Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-04 / 93. szám

Jószai-díj Győri Emil Hős — így hívják a szerep­körét. A hősök pedig gyötrődni tudnak. A művészetben megfor­mált hősök is. a hétköznapok élő hősei is. Győr/ Emilben kü­lönös ötvözete él a kétféle gyöt­rődésnek. Megkezdődik a sze­reposztás után, o premier előtti hónapok hétköznapjaiban és évekkel az utolsó előadás után ér véget — vagy sohasem. Dó­zsa Gergelyre, szerintem legna­gyobb alakítására, ráment egy nyara, mert tökéletesen meg akarta tanulni. És még most is él benne, valami olyan érzés­sel, amelyik nagyon hasonlít a gyötrődéshez. A Jászai-díj híré­nek szép pillanatában így be­szél róla: — Mióta nem játszom, nosz­talgiám van utána, de ha ját­szanom kellene, még mindig félnék. ■— Dohát miért? — Olyan ez a Dózsa Ger­gely, hogy minden sora hagy maga után színészi megoldat­lanságot. Hangok, érzések ma­radtak bennem Gergelyből, tíz­millió féle hang és érzés .., Minden estén mindenféle fényt kaptak ezek a hangok, ezek az érzések. Es ilyeneket csak ki­vételesen jő szerepekben lehet érezni. Azt hiszem, éppen ezért jő szerep a Dózsa Gergely, mert hiányt érzek utána ma­gamban. Nem sokkal a főiskola után Pécsre került és éppen tíz éve játszik minálunk. Tulajdonkép­pen hazajött mert errefelé szü­letett, Pél monostoron. Pécsett volt gyerek, kamasz. Ezek a fiatalkori esztendők bizonyára rajta hagyták Győri Emilen a gyermekkor meg az ifjúság minden emberre oly meg­határozó lenyomatait. Tíz év óta pedig Győri Emil hagy nyomokat a nézők emlékezeté­ben, a színházi esték egyszeri és soha vissza nem térő élmény­nyomait, komikusakat és tragi­kusokat, Hiszen ezekért a meg­ismételhetetlen pillanatokért van csupán értelme annak, amit színháznak nevezünk. A kitüntétés pillanatában a szín­házművészeti élet értékrendjébe is elhelyezi persze ezt a tíz pé­csi esztendőt: — Azt hiszem, a színház tár­sulata csúcsokat ért el. Nem csak országos csúcsokat, hanem azt mondja néhány sokfelé járt és sokféle előadást látott kriti­kus. hogy európai csúcsokat is, mint például legutóbb Shakespeare: Tévedések vígjá­tékénak előadásával. Szóval sok örömöm volt eddig is itt, pél­dául a „Pro Teatro” gyűrű, ame­lyet kollégák szavaztak meg nekem, méghozzá titkosan. De hadd mondjak el még valamit erről a tíz évről. Lehet, hogy. nagyon egyéni vélemény, de azt hiszem, a Pécsi Nemzeti Színházban az elsők között va­lósul meg egy lassan világszer­te jelentkező színházi igény. Ez a teljes kollektivitás igénye. Én nagyon örülök ennek, mert azt hiszem, nem tudok a kollektív játék nélkül létezni. Az a szí­nész, aki ma nem a többihez kapcsolódva próbál elérni va­lamit, elveszett. Zavarban van: a legkedve­sebb darabjait kellene felso­rolnia. Talán mégis . . . Testvé­rek, Bölcsek a fán, Pillantás a hidrái, Három cilinder, Fa­lanszter, Tévedések vígjátéka, West side Story . , . — Azon az állomáson, ame­lyet a Jászai-díj jelent e pá­lyán, mit vallasz a művészlélek­tan lényegének? — Azt hiszem- a kíváncsisá­got. Én akármHyen percekben, például akármilyen betegen is, mindig kiváncsi vagyok. Min­denre. Hát talán ezt... Földessy Dénes Tillai Ernő A hány terv - annyi csa­ta. Tillai Ernő nevéhez több mint ötezer panellakás, két tucat je­lentős középület, s ki tudja hány kisebb épület fűződik — s ez azt jelenti, hogy tizenöt év óta egyfolytában tart sajátos, idegőrlő háborúja. A megvaló­sult épület — kompromisszum. Egyik oldalon áll a tervező, aki egy kicsit művész és tagadha­tatlanul álmodozó, a másikon állnak a megrendelők, beruhá­zók, közgazdászok, kivitelezők. Az építész a maximumot akar­ja nyújtani, s ennek megfele­lőek legtöbbször az elvárásai is. De hát tulajdonképpen ugyanezt kell mondani a beru­házókról is, hisz ők is a legtöb­bet akarják - igaz, a lehető legkevesebből... Ahány ház, annyi seb és per­sze ugyanannyi tanulság. De ennek az ellenkezője is igaz: ahány ház, annyi győzelem, annyi bizonyíték. Mert valami­ben minden épület több a má­siknál, valamivel mindegyik kö­zelebb vitt az ideálishoz, a megálmodott célhoz. Tillai Ernő negyvenhét éve*. Ybl-díj Negyed magával szorong a Pé­csi Tervező Vállalat egyik első­emeleti szobácskájábán; tervek, vázlatok, festmények, zománc­frízek, nagyméretű fotók össze­visszaságában, s ebben a kü­lönös — álmokkal, ideálokkal és kijózanító kimutatásokkal, grafikonokkal —, körülbástyá­zott világban időtlenül fiatal­nak és elnyűhetetlenül erősnek tűnik. Pécsett született; ez a város öreg házaival, fényeivel, lan­káival, fáival és kimeríthetetlen építészeti lehetőségeivel alkotói tevékenysége első percétől iz­galomban tartja. Nézzünk le a Misináról. Alattunk a Szigeti úti viskói helyén fehérlő toronyhá­zak sora. Tillai. Uránváros: Til­lai, kertvárosi tv-házak: Tillai, Jókai utcai iskola: Tillai, rác­városi iskola: Tillai, épülő vá­rosközpont, ifjúsági ház: Til­lai... Kevés embernek adatott meg ez. Néhányad magával két évti­zed alatt átformálta a várost, melyet mindennél jobban sze­ret. És így már érthető örökös elégedetlensége, örökös nyug­talansága, örökös lázongása, követelődzése, többet akarása is — hisz felelősségben is kevés ember vállalt nálánál nagyob­bat. Ami most történik Pécsett, illetve Péccsel, az minimum száz évre mindent meghatároz.- A panel ebben a városban egyet jelent Tillaival. Nos, sze­reti-e Tillai Ernő a panelháza­kat, ezt a valóságos forradal­mat jelentő technológiát? — Nem, egyáltalán! Nem azért áldoztam rá ennyit, mert szeretem, hanem azért, mert beláttam, pillanatnyilag nincs más lehetőségünk, ebből kell tehát kihoznunk valami olyant, ami elfogadható. Tehát olyan házakat, amelyekben élni le­het, s amelyek nem teszik tel­jesen tönkre azt, amit a két­ezer éves Pécs jelent. — Tavaly a Szalai utcai háza­kat Nívó-dijjal jutalmazták, s most az Ybl-dij I. fokozata egy­értelműen a panelházak, köz­tük a kertvárosi tv-házak, hom­lokzati megoldásait ismeri el. Hogyan tovább? — Éppen most adtuk ki a budai városrész terveit. Itt 2500 lakás épül. A homlokzatokat új burkolóanyagokkal, színezés­sel, loggiával próbáljuk válto­zatosabbá tenni. Újdonság lesz az úgynevezett plasztikai felü­letvakolás és a térelemes bal­kon. — Kedvenc épülete? — A szekszárdi és a tabi mű­velődési központ. És talán a pé­csi, Jókai utcai iskola — Egy mondatot a hobby- ról... — A hónap végén fotókiállí­tásom lesz Zalaegerszegen! negyvenötezer felvételem van«. / - És végül az álmokról... — Tíz év óta ugyanaz: pécsi művelődési központ.... Békés Sándor Munkaérdemrend arany fokozata Dr. Gróf Pál A Pécsi Orvostudományi Egyetem egyik legrégibb szak­embere — aki itt nőtt fel. Ma­rosvásárhelyt diákkorának álma — valami átlagon felülit alkot­ni, tenni az emberekért, ■— Pé­csett valósult meg a harmincas évek elejétől fokozatosan. Dr. Gróf Pál kandidátus, „Ki­váló orvos", egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikájának igazgatója. Élete négy irányban pereg » mindennapok szigorú rendjé­ben: a gyógyítás, a tudományos munka, az oktatás és a szak­mai közéleti tevékenység fel­adatai között. Az első kettő komplex egység. A betegágy­tól indul ki és új eredmények­kel gyarapodva oda tér vissza. Őérte, aki ott fekszik és gyó­gyulást vár. A tudomány gyakorlati meg­figyelésekkel fedezte fel és ha­tározta meg a bőrgyógyászat mai helyzetét és szerepét a kor­szerű gyógyászat egészében. Vagyis azt, hogy a bőrbetegsé­gek legnagyobb része rendkí­vül határozott és finom jele a szervezet általános megbetege­désének, vagy bizonyos belső szervek betegségének. Ma már a bőrtünetekből vissza tudnak következtetni a belső kiváltó okokra, hiszen alig van szervi betegség, amelynek a bőrön ne lennének jelei. Csak olvasni kell tudni belőlük ... A leggyakoribb — kétezer éve ismert — bőrbetegség, az öröklődő jellegű pikkelysömör, ma is a lakosság egy-két szá­zalékát eléri. Kiváltó tényezője lehet például felső légúti meg­betegedés, így mandulagyulla­dás. Ha ezt megszüntetik, a bőrtünet is gyokran eltűnik. Am ugyanakkor az örökölhető, a hajlamosító tényező állandóan megmarad. Ennek a kórnak a gondozását hét éve szervezték meg Pécsett, mintegy ezer nyil­vántartott betegük van. S ki gondolta volna korábban, hogy a véletlen, a harkányi kénes gyógyvíz sajátos, nemzetközileg egyedülálló összetétele megle­pően jó eredményeket produkál az igen elterjedt pikkelysömör gyógyításában. Ma pár hetes harkányi utókezelés — a klini­kai ellátást követően — leg­alább egyévi tünetmentességet ad. Vagy az égések ... A II. világháborúig azt hitték, hogy o bórfelület bizonyos arányú elpusztulása, és nem a megégés okozta belső szervi károsodás okozza a halált. Valaminek azonban közvetítenie kell az égéstől a belső szervek, vagy az egész szervezet funkciózava­ráig. Gróf professzor ennek a kutatásával: a közvetítő „szö­vetanyag" eredetével, hatásá­nak érvényesülési tényezőivel foglalkozik több mint két évti­zede. Jelenlegi fő kutatási területe 0 szervezet védekező képessé­gének folyamataival, jelensé­geivel foglalkozó immunológia. Ez összefügg a mind gyako­ribb túlérzékenységtől — a szervátültetések problématiká­ján keresztül — a szinte nép­betegség számba menő gom­bás fertőzésekig vagy a hihe­tetlen méretű gyógyszerfogyasz­tással összefüggő túlérzékeny­ség veszélyéig sok megválaszo­latlan tudományos kérdéssel, a bőrgyógyászat számos feladat­körével is. A bőrgyógyászat és termé­szetszerűen ennek oktatása Is hihetetlen arányú változáson ment keresztül az utóbbi évti­zedben. Jól tükrözi ezt maga az oktatás aránya is. Régebben bőrgyógyászatot a medikus az V. évfolyamon hallgatott két szemeszteren át. (Kiemelt he­lyen a lakosság akkor még kb. 10 százalékát érintő szifiliszről). A bőrgyógyászat szemléleti vál­tozásának megfelelően — a bőrbetegségek a különböző szervi megbetegedések tükör­képei — a szakma gyakorla­tilag mintegy az orvostudomány metszéspontjába került, amit az oktatásnak is híven kell követ­nie. A pécsi egyetemen beve­zetett integrált oktatás szerve­zetének megfelelő arányokban a mai medikusok a III. évtől valamennyi évfolyamon hall­gatnak bőrgyógyászatot Ez a munka is szerves része Gróf Pál egyetemi tanár min­dennapjainak. Hosszú évtizedek felkészülése, gyógyászati és tudományos eredményei után vajon mi az, amit a jövőben szeretne elérni? — Azt szeretném — vála­szolta —, hogy ez a szakma kapja meg a gyógyászat egé­szén belüli reális helyének és társadalmi szerepének kijáró elismerést. Ehhez szeretnék va­lami kevéssel hozzájárulni,,. Wallinger Endre C enki sem gondolta, hogy egy tigris szegődött a nyomába... Ha mondta volna, sem hisszük el. Ugyan, egy tig­ris? Nevetséges. Nemrég azon­ban kiderült, hogy tényleg vele volt a tigris, csak mi nem lát­tuk. Az állat ugyanis óvatos­ságból láthatatlan maradt, egé­szen addig, amíg Lázár Ervin „Fehér tigris" című könyve meg nem jelent. Alighogy megszáradt a tinta a diplomáján, Pécsre került, és a Dunántúli Napló munkatársa lett. Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemen végzett magyar — újságíró szakon. írói tehetsé­ge a hatvanas évek elején kez­dett kibontakozni. 1961-ben az SZMT-székházban hetenként tartották összejöveteleiket az ak­kori fiatal pécsi írók, költők. Akkor láttam először. Rövid ha­jú, tanár-külsejű fiatalember volt. Azóta vonásai markánssá váltak, de szemében most is a régi kamaszfények villognak. Most, az EMKE-eszpresszóban a pécsi évekről érdeklődöm. — A vérem visszahúz oda most is. Sokáig sorolhatnám, hogy mit jelentett, jelent nekem Pécs. Ott indultam... Ott ta­nultam meg a legfontosabb dolgokat. Az első írásaimat Pá­linkás Gyuri bácsinak mutattam József Attila-díj Lázár Ervin meg. O nagy szeretettel foglal­kozott velem. Ez megmarad az emberben. Sokat köszönhetek még Próvicz Lajosnak is. Az, hogy a JELENKOR befogadott munkatársai közé, szintén nagy jelentőségű az életemben. És ez itt most Pesten is fontos. Én most is a JELENKOR munkatár­sa vagyok. Mielőtt Pécsre ke­rültem, már volt némi fogalmam a városról. Hogy mást ne mondjak: nekünk az egyete­men tananyagként kellett fog­lalkoznunk Rab Ferenc cikkei­vel. Ez persze nagy várakozá­sokat ébresztett bennem a vá­ros és leendő munkahelyem iránt is.- Mostanában a Népsza­badságban egymás után olvas­hattuk Lázár Ervin gyerekeknek szánt, madarakról szóló írásait.- Igen. Gyermekkori nosztal­giák fűznek a madarakhoz. Csodálom a költözőmadarakat, a vándormadarakat. Azt, hogy eligazodnak a világban, falainak, ahova okai'rtaíc... Nem úgy, mbit az • szegény postagalamb, amelyiknek a ha­zajuttatásában én is közremű­ködtem. A galambot Finnor­szágban engedték el. Tadeusz Nowakovski-hoz kellett volna szállnia Lengyelországba. A vi­har azonban lesodorta, és szegény a mi házunk egyik er­kélyén kötött ki. A szomszédok egy lengyelül írt levelet talál­tak a galamb gyűrűjében. Hal­lották,, hogy én tudok lengye­lül. átjöttek hozzám. Én lefordí­tottam a levelet, és így értesí­tettük a galamb gazdáját, aki nagyon hálás volt, és megkö­szönte, hogy a madár visszake­rült hozzá.- A tigrisről kiderüli, hegy valódi. A Lázár-mesék hőseiről azonban semmit sem tudunk, Ki az a Babó Titti például? — Babó Titti valódi nevén Szabó Kriszti, a húgom kislá­nya ... Tőle nagyon sokat ta­nultam. De ugyanígy vagyok a saját lányaimmal, az 5 éves Zsófival és a 9 hónapos Fruzsi­nával is... Érdemes művész Marczis Demeter Tizenöt éve láttuk először. A születő pécsi operában, a leges­legelső előadáson ő volt Spa- rafucile, erős basszus hang, erős termet, — tölgyember. Itt akart legyökerezni az Ostoro­son született egykori egri gim­nazista, akit a régenvolt megyei diákverseny rangos zsűrije a Zeneakadémiára ajánlott, s aki a főiskola után Tito Scipa ne­ves iskolájában tanult tovább. A tizenöt év alatt mindig el­ment Pécsről és sohasem ment el. Megmaradt mindig a Me- csek-alji operagárda tagjának. Pedig közben végigjárta a vi­lágot. Negyven alkalommal sze­repelt külföldön, Anglia, Auszt­ria, Belgium, Bulgária, Cseh­szlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Jugoszlávia, Ka­nada, Lengyelország, NSZK, Olaszország, Románia, Svédor­szág és az USA-útjai szép abc- rendet jelentenek Európában. Dija, oklevele, kitüntetése, si­kerélménye? - Gazdagon dús­kálhat bennük. Még 1958-ban, mint főiskolás második hely­I dőközben bejön Csurka István is az eszpresszó­ba, leül az asztalunkhoz. A be­széd a lovakra terelődik. Az asztalon hatalmas távcső. Idő­közben újabb vendégek érkez­nek. Lóversenyre készülnek. Lá­zár Ervin is meav velük. Mikor elmennek, eltűnődöm, a lóver­seny érdekli-e, vagy csak a lo­vak. Ha a madarakra gondo­lok, a válosz egyértelmű. Bebesi Károly re került a hatvan résztvevővel lebonyolított müncheni nemzet­közi versenyen, ahol első díjat nem adtak ki. Egy év múlva megnyeri a főiskola dalverse­nyét, még abban az évben a bécsi VIT-en diplomát kap, 1960-ban pedig negyedik díjat a toulousei nemzetközi ének­versenyen. Színházban? — Az elmúlt tizenöt év alatt harminc operaszerepet alakított színpa­don. Az operaműfajban kifej­tett művészi munkásságáért, kü­lönös tekintettel a II. Fülöp és Falstaff alakításáért, 1965-ben Liszt-díjjal tüntették ki. A ha­gyományos operaszerepek élet­re keltése mellett jelentős ér­deme van Sosztakovics Katye- rina Izmajlova (Kisvárosi Lady Machbet) cimű operájának ma­gyarországi sikeres bemutatójá­ban, de főszereplője volt Händel Julius Caesar című ugyancsak magyar ősbemutatójának is. A Pécsi Nemzeti Színházon kívül több alkalommal fellépett ope­raszerepekben a budapesti Ál­lami Operaházban, a Szegedi ünnepi Játékokon, a szombat- helyi lseumban, külföldi színpa­dok közül pedig Jugoszláviá­ban és Svájcban. Németül éne­kelte Sarastro-t 1972-ben Bern* ben, Lamberto Gardelli vezény­letével. Nevéhez fűződik Bar­tók: A kékszakállú herceg vára című operájának hangverseny­szerű pécsi előadása, Marczis nemcsak szereplője, de egyik megszervezője is volt a Bartók- mű nagyon esedékes pécsi be­mutatójának. Az operajátszáson kívül jelentős szerepet tölt be a magyarországi hangverseny­életben, rendszeresen fellép az Országos Filharmónia koncert­jein.- Az operaénekes színész Is, meg énekes is, ezt pedig nem könnyű együtt és jól művelni.., — Pódiumon is, operában is működöm. Hadd vegyek köl­csön egy hasonlatot a festé­szetből: a pódiumon színészi- leg csupán kis ecsetvonásokkal, operában nagyobb vonalakkal alkothatunk. Hiszen pódiumon színpadi segítség nélkül, csak a hanggal kell elemi erővel ki­fejezni magunkat. A színpad annyival könnyebb, amennyivel több hatáselemet ad a hang mellé. Az alapkérdés' színpad­ra termett-e egy énekes, vagy sem. Azaz: színész is egyben, vagy sem. De qyakorlatilag a színpadon talán több az enged­mény színészi igényekből, mint a pódiumon és a színpadon az énekesi igényekből. Éppen mert a fény, a színpadkép és még sok minden talán pótolhatia a mozgáskultúra hiányosságait.- Ars poétikája? — Az érthetőség és a nemes eqyszerűséa. A modern hang­zásokat inkább a szimfonikus zeniben kedvelem. A maaam pálváián az énekelhetőséget szeretem, az énekkel, a daliam­mal vaqyok belsőleg rokon. De ilven alkalmakkor talán szokás elmondani, hogy ki az énekés eszményképünk. Hát az enyém Ceasäre Siepe. Az ő széles ská­lája, a drámaitól a legköny- nyebb hangvételig, szinte min­denben tökéletes. Szerepei: a II. Fülöp, Don Giovanni és Mo­zart Fiqaróia, eszménvként hat­nak rám. Artán naqyon szeret­ném elmondani, hoav eiérzéke- nyülten vettem ót o kitüntetést, amellyel tizenöt évi munkámat iura'mn-rók. Va'éban érdemes volt a hit, az alázat, az akarat­erő és a sok lemondás. Mind­mellé most méq több biz­kaptam e kitüntetéssel. f. a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents