Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-24 / 111. szám
DUNANTOU SNfAPlö 1974. április 24 A biológia nagy kérdései Beszélgetés dr. Szentágothai János m Kossuth- és Á!lami-dija& egyetemi tanárral Dr. Szentágothai János, Kossuth- és Állami díjas egyetemi tanár, hétfőn három előadást tartott Pécsett: kettőt az Orvos- tudományi Egyetemen és egyet a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában. A professzor egy-egy ilyen útja alkalmából egy kicsit haza is jön — tizenhét és fé! évig működött a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, Örülök a Pécsett látható fejlődésnek —• Amint azt egy tavalyi interjúban is elmondottam — kezdte a beszélgetést — nosztalgiákkal jövök Pécsre, hiszen a 34 éves koromtól 51 éves koromig itt eltöltött időt nem lehet kitörölni az emlékezetből. Az ember húszas éveinek második felében alakítja ki a tudományos alapprogramját, „tudományfilozófiáját”, s ebben az időszakban általában prakticis- ta vonal alakul ki az emberben. Budapesten „magányos farkasként" kutattam. Pécshez viszont egy tudományos iskola kialakulásának élménye köt, benne néhány különleges, baráti viszonnyal, mint ami Flerkó professzorhoz fűz, vagy Halász professzorhoz, aki időközben Budapestre került, s folytatjuk ezt a barátságot. A Pécsett látható fejlődés egy részének örülök, így a Csontváry-múzeum- nak, Martyn Ferenc művészetének és a körülötte kialakult körnek, de úgy tűnik, túlságosan gyors a régi utcák lerombolása, még ha tudom is, hogy a lakásépítés rendkívüli erőfeszítéseket követel. Aztán itt van régi szerelmem, a Mecsek, ahova tegnap is felmentem. — Professzor űr, melyek a biológia nagy kérdései, ahol, ha úgy tetszik, a közeljövőben szenzációkat várhatunk? — Arról nem bocsátkozom jóslatokba, hogy hol várható a következő szenzáció. Még medikus voltam, amikor d rák okának felderítésével elkezdtek foglalkozni, de nem hogy tíz év múlva, hanem, most 40 év után sem tudjuk ezt megmondani. De ki tudom jelölni a biológia nagy témáit. A legalapvetőbb kérdés a népesség exploziója, robbanása, amely- lyel párhuzamosan azt is tudjuk, hogy mit kell és lehet tenni. Még nincs szó robbanásról, de a jelenlegi népesség megkétszereződése — valószínűbb azonban megháromszorozódása —■ és életbentartása már súlyos gondokat jelent a táplálék megszerzése szempontjából. Az ember ugyanis a produkciós-lánc végén helyezkedik el, úgynevezett szekunder táplálkozást — S itt van a környezet romlása, amely az egész technológiai fejlődéssel Összefügg. Igaz, hogy pl. nálunk a népesség ugrásszerű növekedésétől nem kell tartani, éppen ellenkező gondjaink vannak, de a környezet romlása már jelentkezik. Elég ha csak arra utalok, hogy elemi létfeltételünk, a víz, a környező országokból jön. Tehát itt csak nemzetközi, európai összefogás segíthet Kemizáció és termelés — Az egész emberi népesség génkincsének leromlása is nagyon nyugtalanító. Aztán legelemibb szinten itt van a fotószintézis, a szénhidrát-előállítás folyamata. Fontos kérdés a nitrogén megkötése növények révén. Műtrágyával már sokat el tudunk érni, de a műtrágya előállítása nagyon energiaigényes, az energiatartalékok pedig végesek. Az atomenergiáról sem tudjuk még, hogy nem lesz-e túl költséges a számunkra. A nitrogén megkötése baktériumok révén a pillangós növényeknél megvan, de a biológia nagy fegyverténye volna, ha ezeket a baktériumokat más hasznos növényekre, pl. búzára ót lehetne vinni. Ugyanis a nem kemizált hasznos termelés a nagy probléma, mert a ke- mizációtól mindenki fél. Ugyancsak óriási dolog volna olyan fajok előállítása, amelyek kezdettől fogva ellenállnak a betegségeknek. — Vagy a saját szakterületemről hozva példákat: nagyon sokat meg kell tudnunk az alkalmazkodásról, a mind mesterségesebb feltételekhez. Bizonyos tenyészállatok esetében ezt sikerült elérni (pl. baromfi), de sok a probléma. Nagyon sérülékeny az az állatanyag, amellyel rendelkezünk. Itt kell a magatartás-tudományoknak sokat tenniük. Magatartás-tudományon nem az etológiát értem, hanem a probléma gyökeréig ásást, neurofiziológiai, idegszerkezeti tisztázását a kérdéseknek. Hiszen egyetlen egyszerű magatartást sem tudunk megmagyarázni. Tulajdonképpen annyit tudunk, mint ameny- nyit a görögök tudtak. Tanúi vagyunk például nyugaton a kábítószerek vonzásának, az irracionális magatartásformák kialakulásának. Ezek a fiatalok maguk sem tudják, hogy miért így reagálnak. Még ha boldogok lennének általa! De nem lesznek azok. — Persze nem kell pesszimistáknak lennünk — ha 40 évvel ezelőtti agrotechnikával akarnánk ellátni az embereket, akkor nemcsak a fejlődő országokban, hanem Európában is éhség ütne kL | Elmélyültebb elméleti alapra van szükség . — Komplex és egymással összefüggő igényekről van szó, s ezek megoldásánál az a primitív, induktív tudomány, amelyet a biológusok egy része ma is művel, hogy bizonyos technikával dolgozik, de más felé nem lát, a maga kis szemétdombján turkál, holott külföldön esetleg már feltárták azt, — nem visz sokra. Amit társadalmunk, lehetőségeinkhez képest bőkezűen ad a számunkra, azokat az eszközöket ökonomikusán kell felhasználnunk. Az eddigieknél sokszorta elmélyültebb elméleti alap kell a biológusoknak. A vizsgált biológiai problémával rokon matematikai, számítógépes, rendszerelméleti, kémiai, fizikai alapok megismerése az alapfeltétele a hatékonyabb kutatásnak. Nálunk még él egy romantikus szemlélet, hogy az egyéni teljesítmény a lényeges. Pedig én annyit érek, amennyit a munkatársaim kollektívája ér. A magam példája alapján mondhatom, hogy édeskeveset ér az, amit én csináltam, az ér valamit, amit a munkatársaimmal együtt csináltam. A kisüzemi, öngerjesztő tudományra sokat nem érdemes költeni. — Ebből a szempontból ön a POTE mely intézeteit tekinti jelentőseknek? — Nem szeretnék minősíteni és rangsorolni. Az elméleti kutatóintézetek zöme ilyen kollektív munkát végez. A POTE-nek megvan a tudománypolitikában érzett felelőssége — a pécsiekre mindig lehet számítani. Ez a jó közszellem még a negyvenes években újraszervezett egyetemen jött létre — s ez ma is erős oldala a városnak. De felvethetném: ahogy Pécs a művészetek vezető decentrumá- vá fejlődött, nem találhatna-e olyan vonalat, amelyet pl. Szeged vállalt a biológiai központ szerepével. Mondjuk a klinikai tudományok kiemelkedő központjának szerepét. Ha megépül a II. klinikai tömb, s nagyon remélem, hogy megépül. De akkor erősen komputerizált központi laboratórium, kórlapok kartotékozója kellene. Utóbbival kapcsolatban egyébként Donhoffer professzornak vannak zseniális ötletei/ — Egyszóval, nem tudom, nem kellene-e erre ráállni a l pécsieknek? Á magyar orvostudomány ugyanis egy kicsit másodlagossá vált, pedig nekünk többet kellene produkálnunk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a beteget nem látják el jó színvonalon, de var, technikai elmaradás. Ki kellene dolgozni a klinikai tudományok nagy koncepcióját. Pécs lokális géniusza alkalmas lenne komoly kezdeményezések indítására, hiszen a POTE az egyik legszerencsésebben kiépített egyetemi campusunk. Marafkó László ’Béke és barátság hónap — a mozikban ] A Sílmiortjalmazás tevékenyen b«- j kapcsolódik «s béke és barátság hé- ! napjának, valamint a békemozgaiom , megalakulása 25. évfordulójának un- | nepségsorozatába. A bemutatók kö- I képpontjában az Sietünk legszebb ! napja című szinkronizált amerikai film áll. A vietnami háború elleni tiltakozásként katonai nyilvántartási kartonjaikat elégető catonsvillei ki* lencek perének hiteles története elevenedik meg az érdekes alkotásban, amelyet május 9-én tűznek műsorukra a filmszínházak. A barátsági hónap filmprogramjában ezenkívül 19 jáíék- és 16 rövidfilm szerepel. Köztük olyan alkotások, mint Az imádság már nem elég című chilei, A merénylők című olasz—francia film, az Emlékezés című Csuhraj-alkotás, az amerikai Eper és vér, vagy a magyar Arc. A MOKSP az igényelt külön előadásokra, illetve a csoportos látogató sokra kedvezményt biztosit. Nórát felfedezték ? Egy nagvMszai Kislány története Nórát tehát felfedezték .., Szombaton délután három órakor szólal meg a hangja a Petőfi Rádióban, de addiq is van miről beszélni Nagydobszán. Persze már másfél éve mondogatják a faluban: valami lesz ebből a gyerekből. Sőt, volt egy korábbi tanú js, Gabriella, akinek kicsi kora óta énekelget Tótfalusi Eleonóra, vagyis a családi szokások szerint ibserri tömörséggel: Nóra. Gabriella engedelmesen hallgatta Nóra szép énekeit, „A szivárvány magasán” kezdetűt, meg a többit is. Csakhogy Gabriella nem terjeszthette el Nóra tehetségének hírét, mert Gabriella csak egy hajasbaba. A tehetségek sorsához azonban mindiq odatartozik egy mester, aki felfedező, irányítgató, hibákat nyesegető, biztató és minden hasonló tulajdonságokkal rendelkező szakember. Ez a mester most Hara- csiné Monori Melinda énektanár — a kedves öreq pécsi színésznek, Monori Ferencnek a leánya — aki így meséli el Nóra felfedeztetésének történetét: — Még tavaly szólt nekem Dombai László, Nóra akkori tanítója, hogy érdemes figyelni a kislány hangjára. Igaz, egy versmondó versenyen indította már őt, és ott nem aratott sikert, de az énekhangja feltűnő. Én aztán egyenesen megdöbbentem hangjának szépségén és nálam is jóval szélesebb hangterjedelmén, Hozzáláttam a tanításához, mert természetesen alakítani kellett az énekstílusán, hiszen még csak negyedik osztályos volt. Népdalokkal készültünk a csapat-, majd a körzeti bemutatóra, s mindenütt siker, siker. Szigetváron, a járási Kulturális seregszemlén aztán már egy kis önbizalommal lépett 0 pódiumra Tótfalusi Eleonóra. Ott izgultak ért», ott biztatták a nagydobszaiak, meg hát egyenesen a falujáról énekelt, hogy: „Nagydobszára két úton kell bemenni". Megint dörgő taps és -— aranyérem. Majd még nagyobb lendületű tanulás Mo- norj Melinda tanárnővel, hogy az idei kulturális seregszemlén is nagydobszaj siker szülessen. Közben kaptak eay meqhívót: vegyenek részt a Schneider Lajos megyei népdaléneklési versenyen. Szegedi Sándor, az Iskola igazgatója is támogatta ezt az ügyet, hadd szerezzen a kislány ott is tapasztalatokat, és Melinda néni és Nóra hat héten keresztül naponta másfélkét órán keresztül próbáltak. A nagy napon, február 26-án szólalt meq Nóra hangja Mohácson, ahol a Schneider Lajos megyei versenyt rendezték. Nagykomolyan az emelvényre lépett és énekelni kezdte ,A szivárvány magasán” kezdetű székely népdalt, meg egy másikat, egy mohácsit: „Hej, szárnya, szárnya, szárnya a madárnak .,Olyan jól sikerűit o két Ismét ,»Kiváló művelődési otthon’1 a Doktor Sándor Művelődés' Központ Hetvenezer látogató a rendezvényeken Huszonhárom éve áll a szó- | Fotóklub, az Amatő cialista kultúra szolgálatában i már több országos Pécsett a Doktor Sándor Műve- I nyen, bemutatón, lődési Központ. Ez a közművelődési intézmény ebben az évben, amikor a Művelődési Otthon mozgalom 25 éves jubileumát is ünnepli, teljesítette a „Kiváló Művelődési Otthon” pályázat vállalásait. Ezzel ismét — egyedül a megyében — elnyerte a „Kiváló Művelődési Otthon” címet. Az elrrv'lt két évben kikísérletezték az intenzív, alapos ismeretszerzésnek, aktív művelődésnek új formáját, a kollégiumi formát. A korszerű módszer előnyei az egységes koncepció, a gondolkodásra-késztetés, a világos összefüggések, a megértés bizonyos fokú ellenőrzése. Hasznosságát jelzi például az is, hogy míg 1971-ben 392 ismeretterjesztő, műsoros előadáson és egyéb rendezvényen mintegy hatvanezren vettek- részt, addig a múlt évben a 456 különféle előadásra és rendezvényre több mint hetvenezren látogattak el. Nyolc klubjukban a műveltségszerzés, illetve — kiegészítés jói bevált módszere a vita. A művelődési központ vállalta, hogy az ismeretterjesztés, a művészeti nevelés fejlesztésére módszertani központot alakít ki. Jelenleg mór hat „Kiváló Együttese” van. Művészeti cso- port'ai: a Bóbita Bábeavüttes, a Mecseki Énekkar, a Mecseki Táncegyüttes, az Irodalmi Színpad, a Pécsi Műhely, a Mecseki Filmklub rendezvé- verse nyeri vettek részt, értékes helyezéseket értek el az elmúlt két évben. Az intézményben pillanatnyilag 39 csoport: énekkar, népzenekar, táncegyüttes, báb- együttes, klub, színpad, műhely, szakkör és kör tevékenykedik. Eredményességüket köszönhetik annak is, hogy a legtöbb oktató kezdettől irányítja csoportját. Ezenkívül a technikai adottságok magas színvonala sem elhanyagolandó szempont, hiszen 14 magnetofon, hét zongora, pianínó hét lemezjátszó, négy rádió, ugyanennyi televízió segíti a csoportok munkáját. A művészeti csoportok rendszeresen bemutatkoznak a pe- rernterüleíi művelődési otthonokban. Előadásokkal, műsorokkal szerepelnek üzemekben, Sőt patronálnak ifjúsági klubot, középiskolát. A közgazdasági fiúkollégium részére biztosítják az egész évi kulturális programot. Négy szakmunkásképző intézettel kulturális együttműködés alakult ki. Tavaly ennek keretében legalább kétszáz jövendőbeli szakmunkás járt zenei előadássorozatra. Ebben az évben a Városi Könyvtárról közösen olyan szemléltetéssel és műelemzéssel egybekötött előadásokat tartanak, amelyek a szakmunkástanulókat az olvasás művészetébe vezetik be. A munkásművelődés hatékonyabbá tételét elsőrendű feladatának tekinti az intézmény. Csuti János dal tempóját, hangulatát visszaadni, sőt „A szivárvány magasán” címűnek a csodálatos hajlékonyságát éreztetni, hogy megnyerte a versenyt. De azt is dicsérték az értékeléskor, hogy az előadásmódjában minden élték mellett megmarad egyszerűnek is. Tótfalusi Eleonóra tehát most bekerült Vas Lajos műsorába, a Petőfi Rádióban. Már fent is járt Pesten, a tavaszi szünetben, akkor készítették e| vele <j felvételt, amit most szombaton sugároznak. így persze nem látszik majd két barna copfja, meg az ugyancsak barna szempárja sem süt olyan szépen a hallgatókra, mint ahogy a baranyai versenyeken sütött. De a hang az övé lesz. Az adás után pediq várja a zongorát, amelyet Bernics Ferencnek, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjének segítségévei kapnak majd. Mert eddig bizony egyetlen hangszer sincs a nagydob- szai iskolában, hogy kísérettel gyakorolhasson. Meq a nyarat is várja, csak ebben az egész nyár-ügyben von már eqy báj: szereti a fagylaltot, de a torkára már vigyázni kell. Vagyis kezdődnek az énekesgondok. D« hát nagyon szép gondok ezek. Földessy Dénes EIsS helyen a lépzSszervi megbetegedések II Üzemorvosi konferencia üzemegészségügy! rendezvény színhelye volt tegnap a pécsi Kesztyűqyár kultúrterme — a Magyar Vöröskereszt Baranya megyei vezetősége, s a Baranya megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendezésében üzemorvosi konferenciát tartottak, amelyen részt vettek a megyében tevékenykedő fő- és részfoglalkozású üzemorvosok, egészségügyi szervezők. A konferencia elnöke dr. Kóbor József, megyei főorvos köszöntötte a megjelenteket, s néhány szóval ismertette a konferencia lényegét, feladatait. Az elnöki megnyitó után dr. Makay László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete ellenőrző főorvosa tartotta meg előadását: Bányaorvosok szerepe a táppénzes helyzet alakulásában címmel. Ehhez az előadáshoz hozzászólt dr. Fehér Béla, a Sikon- dal Szanatórium iqazgató főorvosa, dr. Vincié Rózsa, a MÉV egészséqügyi szolqálat főorvosa és dr. Berki László, a Sikondai Szanatórium belgyógyász főorvosa. Nagy érdeklődés előzte meg dr. Buda József, a POTE Szer- vezéstani Intézete adjunktusának előadását, amelynek címe: Táppénzes helyzet és morbiditási tényezők vizsgálatának jelentősége az üzemorvosi gyakorlatban volt. Egy éven átvizsgálták a Porcelángyár dolgozóinak táppénzes helyzetét, s a kapott adatok alapján dolgozták fel: milyen tényezők játszanak szerepet a táppénzes helyzet alakulásában, s milyen betegségek játszanak főszerepet? A vizsgálatok szerint a táppénzes betegek között 'egna- gyobb százalékban a légzőszervi megbetegedések, szorosan utána pedig a mozgásszervi betegségek fordulnak elő. Ez utóbbi jelentőségét mindet* hozzászóló hangoztatta. Dr. Buda József előadásához hozzászólt dr. Ozsváth Károly, a Honvéd Kórház ideggyógyász főorvosa, dr. Bencze Nándor, az Egyesített Egészségügyi Intézmények reurrratológus főo-vosa, valamint dr. Káplár Imre, a Porcelánqyár üzemorvosa is. Az előadásokat és hozzászólásokat vita követte. Huszonötmillió forint az ifjúsági turizmus támogatására Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács közel 25 millió forintot nyújt 1974-ben az ifjúsági turizmus támogatására. Az összeg jelentős részével a különböző ifjúsági rétegek — úttörők, középiskolások, egyetemi-főiskolai hallgatók, ifjúmunkások, mezőgazdasági fiatalok — kedvezményes belföldi táborozását, üdülését segíti. így például mindössze 100 forint személyenkénti térítés ellenében 1500 baranyai közép- iskolás üdülhet egyhetes turnusokban Badacsonyban, Bala- tonszemesen, Siófok-Sóstón, Miskola-Tapolcón, Verőcén és Nagymaroson. Jelentős az a támogatás is, amelyet úgynevezett kempingutalványok kibocsátásává! biztosítanak a táborozó, kiránduló fiataloknak. Az elmúlt évben csak a nyári hónapokban voltak érvényesek ezek az utalványok, az idén azonban egész évben beválthatók a 10 forint értékű szállás- és 7,50 forint értékű étkezési utalványok az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, az idegenforgalmi hivatalok és a Turistaellátó Vállalat szálláshelyein, illetve a II—III—IV. osztályú éttermekben. Az EXPRESS csoportjaival külföldre utazó fiatalok számára 500 forint értékű utalványokat adtak ki. 650 baranyai úttörő táborozását 200 forintos utalványok biztosításával segíti eiő az OIOT. A különböző turisztikai kedvezményekről ét lehetőségekről részletes tájékoztató kiadványt adott ki az OIOT. A Tájoló című könyvecskét a Megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a KISZ megyei bizottsága eljuttatta az oktatási intézményekhez, a klubokhoz és a KISZ-szervezetekhez, de a hírlapárusoktól is beszerezhetik az érdeklődők. A Pécs-Ba- ranyai Népművelési Tanácsadó szóbeli propaganda útján is elősegíti a sokoldalú ismeret- szerzést és nevelési lehetőséget magában rejtő kirándulások, túrák szervezését: Ifjúsági turizmus címmel köze! tíz községi ifjúsági klubban tart előadást április és május hónapokban. — 3hj —
