Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)

1974-04-14 / 102. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. április 14. Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós, Pécs Hol epiilisjnk lakásc’íai? Jú: mmrn Alapos v/zscó'cdcs, felmérés, ec kész üie<ek Soha még ilyen körültekintő, alapos vizsgálat nem előzte meg a lakásépítkezéseket, mint az ötödik ötéves terv előkészí­tésének idején. Évek óta járják az országot — megyénket is — o VATI szakemberei, s a terü­leten levő tanácsok szakigaz­gatási szerveivel együtt felmér­ték mindazon helyeket, ame­lyek egyáltalán számításba jö­hetnek lakásépítési területként. Az egyik fő szempont az volt, hogy mekkora a fajlagos közműköltség, vagyis: lakáson­ként mennyi pénzbe kerül a közművesítés? Nyilvánvaló, hogy előnyben részesültek azok a te­rületek, ahol ez a költség ke­vesebb ... De ugyanakkor az sem elhanyagolható, hogy mi­lyenek a víznyerési lehetőségek, győzi-e kapacitással, vagy egy­általán van-e szennyvíztelep. Néhány napja hívták össze az illetékeseket az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumba — ott volt az Országos Vízügyi Hivatal, az Országos Tervhiva­tal és Baranya jónéhány szak­embere — jóváhagyták a VATI által kijelölt, s lakásépítkezé­seknél számításba vehető terü­leteket. Szívás, Kossuth La os utca Komlón a realitások három területegység beépítését teszik lehetővé: Szilvás, valamint a Kossuth Lajos utca északi és déli oldala 'jöhet számításba. Az ötödik ötéves tervben meg­építendő valamennyi lakás itt, ezeken a területeken elhelyez­hető. A Szilvásra megfelelő beépí­tési terv áll a komlóiak rendel­kezésére — lényegében beépí­tése házgyári épületekkel fo­Szerencsi képeslap 1800 wagen csokoládé A nyúl után télapó — Jubileum és rekonstrukció A komlói Szilvás még beépítetlen területekkel György üt, Frech utca két ol­dala, Kun Béla utca és a bel­város. Ezen területeknél az elő­készítési költségek igen tág ha­tárok között mozognak — nyolc­vannégyezertől harmincnégyig. A rangsorolást a már megkez­dett beépítések — nyugati vá­rosrész — illetve a város köz­pontjának egyre sürgetőbb re­konstrukciója határozzák meg A tanácskozáson az a javaslat született, hogy folytassák a nyu­gati városrész beépítését, indít­sák meg — a magas közmű­költségek ellenére — a belvá­ros rekonstrukcióját. Ez a re­konstrukció áthúzódhat a ha­todik ötéves tervre, de minden­képpen meg kell kezdeni az egyre bántóbb városképi és te­lepülésszerkezeti visszásságok felszámolását. A belváros rész­letes rendezési tervét most ké­szítik. A további területegysé­gek beépítése a felsorolás sor­rendjében, az igények és lehe­tőségek szerint folytatódik. Ezekre a területekre részben van már beépítési terv, részben a belvárosi tervvel együtt készül. A nyugati városrészen ház­gyári technológiával építkeznek majd, s a város általános ren­dezési tervét legfeljebb a hato­dik ötéves tervben kell felújí­tani. Siklós, Szigetvár Siklóson a Vértanúk utca, va­lamint a Vértanúk utca és Sza­badság út tömbbelsője épül be. A Vértanúk utcában már alapján. A város általános ren­dezési terve csak nagy távla­tokban szorul felülvizsgálatra. És Decsett? Egyértelműen fogadták el a i Siklósi városrész — Kertváros j — továbbépítését. Kovácstelep, i mint lakásépítkezési terület az ötödik ötéves tervben sem jö- i hét számításba. A Budai vá- 1 rosrész rekonstrukcióján még vita folyik, később dől el, hogy milyen ütemben kívánatos meg­kezdeni. ^ Szigeti városrész re­konstrukcióját még ebben az ötéves tervben be kell fejezni — ebben az évben befejezik a szanálást ezen a területen. A Megyeri úton épülő magashó- zat 1976-ban adják majd ót. A lakásépítkezéseknek van viszont egy sarkalatos feltétele: a víz és szennyvíz kérdés meg­oldása. Mohács kivételével mindenütt igen nagy gond mindkettő, minden nagyobb te­lepülésünk környékén új vi'znye- rési lehetőségekről kell gondos­kodni, és arról is, hogy a „ter­melt" . szennyvizet korszerű szennyvízteleoen derítsék. Kom­lón például hatvanmillió forint­ba. kerül az új szennyvíztelep megépítése, amely nélkül nem is gondolhatnak újabb lakóstö- meg megépítésére... A siklósi szennyvíztelep most bővült, és Pécsett. . .