Dunántúli Napló, 1974. május (31. évfolyam, 118-147. szám)
1974-05-18 / 134. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. május 16. Egy tanulságos féltékenységi per nyomán Miből következtetett a feleség férje hűtlenségére? Beszelgetes dr. Budvárt Róker* egyetemi *anár»al, a Pécsi Igazságügyi Orvostan* Intézet iyazgatóiával Baltával támadt alvó férjére tébolyult féltékenységében Jung- vert Istvánné. A Pécsi Megyei Bíróság a nyolcgyermekes családanyát, aki majdnem férje gyilkosa lett, intézetbe utalta. Idézet a tárgyalótermi tudósításból: „...Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint a vádlott magas vérnyomásos agybántalomban, időskori — féltékenységi tartalmú — vonatkozásos tébolyban szén, ved. Emiatt cselekménye társadalmi veszélyességének felismerésére képtelen ...” Dr. Budvári Róbert egyetemi tanárral, a Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatójával beszélgettünk az elmebeteggé nyilvánító orvosszakértői véleményekről. Az említett bírósági tárgyaláson szakértőként működött közre Jungvertné elmeállapotának megítélésében. — Mielőtt a témával kapcsolatos első kérdést feltenném, hadd idézzek még egy részt a bírósági tudósításból: „Megrázó volt, amint az áldozat, a súlyos bántalmazások nyomait viselő férj, könnyezve kérte a bíróságot: idős párját, aki nem bűnös, csak beteg, engedjék haza, hadd gondozza . ..” — A bíróság a kérési nem teljesítette. Miért nem engedték haza? — Mert félni kell attól, hogy újabb, hasonló bűncselekményt követ el — kezdte válaszát a professzor. — Féltékenységi téves eszméi vezették oda hogy férjét életveszélyesen megsebesítette. — Mit jelent az, hogy téves eszme? — Olyan téves ítéletek, amelyeknek helytelenségéről az eb ben szenvedő elmebeteget meggyőzni nem lehet. A féltékenység egyébként közismert és természetes emberi vonás, — ez akkor fordul káros irányba, ha az illető a környezetében lezajló minden , eseményt ezzel hoz vonatkozásba, erre vezet vissza, ezzel magyaráz. — Vannak-e másfajta téves eszmék is a féltékenységen kívül? Csak a féltékenység válhat ilyen kóros mértékűvé? — Nem. Vannak más természetű téves eszmék is, amelyek bűncselekményhez vezetnek. Volt például, aki a háza előtt zúgó traktorról gondolta azt, hogy szándékosan zavarják az ő nyugalmát és ezért feljelentette a traktorost a tanácsnál. Amikor erre a képtelen bejelentésre nem jött válasz, azért, hogy a tanács figyelmét felhívja, szénakazlakat gyújtott fel és százezer forint kárt okozott. Ez a beteg hasadásos elmezavarban szenvedett, amelyeket szintén téves eszmék jellemeznek. — Egymagában a téves eszme elmebetegségnek tekinthető? — Nem. Vagy tünete egyikmásik elmebetegségnek, vagya téves eszmék egész rendszere épül ki a kóros személyiségben és kialakul az úgynevezett vo- nc t! oztatásos téboly (paranoia). Különböző téves eszmei rendszerek vannak. Például az úgynevezett feltalálási téves eszme- rendszerek. Az ebben szenvedők, — akik egyébként normá lisan viselkednek — például a rák általuk feltalált csalhatatlan gyógyszerével, örökmozgó berendezéssel és hasonió, természettudományos alapot nélkülöző találmányokkal ostromolják az illetékeseket. Mások elszenvednek egy kis valódi, vagy vélt sérelmet s miután úgy érzik, hogy a kellő orvoslást nem kapták meg, vélt igazságuk megvédéséhez az igazságszolgáltatás szerveihez, tömegszervezetekhez, magasrangú áilamférfiakhoz, vagy sajtóhoz, rádióhoz a beadványok tömegét küldözgetik. Ezeket kivizsgálva kitűnik, hogy a sérelem nem létezik, s ha orvosszakérta kezébe kerül bz ügy, az elme- vizsgálat felfedi, hogy a szenvedélyes igafságkersső nem épelméjű. Ez azért is káros tár- sadamiíag, mert a velük való foglalkozás gátolja az illetékes szerveket a valódi és jogos panaszok kivizsgálásában. Az ilyen téves eszmerendszert nevezik perlekedés tébolynak. — Az ilyen vonatkoztatásos téboly veleszületett betegseg, vagy később jelentkezik, esetleg bizonyos életkorban lép fel? — A leggyakoribb elmebetegség, amelynek komoly büntetőjogi jelentősége van, a hasadásos elmezavar, mai tudásunk szerint többnyire örökletes jellegű és aránylag fiatalon, 18:—20 éves korban már megmutatkoznak tünetei. Ezzel szemben a vonatkoztatásos téves eszmerendszer kiépülése évtizedeket vesz igénybe, vagy bizonyos életkorban, 40—50 év körül nyilatkozik meg. Ennek-az a magyarázata, hogy a nőknéi az úgynevezett változás kora testi és lelki tüneteket, megvi- seltetést jelent. Ha nem is ilyen kifejezetten, de férfiaknál is vannak hasonló természétű testi és szellemi jelenségek. Ezekben a kritikus időszakokban, a lelki alkatukban már egyébként is hajlamos személyeknél könnyen fejlődik ki egy úgynevezett „kulcsélmény" hatására vonatkoztatásos téves eszmerendszer. Ez a kulcsélmény lehet a házastárs vélt, vagv valódi hűtlensége, az életvezetésben bekövetkezett törés, vagy egy vagyonjogi, vagy hivatali sérelem. Ezt kórosan dolgozza fel, néha évekig rejtve magában a fe' Jő gondolatokat és csak egy durva, életellen; bűn- cselekmény elkövetése során derül ki, hogy ennek alapját a mélyen lappangó elmebetegség képezi. — Az elmebetegség ilyen fajtáinak kimutatására rendelkezik-e az orvostudomány objektiv vizsgáló módszerrel? — Az igazságügyi elmeorvosszakértő rendszerint csak a már megtörtént bűncselekmény után jut érintkezésbe az elme- betegségre gyanús terhelttel. A vizsgálat módszertanához tartozik, hogy hosszú beszélgetéssel igyekszünk a cselekmény valódi rugóit, motívumait felderíteni. Ha a motívumok reálisnak látszanak, és ennek a nyomozati adatok sem mondanak ellent, nem kell elmebetegségre gyanakodnunk. A.vizs- gálat fordulópontját az jelenti, amikor a vizsgált a sokszor nagyon leplezett és rejtett téves eszméjét, vagy bűncselekményét elmondja, nem egyszer elszólja. Például az életelleni bűncselekmények során a terhelt nő tűrhetetlen lakásviszonyaival indokolta meg a ház| tulajdonos elleni támadását. A j vizsgálatot már csaknem befe- I jeztük, amikor indulófélben a I terhelt azt a kijelentést tette: ' .mindig füst van a szobában, , mert rongyokkal bedugják a kéményt". Rákérdezve elmondta, hogy ez azért van, mert őt „ki akarják füstölni". Ezen a nyomon elindulva vélt sérelemből álló vonatkoztatásos téves eszmcrendsner képe bontakozott ki. A lelki működések vizsgálatánál az orvostudomány és a pszichológia már egyre több, de még mindig kevés objektív módszerrel rendelkezik, ezért ma is az egyetlen vizsgálati forma a beteg hosszas, részletes, türelmes kikérdezése. Garay Ferenc TUDOMÁNYOS KUTATÁS flz ember és a gép kapcsolata Hozónkban jelenleg csak a Szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumában foglalkoznak a kutatók közlekedés-kibernetikával. A laboratórium ilyen irányú tevékenységében orvosokból, fizikusokból, matematikusokból ólló kutatócsoport, valamint nagyteijesitmenyü komputer és egyéb berendezések, műszerek is „közreműködnek”. Egyebek között orra törekszenek, hogy feltárják a komplex szervezetek, tehát például az I ember és gép — gépkocsivezető és a gépkocsi mint komplexum — vezérlésének, szabályozásának logikai és matematikai törvényszerűségeit. Legutóbb a gépkocsivezetők pszichikai, lélektani állapotára vonatkozó adatok alapján oiyan teszteket dolgoztak ki, amelyek kifejezetten az R 10-es hazai gyártmányú elektronikus kiss/á- mítógéppel értékelhetők. A különféle pszicho-fiziológiai és egyéb adatok betáplálása és értékelése alapján következtetni lehet a gépkocsivezető — illetve leendő gépkocsivezető — figyelem-kon- centráló képességére — és egyéb adottságaira. Módszerüket a Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatják. Szoborpark a Városligetben. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat -zobomarkof létesít a Városligetben, A zsűrizett művészi alkotásokat rendszeresen cserélik, igy a budapesti közönség végleges elhelyezés előtt is láthatja a művészi alkotásokat. Képünkön: megérkezett a „szoborszállítmány” a szoboröntödéből. Rövidesen befejeződik a Badacsony „foltozása ái Az idén befejeződik a Badacsony több, mint egy évtizeddel ezelőtt megkezdett „foltozása”. Az egykori kőbányák által okozott „sérüléseket” tüntetik el, a hegy felső részén, a „bazaltsapkán", a bányaudvarokon, meddőhányókon és a vízmosta területeken. Eddig együttesen 80 hektáron ’— 820 000 facsemetét és cserjét ültettek el. A hegytető 221 hektáros erdőségét nem tekintik fatermelő helynek, az állomány felújításával és az új telepítésekkel csupán a táj esztétikai képének javítását és a turisztikai érdekeket szolgálják. A területen ezért már 13 kilométer turistautat is kialakítottak. Fatörzsből fűrészelt asztalokkal, padokkal eső elleni menedékhelyeket és szalonnasütőket is építenek. Komolytalan rovat Kedvenc lapom nemrég tudomásomra hozta, hogy a Kossuth Lajos utcában ásatások kezdődnek. — Három év! — mondtam. — hjárom dübörgő év! Amikor is kő kövön nem marad. Második felüljárói Az ígéretnek megfelelően lezárták az utca elejét, hozták a fúrószerkentyűket és megkezdődött a Kossuth Lajos utca vízvezetéki és műemléki feltárása, j Három vagy négy nap múl- l va arrébb mentek. Az utcát tá- 1 volatb lezárták, az elejét megnyitották és most már a köze- j lünkben zúgott a burkolat-fúró- \ gép. Három-négy nap múlva meg- : nyitották a lezárt részt, a for- j galmdt az elzárt részen kinyitot- j ták, majd távolabb újra lezárták. b^pst már az ablakunk alatt düpö^gptt a masina. Kellemes altató hangja vön. IQY IS LEHETI Pesten vagyok, olvasom óm, hogy leszakadt a Kossuth Lajos u. 9. szám alatt az úttest. — Na, mondom, tűnik a könyvtár, meg a vasbolt. Most lezárják az utcát, bedeszkáz- zák, megjelenik az aknamélyítők szimpatikus társasága és következő félévben felfedeznek néhány gepida királysírt, kelta lónyerget és több görbén eltemetett avar harcost. Közlekedés se ki, se be! A leszakadás nem a könyvtárt és a vasboltot fenyegette, hanem a SZOT-épületet. (Azért pedig igazán kár lett volna, összedől az magától is!) Az utcarészt — nem az egész utcát keresztbe! — eldeszkáz- ták, a többit az új népmódi szerint rendbetették, váratlan gyorsasággal és utat nyitottak és továbbmentek. A kalapács most mór arrébb búgott. A Filharmónia vezetőjét látom, hogy elégedett képpel szemléli őket. — Modern szimfonikus zene! — mondta. — Konkurrencia I Amiből csak az derülhetett ki, hogy vagy már a fúrógép zaját is zenének tartotta, vagy nem szerette a modern ricsajt. Aztán megint tovább mentek. Az új részt aszfaltozták és újból árkot ástak. Valahol a Kossuth Lajos utca közepéig, a hentesüzletig jutottak. Egyszer megyek arra. Egy lélek sincs, csak az ároki — Áhá! — mondtam. — Elvesztek! Béke poraikra! — Ebédelnek! — mondta egy mellettem ballagó optimista. — Hosszú ebéd lesz! Már valamelyik maszek kertészetben kubikolnak! Nem lett igazam! Félóra múlva dühödten dobálták a földet Szemünk fénye a kiskert Pázsitok, gyepek kezelése tolókasza igazán szép pázsitot csókákkor tudunk fenntartani, ha a szakszerű kezelést kellő időben megkapja. Amennyiben az ápolási munkák rendszertelenek, a gyep lassan kiritkul, elgyomosodik, esztétikai hatását fokozatosan elveszti. Kaszálás: A fiatal pázsitfelület amint eléri a 8 cm magasságot, azonnal kaszálni kell. A tarló magassága 3—4 cm legyen. Az első kaszálást jobb borús időben, vagy estefelé elvégezni. Ha a levágott füvet néhány napig a tarlón hagyjuk, árnyékvetésével elősegíti a regenerálódást. A pázsitok átlagmagassága 4—8 cm legyen, fii rövid nyírás sekély gyökérképződést idéz elő. Különösen száraz talajokon öntözési lehetőség hiányában kerüljük a rövidre nyírást. Igyekezzünk azonos magasságúra nyírni, de a legforróbb kánikulában egy- harmaddal magasabb tarlót hagyjunk, ezáltal zöldebb mu- tatósabb marad a gyep a legkritikusabb nyári időben is. A finomszálú pázsitfélék jobban, az erősebb, széleslevelű fűfélék pedig kevésbé tűrik a sűrű nyírást. Ha bármilyen ok miatt a fű túl magasra nőtt, akkor ne nyírjuk azonnal mélyen, hanem többszöri kaszálással jussunk le a kívánt szintre. Alapszabály, hogy soha nem szabad többet levágni, mint a levélfelület egy- harmada. A füvek növekedése szabja meg a nyírás gyakoriságát. Tavaszai a növekedés gyors, a forró nyári időszak alatt lelassul és a hűvösebb őszi időszakban ismét erőteljesebb. Évenként átlagosan 8— 10 alkalommal kaszáljunk ösz- szel az utolsó kaszálásnál 6 cm-re hagyjuk meg a gyepet. A hosszú fű alatt a tő könnyen kipállik. A gyepet lehetőleg minden alkalommal ellenkező irányba vágjuk. Kaszálásra alkalmas, kereskedelemben kapható eszközök; 150—200 n-öles telekre: fűnyíró olló, sarló, kézi kasza, vagy kézzel tolt hengerkéses fűnyíró. Nagyobb felület vágására motoros fűnyírógépeket használhatunk. Tápanyagutánpótlás: A pázsitok fenntartásánál arra törekszünk, hogy üde zöld legyen a levél késő őszig. A túlzott tápanyagutánpótlás buja növekedést idéz elő, a nyírás gond— Csoda! — mondtam. — Tíz év óta először csalódtam az aszfaltbontogatókban. Újabban nem néztem meg, hogy hol tartanak. De bízom bennük! Tovább sincs szemét, az árok betemetődik, a gyorsaságuk elképesztő. Nem tudom, kik csinálják? Lehet, hogy a Víz- és Csatornamű? De elgondolkodtak rajta, hogy mit is csináltak? Van az aszfaltbontogatóknak, törmelek- gyártóknak egy ősi jelmondatuk: „Amit elég felásnod egyszer, ásd fel háromszor! Amit megcsinálhatsz egy nap alatt, csináld meg három alatt! A szemét, törmelék meg nem arra való, hogy mozogjon! Pacsirta az?!” Most ez a derék társaság ezt a jelmondatot felrúgta. Pontosan, tisztán, megdöbbentő gyorsasággal dolgoznak. Nem gondolják, hogy a szakma rühelleni fogja őket? Szőllősy Kálmán jait és költségeit növeli. A pázsit szervesanyag-utánpótlása nehézkes, ezért főleg humuszban szegény talajnál alkalmazzuk. Kora tavasszal, vagy késő ősszel legfeljebb 1 cm vastag kiérett tőzegfekált, konriposzt- földet szórunk ki. Kisebb felületre rostálással egyenletesebben tudjuk a szervesanyagot kijuttatni. Gyakoribb tápanyagutánpótlási forma a műtrágyázás. A nitrogén- tartalmú műtrágyák biztosítják a pázsit üde zöld színét. A salétrom-nitrogének gyorsan, az ammóniák lassan hatnak. A káliumtartalmú trágyák a gyep levélképződését, a foszfor a gyökérképződést, a klorofillképződést segíti elő, és egyben fagyra ellenóllóbbá teszi a gyepet. Mikor trágyázzunk? A gyepek tavasszal kitűnően sarjadnak. Ebben az időben serkentésre nincs szükség. Túlzott műtrágyázás felesleges lombtömeget fejleszt. Nyáron fokozottabb gyökérfejlődésre kell serkenteni a gyepet, gyorsan ható nitrogén- tráayákkal, hogy üde zöld maradjon és a talajnedvességet jobban kihasználja. A lassan ható kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat ősszel szórjuk ki. A pázsitra évenként, msenként 125 gr. pétisót, 63—65 gr. szuperfoszfátot és 22 gr. káliumot szórunk ki, tehát összesen 212 grammot négyzetméterenként A műtrágyát a kiskertben kézzel, egyenletesen szórjuk ki a száraz gyepre. Nedves felületű fü- vön a műtrágya perzselést okozhat. A kiszórás utón, lehetőleg azonnal öntözzünk. Árnyékos helyen, fák, bokrok alatt kétszer annyi műtrágyát adagoljunk, mert a fásszárú növények gyökerei elvonják a gyep elől o tápanyagot. Gyepek öntözése: Gyakori gyepvágás rendszeres öntözést kíván. A levelek pótlására sok víz, tápanyag kell. Vigyáznánk kell arra, hogy a kis adagokban történő permetezgető öntözés magában rejti azt a veszélyt, hogy a fű gyökerei sekélyek lesznek, nagyobb szárazságra élénken reagálnak. Laza, homokos talajon ,sűrűbben 4—5 naponként 10—15 milliméter csapadéknak megfelelő öntözővizet használjunk fel. Az agyagtalaj a nedvességet jobban tárolja. Az eltömődés megakadályozása végett, finom, porlasztó öntözést alkalmazzunk 10—12 naponként 30—40 milliméter csapadéknak megfelelő víz- mennyiséggel. Az öntözésre legalkalmasabb időszak a borult idő, esti vagy a hajnali időszak, mert az öntözésnél a párolgási veszteség a legkevesebb. Vigyázzunk, hogy az öntözés egyenletes legyen. Ha a vízeloszlás nem jó, a pázsit foltos lesz. A rendszeres öntözés a talaj tömörödését gyorsítja, ezert a talajt szellőztetni kell. Kiskertben ásóvillával, vasvillával 5—15 cm-es lyukakat szúrunk sűrűn egymás mellett. A talaj szellőztetését tavasszal és őszszel végezzük, ezt követőleg szórjuk ki a szerves- és a műtrágyákat. A gyomirtást kis felületen gyomlólással végezhetjük. Köny- nyíti a gyomirtást az acatoló szerszám. A szelektív gyomirtást kiskertekben csak óvatosan és kellő előtanulmányok után végezzük. Kalla Gábor
