Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-03 / 92. szám

1974. óprifis 3. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 Mohácsi tapasztalatok Játékosság, képzelet, tannlás Szemléltetőeszközök saját erőből m A podosztopok 45 fokos szögben vonnak elhelyezve. A tanulók jól látják a táblát, a térképeket és a sarokban lévő tükröt S akikért mindez történik ... A gyerekek az anyagrészek jobb megértését említik, A szá­raz szövegből nehezebb tanul­ni, sőt a könyv ábráit kevésbé érzik térbelinek. A tantárgy Iránti szorongás szűnik meg bennük, amikor a bemutatott tárgyat foghatják, szétszedhe­tik. Szerintük könnyebb rendsze­rezni, ismételni a tablók, grafi­konok, képek segítségével. S mennyire jó, mert mutathatják, nézhetik, omiről felelnek. kell, különösen a fährst általános Iskolák korszerű fel­szereléssel, szemléltető és kísérletező eszközökkel való ellátását. Az iskolák ehhez igényeljék az üzemek, szövetkezetek támogatá­sát és más társadalmi erőforrásokat” (Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának a KB állami oktatásról szóló határozata végre­hajtására készíteti feladattervébőL) — Egyszer homokból a strón­áén megcsináltam a Mecseket — meséli Szabó Sándor, a mo­hácsi Park utcai általános Is­kola hetedikes tanulója. — Ha­marosan o főldrajzterem nagy homokozó asztalán a mohácsi szőlőhegyet is megformálom. Meg az Északi-középhegységet mert ez változatos és nehéz a homokból JdhoznT„ lAt « e Li--------l-s t _ L_ repz we« ©s R>* •oly tanulás egyszerre a saját erőből előállított taneszközök, szemléltetőeszközök segítségé­vel. Éppen őt éve vezették be a •aktantermes oktatást a Park *toaí iskolában. Előtte tapaszta­latokat gyűjtöttek Pécsett a Jó­kai ateeti és Komlón a dávidföl­Iskola bon. Ügy érzik, jogosan, hogy a kabinetek technikai ellá­tottsága, szemléltetőeszközökkel való felszereltsége döntő ka­pocs tanár és diák között — B lehet képzelni az anya­got — mondja Horváth And- sás vm. e. osztályos tanuló. — Jobban megmarad bee­sőnk — szól kézbe Legányi Je­né, old szintén Vili. c.-s. — A famakettek közül a bitófáról az aradi vértanúk jutnak az eszem­be, a deresről meg Ludas Matyi Mi fabrikáltuk ezeket A legjob­ban a „rulett” tetszik, ahogy a belső, pörgő korong piros nyi­lait irányzóm, hogy a megfele­lő évszám és esemény egybees­senek. Bandi most a görög Istenek »családfáját" rajzolja meg. Jenő Spartacus hadjáratáról készített térképet, amely most kerül majd üveg mögé és az órán használ­ják. Az ősemberről több képet szeretnének, pedig Várbíró László tanár az eddigieket egy értékes, német nyelvű, antikvá­rium! könyvből fotózta ki. Sok kép kellene szerintük a történe­lem nehezen érthető tényei h ez. A „töri-szobaban" o vitrinek mögött Magellán és Kolombusz hajója. Nem kiállítási díszek, hanem használati tárgyak. A másik vitrinben beöltöztetett ba­bák az egyes korok divatvisele­tében. Tétova gyerekrajzok val­lanak a folyosón a tűzgyújtás, a hírközlés, a hidak történeté­ről. S mit jelent a „történelmi markolás és botozás”? Hosszú, keskeny funérlemezekre (ezek a botok) fogalmakat, személyne­veket, dátumokat festettek. Eb­ből egy marékkai kap a felelő és kirakja idő- és logikai rend­ben a kívánt eseményt A „bo­tok” fölé teszi a történelmi kort idéző képet rajzot Legalább száz színes illusztrációt szerez­tek eddig a történelem láttató- sához. — Nekem a „vaddisznó-szo­ba” tetszik a legjobban — me­séli Szabó Sándor. (Ez már a földrajz-kabinet és hatalmas vaddisznófej-trófeájo a dísze, innen a diákelnevezés.) — Olyan kár, hogy a csillagászati távcsövet csak a nyolcadikosok használhatják... — Jó volna sok olyan térkép, amelyek azt mutatják meg, ho­gyan terjedtek el a növények és az állatok. A falon 8—10 tér­kép van. Könnyű megtalálni, amit keresek, mert nagy betűi­ket még a terem végéből Is látom. — Ez már Baksa Géza vélemény«. Autórádió beépítés és szakszerű javítás GELKA Ybl M. u. 3. Tel.: 13-336. Az ülésrend más KL 45 fokos szögben a padok, a szobasar­kokat összekötő átlók mentén. (Lengyelországban ez már egé­szen elterjedt) Ezáltal egyszer­re figyelhetnek a síneken csúsz­tatható összes térképre, a sarok­ban lévő tükrös homokozó asz­talra és a táblára. A 70x100 centiméteres tükör ferdén fek­szik a homokozó fölé és a ta­nulók rálátnak a kiformált a szemléltetett tájra. Természete­sen mindez „helyi forrásból” született A 200 milliméteres Newton-rendszerű tükrös távcső is iskolán belüli ötlet és kivite­lezés. Esténként megnézik a Holdat és az Esthajnalt is. Ha­talmas kartonlapokon címer, zászló, térkép a fővárossal és sok-sok képeslap. Európa összes országa már ilyen lapokon sora­kozik. Lepke- és rovargyűjte­ményt fedezhetünk fel, sőt kitö­mött madarakat Tanárok és gyerekek gyűjtése. Helybéli és távoli kirándulások „zsákmá­nyai". Kapcsolatot tartanak fenn egy moszkvai természettu­dományos múzeummal, ahon­nan húszféle tengeri állatot és négyféle koralltelepet kaptak. Erdős József földrajztanár szerint a technikai körülmények javítása talán a legfontosabb. Ezen pedig lehet javítani kis pénzzel is, saját erőből. Bauhof- fer József igazgató a félévtize­des munkát dicséri, a pedagó­gusok kezdeményezését és lel­kesedését. Csupán két szaktermet mu­tattunk be röviden. Szólhatnánk a matematika-terem teljesít­mény-visszajelzőjéről, a síkidom- és logikai készletekről, a fém­ből készülő törtrészekről. Feke­te Lajosné tanárnő most «pppen a síkidomok halmazelméleti alapon történő rendszerezését végzi tanítványaivoL 5 akik segítenek mór őt éve— A szülők a mohácsi Szerelő és Szolgáltató Ipari Vállalatnál, a gépgyárban, a Farostlemezgyár­ban és az Építőipari Szövetke­zetnél dolgoznak.. Az iskoláért végzett társadalmi munkájuk ér­téke ez idő alatt megközelítette a 100 ezer forintot Kis pénz, saját erőből... De az áldozat- vállaló gyermekszeretet felbe­csülhetetlen. Csuti János Kétezer kilométer naponta Iskola­járatok Az elmúlt években számos körzetesítést hajtottak végre Ba­ranya iskolahálózatában. Ezzel egyidőben meg kellett oldani a gyerekek beszállítását a kis­községekből a körzeti iskolák­ba. Ezt a feladatot a Volán 12- es számú vállalat iskolajóratai látják el. A vállalat és a Me­gyei Tanács művelődésügyi osz­tálya évről évre egyezteti, és megtárgyalja az új menetren­det, és azt a körzetesítési fo­lyamatnak megfelelően alakítja ki. Eddig még valamennyi kör­zeti iskolához sikerült biztosíta­ni az iskola-járatot. A diákok utaztatását a közle­kedési vállalat általában a reg­geli munkásjáratok utáni „má­sodik hullámban” végzi. De — lehetőség szerint — bekapcso­lódnak az 50—60 kilométeres távolsági járatok is. Az „l”-já- ratok mellett természetesen bár­melyik autóbusszal utazhatnak diákok. Kifejezetten erre a célra rendszeresített iskola iá ratokon naponta csaknem 4000 gyer­mek utazik Baranya majdnem 60 körzeti iskolájába. A diákok utaztatására rend­szeresített „T'-járatok naponta átlagban kétezer kilométert tesznek meg Baranya megyé­ben annak érdekében, hogy az iskolás gyerekek időben beérje­nek az iskolába, és időben ér­jenek haza is. Egyetlen helyen kellett az órakezdést fél órával későbbre tenni. Az iskolák is is­merik és figyelembe veszik a vállalat gondjait. Idén szeptembertől újabb 15 —16 iskolajóratot rendszeresíte­nek megyénkben. Az elmúlt év szeptemberétől 35,2 kilométer­rel növelték a hálózatot, vagyis olyan útvonalon indítottak bu­szokat, ahoi eddig nem volt buszközlekedés. Ebből 27,9 ki­lométer esik az iskolajóratokra, A májusban megjelenő új menetrend a járási menetrend- értekezleteken megtárgyalt vál­toztatási kérelmek figyelembevé­telével készül, és feltünteti a szeptemberben induló új iskola­járatokat is. Diákhangverseny a zenei nevelés egészébe« is kiemelkedő szerepet visfhek az iskolai kórusok. Az A z iskolai közművelődésben és, < is kiemelkedő szerepet visrh alkalmi szerepléseken túl, némelyik együttes az intézet falain kívül is hangversenypódiumra lép, hogy önálló esten adjon számot az átlagosnál magasabb tudásáról, képességeiről. Közéjük tartozik a pécsi Nagy Lajos Gimnázium is, amely éppen tíz esztendeje — kétévenként — rendszeresen diákhangversenyeket ad meghí­vott vendégegyüttesek közreműködésével. A Helikon közbülső évei­ben ismétlődő diákkoncerteken fellépnek az iskola zenekari együttesei, és hagyományosan itt szólal meg először több új kóruskompozíció is. Következésül ezek a hangversenyek rangos zenei eseménynek számítanak, olyannyira, hogy a hivatalos hang­versenyprogramban is helyet kapnak. Az idei évben március 31-én, vasárnap este hangzott el a Liszt Ferenc hangversenyteremben a pécsi és — vendégként — a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium koncertje. Az est harma­dik együtteseként a pécsi Janus Pannonius női kamarakórust hallottuk. Mindhárom énekkar és a Nagy Lajos két zenekara is a zsúfolt hangversenyteremben forró elismerést vívott ki. Az elismerés az előadott művek — diákegyüttes kategóriá­ban — valóban kiemelkedő zenei értékeinek és annak a hallat­lanul kemény és elmélyült munkának szólt, amellyel ezeket az értékeket az együttesek és karnagyaik, Ivasivka Mátyás (Pécs) és Deáky István (Szombathely) „megtermelték”; mindannak, ami a zenei produkciók mögött elképzelhető. Itt ugyanis mindig figye­lembe kell venni, hogy a diákegyüttesek jó egyharmada évent« kicserélődik, gyakorlatilag minden év elején szinte az egész mű­soranyag tanulását újra kell kezdeniük. S ha ilyen körülmények mellett is egy-egy önálló műsorra való anyaggal közönség elé tudnak állni (alig hat hónap alatt) — ez önmagában is tiszte­letet érdemel. Két nagyjából hasonló kvalitású diákkórust hallottunk, azonos igényű törekvésekkel: a muzsikálásra, a gondosan kiválasztott mű­vek zeneileg árnyalt, szép. csiszolt előadására. Nyilvánvaló ob­jektív életkori sajátosságok miatt helyenként mindkét együttesnél észlelhettünk bizonyos dinamikai arányeltolódásokat a női szóla­mok javára. Sztravinszkij Credo ja mór-már egynemű női kórus­darabnak tűnt a pécsiek előadásában. És Bárdos Tréfás házasi- tója is több dinamikai kontrasztot, a szöveg humora árnyaltabb színeket, — a tréfa mélyebb átélését — kívánná. (Például a basszusszólamtól.) A műsorszámok nagyobb része azonban el­mélyült zenei igényességgel, s a hangverseny egészében is külö­nös értéke volt, hogy tisztán, pontosan, kifejezően csendült fel. A vendégkórus előadásában különösen tetszett Händel Szárnyal­jon víg dalunk. Juhász Frigyes—E. Kästner Akarni kell csak és Bárdos Széles a Duna című kórusműve, előadásuk lelkes, lendü­letes muzikalitásáért. Női kamarakórusuktól szép, egységes hang­zással, kifejezően, mély átéléssel hangzott el Bartók Leánynézője. A Nagy Lajos vegyeskar Szabó Csaba erdélyi zeneszerző Bocatius János Piroskához című versére komponált művét mutatta be megkapó finomsággal, a második részben pedig az iskola Orff-zenekarának kíséretével — amely úgy tudjuk, ma is az egyet­len hasonló „ütő-profilú” együttes Magyarországon — Carl Orff két művét (Rota és Az avignoni hídon) adta elő, nagyszerűen megteremtve a művek sajátos hangulatú atmoszféráját, illetve hajlékonyon, kedvesen kiemelve az ismert francia népdal fiatalos bóját Méltán arattak kirobbanó sikert. Az iskola vonósegyütte­sének előadásában a választás és a felkészülés igényességét dicsérhetjük Ivasivka Mátyás átiratában Bakfark Bálint IV. Lant­fantáziáját és Sugár Változatok hegedűre és zenekarra című kompozícióját hallottuk. Az ugyancsak vendég Janus Pannonius női kar, négy ragyo­gó, hatásos kórusművet adott elő, köztük Tillai Aurél díjnyertes Valamennyi búzaszál című ízes-szép népdalfeldolgozás-csokrát, ugyancsak Ivasivka Mátyás vezénylésével. Nagy biztonsággal, a kifejező erő magas kulturáltságával szólalt meg műsoruk, amely a külföldet járt, rutinos és állandó létszámú együttesek érett kó- ruséneklését tükrözte. A művészi igényű, sikeres hangverseny zárókórusát fA ma­gyarokhoz) Agócsy László vezényelte. W. E. Magyar könnyűzenéért kemény valuta A pécsi muzsikusok. Hidasy Sanyi, meg Höfler Pali csak né­zelődtek a messze Finnország kis vasútállomásán, a bártulaj­donos pedig, igazi finn, seszí- nű hajjal, rohant feléjük, amint meglátta őket: — Uraim I Tönkremegyek! Ugye már ma este játszanak? A színház igazgatója beperel és bezáratja a bórát, ha nem se­gítenek I Az történt hót a távoli roko­nok országában, hogy egy épü­letben lévén a bár és a szín­ház, a beates fiúk bizony úgy igyekeztek, de olyan orkánmód­ra, hogy a tragikus jelenetek bizony tönkrementek az egyszem plafonnal elválasztott színház­ban. Lett tehát per, meg egyéb cirkusz a két intézmény között, mígnem odaérkezett a pécsi ze­nekar. űk aztán a színházi elő­adás szünetében az előírt vad­sággal verték a beatet, előadá­sok idején viszont szép szordi- nóban, még a mikrofont is fél­retolva játszották a leghalkabb melódiákat, vagyis a lovagias­ság szabályai szerint minden el- intéztetett A történet néhány éves, de még most is jellemző. Mert a magyar és ezen belül a pécsi szórakoztató zenekarokat válto­zatlanul szeretettel fogadják a külföldi szórakozóhelyeken. Most ismét elment egy együttes, éppen Höfler Pál vezetésével, tagjai pedig Hidasy Sándor, Babári Pál és Hámori Erzsi éne­kesnő. A pécsi muzsikusoknak tehát nagy keletjük van odakint és most, induláskor ezt magya­rázta meg nekünk Hidasy Sán­dor egykori vasúti tisztviselő, aki immár másodszor indul nagy külföldi turnéra, s a mos­tani ügyet is ó szervezte; Hungarian Melody Combo — Versenyben a spanyolokkal és az olaszokkal — Elindultok Pécsről Dániába — Nagyon sok és nagyon jő zenekarok játszanak Észak- és Nyugat-Európában, különféle államokból. Nagy a versenyfu­tás, jugoszláv, lengyel, cseh ze­nekarokkal is találkoztunk, nem beszélve az olaszokról, akik a csillagos eget is leéneklik. Az­tán ha jönnek a spanyolok dob­jaikkal, akkor a skandinávok, nos, akkor ezek a skandinávok szinte elájulnak a gyönyörűség­től. Aztán a jó beatzenekarok, amelyek szintén szenzációs tel­jesítményekre képesek. De min­denki csak a saját stílusát játssza. A magyarok számára mindezek után az a megoldás marad, hogy mindent játszunk, és igényesen. ilyen elvek szerint állt fel a most induló zenekar is. Babári Pál hegedül, basszusgitározik és dobol. Höfler Pál kilenc nyelven énekel, de jó kiejtéssel, tehát nem útszéli módon, hanem ta­nult angolt,, spanyolt, olaszt, né­metből és franciából érettségi­zett, de elő tud adni dalokat indonézül avagy a Bahama-szi- getek egyik nyelvjárásán is — továbbá zongorázik és egy ki­tűnő berendezésen orgonái. Hi­dasy Pál a maga három hang­szerén játszik: szaxofonon, kla­rinéton és hawai-gitáron. Há­mori Erzsiké énekel. A műsor? Van kimondottan szórakoztató szalonzenéjük, a régi értelemben vett kávéházi szalonzenék. Játszanak sajáto­san magyar muzsikát, szód csár­dásokat, gyönyörű magyarnótá­kat, amelyeket Hámori Erzsiké énekei. Előadnak cigánydalokat is. De mindezt látványosan, vagyis a show formájában. Te­hát az esti műsor kezdete után bizonyos idővel leültetik a kö­zönséget, a szünetben magya­ros ruhát öltenek, majd így ad­nak egy magyar műsort, s ha az jól sikerült, utána még ci­gánydalokat is, de olyanokat, hogy az még Magyarországon is ritka. Van aztán a műsoruk­ban egy megfelelő kosztümmel ellátott, jól hangszerelt hawai rész, 25—45 perces, angolul vagy valamilyen egzotikus nyel­ven énekelve, közben Babári Pál basszusozik és egy különleges dobgépen egzotikus ritmusokat vernek. Ez a műsor a show része. De ezen kívül mindenfajta tánc­zenét játszanak, főleg a most ismét divatba jövő melodikus, szép dalokat Nem könnyű dolog tehát külföldön is kedvelt magyar mu­zsikusnak lenni. A sokféle, egy­mással nem testvér hangszer megtanulása hallatlan akarat­erőt kíván, például a hegedű és a dob, vagy a klarinét és a hawai-gitár egyenlő színvonalú kezelése. De ha sikerül, az nagy kincs. Most például a Höfler ze­nekar Dániába megy. Hat hó­napig játszanak ott, utána sze­retnének továbbmenni. Mert még ott is szívósan küzdeniük kell. Odakint ugyanis általában hat hónapi tartózkodás után megugrik az adókulcs — amely bizony magas. Finnországban például 23 százalék — s így. ha el-elszöknek előle, más or­szágba, akkor jól keresnek. Ál­talában heti két szünnapot szá­mítva a Magyar Nemzeti Bank árfolyama szerint mintegy 800 forint jut egy munkanapra fe­jenként. De ebből lejön a Ma­gyar Nemzetközi Koncertirodá- nak 10 százalék, az impresszá­rió díja, élelem, lakás, azokra a napokra is, amikor nem ját­szanak. Elindul tehát újra egy Höfler zenekar, megifjult néven. Mert úgy hívják ezentúl őket, hogy Hungarian Melody Combo. Hoz­zák majd a kemény valutát az országnak, viszik a magyar könnyűzene jó hírét és mutatják a tanulságot sok itthoni ifjú mu­zsikusnak és a zenekedvelő ma­gyaroknak: könnyűzenei erőnk az egyszerre ismert sokfél« hangszerben van. És a változo- tosságban. Földessy Dénes FIGYELEM ! TelevfoinwRiRt munkaszüneti a város területén 9—13 óráig a 13-334-es telefonsráman GELKA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents