Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-10 / 68. szám
Káptalan u. 4. Uitzmúzeum Pécsett A pécsi Káptalon-„sor" ódon kőkerítése mögött, 100 éves gesztenyefáktól övezve áll egy szép emeletes barokk épület Káptalan utca 4. Egykor — jó két évszázad múló emberöltőin at - egyházi méltóságok hivatali lakhelyéül szolgált. A ka- nonoki testület — a nyolc kanonok — valamelyikének rezidenciája volt, messze húzódó egyházi telek centrumában; istállókkal. melléképületekkel és kocsiszínnel a hojdani szolgálati „kocsi”, o kgnonold hintó számára. A főépület ma - városi bérlakásokkal - hat család otthona, s újabban egyúttal ország- ra-vilógro szóló múzeumi tervek egyikének színhelye is. Hírlik, hogy lakói március végén kiköltöznek, s az épületben megindulhatnak az előkészítő munkálatok. A Káptalan utca 4. a magyar avantgárd és a szocialista elkötelezettségű képzőművészet kimagasló alakjának, Uitz Bélának az emlékét megörökítő múzeumnak ad otthont c jövőben. Proletárművész Uitz Béla a tízes években a fiatal aktivista nemzedék vezér- képviselőjeként vált ismertté. 1916-ban már egy San Fran- ciscó-i nemzetközi kiállításon nyer grafikáival aranyérmet. Kassák Lajos mellett társszerkesztője vök a Ma című folyóiratnak. Tevékenyen részt vett a Magyar Tanácsköztársaság kulturális életében és grafikáival is jelentős agitativ hatásokat keltett. Bécsi emigráció utón jut ki elsőször a Szovjetunióba. Részt vesz a Komintern III. kongresszusán. Ekkor lép be a pártba és e továbbiakban szilárd, elkötelezett és mindenkor tudatoson vállalt kommunista világnézet* határozza meg művészetét; ez vezette mindenben a környező világ eseményeire voló aktív reagálásban. Európa több jelentős rangos kiállító helyén jelentkezik munkáival; 1926-tól a Szovjetunióban élt haláláig. Egy ideig a képzőművészeti főiskola tanára, majd 1936—38 között Kirgizia fővárosában, Frunzéban dolgozott egy nagyobb freskóterven. Több nagyméretű alkotását őrzik ma is a Szovjetunióban, s munkái hazai múzeumainkon kívül megtalálhatóak több mosrkvai múzeumban, a leningrádi Ermitózsban, a bécsi Albertinábcn, a firenzei Pittiben is. Igen sokoldalú mié vészi tehetség volt a festészeten kívül foglalkozott építészettel, kertművészettel, zenei elmélettel s irodalomkritikai és esztétikai tevékenysége is jelentős. A neves tudós esztéta, Mácza János így irt róla 1927-ben, egyik tanulmányában: m..o proletáriátus művészének. aki őszintén és komolyan kívánja szolgálni osztályát nemcsak lehetséges, de szükséges is keresztülmennie a formális analí- eisek iskoláján (beleértve az absztrakt kompoziciós analízis fázisát is); természetesen nem azért, hogy zsonglőrré váljon, hanem azért hogy tudatosan készüljön fel az előtte álló munkára. Uitz Béla tudatoson járta ki ezt az .iskolát*. Ebben rejlik ez ereje .. Képek a Szovjetunióból Pécs város művészetápoló munkásságában megtisztelő feladatának tekinti, hogy a Káptalan utcai „múzeum-sor” kialakításának jegyében, több neves, Európa-hírű gyűjtemény tőszomszédságában rövidesen felállíthatja a szocialista képzőművészet neves alkotójának emlék- múzeumát Ez üqyben nemrégen érkezett vissza Moszkvából Romváry Ferenc, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténész muzeológusa, aki kérésünkre elmond- ta, hogy a leendő Uitz-emlék- muzcum anyagát a művész A hosszú élet titka a hanglemezek családjában... Ha a hanglemezeknek nincs is meg a maguk „Mauritiusa”, a „zenélő korongok" gyűjtése legalább olyan népszerű, mint a bélyegeké. A hanglemezek hívei azonban rendszerint csak különleges lemez megszerzésére fordítanak figyelmet, jó karbantartására már nem. Pedig élettartamuk többszörösére növelhető s a felvételek minden lejátszáskor eredeti szépségükben csengenek, ha helyesen tárolják őket. Köztudomású, hogy a lemezek hőre érzékeny műanyagból észülnek, ezért soha nem szr bad kályha, fűtőtest közelében vagy napsütötte helyen tárolni, sőt, rádió tetején sem, mert ott is Jelentősen felmelegedhetnek. A hanglemezek anyaga az átlagosnál nem magasabb hőfokon is hajlamos az alakváltozásra; az eredetileg korongalak meggörbül, s az ilyen lemezek lejátszáskor hullámzónak, ki- sebb-nagyobb magasságbon emelgetik a lemezjátszó-fejet. Ennek következtében torzul o hangvisszaadás, ingadozik a hangmagasság, s egyúttal fokozottan rongálódnak a lemezbarázdák. A gondos lemezbarát tehát gyűjteményének darabjait a lakás hűvös, hőingadozásnak, legkevésbé kitett részén, élére állítva tárolja. Tanácsos a lemezeket megtámasztani, hogy szigorúan függőlegesen álljanak. Talán szükségtelen is hangsúlyozni, hogy a lemezeket mindig az eredeti kettős burkolatban kell tartani, s csak a lejátszás idejére kell kivenni. Ugyanis nem lehet elég gondosan óvni őket a porosodástól. Mit ír a „tiszta lapra" ? Beszélgetés Ránki György Kossuth-díjas zeneszerzővel szovjetunióbeli hagyatéki anyagából fogják kiegészíteni. Mi kerül tehát ide? Az itthoni anyag egy része — többszáz mű — a Magyar Nemzeti Galériában található. Másik része, mintegy 400 alkotás, többségében grafikai vázlatok, a pécsi Janus Pannonius Múzeum szerzeményei között. Moszkvában, a Vavilova utcai volt műteremben hasonló vóz- latanyag maradt az utókorra; o Mester szerszámai, eszközei, személyi tárgyai mellett Ezeket most rendezik, leltározzák a Puskin Múzeum munkatársai. Ezek az Uitz Béla-relikviák — körzője, festéktartója, festöáll- ványa, hegedűje, továbbá ecsetek, tollak, feljegyzések, könyvek, értékes dedikált példányok, szovjetunióbeli kiállításainak katalógusai stb. — most az emlékmúzeum berendezésekor hazakerülnek, várhatóan több ottani alkotásával együtt Ily módon számos eredeti dokumentum, kiállítási tárgy és eddig nálunk be nem mutatott Uitz- mű reprezentálja majd a Mester szovjetunióbeli korszakát. A kortárs és barát adománya Mácza János, a neves műtörténész és esztéta, aki a moszkvai Lomonoszov Egyetem esztétika és színháztudomány professzoraként 80 éves korában nem régen vonult nyugdíjba, ma is a Szovjetunió fővárosában él, több, mint 40 éve. Tavaly a Janus Pannonius Múzeum munkatársai felkérték, tegye magáévá az Uitz-emlékmúzeum ügyét és ennek a dokumentumanyagához járuljon hozzá egy visszaemlékezéssel. Mácza János teljesítette a kérést és az elmúlt hetekben átadott Romváry Ferencnek egy füzetet. Ebben 34 oldalon, kézzel írott tanulmányában ez a művészetkritikus, esztéta emlékszik vísz- sza, aki közel fél évszázadon ót kortársként és barátként kísérhette és láthatta Uitz Béla életét, művészi fejlődését. A tanulmány sok új ismeretlen adattal és vonással gazdagíthatja a róla kialakult pályaképet A ház, amely otthont ad az emlékmúzeumnak, így, mai formájában, kissé kopottan is megkapóan szép: nemes vonalaival, arányaival, kecsesen ívelő kocsi-aluljárójával és délre néző tágas erkélyével. Latin nyelvű felirata szerint: „Bachích Gábor spalatói születésű pécsi nagyprépost saját költségén emelte 1730-ban". Ezt és az épület múltjára vonatkozó néhány adatot már a legilletékesebb: dr. Petrovich Ede, a püspökség főlevéltárosa bocsátotta a rendelkezésemre. Tőle tudom, hogy a terület egészen a székesegyházig valaha is egyházi telek volt, ám a török kiűzése után egy Lipót-féle rendelet csak évekkel később rendezte a birtokok visszaállítását, persze nem ingyen. Ezért hangsúlyozza feliratában oly önérzetesen az építtető prépost, hogy „saját költségén" ... Az épület ugyanis az utódoknak már szolgálati lakásul szolgált; haláluk után mindig a rangidős kanonok választhatott először: nem kívón-e esetleg minőségi lakáscserét. A hó? ura gondoskodott az épület állagmegóvásáról, egyéb kötelezettsége nem volt Haláláig ott lakhatott teljes udvartartásával, önálló konyhát „vitt", s ehhez megfelelő számú gazdasági épületet is emelt „saját költségén” a nagyprépost; ma ezek is városi bérlakások. A főépület aluljárója felett volt a hall. Innen nyílott az öt emeleti szoba illetve helyiség. (Háló. dolgozó, nagy ebédlő és legalább két vendégszoba.) A földszinten a konyha és személyzet kapott helyet meg az az 5—6 kosztosdiák, aki — a hagyomány szerint kisebb nagyobb szolgálatokért ministrálós fejében — itt étkezhetett, sőt lakhatott is. A gyerekek a konyhában ettek; a nagy ebédlőben — átlagosan legalább 3—4 fogáshoz — a kanonok és rokonsága illetve eléggé gyakori vendégei számára terítettek. A ház legutolsó egyházi lakója Komó- csl István kanonok hosszú időn ót az egyházi iskolák tanfelügyelője volt Vonzó keret Maga az épület a hozzá tartozó hatalmas virágkerttel (a mai szabadtéri színpad területén) a város egyik legszebb műemléképületének számított. Múzeummá alakításával bízvást megszépül majd ez a patinás ódon barokk ház. S ha az egykori parkot és kertet már csak hozzóképzelhetjük is, maga a közel két és fél évszázados épület méltó és igen vonzó keretet nyújt majd a XX. századi modern képzőművészet értékeinek befogadásához. W. E.- Egy egy év elmúltával, szívesen tekintenek vissza az emberek az eltelt időre. Erre szeretném megkérni. Ha az elmúlt évtizedekre gondol, melyik volt az a három esztendő, amelyekre legszívesebben emlékezik vissza! — 1907 pótolhatatlanul fontos élményben részesített: világra jöttem (De micsoda világra 0 Mégis, enélkül az esemény nélkül semmi további nem lett volna lehetséges Se évek, se évtizedek, se ifjúkor, se érettkor, se barátok, se szerelmek, se illúziók, se csalódások, se siker, se bukás — egyszóval semmi. De még így is újra kellett születnem 1945-ben, (országunkkal együtt). Kórházi ágyon, halálos háborús végkimerülésből. Emlékezetes dátum számomra 1969: fiam zeneszerzői diplomahangversenye — egy ígéretes tehetség első megszólalása. 1973- bon pedig lányom megajándékozott egy tüneményes kis unokával. — így tehát (ha esetleg az évtizedek alatt összehordott kottafejeimből is megmarad valami) talán elhitethetem magammal: nem éltem hiába, sikerült nyomot hagyni a világban. — Van-e valamilyen hiányérzete, saját magával szemben, van-e valami, amiről úgy érzi, hogy nem tette meg! — Von-* hiányérzetem? Egyebem sincs- Mint Karinthy Frigyes csodálatos novellájában („Találkozás egy fiatalemberrel”) engem is szakadatlanul gyötör és kísért oz egykori ifjú Én. szá- menkéri e sosem hallott csodálatos szimfóniát, a világbékére hangoló jövő zenéjét - az igazi, meg nem alkuvó hangot a sok gyakorlatias, sikeres (és sikertelen) megnyilatkozás után — az igazi, új hangversenyzenét a sok szöveges, színpadi és filmzene után. — A meg-megújulás mit jelentett az On számára, mint zeneszerzőnek! Állandó tudatos készülést, vagy „csak" együtt élt a korral! — Egy esámpósan pörgő, eszeveszetten körbe száguldó bolygó, a Föld sodor magával minket, pór milliárdnyi emberi lelket, körös-körül a sötét, hideg űrben. Mozgásainkat olykor ismeretlen természeti, történelmi, társadalmi erők irányítják, a tudat szerepe néha igen szerény. Még a tudatosnak vélt alkotómunkában is. Én, különösen mindig „tudatosan” hallgattam a tudatalatti, tudotfeletti sugallataira, a környezet, a társadalom ösztönzéseire. Többnyire azt próbáltam adni, amit kértek tőlem. Most, hogy kevesebbet kérnek, most gondolkozhatom, mit is adjak. — On modern zenét ét (legalábbis számomra) nagyon harmonikus zenét ir, egyszerre. Hogyan lehet ezt a két hatást együtt érvényesíteni! — Se modem, se harmonikus zenére nem törekszem. Igyekszem felfoghotóon foqalmazni, keresve a rezonanciakeltés lehetőségét oz emberi kapcsolat- teremtés útját, a zene hullámhosszán. » KI vagy kik voltak hatással zenei Igényének alakításában! — Bartók emelkedett és zárt szellemisége, egyéni-univerzális zenéje maximális mércét állít a kor zeneszerzői elé. Személyes sérletező Sztravinszkij. (Érdekes, hogy szembenálló - kettőjüket összekötötte külön-külön kinyilatkoztatott meggyőződésük a melódia elévülhetetlen vezető szerepéről a zene struktúrájában. Közös vonás egyébként a két mester józan realizmusa is.) — Közismertek gyermekoperái és az a tény, hogy milyen szívesen ir gyermekeknek. Milyen összelügésben van ez saját szép családjával! — A gyermekszeretet (az emberszeretet része), talán megadja a természetes összefüggést a két tény között. De gyermekeknek komponálni: ez tisztulási, egyszerűsödési gyakorlat is lehet a zeneszerzői gondolkodás számára. Ahogy a gyermekek fizikai táplálása is nagyobb higiénikus gondossággal, körültekintőbb felelősséggel jár — úgy kell a zeneszerzőnek háromszor is megrágni, mit nyújthat a fogékony, benyomásőrző gyermekhallgatóságnak, mit ír a „tiszta lapra". Mert amit odaír, az megmarad és sok éven ót háti — A közelmúltban három hetet töltött Vietnamban. Zenei élményeket is hozott magával! — Vietnami kirándulásom re-' nei élményeiből legemlékezetesebbek o népzenei tapasztalatok — az eltűnő ázsiai őskultú- ra még fellelhető emlékei. A hallottakból hét darabot köny- nyű zongoradarab-sorozatban „konzerváltam". (Mint aki letépi; lepréseli és bekeretezi a mezei virágot.) De zenei élményt ad maga a nyelv, a hétköznapi beszéd is, ahogy azt a járókelő mokány vietnami emberkék és madárka-szerű vietnami lányok gügyögik, dalolják és csicsergik. Gyönyörű táj-élményeim is voltak. Hajóút a háromezer sziklaszigetes Ha Long öböl frissen aknátlanitott vizében. Kirándulás Hoa Binh hegység narancsligetei közé. Thay Phong ősrégi pagodájához. - De legfőbb élményemet maqa a csodálatos vitalitásé, erős, leleményes vietnami néppel való találkozás adta. Ennek a népnek, Dzsin- gisz khántól napjainkig, minden hódítót sikerült visszavernie. És láthatóan nagyon hamar talpra fog állni g hosszú háborúk gonosz rombolásai után. T v-betegség Korunk szórakoztató iparának kétségtelenül elsőszámú sztárja a televízió. Nézi az ország apraja-nagyja, nők és férfiak, professzorok és segédmunkások — egyszóval mindenki. Ott és akkor van probléma a tv-vel (a műsoron kívül), ha valaki túlontúl hódol varázsának, és ott ül előtte — különösen ünnepeken, munkaszüneti napokon — reggeltől estig. Nemrégiben nyugatnémet orvosok rendeztek konferenciát a tv esetleges ártalmai Ügyében. Egy orvoscsoport például megfigyelte a magas vérnyomásé betegek szívműködését tv-nézés közben és megállapította, hogy egyes közvetlen adások, azonkívül krimik vagy más izgalmas műsorok közben a pulzusszám alaposan megnőtt és gyakran észleltek „szívbotlást" is. Némely esetben 180 szívverést is mértek percenként, pedig egy csaknem egy kilométeres gyaloglás is csak kb. 140-es pulzusszámot okoz, mégpedig „botlás” nélkül. A botlás alatt azt értjük, hogykét normális szívösszehúzódás között egy „ráadás” is megfigyelhető. A megfigyelések alapján a specialisták ajánlották a szív- és magasvérnyomásos betegeknek, hogy kerüljék a túl izgalmas műsorok nézését. Másik orvoscsoport a nézők gyomorsav termelését mérte tv-nézés közben. Arra a következtetésre jutottak, hogy minél izgalmasabb a műsor, annál erősebb a sav- termelés, tehát g fekély veszélye. A megnövekedett savtartalom viszont éhséget idéz elő. a tv-néző tenát emiatt többet eszik a normálisnál. Ha közben alkoholt is fogyaszt, amelynek nagy a kalóriaértéke, vagy például diót, mogyorót ropogtat ráadásul még meg Is hízik. Ovo intik tehát a nézőket: tartózkodjanak a hosszabb „ülések" alatti eszegetéstől. A hosszantartó tv-nézés ezenkívül derékfájást okozhat a csigolya-porckorong deformációja miatt. Éppen emiatt az ortopéd megfigyelő csoport véleménye szerint a nyugtalan tv-nézŐ típusa O legszerencsésebb egészség- ügyi szempontból, aki műsor közben gyakran feláll és jár- kel. Ha nem eszményi kialakítású székben ül o néző, váll- és nyakszirtfájással is számolhat. Fontos, hogy a széknek legyen kartámlája. A lábakban fellépő vértolulást és az ebből adódó véno- bántalmakqt a szék magas lábtartójára tett lábakkal lehet elkerülni. A képernyő vibráló fénye fejfájást, epileptikus rohamokat idézhet elő. H. 1 zeneszerzői mintaképem mégis inkább a XX. század két ellenlábas „nagy öregje" volt: mesterem, a hivő és értékőrző Kodály, és a szkeptikus, órák ki> László Ilona DltH 7
