Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-03 / 92. szám

6 DUNANTOll NAPLÓ 1974. április 3. Jogi tanácsadp IL R. «sziréné érdeklődik, hogy ö bérbeszámítási jogával meddig élhet és ezt a jogszabály mikent sendezi ? Az 1/1971« (I T) Korm. sz. rendelet a 60. 61. §-aiban foglakozik a ^jrbeszámítasi joggal. A 61. §. értelmében a bérlő —• ha jogszabály másként nem rendelkezik — a bérbeszámítási jogának elismerését a munka befejezésétől, illetőleg ha hasz­nálatbavételi engedély szüksé­ges, annak megadásától számí­tott egy éven belül írásban kér­heti a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jog­vesztéssel jár! Abban az esetben, ha a bér­beadó a beszámítást vagy a be­számítani kívánt összeget kifo­gásolja, illetőleg az igény be­jelentésének kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a bérlő a bí­róságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását. A bíróság jog­erős határozatáig csak a bér­beadó által elismert összeget lehet beszámítani. Ugyanezen rendelethely azt is kimondja, hogy a bérbeszámítá­si jogot a havi lakbér 75 száza­lékának megfelelő részletekben lehet érvényesíteni. Abban az esetben, ha a bérlő lakásbérleti jogviszonya a be­számítható költségének megté­rülése előtt megszűnik, a bér­beadó köteles a hátralékos ösz- szeget a bérlő vagy jogutódja részére olyan részletekben fizet­ni, ahogy azt a bérlő a bérbe­számítás útján érvényesítette volna. Y. IL.-«é éfleítersö iiwegholíí. Ed­dig a nyugdíjból éltek, amit élet­társa kapott, Kérdéses Kaphat-« özvegyi nyugdíjat és azt h©B keifl kérnie § Az 1958. évi 40. sz. brr. 13. §-a értelmében özvegyi nyug­díjra jogosult a feleséggel egyenlő feltételek mellett az a nő (élettárs) is, aki a meghalt férfivel annak halálát közvetle­nül megelőzően legalább egy éven át együtt élt ha az együtt­élésből gyermek származott, és o férfi az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapította, özvegyi nyug­díjra jogosult az az élettórs is, aki a meghalt férfival annak halá'áig, legalább tíz éven át egvütt élt Az özvegyi nyugdíj megálla­pítása iránti kérelmet a Klyug- díifolyósító Igazgatóságnál kell kérni az elhalt élettárs nyugdíj folyósítási törzsszámára hivatko­zással. A Nyugdíjfolyósító Igaz- gafó'áq új címe: 1820 Buda­pest, XIII. Váci u. 69—79. A kérelem alapján a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság határozat­ban dönt az özvegyi nyugdíjra való iogosultság kérdésében. A hatri-ozat joqorvoslati lehetősé­get is biztosít. Több olvasónkat Is érdekel, hogy mik-nt lehet lakást cserélni. Illetve ezt a rendelet hol miként szabályozza. A lakáscserével kapcsolatos egv-s kérdéseket az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet és az 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rende­let szabályozza a lakáscsele címszó alatt. A rendelet 90. §-a értelmében a bérlő a lakást má­sik lakásra elcserélheti. Egy la­kás több lakásra is elcserélhe­tő. A lakáscsere-szerződést írás­ban kell megkötni. E rendelethely szerint a la­káscsere-szerződés akkor érvé­nyes, ha a lakáscseréhez a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében ffl bérbeadó, c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárult. A további részletes szabályok megtalálhatók a fentebb meg­jelölt rendeletekben. ra Kevés pénzért sok ajándék n papírboltokban. KIFESTŐ'ONYVEK KIV/GOJMÉXOK PASZTELL ÍRÓN ROSTIRON KÉSZLET GOLYÓSTOLLAK nagy választékban. toäisMäjfiS-?*:,^-r Térdig porban nyakig sárban. A Dunántúli Napig 1973. szeptember 12-j számában a fenti címmel egy ízben már szóvátettem a Kispiricsizma dűlő környékén uralkodó állapotokat, amelyre a lap „Fórum” című rovatában választ is kaptunk az I. kerületi Tanácsi Hivatal veze­tőitől. Megígérték, hogy az általunk kifogásolt utat a helyszínen is megvizsgálják, s ha annak ál­laga lehetővé teszi a bitumenes portalanítást, akkor ezt 1974- ben elvégeztetik. Ami pedig a Szamárkút és a Kispiricsizma dűlő közötti területen történt szemétlerakással kapcsolatos panaszunkat illeti, ugyancsak ígéretet Kaptunk ennek helyszí­ni megvizsgálására is, Es mi történt az immár hét hónappal ezelőtt kapott vála­szunkkal? Csupán annyi, hogy a tavasz megérkezésével még orr- facsaróbb illatokat árasztanak környékünkre a már erjedésnek indult szemétdombok. Talán mondanunk sem Keli, hogy mi­lyen veszélyeket rejteget ez. a közelünkben lévő 10 családi ház lakóira. Egyre türelmetlenebbül várjuk a már több mint fél éve megígért helyszíni vizsgálatokat, de méq ennél is iobban az in­tézkedéseket. Rab Lajosné Kispiricsizma dűlő 8/2. Határidők ti r • ii nemi módosítással A legmostohább járat«. \i Jr'r'kjf ij-r / 'U- ' ; A II. kerületben lévő Táncsics Mihály utca lakóházai kb. 15 évvel ezelőtt épültek, de az ut­cánknak máig sincs szennyvíz- csatornája. Amikor ezt annak­idején szóvátettük a kerületi tanácson, ígéretet kaptunk, hogy 1970-ben sor kerül rá, de ké­sőbb „némi módosítással" 1972- re helyezték át a határidejét. Mindkét határidő már rég a múlté, pedig az utcánk mahol­nap összeolvad a belvárossal. Ehelyütt szeretném megkér­dezni azt is. hogy milyen tervek alapján építették meq néhány évvel ezelőtt a Néphadsereg út­ján a vasúttól a vágóhíd irá­nyába haladó hatalmas beton­cső csatornát, amit most a fe­lüljáró építése miatt, — eny­hén szólva — szétvernek. Pedig a felüljáró kérdése annakidején már napirenden volt. Eszerint csak ideiglenes jelleggel építet­ték meg a masszív és minden bizonnyal tetemes összeget igénylő csatornát? Lehet hogy nagyon laikus a következő kér­désem is. de meg kockáztatom. Nem lett volna célszerűbb és kifizetődőbb is, ha ennek oz árán a mi utcánkat csatornáz­zák? ’ Kovács Mihály Pécs, Táncsics Mihály u. 2. Eredetiiea a III, kerületiek problémáival foglalkozó Fórum­ban szerettem volna helyet kap­ni e soraimnak, de miután ez ügyben a kerületi tanácsunk kevésbé illetékes, ezért a Volán 12. Vállalat vezetőihez intézem áz alábbi kérdést A 27-es,autóbusz járatról van szó, amely nagyon sok utastár­sam véleménye szerint a leg­pontatlanabb járat a kerüle­tünkben. Mi az oka annak, hogy a gyakori járatkimaradá­sok mellett újabban kis buszo­kat közlekedtetnek vasárnapon­ként? Az egyenlő elosztás érde­kében miért nem állítanak be kis buszokat a 10-es, 20-as já­ratokra is? Természetesen csak vasárnap, amivel nagymértékben enyhítenék a zsúfoltságot. A Szigeti útiak nevében Varga Pál né Olvasóink bizonyára jól ismerik már a mellékelt képet A Tü­zér utcai sporttelep Alkony utca felőli kerítéséről készült, s immár másodízben kapott helyet lapunkban. Jónéhányszor „kijavították" már a mintegy négy méter magas drótsövényt, de amint a róla készült újabb kép bizonyítja, ismét „félárbocra" ereszkedett. Nem tudjuk — mert nem vagyunk szakemberek —, hogy forintokban számolva mennyibe kerülne a jelenleginél időtállöbb, masszívabb helyreállítása, de úgy véljük, hogy az évek óta többször is meg­ismétlődő toldozgatások, foltozgatások árán mór rég felépíthet­ték volna a járókelőket kevésbé fenyegető, stabil kerítést Leveleink, nyoméban A „földrengések" utcájában.., Különös „hadüzenet** .JHIóncípdk ótoi Mába tfwdiuluiwfc Ubéstttikkell ói Mgyhanányi fc&bounyei illetékeseihez» mines aki orvosolja panaszunkat. Pedig hovatovább kibírha­tatlan már számunkra ez az állapot» amelyet a hetenként megismétlődő kül­színi robbantások okoznak az utcánkban. A robbantások földrengésszerű ereje cserepeket sodor le a tetőkről» a falaink repedeznek» vagyis lassan, de biz­tosan tönkremennek nemcsak a lakóházaink, hanem az idegeink is* Enyhe vigasz» hogy a vállalat megtéríti kárainkat, mert államunknak minden bizonnyal sokkal fontosabb gondjai és fizetnivalói vannak» mint az ilyen térítések. Véleményünk szerint valamivel több gonddal» felelősséggel! a bánya vezetői megelőzhetnék az említett károsodásokat, HORVATH SANDORNÉ, Magyhorsány, Arany L a. IS. Nemrégiben történt az alábbi eset. A Pécsi Köztisztasági Vál­lalat szép új székháza előtt vagy tizedmagammal várakoz­tunk az autóbuszra, amikor a temető felől lassú tempóban egy nagy tartályú gépkocsi kö­zeledett felénk. A közelünkbe érve mindent elsötétített előt­tünk. Ugyanis a kocsi alá sze­relt forgó kefekorongok emeiet magasságban szórták szanaszét az utca szennyét, porát, amely­től orrunk, szánk pillanatok alatt „tele lett”. Később, ami­kor már némileg leülepedett a | por, akkor láttuk, hogy az út­test semmivel sem tisztább, mint előzőleg. Ugyanis a műve­let víz nélkül történt. És mindez azon a napon, amikor a Du­nántúli Naplóban egy cikk je­lent meg: „Hadat üzentek a szennyezett pécsi levegőnek” í címmel. Megértjük, hogy az amúgy is szűkös pécsi ivóvízzel takarékos­kodni kell, de azt már kevésbé, hogy ilyen áron. Lipthay László Pécs, József A. u. 2. Az illetékesek aálasz&lnak „Csak illúzió? A Budapestről érkező külde­ményeket néhány kivétellel — a feladást követő munkanapon Pécsett is kikézbesítik. A Kéz­besítők meghatározott útvono- lon közlekednek, így természe­tesen egyes házak korábban, míg mások később kapják meg küldeményeiket. A Jókai utca 44. a kézbesítőjárás végén van, egy esetleges útvonal változta­tás esetén viszont azok a cím­zettek kerülnének hátrányos helyzetbe, akik jelenleg korán kapták meg küldeményeiket. /A közönséges levélküldemé­nyeket nemcsak a városban, ha­nem az egész ország területén, sőt a külföldi államok többsé­gében is, levélszekrénybe he­lyezi a kézbesítő. A Postasza- bályzat lehetőséget ad arra, hogy az ajánlott küldeménye­ket is bedobják a levélszekrény­be. A jelenleg érvényben lévő te beiső utasítás értelmében ezt csak akkor szabad alkalmazni, ha a címzett vagy jogosult át­vevő a kézbesítéskor nincs ott­hon. Ez a címzett érdekét szol­gálja, hogy ne kelljen befárad­nia a postahivatalba a külde­mény átvételéért. Ugyanez a helyzet az expressz küldemé­nyek és táviratok kézbesítésé­nél is. Á cikkben felvetett kérdésre, hogy a beszedett 3 forint aján­lási díj, illetőleg 4 forint exp- resszdíj ellenértékeként mit tesz a Posta? Tájékoztatásul közlöm, hogy az ajánlott küldemény el­vesztéséért, megsemmisüléséért kártérítési felelősséget vállal, míg az expressz küldemény ese­tében belterületen a soronkívüli kézbesítést végzi. Kántor Sándor igazgatóhelyettes üzseresviieii vecostŐ Amik o' a levél írójával sor­ra vettük az említett utca ká­rosultjait, néhány helyen az volt a benyomásunk, mintha kissé kelletlenül fogadták volna a látogatást Na, nem udvariat­lanul, mert ha sebtében is, de megmutatták a szobák, élés­kamrák, konyhák, többé-kevésbé megrepedezett falait, de ami­kor szóba került a kártérítési igény, csaknem tiltakoztak: — Nem, a világért sem akarnak ők pereskedni, csupán annyi a kí­vánságuk, hogy akiket illet, azok a jövőben óvatosabban bánjanak a robbantásokkal. A húzódozás okára végül is fény derült, Nágel Sóndomé, az utca egyik háztulajdonosá­nak jóvoltából. — Megértem őket, mert a férjeik kőbányászok, s ezért es­te, reggel csak azt hallják, hogy két választásuk van: vagy a ke­nyér, vagy a türelem. De hát a türelemnek is határa van, mint az én esetemben i? — mon­dotta. — Még egy éve sincs, hogy kívül-belül tataroztuk a házunkat, ami közel 40 ezer fo­rintunkba került. És nézzék meg mi haszna volt. A cserepek po­tyognak, a falak repedeznek. Minden robbantás után ólig győzzük újra meszelni, tapasz­tani, de hiába. A következő robbantások után ismét kiújul­nak és néhány arasszal tovább terjednek. — Hogy miért nem kérek kártérítést? — Mert nem­csak a türelemnek, hanem a bátorságnak is van határa, mondotta. — Egyszerűen nincs merszem hozzá, mert az én férjem is a kőbányában dolgozik... Beregszászi József, a kőbá­nya robbantó svezető főbánya - mestere, nem kis meglepetéssel fogadta a kerülgetés nélkül ne- kissegezett kérdést, — őszintén szólva nem ér­tem a bátortalanságukat. Hi­szen évek óta minden szabad energiánkat arra fordítjuk, hogy megelőzzük, vagy legalábbis csökkentsük a robbantások okozta károkat. Arra meg nem is tudnék példát találni, hogy az indokoltan bejelentett káro­kat, illetve kártérítési igényeket elutasította volna a vállalatunk, Á*j pediá <s lakossággá! tar­tott kapcsolatunkat illeti, véle­ményem szerint a lehető leg­szorosabb, noha ez többnyire a már említett problémákhoz kapcsolódik. Amint mondotta, ilyen volt többek között a legjobban ve­szélyeztetett lakóterületeken nemrégiben végrehajtott helyi rezgésmérés, amelyet a legkor­szerűbb szeizmikus mérőműsze­rekkel végeztek, — E méréseket a nagy rob­bantások pillanataiban, másod­perceiben végeztük, s elmond­hatom, hogy rendkívül hasznos tapasztalatokat szereztünk. A mérések azt iqazolták, hoqy mi­nél kisebb késieltetésűek a rob­bantásaink, annál mérsékeltebb a rengéshatásuk is. Hoqy pél­dát is említsek, a legkedvezőbb hatást a 30 millszekundumos késleltetésű robbantások ered­ményezték. Mellőzve a további szakma­gyarázatokat elmondotta még, hogy a mérések kedvező ered­ményei ellenére is, — éppen a lakossáq érdekében, — azóta még kisebb tölíésűek a robban­tásaik. Ez azt jelenti, hogy amíg régebben egy-egy robbantás­hoz 25 darab 80 milliméter át­mérőjű és 60 méter mélységű robbantó lyukat fúrtak, ennek “ma már csaknem a felénél tar­tanak. De mint mondotta, még en­nél is tovább mentek, amikor a nyugati bányaművelés irányát északra helyezték át, amivel szinte hátat fordítottak a köz­ségnek, Véleménye szerint tehát minden lehetőséget „kipróbál­tak’’ a lakosság vagyonának megóvása és személyes bizton­sága érdekében. — Sajnos többre már nem futja a jelenlegi módszerekkel, — mondotta. — Ha ugyanis méq tovább redukálnák a rob­bantó töltések mennyiségét, ez már óhatatlanul a bányaműve­lés rovására menne. Ez esetben ugyanis a lerobbantott sziklafal roncsossá, morzsalékossá válna, ami nemcsak selejtes terméket jelentene, hanem balesetveszé­lyes Omlásokat idézhetne elő. Az óvintézkedéseknél marad­va, itt kell megemlítenünk még a Községi Tanács és a Déldu­nántúli Kőbánya Vállalat közős kezdeményezését is, amely ugyancsak jó példája a min­denre kiterjedő gondoskodás­nak. Csak néhány szót az akár „haditervnek” is nevezhető ta­nácsi előterjesztésről. Példáu! a kőbányában történő robban­tás várható időpontját megelő­ző napon telefonértesítést kap a fxjnács, amelyet hangosbe- mohdó útján három ízben még aznap közöl a lakossággal. Ezt követően, de már "közvetlenül a robbantás előtt a bánya sziré­nája három hosszú jelzéssel fi­gyelmezteti a lakosságot, * ugyanekkor a bánya biztonsági őrsége is elfoglalja helyét a ki­jelölt pontokon. S ami újdon­ságnak számít, a közeljövőben két óvóhelyet is biztosítanak a veszélyeztetett zónában. Ami az említett rendelkezé­seket illeti, semmi kétség sem férhet a gondosságukhoz, mégis az a véleményünk, hogy csak felerészben töltj majd be a hi­vatását, Tudomásunk szerint ugyanis az óvóhely csak a re- pesz hatása elől ad menedéket, de annál kevésbé alkalmas a rengésekkel járó omlásveszély elhárítására. Ide illik az egyik panaszos epés megjegyzése is, ami szerint mindegy, vagyis egyformán értelmetlen, hogy a „földrengés” elől a saját házá­ban. vagy az óvóhelyen keres menedéket az ember. Ogy néz ki hát, hoqy a még oly gonddal, aprólékossággal kidolgozott, s általában jónak mondható tervek, nem minden­ben váltják be a hozzájuk fű­zött reményeket. Ezzel termé­szetesen tisztában vannak a Kőbánya Vállalat vézetői is, akik éppen a főbányamesterük javaslatára újabb, s korsze­rűbb robbantási módszerek ki­kísérletezésére kértek engedélyt az Országos Bányaműszaki Fő- felügyelőségiől. Tulajdonképpen csak helyi kísérletezésekről van szó, mert maga a módszer ad­va van. Csehszlovákiában dol­gozták ki és már több ízben is teljes sikerrel alkalmazták. S hogy ne keveredjünk ismét szakmai magyarázatokba, csak annyit róla, hogy alkalmazásá­val minimálisra csökkenthetők a robbantás okozta rengések Befejezésül annyit még, hogy az engedély birtokában, — amelyet több ízben is megsür­gettek, — azonmód hozzálát­nak a helyi kísérletekhez, s amennyiben ezek sikerrel jár­nak, méltán remélik, hogy Nagyharsányban nem lesz töb­bé panasz a kőbányára. P. Gj. I

Next

/
Thumbnails
Contents