Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)

1974-05-19 / 135. szám

9971. mélát 19. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Hagyar—amerikai traktorkooperáeió Steiger és Kirovec Román és szovjef univerzál traktorok - Nagy áteresztő- képességű SZK—6-os és E—516-os kombájnok Körtudott a mogyar traktor- gyártás megszűnése, kombájnt pedig eddig sem gyártottunk. Ezért a mezőgazdasági üzemek kizárólag a gépimport várható alakulásából tudhatják meg, hogy a következő ötéves terv időszakában mire számíthat­nak. Nagy vonalakban már kiraj­zolódtak a következő öt év gép- beszerzési helyzetének körvona­lai. A napokban erről tájékoz­tatta Tolna és Baranya üzemi gépesítési szakembereit a har­kányi oktatási székházban Va­das Ervin, az AGROTRÖSZT fő­osztályvezetője. Súlyos kiesések A pillanatnyi gond — úgy néz ki — súlyosabb a jövőnél. Az állami gazdasági és szövet­kezeti szakemberek ezért min­denekelőtt az 1974. évi ígére­teket kérték számon. Az AGROTRÖSZT képviselője sajnos nem tudta megnyugtatni a szakembereket 1974-re 84 millió rubeles, vagyis 6,5 mil­liárd forintos rendeléssel ké­szültek fel. Tavaly év végén eléggé kiürültek az AGROKER- raktárak, az 1973. évi zárókész­letük mindössze egymilliárd fo­rint volt — 400 millióval ala­csonyabb a vártnál. Főként a nagy teljesítményű szántótrak­torokat és a közkedvelt MTZ- ket keresik az üzemek. A Szov­jetunió ebben az évben egyál­talán nem szállít K—700-as traktort. 1976 előtt újabb Kiro- vecek beérkezésére nem is szá­míthat a mezőgazdaság. A meg­rendelt MTZ-traktorokból eb­ben at évben 500 darabbal adós a szállító. Korlátlanul csak román U—650-es traktorok kap­hatók, ezekből nagy készletek állnak jelenleg is a kereskedel­mi telepeken. Két hónappal ezelőtt az idei kombájnellátásról még derű­látóan nyilatkozott a kereskede­lem, hisz 1800 darab SZK—5-ös és SZK'—6-os kombájnt kötöt­tünk le. Most azonban már lát­ható, hogy ezek nem fognak megérkezni az aratás idejére. A szovjet partner qz egész első félévben csak 400-at tud leszál­lítani. Ezenkívül 115 darab CLAAS DOMINATOR és 150 darab E—512-es NDK kom­bájn első félévi beérkezésére le­het számítani. A helyzet tehát romlott — tavaly és azt meg­előzően* évente 1600—1700 új kombájnt kapott a mezőgazda­ság. A leghelyesebb, ha az üzemek előveszik és alaposan kijavítják az. aratás idejére régi kombájnjaikat, önjáró silózó­gépekből — E—280—a E—301- es — várhatóan a tavalyi szin­ten alakul az ez évi ellátás. STEIGER traktor A következő ötéves terv kilá­tásai lényegesen kedvezőbbek minden tekintetben, hisz belép­nek a nemzetközi kooperációk. Ezek előkészítése már folya­matban van. Mivel nagy telje­sítményű szántótraktorokat a Szovjetunió csak 1976 után tud újra szállítani, s a szocialista országokban ezek gyártása még nem indul be, a nagy lóerős traktor iránti igényt amerikai— Jj íz aj ai üveggyárban Az ajkai üveggyárban, ahol i termékek kétharmada olcsó áli üvegből készül, idén növe- ik a választékot, és új minták- ,a| cserélik fel a régi, elavult készleteket, hamutálakat. A már 30—40 év® gyártott lófej és Lánc’ ’J-mintájú hamutartók gyá.'.L úr beszüntetik. Ezek ugyanis már a legszerényebb vendéglátó üzem igényeinek sem felelnek meg. Helyettük modernebb vonalú, de hasonló áru hamutartókat hoznak majd forgalomba. Dveq újdonság az ízléses kivitelű füszertartó soro­zat. magyar kooperációs gyártásban kívánják kielégíteni. A 200 ló­erős ízelt traktor, az amerikai STEIGER részegységeinek sze­relését 1975 márciusában kezdi meg a Győri Vagon- és Gép­gyár. Ezekhez Győr adja a MAN—DIESEL-motorokat. A kormány 20 millió dollárral tá­mogatja a most előkészítés alatt álló győri Steiger-kooperációt. Az első évben 260, a négy év alatt összesen 2000 STEIGER- traktor hagyja el a győri csar­nokot. Az ízelt traktor munka­gépeit tőkés licenc vásárlásá­val a MEZÖGÉPTRÖSZT válla­latok gyártják. Amint a STEI­GER szériagyártása megkezdő­dik, megszűnik az IHC és a John Deere traktorok importja. A CPS, a KITE és a többi rend­szerek is Steiger-traktorra tér­nek át A STEIGER-kooperáció mindaddig él, amíg nem tu­dunk elegendő Kirovec és T— 150-es szovjet traktort importál­ni. Az alacsonyabb kategóriák­ban a következő ötéves terv­ben is a szovjet univerzál-trak- törók behozatalára számító me­zőgazdaság. A szovjet fél beje­lentette, hogy az MTZ 50-esek gyártását megszüntetik, s he­lyette MTZ 80-as traktorokat gyártanak. E traktor ára vár­hatóan duplája lesz az MTZ— 50-esek mai árának. A román középkategóriás U—650-es trak­torból a jövőben is minden mennyiséget le tud szállítani a román partner. Jó, ha az üze­mi szakemberek nem hagyják figyelmen kívül art a tényt, hogy 50 lóerős traktort a következő ötéves terv időszakában a KGST-országok közül már egye­dül csak„RomgrijgJ gyárt. Román U—445 40 lóerős kis traktor sze­rezhető be. a. szőlőtermelő gaz­daságok részére. A nehéz uni- verzál-traktor kategóriában esetleg számítani lehet a cseh —lengyel kooperációban készü­lő URSUS—ZETOR-ra is, amely kétkerék-meghajtású, 140—150 lóerős és az első mintagépek 1975- ben érkeznek belőle Ma­gyarországra ... A jövő év őszi AGROMASEXPO-n az AGRO­TRÖSZT szeretné ezt a traktort bemutatni. A teljesítmény nő A traktorteljesítmények emel­kednek, tervezni a jövőben nem darabszámban, hanem vonó- horog-lóeróben ajánlatos. Az ötéves terv évi 70 ezres traktor­parkkal számol, ez azonban így önmagában nem mond sokat. A mezőgazdaság gépesítésének színvonalát főként a nagyobb teljesítményű traktorok és erő­gépek arányának növelésével kívánják emelni. A nagyobb tel­jesítmények viszont csak úgy fi­zetik ki magukat, ha javul a gépkihasználás. Az új típusú nagy traktorok ugyanis drágáb­bak, ezeknél egy vonóhorog-ló­erő lényegesen többe kerül, ál­talában ötször annyiba, minta hagyományos traktorok egy ló­ereje. Emelkedik a kombájnok át­eresztőképessége is. Míg egy zSZK—5-ös kombájn egy E—512- es teljesítményével azonos, ad­dig az SZK—6-os kombájnok a CLAAS DOMINATOR 100-as kombájnok teljesítményét érik el. Az NDK-ban most kifejlesz­tés alatt levő E—516-os gabo­nakombájnok áteresztőképes­sége pillanatnyilag a legna­gyobb a világon, és 20 száza­lékkal múlja felül a CLAAS 100- asok teljesítőképességét. Ilyen nagy kapacitású kombájnokat 1976— 77-től kap a magyar me­zőgazdaság. I autóra, összesen 50 milliárd ér­tékű gépre számíthat a mező­gazdaság. Ez tehát évi tízmil- liárd forintos beszerzést tesz le­hetővé, s ez duplája a mosta­ninak. Ez azonban éppen óz emelkedő világpiaci gépárak miatt nem jelent ilyen arányú fejlesztést. A fejlesztés ebből csak mintegy 30 százalékos lesz, a magasabb összeg 70 százaléka az infláció számlájá­ra Írandó. —Rné— Munkában a Minirondó. Fotó: Baján Tibor átlyukasztják az ősmasszívumot Készül a XI. pártkongresszus vágat 1100 méter mélyen a töld alatt Árviszonyok A következő ötéves terv idő­szakában a tőkés, de a szocia­lista piacokon is jelentős ár­emelkedés várható. Míg a mos­tani ötéves tervben évi 5 mil­liárd, összesen az öt év alatt 25 milliárd értékű gépet forgalmaz az AGROTRÖSZT a mezőgaz­daságnak, addig a következő tervidőszakra 42—43 milliárd értékű mezőgazdasági gépre és 8 milliárd forint értékű toher­Különös szavakat használnak: az érclencsék feküjében kell az ősmasszívumot átlyukasztani. Kettőezerhétszáz méter hosszú lesz a bányafolyosó, 1100 méter- mélységben, 48 Celsiust mutat a kőzetre helyezett hőmérő. A brigádvezető társait úgy szólít­ja, hogy a felebarátaim. Olyan idegenül csengenek itt a barát­ságos szavak, mint káromkodás a templomban. Ismerve őket még különösebb ez a csendes, már-már lelkészj hang: ha a gépek működnek torkaszakad- tából üvölthet az ember, akkor sem érteni semmit. A qépek pe- diq mindiq működnek: a régi csapat például egyszer két esz­tendőn keresztül átlagosan 184 métert haladt előre, tizenegy négyzetméter szelvényű vágatot nyitottak a petőci bánya építé­sekor. Mos hasonló feladatuk van: a Mecseki Ércbányászati Vállalat legújabb bányaüzemé­nek feltárását kezdték meg. A vágat elején, a petőci akna torkában ki is írták: XI. párt- kongresszus vágat. Kicsit bel­jebb egy másik táblán ígéretet tesznek, hogy a jövő esztendő novemberére célba érnek. Ha­vi átlagban 150 métert kell elő­rehaladniuk. Hallottunk már viiágraszólóbb eredményekről is: az irodalom nyilvántartja, hogy néhány esz­tendeje 30 nap alatt több mint ezer métert haladt előre egy 36 tagú munkacsapat. Szervezők, műszakiak a munkások vala­mennyi mozdulatát kiszámítot­ták. A kísérlet előtt hetekig gyakoroltak, a kísérlet közben pontosan kiszámított kalóriaér­ték szerint táplálták őket, haza nem mehettek, közös szálláson aludtak. Ügy éltek, mint az olimpia alatt a sportolók. Tancsáék nevetnek. Talán ar­ra a pinceszerre gondolnak, amikor az - ótverejtékezett mű­szak után jókedvűen közösen mostak lábat egy lavór bor­ban. Náluk a ciklust csak napi nyolc órára dolgozták ki. Eköz­ben persze nincs megállás — bár ők azt mondják, ha valaki nagyon izzad; minek ittad meg azt a második vödör sört? Ta­gadni nem lehet. Azt mondja a brigádvezetö: ha az ember tizennégy esztendeig itt a föld alatt együtt dolgozik, akkor azt is tudjuk egymásról, hogyan aludt, mi nyomja a lelkét Csak így lehet. — Na, ha így van, halljuk mit mondasz rólunk — szól Tancsának a Papp Ferenc, — nehogy félrebeszélj. Néhány percre megáll a munka, csillé­nek támaszkodva beszélgetünk, közben kihasználják a* időt, el­tűnnek a lekváros bukták, csak­úgy, mint a szalámis kenyerek. — A Papp Feri akár szakve­zető is lehetne, már hét esz­tendeje vájár, de régebben is nálunk dolgozott. Szorgalmas, látszik is, nézze hogy lötyög rajta a nadrág ... — Hát ti így méritek a szor­galmat...? Rácz Imrén feszül a bányász ruha, — Jó, jó. Ha nem lettél vol­na szorgalmas már rég nem itt dolgoznál . .. A szorgalom nem minden. Valamennyien elvégezték az ál­talános iskola nyolc osztályát, vannak akik a technikumot is, munkásakadémiára járnak, robbantómesteri tanfolyamra, vájártanfolyamra. Amikor a bri­gádvezető a 23 esztendős Né­meth Gézát mutatta be, azt mondta róla: ő 0 nyers erő. Szerencsére ezen a munkahe­lyen már nincs annyira szükség arra, hogy erejüket pazarolják, mint régebben. A munkahelyen valóságos technológiai láncot képeznek a gépek, szerszámok. Száznegyven méter hosszúságú kis üzem mozog a vájvégen dolgozó csapattal együtt. Két tartalék rakodógép, satupad, szrszámos csillék, fúrószár kö­szörű, a vasúton üqyes vándor- váltó, a vágat falához támaszt­va öt fúrógép. Abban remény­kednek, hogy az utóbbiakat so­ha nem kell használni. Ilyen eszközök, szervezés mellett a szorgalom csak alaptulajdon­ság: ügyesség, szakértelem, összeszokottság, ész is kell a munkához. Említettem, hogy a fúrógépeket nem szeretnék használni; ha mégis kell öten„ szinte egymásnak feszített vállal, öt „gépfegyver’’ ezerszeres visszhangjában, csontokat szét­rázó vibrálásban, olajjal keve­redő vízpárában, tüdőt roncso­ló porban fúrják a lyukakat. Az öt „géppuska” helyett, most egy „gépágyú” dolgozik a váj­végen. A MINIRONDÓ. „Tűz- ereje” éppen feleslegessé teszi a kézi fúrógépeket. Félelmete­sen szép gép. Valóban gép­ágyúhoz hasonlítható, a pirosra festett, nyolc tonna súlyú, hét méter hosszú masina. Két nagy fényerejű reflektorával o kőfal­ra tekint, az eqylk „fúrókocsi professzor”, a Németh Mihály, vagy a Király Imre a kezelőhí- don apró karokat mozgat. A kőfalon egy pontra mutatok, az ágyúcsőre emlékeztető, csáp; amelyre a fúrószárat rögzítik lassan felemelkedik, majd for du| s pontosan arra a pontra irányítja a fúrószárat ahová kell. Aztán megindul g 3 LE-s 6—7 atmoszféra levegőnyomás sa| működő motor, s fé| perc alatt 2,4 méteres lyukat fúr az ősmasszívumba, Keményebb -kő­zettel bányász ritkán találko­zik.. . Amíq a vídia a kőzetet marja a kezelő a másik „ágyú- csövet" irányítja a cél felé . . . Hárommilló forintos gép. Nem dolgozik qyorsabban, mint öt bányász a kézi fúrógépek­kel, de megmenti őket a legne­hezebb munkától. Az egyik leg­nehezebb munkától ... Hihetet­len ügyesen, könnyedén moz­gatják a gépmonstrumot, He- tekiq qyqkorolták kezelését kinn a műhelyben. Kétszárnyas ajtó­ra felrajzolták a vágatot, apró pontokkal bejelölték a fúrólyu­kak helyét, aztán az ..ágyúcsö­vet” százszor, ezerszer a pon­tokra kellett irányítani. Ha si­került kinyitották az ajtót, indul­hatott a fúrószár... Nyolcvan, kilencven kiló rob­banóanyagot tömnek a lyukak­ba, tíz kilóval, hidat lehetne le­vegőbe röpíteni, hetven csillé- nyj kőzet szakod ki, két rako­dógép fújtató, szuszogó, sűrí­tettlevegővel táplálkozó tüdeje majd megszakad — Berecz Já­nos ötvenhárom esztendejével gyermekjátékként irányítja. Beépítik a biztosító szerkeze­teket, lerakják az ideiglenes vasútat, minden pillanatnak tartalma van, mindenki tudja mit kell csinálnia, A bányában is — az életben is. Most he­ten vannak műszakon — éppen egy tucat qyerek várja őket ott­hon. Ha már így van igazán természetes, hogy az Endresz György utcai óvodában társa­dalmi munkában segítenek az ötven férőhelyes bővítést meg­valósítani. Hová mennek? Art írták ki a vágatba, hogy a vállalat jö­vője felé. A mérnökség megad­ja az irányt, a szintmagassá­got, s ők 2700 méteres vakond munka után talán néhány cen­timéteres eltéréssel célba érnek. Először lementek 1100 méter mélységbe — hazánkban talán csak most a napokban, a recski bányászok jutottak ilyen mély­ségbe. A brigódvézetönek nincs oka kiáltoznia; különös módon úgy hívja társait: felebarátaim. A tizenhét kemény férfi között, a gépek zajában, ott 1100 méte­res mélységben néhány óra alatt megérti az ember. Nem is annyira különös . .. Lombos! Jenő Gépesített pénzszám álás a Volánnál Pénteken reggel még ..Hagyományosan" kezdték a pécsi Volánnál az előző j napi közel 40 ezer forintnyi viteldíj elszámolását és a pénz zsákolását. Az asz-'| szonyok sok éve begyakor­lott mozdulatokkal - a bab­válogatáshoz hasonló ősi módszerrel válogatták szét a pénznemeket, majd rak­ták csinos oszlopocskákbo a 20 és 50 filléreseket, az 1 és 2 forintosokat... Egy napi „termés” 4—5 órás munká­val került bank-kész álla­potban p leplombált zsá­kocskákba. • A Volán régen szerette volna már valami módon, gyorsítani ezt a fárasztó munkát. A házilag kitalált és alkalmazott módszerek nem váltak be, a nemrégiben ajánlott nyugati. illetőségű csztályozó-szamláló beren­dezés pedig annyira drága volt hogy beszerzése szóba sem jöhetett Tegnap reggel merőben új módon kezdték a perselyek tartalmának fel­dolgozását. Munkába állt egy három egységből álló szovjet gyárt­mányú gépsor, amely hal­latlan gyorsasággal végzi a műveleteket. Az* első gép a válogatás egyik fázisát vég- ■ zi. Itt kerülnek elkülönítésre a pénznemek. Az 1 és 2 fo­rintosok együtt maradnak, mert ezek egyforma mére- | tűek, ez a gép pedig csak a nagyság szerinti szétválo­gatásra alkalmas. A kis tar­tályokba külön kerülnek a 10—20—50 filléresek, időn­ként egy-egy régi dinár vagy telefontantusz hull ki a „ros­tán”. Az utasok élelmesebb- je ezekkel „jópofásko- dik". A második gép az 1 és 2 forintosokat válogatja szét, a harmadik pedig a számlálást végzi. Az „okos’.’ számláló prog­ramozás szerint az ötszázá- | dik érménél kikapcsol, egy- ■ egy zsákba ennyi kerül, igy ! veszi át a leplombált zsá- ' kokat a bank. A pécsi autó- ; buszok bevétel-elszámolása az új gépsorral az eddigi idő töredékére zsugorodott.

Next

/
Thumbnails
Contents