(?!) Megyeszékhe­lyünkön a víz mennyiségi és minőségi követelményeiről csak hallgatni illik, a szennyvíztele­pet pedig most duplájára bő­vítjük, de ez is csak 1976-ig elég . . . Persze pénz kellene hozzá, hogy hosszabb távra megoldhassuk ezt a súlyos gondot, de egyre sürget a las­san kétszázezresre duzzadó vá­ros... Kampis Péter EXPORT ötven évvel ezelőtt Stühmer Frigyes vezetésével néhány né­met mérnök jelent meg Sze­rencsen, hogy szemrevételezze a cukorgyárnak azt az épü­letszárnyát, ahol 1916-ia a sü­vegcukrok készültek. Ezzel a szemlével vette kezdetét Sze­rencsen a csokoládéipar fejlő­dése. 1923—24-ben ötven em­berrel 10 vagon csokoládét ter­melt az akkor már tekintélyes rangú és. nagyságú cukorgyár kebelén belül létrehozott csoko­ládé-üzem, s a jövőt illetően is Stühmer Frigyesnek lett iga­za. Az 1930-as években már 12 ezer kereskedővel állt kapcso­latban a gyár — s Szerencs neve egyre szorosabban össze­fonódott a csokoládé fogal­mával. Nem kellett több. mint két évtized, s a Szerencs szó községnévből márkanév lett. Az Alföld kapuiában A Zempléni hegység és az Alföld találkozási pontján, Mis- kolctól aliq több mint 30 kilo­méternyire, Tokajhegyatja kapu­jában fekszik a magyar csoko­ládé-város, Szerencs. Közigaz­gatási rangját tekintve község — történelmi rangja azonban város. 1605-ben a fejedelemmé választott Bocskai itt mondja ki a Habsburg-ház trónfosztását — s az esemény tiszteletére Szerencs városi rangot kap. A település fölé magasodó, szél- marta babás szerkövekkel dí­szített domboldalon áll a Rákó- cziak egyik temetkezési helyéül szolgáló XIV, századi gótikus református templom, lent a köz­ség közepén pedig a vár — o „Nagyságos Fejedelem vára." De mindez csak háttér, dísz­let. A község arculatát a két hatalmas gyár határozza meg. Az idősebbik testvér, a cukor­gyár, a tizenegy gyárral műkö­dő Magyar Cukoripar egyik gyáregysége. Az iparág nyolc­ezer dolgozójából Szerencs kö­zel ezret foglalkoztat. A csoko­ládégyár a hat gyárral dolgo­zó Magyar Édesipar legna­gyobb gyára. Kétezernégyszáz dolgozó — 18 000 tonna áru évente...! Ez a mennyiség két­szerese annak, amit a felszaba­dulás előtti legtermelékenyebb évben, 1938-ban, az egész ha­zai édesipar produkált. A két gyár átformálta a tá­jat, az embereket. A Zempléni hegyek lábánál kialakult egy egyértelműen munkásjellegű település, mely egyszerre jelentett a környékbe­li falvak lakóinak karriert, s utolsó lehetőséget. A gyár biz­tonságot adott — igaz, ugyan­ezt meg is követelte . . • A nagy titok Réda Iónéi lej, a Szerencsi Csokoládégyár terv- és közgaz­dasági osztálya vezetőjével, az ötvenéves gyár titkáról beszél­getünk, Arról, hogy miképpen válhat egy szó, egy név már­kává — a becsület és hozzáér­tés jelképévé. — Ebben az üzemben, alaku­lása első percétől, a legszigo­rúbban megkövetelték a tech­nológiai legyeimet. Az anyag­gal tisztán, értőn kell bánni. A gyáralapitás - időszakában ide került külföldi és hazai meste­rek —* mint például Ploth Gyu­la, Kornitzer György bonbon­mesterek és Nagy József dra­zsémester —, arra tanították a háztartásokból gyárba került lá­nyokat, asszonyokat, hogy ezt a munkát sohasem szabad ru­tinszerűen, érzéketlenül csinál­ni, Mint ahogy egy jó ebédet se lehet szív nélkül lőzni,,. Több mint egy óráiq tart a legsietősebb séta is ebben a hatalmas — édes illatokkal, csillogó színekkel és varázsla­tos ízekkel teli — gyárban, üstök, kakaó-malmok, csoma- goló-automaták, formázok. Évente 1800 vagon cukrot, 400 A mohácsi Kun Béla utca lyamatosan biztosítható. Ugyan­így megvan a rendezési terv a Kossuth Lajos utca északi ol­dalára, a déli oldal terveit va­lamelyest módosítani kell — e módosítás folyamatban van. Az egy lakásra jutó költségek alapján vitathatatlanul Szilvás beépítése a legkedvezőbb, itt ugyanis a fajlagos közműköit- *4a 28 ezer forint. Viszont a Kos'Uih La'os utca mindkét ol­dalát városképi és településpo­litikai szemoontból haladékta­lanul. be kellene építeni. Elsősorban tehát Szilvasban épülnek lakáso1, ezzel párhu- 2C,..-.. , • '-.'tik a Kos­Su A k ivetke­z-"- te I.Tőr gn Ide szerű lesz Kom'ó á'*c!éoos rendezési ter­vét felülvizsgálni. T.ig ­0',r a r f­-ok Mcl '' t is szó­rósba jöhet. A-nyugati város­sz, a Trukli utca, a Dózsa megkezdett beépítést fejeznek be, itt igen kedvezőek a köz­műadottságok, az előkészítési költség lakásonként 36 ezer fo­rint. Itt mindkét javasolt terü­letre megfelelő beépítési terv áll rendelkezésre, a település összevont terve nemrégen ké­szült el, naqvobb távlatokra is érvényes. Szigetvárott a Vár északi la­kótelepe, valamint a Turbéki utca területét jelölték ki lakás- építkezésre. A Felszabadulás tér — nem célcsoportos beruhá­zással — talán még ebben az öréves tervben beépülhet. A Vár melletti lakótelep megépítésé­hez a terv készen van, sőt, a beruházási program is. A Tur­béki utcai terület beépítésére csak igen nagy távlatokban kell gondolni. A javaslat: a Vár mellett kell megkezdeni szakaszokban oz építkezést a rendelkezésre álló tervek és beruházási program Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Aka­démiai Bizottsága nagy figyelmet kíván szentelni a fiatal tudományos erők támogatására, kezdeti tudományos eredményeik felkarolására. Ezért — elsősorban a dél-dunántúli — fiatal, tudomá­nyos fokozattal eddig nem rendelkező kutatók számára pályázatot ir ki. A pályatételek egy része kifejezetten Dél-Dunántúl (Baranya, So­mogy, Tolna, Vas, Zala megye) igényeihez kap­csolódik. A pályázatot 1974. november 1-ig az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságához címezve (jeligével és jeligés zárt borítékban a szerző nevének, foglalkozásának, pontos címének feltüntetésével) kell benyújtani. A bizottság címe: 7624 Pécs, Jurisirs M. u. 38. Ugyanezen a címen bővebb felvilágosítást nyújt a pályázatról a bizottság. Rendkívüli esetben a pályázat benyújtásának határideje meghosszabbítható 1975. március 1-ig. A pályamunkák témái: TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK: 1. Mai változások az életmódban és életszerke­zetben. 2. A pályaválasztás pedagógiai, illetve pszicho­lógiai problémái. 3. A vállalatok és szövetkezetek szervezésének racionalizálása. 4. Beruházási (építési) szerződések, különös te­kintettel a fővállalkozásra. 5. Egy dunántúli nyelvjárás-terület vizsgálata. 6. Irodalmi törekvések vagy csoportosulások Pécsett (pl. avantgard-törekvések, a Minerva és köre stb.). 7. Gazdasági, társadalmi és politikai mozgal­mak a Dél-Dunántúlon a XIX—XX. század­ban. 8. Törperéqiók jellegzetességeinek vizsgálata; mibenlétük, határaik és kisugárzásuk megál­lapítása történeti múltjuk és közös sajátos­ságaik alapjón. TERMÉSZETTUDOMÁNYOK: 1. Korszerű méréstechnika alkalmazása a mély­fúrási geofizikában. 7. Korszerű elválasztási módszerek a ritkafémek analitikájában (különös tekintettel oz extrak- cióra és a csapadékos elválasztásra). 3. Élővizek ipari szennyvizek által történő szeny- nyezödésének csökkentése. 4. Baranya megye levegőszennyezettségének el­hárítására alkalmas eljárások. 