Vállalat igazgatója a Bé­ke és Barátsági Hónap során bemutatott szovjet filmekről szólt, majd vetítésre hívta meg a lvovi szakembereket. A cso­port a vendéglátókkal együtt tekintette meg a „Pécs diákvá­ros” és a „Pécs és Baranya" című filmet. i Délelőtt a POTE vezetői lát- [ ták vendégül a Ivoviakat. Dr. ! Bartha Ottó egyetemi tanár, a ! POTE általános rektorhelyette- i se köszöntőjében méltatta a j két egyetem közti kapcsolato­kat, majd dr TényI Jenő, az egyetemi pártbizottság titkára tájékoztatta a szovjet orvosokat az intézményben folyó oktató- és tudományos munkáról. A szakmai jellegű beszélgetés után a vendégek dr. Csaba Im­re, a POTE külügyi bizottsága elnöke kíséretében megtekintet­ték az elméleti és klinikai töm­böt. A nap folyamán a küldöttség látogatást tett a Pécsi Pannó­nia Sörgyárban, megtekintette a Zsolnay Múzeumot, valamint a misinai tv-tornyot. A tegnapi program baráti találkozóval ért véget a Mecseki Szénbányák Vállalat központjában, ahol a párt- és vállalati vezetőkkel, a j bányák MSZBT-csoportjainak j tagjaival töltöttek kellemes órá- j kát. Az MSZBT lvovi aktivistái I ma utaztak vissza Budapestre. ^ Pécsi Filharmonikus Zenekar sikeres évadja „Egy zenei jövő ígérete" Beszélgetés Breitner Tamással Május 13-án este volt a Pé­csi Filharmonikus Zenekar utol­só hangversenye ebben az év­adban. Szép szezont zárt le a zenekar, s ennek talán legszebb koncertje a március végi pesti zeneakadémiai hangverseny volt, amelyről az egész zene- művészeti közélet beszélt. Per­nye András például így írt ró­luk a Magyar Nemzetben: „Breitner Tamás kitűnő munkát végzett a zenekar fejlesztése terén... a zenekar sohasem játszott még ilyen jól a fővá­rosban". Kroó György pedig a Kossuth Rádióban: ,,Ez a fajta hangversenyzenélés egy valósá­gos, sajátos, tehetséges pécsi zenei élet, egy zenei jövő bi­zonysága és ígérete!" Erről a si­keres évadról beszélgettünk a záróhangverseny után Breitner Tamás karmesterrel, — minde­nekelőtt a zenekar feladatáról. — A Pécsi Filharmonikus Ze­nekarnak — mondta Breitner Tamás — jelen pillanatban a következő a munkaköre: első­sorban megvalósítja a városi nagybérlet sorozatot, sokszor tekintélyes vendégkarmesterek­kel az élén. Az Országos Filhar­mónia gondoskodik arról, hogy kiváló vendégszólisták is dol­gozzanak a zenekarral. A hang­versenyek — mint az köztudott t— az ifjúság számára a Liszt­teremben, a felnőtt közönség számára pedig a színházban zajlanak. Tulajdonképpen ezek a zenekar igazi erőmérői, mert itt mérhető le a zenekar fejlő­dése, s ezekre különös ambíció­val, gonddal, nagy körültekin­téssel készülünk. Sőt, ebből a bérletből nem egyet elviszünk a környező nagyobb városokba is: Kaposvárra, Szekszórdra. Tehát tulajdonképpen szerepelünk az Országos Filharmónia kaposvá­ri és szekszárdi nagybérletében is. — Ezen kívül az Is a felada­tunk, hogy az ifjúság részére külön ismeretterjesztő, de él­ményt nyúitó hangversenyeket játsszunk. Az általános iskolá­tól a középiskolákon át a fő­iskolákig minden - üzemből jár­nak erre fiatalok. A műsorvá­lasztás ilyenkor rendszerint di­daktikus, a hangverseny egy megadott témakörben ismerte­tő szöveggel zajlik le. Azt hi­szem, egyetlen középiskola sincs Pécsett, ahol ne lenne sok bérlőnk, sőt, általános is­kolákból is sokan jönnek. Én személy szerint nagyon-nagyon szeretem ezeket a koncerteket Igen sok helyen vezényeltem mór hasonló ifjúsági hangver­senyt és összehasonlítva, a pé­csi ifjúsági közönséggel sajáto­san nagy érdeklődést érzek. Ezt nem győzöm hangoztatni. — Azf szokták mondani, ha egy karmester bemegy a kon­certterembe és a zenekar felé fordul, akkor már a hátán ér­zi, hogy milyen a közönség. — A pécsi ifjúsági hangver­senyek mindig rendkívül nagy csendben kezdődnek, de a szuggesztív várakozás olyanfajta csendjében, amely rögtön az érdeklődésről árulkodik. Ez azért is különösen bíztató és fontos, mert öt-tíz-húsz év múlt- va ők lesznek majd a felnőtt pécsi törzsközönség, — Véleménye szerint előre lépett-e ebben az esztendőben a zenekari — Igen. A hangzása kiegyen­lítettebbé vált, a zenekar ösz- szeszokottabb lett. sokkal több benne a szín és úgy érzem, hogy a játék ritmikája és muzikalitá­sa is fejlődött. A tavaszi pesti siker is ezt bizonyítja, s az nem csak kritikai siker volt, hanem j a „szakma’’ is igen figyel az- ! óta ránk. Pedig nem volt köny- nyű a mi Pestre vitt műsorunk. Sőt, kifejezetten igényes, rend­kívül sokszínű és nehéz műsort vittünk. — Az elmúlt évadban sike­rült megvalósítani, hogy a ven­dégkarmesterek érkezése előtt szép számban előzetes előkészí­tő próbákat tartottunk. Tehát amikor a vendégkarmester ide­érkezett, akkor a zenekar már az első próbára komoly techni­kai felkészültséggel ült le. En­nek tulajdonképpen így kell lennie, ez a természetes és igen örülünk, hogy ezt meg tudtuk valósítani. Ez aztán természete­sen érezhető volt a hangverse­nyen is. — Lesz-e hanglemezüké — Igen. A Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat szeptember­ben készíti el. Schumann-lemez lesz: a Genovéve-nyitány és az első szimfónia. Időtartama öt­ven perc. —■ Elegendőnek tartja-e a zenekar létszáméit — Még minőig kevés. Ez fő­leg a hegedű- és brácsaszó­lamban, nagybőgőben mutatko­zik meg. Nagyon nehéz így lét­rehozni a zenekari hangzás egyensúlyát, mert a vonósszóla­mok és a fúvósszólamok között létszámban nincsenek meg a megfelelő arányok. Ez mindig egy kis megalkuvást jelent. Hi­szen egy nagy zenekarnál leg­alább tizennégy első hegedűs­nek kell lennie, és tizenkét má­sodik hegedűsnek. Nekünk tíz első és kilenc második van. — De mi a véleménye a fú­vósokról? — A fafúvósgárdát klasszis színvonalúnak tekintem. A zene­karunkban a második fafúvós posztokon is olyan művészek ülnek, akik nem egy zenekar első posztján is megállnák a helyüket.-— Mindezek alapján melyek a jövő évad tennivalói? — Nagyon intenzív, rendsze­res munka kell, a koncertekre még részletesebb és még szívó- sabb előkészület. Vagyis pró­bamennyiségben és próbainten- zításban növelni kell a munkát. A jövő évad műsora rendkívül kényes, rendkívül igényes és rendkívül szép. De csak úgy tudjuk megvalósítani, hogy ha sok időt fordítunk rá. Földessy Dénes Az évad utolsó prózát bemutatója I A vágy villamosa Blanche Dubois világhí­rű története lesz a színház mostani évadjának utolsó prózai bemutatója. De a tragikus sorsú amerikai nő históriája minden bizonnyal az évad prózai darabjai Közül a legnagyobb kassza­siker lesz. Erre utal a darab világhíre, és főszereplőjé- j nek, Blanche-nak nagyon i bonyolult, igazi nőalakja, i Előzetesképpen hadd idéz- ! zük A vágy villamosa leg- ! híresebb rendezőjének, Elia ! Kozannak meghatározását a ! darab témájára és stílusára: — A téma? — Ez a da­rab üzenet a lélek világá­nak sötét mélyéből. A fény­nek és a kultúrának egy csöppnyi torz, szánnivaló, tétova lángocskája jajdul fel itt. A mi délvidékünkön akad jócskán erőszakos­ság, érzéketlenség, otrom­baság. Ezek kíméletlen ere­je elfojtja a sikolyt — és ez a sikoly a darab. A stí­lus? — Többek között azért van itt „stílusra”, ' stilizált előadásra szükség, mert a darabban a szubjektív té­nyezők — Blanche emlékei, lelki élete, érzelmei — dön­tő jelentőségűek. Nem is érthetjük meg igazán Blan­che magatartását, ha nem látjuk, hogyan hat múltja o mostani viselkedésére. — Ez a darab költői tragédia. Megmutatja nekünk egy ér­tékes egyéniség végső föl­bomlását, akiben valaha sok lehetőség szunnyadt, s akiben még bukása köz­ben is, sokkol több az ér­ték, mint azokban az „egészséges“, durva ala­kokban, akik megölik. Erre a nagy feladatra ké­szült fel a színház prózai művészeinek egy része, Dó­ba! Vilmos gondos, a darab iránti szeretettel feltöltött, értő rendezésében. Az elő­adás egyben két művész búcsúja is Pécstől; a Blan- che-ot alakító Tímár Éva, és a Stanley-t megformáló Bujtor István elszerződött a Pécsi Nemzeti Színháztól. Egyébként Czimmer József fordításában játsszák ezt a nagy művet. Stellát Miklósy Judit alakítja, s a fiatal művésznőnek ebben az évadban ez mór a negye­dik jelentős szerepe. Az előző három megformálása után ez is sikeres alakítás­nak ígérkezik. Mitch-et Pó- kozdy János, ez a sajátos alkatú művész kelti életre. A többi szerepben pedig Sólyom Katalin, Fülöp Mihály, Takács Gyula, Bó- dis Irén, Kutas Béla, Péter j Gizi, Horváth István és Ke­mény Eszter játszik. A ten- I dező asszisztense Lizitzky Gizi. A díszleteket Vota Emil, a maszkot Léka László, a jelmezeket pediq meghí­vott vendég: Miatkovszky Erzsébet tervezte. Az elő­adáshoz Rónki Györgv szer­zett zenét. Mivel évad véqe közeledik, A vágy villamo­sát mindössze tizenhat a*, kólómmal iátsszák, s éppen ez előadások kis száma miatt várhatóan zsúfolt ház előtt. F. D. A SZÉK. ÉS KÁRPITOS- IPARI VALLALAT MOHÁCS! GYARA 2 perfekt gépírót keres azonnali belépéssel. Fizetés megegyezés sze­rint. Jelentkezni lehet sze­mélyesen a gyári főköny­velőnél, naponta 7—12 óráig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents