Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-10 / 68. szám
Á holnap mezőgazdasága Termelési rendszerek Irta Zámbó István a megyei párt-vb tagsa., a Bikaii Állami Gazdaság igazgatója A mezőgazdasági üzemek esetében - az új mechanizmus bevezetése idején — olyan központi elképzelés volt, hogy amíg az irányító szervek mozgatása történik, addig nem lehet a termelőegységeket mozgatni, mert a két területen történő mozgatás termelési bizonytalanságot okozna. Ez az elképzelés helyes volt, következetesen hajtották végre. Viszont volt egy olyan elképzelés, hogy az érdekazonosság alapján bizonyos ágazatok fejlesztésre termelési integrációt hoznak létre, ezek a termelési integrációk méreteikben, erejükben úgy alakulhatnak ki, hogy kapcsolódhatnak feldolgozáshoz, vagyis teljes vertikuma lesz az integrációnak. Hegfelelő üzemi méret kell Az életben ez nem realizálódott teljesen — érthető okokból is. A mostani vezetés nagyon sok esetben még nem áll azon a szinten, hogy ilyen lehetőségek egyeztetését megfelelően elvégezze, és az érdekazonosságot a saját részére is a többi érdek között a helyére tegye. Érthető olyan okokból is, hogy « részlegesen gépesített mező- gazdasági üzemek képződő tőkealapja nem adott lehetőséget, hogy az üzemen belüli gondok megoldásán kívül más termelőkkel történt egyeztetéssel termelési ágazatok, termelési feltételek kialakulását, feldolgozó vertikumok létrehozását kereshették volna. Teljes íőke- ■■ ehetőségeiket saját üzemük fejlesztésére, korszerűsítésére fordították, Ehhez alakítottak Id olyan termelési egységeket, amelyekkel ma Is rendelkeznekEzek a fejlődés folyamán mindig változtak. Ma már nincs 100-as tehenészet A legutolsó fejlesztési programban már 300-as tehenészet volt az indító alap, vagy sertésnél 5óű-as volt az alap, Ezek termelést méretben már lényegesen másolt mint az előzők. Mert ahhoz, hogy iparszert] termelést lehessen állattenyésztési ágazatokban, vagy növénytermelési ágazatokban is megvalósítani, egy zárt termelést technológiát biztosítani, ahhoz már méret kell ahhoz már létszám kell, ahhoz már darabszém kell. Ahhoz, hogy egy ilyen ÓOC-os hizlaldái egyszerre lehessen feltölteni, egyszerre lehessen kiszállítani, tehát szervezetien lehessen üzemeltetni, minimum 700 koca kell Az a telep tud rotálni jó!, az a méret tud hasznosítani ilyen épületrendszereket, ahol 700 kocával rendelkeznek. 700 kocás háttérnek pedig megfelelő üzemi méret szükséges. Ez az egyik olyan fejlesztési probléma, ami jelentkezik. Egy gépsor ezer holdon Az üzemi határokat azonban elsősorban a termelési rendszerek lazították, bontották fel. Ágazati fejlődés nem tart és nem tarthat tiszteletben üzemi határokat. Vegyük például a kukoricaprogramot! Egy géprendszer 700 hektár munkáit végzi el, — c traktor a munkagépekkel a talajmunkákat, a kombájn a betakarítási munkákat. 700 hektár, 1000 holdat meghaladó terület egy gépegységre. S egy gépegység nem elég, itt Is majd a hármas iesz az alapminimum. Ennek a változata kell, az pedig 2000 hektár. Ki kell ugyanis szolgálni , o géoeket, ki kell szolgálni az embereket. A ku&oricaproqram- nál ahhoz, hogy megfelelő tárolóteret, megfelelő szárítóbázist, megfelelő szállító géprendszert tud'anak üzemeltetni, legalább háram kombájn kell, és ennek a három kombájnnak napi 30 vagont kell betakarítania. Egy egység tíz vagont képes betakarítani. Nos, ennek a tíz vagonnak sem a szárítóberendezését, sem a tárolórendszerét, sem a szállító járműrendszerét nem lehet korszerű eszközökkel kialakítani és biztosítani. Az eszközök gazdaságos kihasználása, gazdaságos üzemeltetése és összhangjának biztosítása nem lehet teljes egy egység esetében. Nagyon kedvezőtlen akár a szerviz munkáját, akár az emberek ellátását, akár a többi munkahellyel való kapcsolatát nézzük. A kukoricánál ugyanis az év minden szakában érdekes kapcsolatok alakulnak ki. A vetés időszakában a talajmunkának, a vetésnek, vegyszerezésnek kapcsolata van, és ezek a kapcsolatok nem alakíthatók jól ki egy gépegységre. Ezért új üzemi méretek keletkeznek. Szellemi tőkék A rendszerbe foglalt termelést az a felismerés, sokszorosan kipróbált tapasztalat hozta létre, hogy vannak gazdaságok, amelyekben olyan szellemi tőke képződött, olyan termelési tapasztalatokkal, amely nemcsak az üzemen belül, hanem üzemen kívül is képes a feladatokat Jól megszervezni, technológiát kidolgozni és adaptálni az ország különböző területén. Ha ezeknek a gazdaságoknak a szellemi tőkéjét, termelési tapasztalatát, szervezési tapasztalatát és rendszerét át tudjuk ültetni már termelő egységekbe, ugrásszerűen tudjuk változtatni a termelési színvonalat A vezetés munkaszervezési üzemszervezési feladata ma lényegesen megváltozott: ha a terület hasznosítására kukoricát vagy szóját vagy búzái akar termelni, erre szerezhet országosan igen magas színvonallal rendelkező gazdaságtól technológiát teljes termelési leírást. Ebben a talajművelés eszközeitől, módszereitől a fajtakiválasztásig, a betakarítás műveletéig minden szerepel. Ezeknek a termelési technológiáknak a fegyelmezett végrehajtását kell csupán megszervezni. De ehhez az embereket Id kell képezni. Mert addig, amíg az előző termelési ciklusban az egy emberre bízott eszköz értéke százezer, Itt másfélmillió forint Nemcsak az eszközzel való ellátottság, az ember teljesítőképessége Is megváltozott. Ennek az embernek most már 700 hektáron kell a munkát olyan minőségben elvégeznie, ahogyan a legjobb eredményeket produkáló gazdaság végzi. Annak a gazdaságnak a munka-minőségét kell most már minden területen biztosítani. S itt jön a szellemi tőke átvitele más gazdaságokba: a gesztor gazdaságok a fizikai munkásokat, mondhatnám szakmunkásokat, akiket igen magas értékű eszközzel látnak el, ennek megfelelően kiképezik nagy területen az összes műveletek elvégzésére. KI keli képezni a vezetőket Is. Most már 2100 hektáron hárem emberrel kell a vezetőnek foglalkoznia. De ezeknek az embereknek a napi munkáját nagyon pontosan kell szervezni, mert ha egy ember kiesik a munkából, az nem annyit jelent, hogy egy ember kiesett, hanem azt, hogy milliós eszköz áll, s űz állásból tolódik a kedvező időszak, tolódik az optimum. Ennek a három embernek az ellátását a munka minőségének ellenőrzését, az esetleg jelentkező meg nem értés, zavarok e központból jövő technológiában, azt nagyon kézben kell tartani, mert a termelés színvonalára nagyon kihat. A vezetőt szinte állandóan patronálja a szaktanácsadó, akit ugyancsak a rendszergazda biztosít Mégpedig ahogy a termelés, az üzem Igényli, a szaktanácsadó úgy látogatja, úgy segít ahhoz, hogy a műveletek végrehajtása tökéletes és rendezett legyen- Vagyis a szellemi tőkét odahozza, hogy az a munkát végző embernél biztosítva legyen. A feltételek összhangja Magyarországon Bábolna volt az első rendszergazda. Bábolna az intenzív baromfitartás technológiáját nemcsak saját üzemében, hanem az ország bármely részén levő üzemben kialakította. ' Segített a termelés megszervezésében, a technológiai eszközök beszerzésében — esetleg maga gyártotta a be nem szerezhetőket —, és szervezte az értékesítést, elsősorban Magyarországon, később tenyészanyaggal exportot is vállalt. Ezt a zárt termelési rendszert Igen kedvezően alakította ki növénytermelési feladatokra is. Amikor az ember kezdetleges termelőeszközökkel csak nagyon hosszú idő alatt tudta a termelési feltételeket biztosítani, nagyon ki volt téve a természeti tényezőknek. Ma az ember a termelési tényezőkből nagyon sokat biztosít. Olyan tápanyag- ellátottságot alakít ki, amely nem az előző termelési hányadot biztosítja, hanem annak háromszorosát, vagy négyszeresét. (Megítélésem szerint még mindig felénél tartunk mai ismereteink szerint annak, amire a csapadék lehetőséget ad.) Az optimum biztosításának lehetősége is a mai eszközökkel már nagyon rövid időközre alakítható ki: a vetés műveletét a legoptimálisabb időben végezhetjük el, később levélen keresztül tudunk a legkritikusabb időpontban segítséget nyújtani mikroelemekkel, tápanyagokkal. Á növény biológiai igényeit tehát nagyon sokféleképpen ki lehet elégíteni és a termelési feltételeket segíteni. S végül olyan növényfajtákat nemesítettek k(, amelyek olyan eredményekre képesek, hogy elbírják az ilyen eszközöket — a milliós traktort, a vegyszert, a jóval képzettebb, magasabb jövedelemmel dolgozó embert A biológiai, technikai, kémiai és személyi feltételeknek ezt az összhangját alakították ki, foglalták rendszerbe és biztosították a rendszergazdaságok. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ki kellett dolgozni a termelés ösz- szes velejáróit, hanem a feltételek összhangját is, és ki kellett alakítani az ehhez szükséges technológiai fegyelmet, olyan művelt, szervezett és új szerepben jelentkező embereket kellett kiképezni, akik a saját „Nyulászatban azért nagyon jó a pozíciónk, mert egyedül Bikái ftak van tízezres anyatelept * üzemükben nagyon jól megvalósított technológiát át tudják vinni más gazdaságokba, ha ott a kiképzést a rendszergazda, a fegyelmet a vezetők kiválogatását pedig ezek összhangjában az adott üzem vezetői biztosítják. Ki lehet rendszergazda? Az egy rendszerhez tartozó gazdaságok kapcsolatának többféle formája alakult ki. Bábolna az eszközöket saját tulajdonában tartja, szolgáltatásként adja a rendszerhez tartozó gazdaságoknak. A feladatokra a vezetőket kiképezi, a szaktanácsadást biztosítja, a szervizt ellátja, minden termeléshez szükséges eszközt, anyagot biztosít, ugyanakkor a szolgáltatásért' járó díjat természetben kéri, a terméktöbblet 20%-át, és hektáronként 5,36 q kukoricával kell fizetni, öt év után a gépeket a társgazdaságnak átadja! A bajai és szekszárdi rendszerben a gazdaságok megvásárolják a termelő eszközt A rendszergazda a gépek, a vetőmagvak, a műtrágyák stb. beszerzésében, az értékesítésben segít, kidolgoia a termelési technológiát, kiképzi az embereket. Mindezt hektáronként 156 forintért, és a többlettermés 5 százalékáért. Szerződést három évre kötnek, három év után a gazdaság elszakadhat a rendszertől, vagy csatlakozhat másik rendszerhez, mert a termelési eszköz az ő tulajdona. A termelőeszköz után amortizációt képez, újból tud termelőeszközt vásárolni és maga határozza meg, hogy szocialista vagy nyugati relációban szerzi be. Ez a lehetőség az első esetben nem áll fenn, a kötődés ott tartós, a termelőeszköz forrása a rendszergazda kezében van. Az állami gazdaságok tapasztalata mutatta, ahhoz, hogy valamely gazdaság rendszerA rendszergazda termelés! szerkezetében, az ipari termelés a szolgáltatás komplex biztosító sónak rés-évé válik. Bábolna például szárító berendezéseket szó Ilit tár.gazdaságainakgazda lehessen, évente mintegy 40 millió körüli fejlesztési alapnak kell képződnie. Mert abban az esetben képes arra, hogy a legkorszerűbb eszközökkel szerelje fel magát, a legkorszerűbb anyagokat szerezze be és biztosítsa azt a fejlődési szintet, amit a többi gazdaság részére javasolni, illetve segíteni szándékozik. Negyvenmillió körüli fejlesztési alap csak olyan üzemben képződhet, amelyiknek a halmozott termelési értéke 300 millió forint körül van. Mezőgazdasági kombinátok A rendszergazda gazdaság tőkeigényét az is meghatározza, hogy a rendszergazdának azokat a technológiai eszközöket, amelyeket a hazai ipartól, vagy külföldi ipartól megszerezni nem tud, saját magának le kell gyártania, vagyis a mezőgazdasági üzem nemcsak az állati vagy növényi termelés rendszerét dolgozza ki, hanem üzemében a hiányzó gépek gyártását is megoldja. Nyúl vonatkozásában például a bikaii gazdaság épületeket, ketreceket, takarmányt, biztosít a termelőknek. S nemcsak hazai viszonylatban, hanem Vietnamba is szállítottunk teljes rendszert Nemcsak hazai vonatkozásban hoztunk létre takarmány-technológiát hanem külföldi szolgáltatsáként is rendelkezésre állunk partnereinknek. Erre ipari bázist kellett létesíteni, Ez a saját fejlesztésünket és ilyen igényeket hivatott kielégíteni. A rendszergazda termelési szerkezetében tehát az ipari termelés a szolgáltatás komplex biztosításának részévé válik. És ezt az ipari bázist nem lehet tőke hiányában kialakítani, a kisgazdaság ilyen feladatra nem képes. Ehhez mezőgazdasági kombinát szükségesHol a határ? A magyar mezőgazdaságot egyre erőteljesebben fonják át a termelési rendszerek. A baromfi teljesen a bábolnai rendszergazda hatása alá került A sertésprogramban több rendszergazda alakult ki, a legjobban elfogadott az agárdi. Rendszergazda címet kapott Bikái nyulászat vonatkozásában, a halé most van folyamatban. A szója rendszergazdája Boly, a komlóé ugyancsak Boly lesz. A kukoricában több rendszer- gazda van. A CPS-hez ma már 224 000 hektár tartozik, az ország kukoricaterületének 15 százaléka. Felmerül a kérdés: hol a határ, s van-e egyáltalán? Magyarország területi nagysága kicsi ahhoz, hogy majd amikor teljesen kialakul egy rendszergazda — a teljes vertikumát is ha figyelembe vesz- szük — akkor az országos szervezésen belül maradjon. Ma a baromfitermelés rendszere megállna a fejlődésben, ha nem lenne lehetősége a tenyész- anyag exportálására. Vagy vegyük a kukorica rendszergazdát! Most többféle rendszergazda van, de ha bejönnek a 400 lóerős gépek, légiútra terelődik a növényvédelem, akkor egy rendszergazda Magyarországon már nem is élheti ki magát, mint ahogy Bábolna is keresi ma már a külföldi megoldást. Vannak ágazatok, ahol ma még több rendszergazda van. Addig, amíg a szellemi tőke, a technológiai fegyelem és a termelési rendszer alapkövetelményéi valósítják eseg, addig ez így van Jól. Akkor azonba amikor c rendszerek beálltc már nem nagyon lehet Magya országon sok rendszergazd mert az üzemi méretek megvc ioznak, a termelési kooperáció az ágazat termelési színvonal már csak magasfokú szerveze seggel, a tudományos kutató sál biztosított előkészítéssel, biológiai-, technikai-, kérni felhasználások állandó javítás val, a szellemi tőke gyarapít sóhoz a legkedvezőbb feltételmegteremtésével tudja fejles ieni. Ahhoz, hogy Bábolna b romfiban a legkiválóbb hib deket állítsa elő, ahhoz ho nyulászatban mi a világ iegkc szerűbb fajtáit állítsuk e! ott azért van nagyon jó po, ciónk, mert nálunk van tíze rés anyatelep. Nincs eredm nyes tenyésztői munka ilye nagy bázis és kutatórendsz nélkül. Ezt pedig nem leh szétaprózni. A rendszergazdaság szeder tőkéjének biztosítania kell hazai tapasztalatokat, kutató eredményeket, a külföldi tapos tolatok és kutatási eredmény hazai adaptálását. Minden é ben ehhez alakítja a ma' technológiáját. Az a gazdasó amely elmarad a hazai kutat soktól, a legújabb eredmény- hasznosításától, vaqy nem kép megszerezni a külföldi kutat sok adatait, az nem maradh rendszergazda, az önmaga bu tatja meg önmagát. Ezeknek rendszergazdáknak megkülö böztetett hitelellátásuk ve mint ahogy országosan most technikai eszközöket elsőse ban a rendszergazdaságok ka jók. Ezeket központilaq is ser teni kell, mert másképp ne hozhatják a kívánt eredmény Vertikális integráció A mostan! integráció elsőso ban termelési integráció, s < nem történhetett volna egészs gesen másként Ennek, a nag- üzemi méreteknek, a nagy te meló egységeknek, a rendsze be foglalt termelésnek folytató sa lesz a vertikális integráci- Ott képződik az a tőke, melly a mezőgazdasági termelés t iparnak, az ipar a mezőqazdc sági termelőegységeknek tu segíteni, s partnerévé válik mir den vonatkozásban, még tőke gazdaság vonatkozásában a mezőgazdasági termelőüzem nek. Vegyünk egy példát! Magya orszáqon a söripar alapanyag' termelj 'komlós gazdasága közül egy-egy üzem általába az ipar foqvasztásának 4— százalékát állítja elő. Ebben c értékben az iparnak nem létké dése, nem zavarja valamely gazdaság túl jó, vagy túl ros munkája. De a következő id<' szakban, amikor a bikaii ga daság a sörgyártás alaoanye. gának 30 százalékát állítja eh vagy egy rendszergazdaqsághc tartozó rendszer az ioari te meléshez szükséges alapanya 50—60%-ór, ott az ipar m< nagyon érzékenyen figyel arn hogy abban a rendszerben j menjen a munka. Mert a j< vagy rossz munka meghatóra za az ioar termelését, sőt ne gyón befo'vásoúa az eradmc nyesséaét. Itt lép be tehát verbális intearáció. |t* már e kes"'hetet!en a vertikális intec ráció.