5. Pécs város szennyvíztisztításának, elvezetésé­nek, elhelyezésének különböző lehetőségei — a várható fejlődés figyelembevételével. 6. Bányabeli porterheltség csökkentése és por­talanítás. Szilikózis veszély csökkentése; a respirabilis por és szilikózis közti összefüggés. Szilikogén porvizsgálat. 7. A gázleadó réteg helyének, a gázleadás in­tenzitás mértékének megállapítása fúrólyu­kakban. A gázkitörés lokális prognózisa gáz­nyomás méréssel. 8. Nagykiterjedésű bányatérségeket veszélyez­tető ezogén tüzek oltására hatékony módszer és berendezés kialakítása. 9. Fizikai-kémiai hatásokon alapuló portalanitó eljárások a szilikózisveszély csökkentésére. 10. A fekélykutatás aktuális problémái. 11. A körzeti ellátás feladata a chr. betegek gondozásában. 12. Az előképzés szakorientációjától független számítástechnikai alap- és továbbképzés módszerének és tananyagának kidolgozása. 13. Géporientált software fejlesztési feladat megoldása a területi géppark egy kiválasz­tott típusára. 14. Pécs-Baranya területének geotermikus tér- szerkezete és a geotermikus energia felhasz­nálásának komplex lehetőségei — különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra. Tígyi József akadémikus, a PAB alelnöke Bihari Ottó akadémikus, a PAB elnöke vagon kakaót, 5 naponta köze! 20 ezer liter tejet dolgoz fel ez az áttekinthetetlenül nagy bo­szorkánykonyha, Ai illatok és ízek kavalkádjá- ban is feltűnik azonban, hogy milyen hallatlanul nehéz mun­ka is ez. Gőzök, zajok, monoton szigorral dolgozó gépsorok, Az , ügyes kis gépeket hajtó moto­rok teljesítménye meghaladja a 700 lóerőt, ebben a mesegyói- ban mégis az emberre neheze­dik a legfőbb teher. Mert a* igényes, a „valódi" a világpia­con egyre inkább azt is jelenti, hogy kézzel kidolgozott. Diabetikus csokoládé Szerencs — világmárka. Mind a négy kontinensen elismerik. Szá’zötven féle terméke közül egy sincs, ami a véletlen szü­lötte. Az izeket izmesterek, ve­gyészek alakítják, a formákat, csomagolást iparművészek ter­vezik, A legigényesebb termé­kekből 1972-ben 108 vagonnyit exportáltak, s hogy az export növekedése milyen gyors üte­mű, bizonyítja egy régebbi szám: 1957-ben mindössze öt vagon árut vittek külföldre ... De a világpiac nemcsak elis- mer, mindent meq is torol. Ha egy percre kihagy valaki — te­ret veszít, A műszaki fejlesrtés, a csomagolás kulturáltságának és szépségének állandó fejlesz­tése, s mindezzel együtt a ma­gas minőségi színvonal garan­tálása létkérdés. Mértékadó mi­nőség — a svájci. A mérték­adó fogyasztói igény az NSZK- beli. Árszempontból Jugoszlá­viára érdemes figyelni... A csokoládé nem luxus, de nem is létkérdés. Aztán itt van­nak az egészségügyi, túltáplált- sággal kapcsolatos gondok. Egyetlen megoldás kínálkozik tehát: a cukrász és Oz orvos szövetsége. S az eredmény: megszületett a magyar diabeti­kus csokoládé. A gyártás folyik. Befejeződött a rekonstrukció Diósgyőrben gyáregységet nyitott a Szerencsi Csokoládé­gyár, központi telephelyén pe- diq nagyarányú fejlesztést haj­tott végre. A teljes rekonstruk­ció mintegy 400 millió forintba kerül — s az eredmény: alig 200 fős létszámnövekedés mel­lett 800 vagonos többletterme­lés. Két-három éven belül a Szerencsi Csokoládégyár eléri az évi 1,2 milliárd forintos ter­melési szintet, s ezzel Közép- Európa egyik legnagyobb édes­ipari gyára lesz. Az igazgatósági épület be­mutatótermének vitrinjeiből hús­véti csokoládényulak néznek ve­lünk farkasszemet, a qyártó so­rokon azonban már karácsonyi a hangulat. A csarnok áprilisi fényben úszik — s ez itt immár ötven esztendeje azt jelenti, hogy a qépeken sablont cserél­nek, s megkezdődik a csillogó fenyőfadíszek, karácsonyi figu­rák gyártása. Békés Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents