Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-18 / 134. szám
T974. május 18. DUNANTOll NAPLÓ s Ülésezett Pécs megyei város Tanácsa végrehajtó bizottsága Súlyának megfelelően részeseden a bányászat a lakásépítésből A szobrok a jó közérzetet szolgálják Hallgassák meg a lakosságot is Egyéb időszerű kérdések mellett két fontos, közérdekű téma szerepelt a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésének napirendjén. Az egyik a város jelenlegi munkaerőhelyzetével és a jövőbeni kilátásokkal foglalkozott, a másik a közterületeken elhelyezett képzőművészeti alkotásokról szólt. Változatlanul a bányászaté az elsőbbség A munkaerő-gazdálkodást ismertető előterjesztés megállapítja, hogy Pécsett kedvező a foglalkoztatási színvonal, de a szakképzettséget és a biztosítható munkalehetőségeket illetően már kevésbé kedvező a helyzet, A foglalkoztatottságnak nemcsak a társadalmi igényeket, hanem a gazdasági hatékonyság követelményeit is ki kell elégítenie, A népesség természetes szaporodása és bevándorlási nyeresége évente 1000—1500 új munkaerőt jelent, az új munkalehetőségeket ehhez mérten kell biztosítani. Pécsett a bányászat munkaerőellátottsága okozza a legtöbb gondot, holott az itt termelt javak népgazdasági szükségessége megköveteli a munkáslét- szóm növelését. Pécs egyéb iparfejlesztési célkitűzései egy évtizeden belül közel 8000 új ipari munkás termelésbe állítását kívánják meg, ennek legjelentősebb fedezetét az ifjúság jelenti, nagyobb szerepet kell odni a pályairányításnak. Célszerű lenne a középiskolai beiskolázást — az oktatás színvonalának emelése érdekében is — csökkenteni, ami a szakmunkásképzés lehetőségeit növelné, különös figyelemmel a nehezen benépesíthető szakmákra. A jövőbeni munkaerőigényekre való tekintettel indokolt lenne a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola profiljának megváltoztatása gépiparira, a Széchenyi és a Zipernovszky szakközépiskolában pedig új gépipari és műszeripari szakokat kellene indítani. Az előterjesztés vitájában Hegedűs Béla az élelmiszeripari üzemek munkaerő-utánpótlási nehézségeire hívta fel a figyelmet, s javasolta: a helyi gondok megoldására biztosítsák a helybeli szakmunkásképzést. Fulmer József a szénbányászat munkaerőhelyzetét ismertette, s rámutatott arra, hogy a létszám évről évre csökken, s ez a termelés csökkenésében is kifejeződik. Elmondta azt is, hogy nem csak a bányász, hanem a technikus és a mérnök utánpótlás is komoly gondot jelent. Ambrus Jenő, a Városi Párt- bizottság első titkára megállapította: Baranyában ma is a bányászat jelenti az ipar súlypontját, s ezt az iparszerkezet átalakítása is csak lassan változtatja meg, ezért gondoskodni kell a bányavállalatok kalo- nizáltsági szintjének növeléséről, azaz a lakásépítésből súlyának megfelelően részesedjék a bányászat, mert ez a munkaerőgondok megoldásának egyik lehetősége. Az általános munkaerőhelyzet javítására java- soltq: építsenek a kisebb pécsi vállalatok és szövetkezetek részére közös munkásszállást és felvetette az albérlők háza építésének gondolatát. Dr. Amb- j rus Lászlóné a nők szakképzésének jelentőségéről beszélt. A végrehajtó bizottság a vita után határozatokat hozott a hosszabb távú munkaerő-gazdálkodási tevékenységről. A mecénás szava döntsön A „Képzőművészeti alkotások a városképi együttesekben" címet viselő előterjesztésből egyebek közt az is kiderül, hogy az I. kerületben mindössze öt szobor, vagy emlékmű található, a II.-ban viszont 45, a III.-ban pedig 21, egy elgondolkodtató megállapítására pedig érdemes külön is felhívni a figyelmet: „Városunk kulturális színvonalához és nagyságához képest a képzőművészeti alkotások száma kevés, elhelyezésük nem minden esetben szerencsés,” Ezt minden pécsi jól tudja és valamiféle előrehaladást kívánatosnak is tart. Az előterjesztés olyan átgondolt fejlesztést tart célszerűnek, amelynél nem a mennyiség, hanem a minőség kap elsőbbséget, javaslataiban pedig az új alkotások elhelyezésének elveit fogalmazta meg. A vitában olyan vélemények hangzottak el, amelyek o lakosságban kimondva-kimondgtla- nul mór korábban is megfogalmazódtak, s amelyeket célszerű volt ezen a fórumon is szóvá- tenni. Dr. Szotáczky Mihály szerint: „Mondhasson valami módon a lakosság is véleményt arról, hogy hová, milyen alkotást tegyenek, tehát azok, akik nap mint nap részesei, élvezői egy-egy szobornak, domborműnek. El kell kerülni, hogy feszültség legyen az élő környezet és a művészi ízlést kifejező alkotás között". Dr. Sebők Imre annak a véleményének adott hangot, hogy mindig is a mecénás döntötte el, mit akar és Leonardo da Vinci vagy Michelangelo művészi nagyságát sem kisebbíti, hogy művében a megbízó kívánságának tett eleget. „Ne lehessen ma sem egy városra rákényszeríteni, hogy olyan alkotást fogadjon el, ami nem tetszik, vagy esetleg nem kell a lakosságnak — mondta és hozzátette még: — Ne adjunk teret olyan művészeti irányzatoknak, amelyek esetleg egy-két évtizeden belül hitelüket vesztik." Fuller József a szigetvári Zrínyi-szoborra utalva mondta, hogy sok új alkotás csak viszonylag szűk körhöz szól. a közvélemény nem fogadja be. Elegendő időt az alkotónak Martyn Ferenc Kossuth-díjos festőművész azt fejtegette, hogy a kellő átgondoltság nélkül elhelyezett szobrok nem töltik be társadalmi funkciójukat, utalt arra, hogy a pécsi klíma a kőszobroknak nem felel meg, ezért is öregszik oly csúnyán pl. a Leonardo-szobor, amit — véleménye szerint — érdemes lenne bronzba önteni. Ö is ellenvéleményt fejtett ki az ún. ajándékszobrokkal kapcsolatban, amelyeket sokszor nehéz a helyi környezetbe jól beilleszteni. Javasolta, hogy a lakosság véleményét is vegyék figyelembe új alkotások elhelyezésénél, egy-egy szoborhoz pedig a név szerint felkért művésznek adjanak elegendő időt oz alkotáshoz, A vitában többen szóvá- tették azt is, hogy az új lakótelepeknél többnyire nem gondolnak szobrok elhelyezésére, holott ezek nélkül nem alakulhat ki a jó helyi közérzet sem. A vitában elhangzottakat figyelembe véve a végrehajtó bizottság határozatokat hozott a képzőművészeti alkotások elhelyezésével kapcsolatban követendő elvekről. a tagság szorgalma az elemi kárt is ellensúlyozza Másodszor Kiváló termelőszövetkezet a bólyi Kossuth Elmúlt évi kiemelkedő gazdálkodása eredményeként 1973-ban másodízben nyerte el o Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a TOT Elnöksége által adományozott Kiváló termelőszövetkezet kitüntetést a bólyi Kossuth Termelő- szövetkezet. Tegnap délután Bolyban a község filmszínházában megtartott ünnepi küldött- gyűlés keretében adta át az elismerő oklevelet Sziveri Kálmán, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnökségének tagja, a mágocsi Béke Tsz elnöke Cséplő Györgynek, a kitüntetett bólyi szövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Ambrus Lajos, a mohácsi Járási Pártbizottság első titkára, dr. Tárcsái Imre, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának csoportvezetője, Ludván Loránd, a mohácsi járási tanácshivatal osztályvezetője, dr. Ma/zik Jeremiás, a Duna és Korgsica menti Tsz-ek Területi Szövetségének titkára, Bősz József, a Boly Községi Tanács elnöke. ünnepi beszédében Sziveri Kálmán méltatta azt a nagy előrelépést, amelyet az ország termelőszövetkezetei az elmúlt évben a gazdálkodásban megtettek, 18,2 százalékkal növelték a termelést, 12,5 százalékkal, 28 millió forinttal pedig a bruttó szövetkezeti jövedelmet, s átlag 5,7 százalékkal emelték a tagok részesedését. A bólyi Kossuh Tsz eredményei a szövetkezetét ért súlyos elemi kár — jégverés — ellenére is minden tekintetben meghaladják az országos és megyei eredményeket. A hektáronként 40 mázsa búza, a 299 mázsás cukorrépa, a 106 mázsás — megyei rekord — rostkender és az ugyancsak megyei rekordnak számító 168 mázsás hektáronkénti szőlőhozamaival Boly kiemelkedő módon járult hozzá az országos sikerekhez. A tagokról való gondoskodás sokrétű a szövetkezetben, hangsúlyozta beszámolójában Cséplő György tsz-elnök. A súlyos, több, mint 4 milliós jégkár ellenére a tagság szorgalma és jó munkája eredményéként a szövetkezeti bruttó jövedelmet 6 millió forinttal emelték, s a tagok egy főre eső átlagkeresetét 2 443 forinttal javították. Az ünnepi közgyűlés befejezéseként megjutalmazták a szocialista munkaversenyben legjobb eredményeket elért termelőszövetkezeti tagokat, Dr. Tárcsái Imre miniszteri kitüntetéseket adott át. A Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést Cséplő György, a tsz elnöke, Krickler Adóm főkönyvelő és Klausenberger Miklós termelőszövetkezeti tag, a miniszter elismerő oklevelét Hidasi Mihály né kertész, Trister Ferenc szőlész-borász és Terész József termelőszövetkezeti tag kapták. Itália fotókon MEGNYÍLT TILLAI ERNŐ KIÁLLÍTÁSA Tilloi Ernő, a kortárs művészetek polihisztora: építész, fotóművész, képzőművész és előadóművész — mondta megnyitójában dr. Szász János fotóművész azon a fotókiállításon, amely tegnap este nyílt meg a Doktor Sándor Művelődési Központban, Tillai Ernő hétszeri olaszországi tartózkodása során 800 felvételt készített, melyekből hatvanöt mutat be a nagyközönségnek. , A fotók szépségén kívül nagy figyelmet érdemel a kiállítás rendezése, amely az eddiqi fotókiállítások történetében a legreprezentatívabb. A jelenlegi fotókiállítás anyagát — melyet a pécsiek két hétig: hétfő, szerda, péntek 5—7 óráig láthatnak — bemutatják más városokban is. Pusztaiéban a megye juhállománya A tegnap Nagynyóródon Megyei juhásznap a teendők jegyében megrendezett --------* '-Li" A tegnap magynyoroaon megrendezett megyei juhásznap alaphangját Féger György, a $omogyhársógyi Vörös Sugár Termelőszövetkezet juhásza sommázta felszólalásában e- képpen. — Rossz a gyapjú, mert rosz- szak az anyajuhok. S miért rosszak qz anyajuhok, mert rablógazdálkodást folytatunk velük. Évente kétszer elletünk, hogy legyen elég bárány exportra. S mikor bevisszük a bárányokat Pécsváradra ieadni, az Állatforgalmi Vállalat átvevője elégedetlen. Legutóbb kijelentette, hogy mit gondolunk, csak úgy dobálják az olasz lírát az ilyenekért? Nekem fáj a legjobban, hogy csak ilyet tudunk A Corvina Könyvkiadó gondozásában Képeskönyv készül Pécsről Reprezentatív képeskönyv készül Pécsről s ezzel Baranya székhelyéről Is megjelenik a már oly régóta hiányolt fotóalbum. A leiszabadulásunk 30. évfordulóján üzletekbe kerülő új kiadvány előkészítését a Pécs Tourist vállalta. Ezidáig elsősorban olyan képeskönyvek voltak forgalomban, amelyek nagyrészt Pécs római és törökkori emlékeinek bemutatására szorítkoztak. A most megjelenő album 144 oldalon, előielát- hatólag 250—300 fekete-fehér és 8 egészoldalas színes fotóval mutatja be Pécs történelmi városrészeit a legrégibb koroktól kezdődően, érintve a település kulturális, ipari, gazdasági múltjának jelentősebb, napjainkban is látható emlékeit. A képanyag csaknem fele a mai megye- székhely modern lakótelepeit, szociális létesítményeit, idegenforgalmi hejyeit, korszerű üzemeit, gyárait, szellemi életének kiemelkedő alkotásait tárja elénk, A 20x23 centiméter nagyságú képeskönyv öt nyelven: magyarul, angolul, németül, oroszul és szerb'horvátui tartalmaz rövid várostörténeti ismertetést és képmagyaiáza- tot. Az album a Corvina Könyvkiadó gondozásában jelenik meg, amelynek hasonló jellegű kiadványai már számos elismerést szereztek a magyar könyvnyomtatásnak határainkon túl is. A kiadó a szükséges felvételek elkészítésével pécsi fotóművészeket bízott meg. Bár nagyon hiányzott már egy ilyen jellegű képeskönyv, mégis jónéhány nehézség adódott és még jelenleg is számos akadály elhárítása szükséges ahhoz, hogy jövőre már kezünkbe kerülhessen. A tervek szerint tízezer példányban jelenne meg, mert a nyomdaköltségek csupán így gazdaságosak. Ez esetben az előállítás pénzösszege megközelíti a 700 ezer forintot. A Pécs Tourist ezidáig 82 üzemhez és vállalathoz küldött körlevelet, amelyben segítséget kért a nyomdaköltségek vállalásához, remélve, hogy példányok megrendelésével sikerül az előállítás fedezetét biztosítani. Az akció még nem zárult le és ennek sikerességétől is függ, hogy elkészülhet-e Pécs első nagyszabású képeskönyve, Mondhatni, hogy Magyar- ország szinte valamennyi jelentősebb nagyvárosáról készült már fotóalbum, csupán Pécs adós még az idegenforgalomnak ezzel a kiadvánnyal, amelyben a hazai és a külföldi turista magával vihetné csaknem 2000 éves történelmi múltra visszatekintő városunk emlékét. adni, s már csak azért csinálom, mert juhszerető ember vagyok. Sajnos egyre kevesebb az ilyen juhszerető ember, kihalóban levő szakma a juhászé is, akik állják még a sarat, tegnap mind ott voltak Nagynyárádon, a Kossuth Termelőszövetkezet bemutatóján. Ott valóban szép nyájat láttak, német húsmerinó- fajtával feljavított törzstenyészetnek jelölt állományt, ahol egy anyáról 6,4 kiló gyapjút nyírnak le — szemben a 4,1 kilós országos átlaggal - és 100 anya 110-130 bárányt nevel fel. Pedig ennek a szövetkezetnek egyetlen hektár őslegelője sincs, úgy vetik a juhoknak a baltacimot. És Petrovics Szveto- zárnak, a Kossuth Tsz főjuhászának nincs oka panaszra, mert Vince Jenő tsz-elnök és a vezetőség komolyan veszi az ágazatot, s a szorongató köz- gazdasági viszonyok a féktelenül már-már a juhállomány teljes kipusztulásával fenyegető túlhajszolt bárányexport dacára is meg tudták őrizni, sőt fokozták juhállományuk értékét. Miközben a nyájak romlottak le vagy számolódtak fel az egész megyében. Vagyis a Feger György által ecsetelt helyzet az általános. Jól látják ezt a megye és oz ország állattenyésztési politikájáért felelős szervei is, s épp a tarthatatlan helyzet felszámolása, a kivezető út megmutatása jegyében rendezték meg az idei megyei juhásznapot. Az országos helyzetkép is rossz, erről Németh János, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője és Schweichard Béla, a Gyapjú- és Textilnyers- onyag Forgalmi Vállalat osztályvezetője tegnap általános tájékoztatót adott A gyapjúárak csökkenése és oz ésszerűtlenül túlhajszolt bárányexport, az utóbbi öt évben q nyájak általános leromlásához és oda vezetett, hogy ma az ipar gyapjúszükségletének 50 százalékát külföldről kell behozni. Irhabőr sincs elegendő — hisz a juhok zömét eleve exportálják — a magyar szőrmeipar devizáért hozza be a juhbőrt. Juh- tejből és -sajtokból nemhogy exportra nem futja, de még a hazai ellátás sincs biztosítva. Dr. Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője a megye helyzetét értékelve rámutatott, hogy a nagyarányú bárányexport és egyéb okok miatt a megye juhállománya öt év alatt 61 százalékkal csökkent, az állami gazdaságok pedig juhlétszámuk 82 százalékát számolták fel. A tavaly életbe lépett 500 forintos ellési kedvezmény egymagában sem állította meg a folyamatot, jelenleg is a szaporulat 90 százalékát kivágják. Czimer József, a GYTV megyei felügyelője bejelentette, hogy a gyapjú termelőárát 1975. január 1-ével felemelik, s az állam a beruházásokhoz is nyújt az üzemek részére támogatást. Pék János, a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója q generális változtatásról bejelentette, hogy már készül a juhtenyésztés fejlesztésének megyei programja, amely hosszú távon szabja majd meg minden érdekelt szervnek azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával újra jelentőségének — és deviza-kitermelésének — megfelelő rangot kap ez az eddig mostohán kezelt ágazat. —Rné— Felveszünk felsőfokú képzettséggel rendelkező GEODÉZIAI GYAKORLATBAN IARTAS MŰSZAKI TERVEZŐKET, és KUBIKOSBRIGADOKAT Kelet-baranyai Vízgazdálkodást es Talajvédelmi Társulat, MOHÁCS, VÖRÖSMARTY U. 21. TEL.: «21.
