Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-10 / 68. szám

4 OUNANTOU NAPIÖ f 97«. március 10. Rekonstrukció előtti pillanatok Nem lesz metropolis, de... Korszerűsítik a TEHAFORG Vasas jövője mohácsi gyárát Hto nem js pillanatok alatt, de néhány nap múlvq végleges választ kapnak a TEMAFORG mohácsi gyárának vezetői. A közeljövőben dönt ugyanis a vállalat igazgatója arról, hogy a kidolgozott rekonstrukciós ja­vaslatok melyikét valósítják meg Mohácson. A Duna-mel- letti gyár tehát lépésváltás előtt áll. A megvalósítandó korszerű­sítés egyben meghatározza az üzem jövőjét is. A gyáriak azt szeretnék, hogy legalább 15— 20 esztendőre előre lássák te­endőiket. Alapjában véve ez nem Is maximalizmus, hiszen csak így lehet biztonsággal dolgozni. A* idei esztendőben kezdődő harmincötmilliós re­konstrukció tehát egy időre meghatározza a profilt Is. levegőt.* 1 2 3 Azt hiszem nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az üzem leginkább a levegőre áhítozik. Ugyanis az évek folyamán annyira zsúfoltak lettek az üzemrészek, annyira összekeve­redtek a technológiai folyama­tok, hogy a „csomó kibontása'" nem várathat sokáiq magára. Először Is tehát meg kell szün­tetni a zsúfoltságot, korszerűsí­teni kell a gépparkot, egy- irónyúsítonl a technológiai sort, az anyagmozgatást. Csak így képzelhető el, hogy javul­janak a munkakörülmények, növekedjen a termelés. Az üzem bővítésére ezen a terüle­ten nincs lehetőség, mert be­ékelődött: egyrészt a Duna és flz utca közé, ami gátat szab az esetleges építkezésnek. Ettől függetlenül a hamarosan meg­kezdődő rekonstrukció miatt a főmérnök szavai szerint „kő kö­vön nem marad”. S mindezt úgy kell megvalósítani, hogy két év alatt (körülbelül ennyi időt vesz Igénybe a korszerűsí­tés) a gyár termelése nem csökkenhet, a tavalyi szintet szeretnék tartón!. Tépőiiiem a Budapesti úton Ezek után lássuk csak! Ho­gyan képzelik el a jövőt a mo­hácsi üzemben. Alapul a válla­lati központ és az itt kidolgo­zott tervek szolgálnak. A re­konstrukció egy új tépőüzem építésével vette kezdetét Ugyanis a napokban kezdték meg annak a hat és félmillió forintba kerülő csarnoknak az építését g Budapesti úton, amely a még a központban lé­vő tépőüzemnek ad otthont. Je­lenleg az alapozásnál tartanak, s úgy tervezik, hogy a második félévben már megkezdhetik a gépek kitelepítését. Az új üzem­rész korszerű, Franciaországból beszerzett tépőgépeket kap: ozokat a Laroche céq szállítja, s júliusban már Mohácson lesz­nek. A Laroche gépek teljesít­ménye természetesen naqyobb, mint az eddigieké volt. Az üzemrész kapacitása évi há­romezer tonnáról ötezerre nő. Ez tehát a rekonstrukció első fázisa. A felújítás további ré­sze a központi üzemet érinti. Elengedhetetlen a fonalkiszere­lő gépek kicserélése, a részleg bővítése. A vállalat budapesti üzeméből méq az év folyamán tizenöt cérnázó és motrinqolő berendezést várnak: a fővárosi üzemet ugyanis megszüntetik. A Mohácsra érkező qépek be­szerelése után „kidobják” az elavult berendezéseket. A qé- peket már úgy helyezik el, hogy a továbbiakban megszű­nik a felesleges anyagmozga­tás. sorba kötik a technológiát. Két évtized alatt nemcsak a tépőgépek öregedtek el, ha­nem a gyér elektromos hálóza­ta Is- Etért felújítják az elektro­mos hálózat tápláló egységét, a széntüzelésű kazánok helyett olajkazónokat állítanak munká­ba, A gyár fejlődésével, a ter­melés növekedésével emelke­dett a létszám is. Jelenleg öt­százan dolgoznak Itt. A szociá­lis létesítmények zsúfoltak, kor­szerűtlenek. A rekonstrukció az üzemi öltöző és fürdő bővítésé­re is lehetőséget biztosit, A matrac nem kell A korábbi években a matrac­gyártás biztos piacot Jelentett a mohácsiaknak, évente száz­ezer darabot gyártottak belőle. Ma már nem keresik annyira mint azelőtt: így idén ötven­ezer matracot készítenek. El­képzelhető. hogy pár éven be­lül mór nem kell senkinek! Te­hát gondolni kell a jövőre is: új profilra von szükség. Min­denesetre az még nem eldön­tött, hogy ha megszüntetik a matracgyártást, a helyét mi fog­lalja majd el. De érdekesnek ígérkezik az a kísérlet, amit Mo­hácson végeznek. Néhány hó­napja dolgozik az üzemben egy berendezés, amin szövés nélkül állítják elő a különböző textíliá­kat A kezdeti eredmények biz. tatóak. Csupán az nem tisztá­zott még, hogy Mohács, avogy a TEMAFORG más gyára veszi majd át az új termék gyártását. Mindenesetre a mohácsi gyár­nak hosszú távon biztos piacot jelentene ... Végül néhány számadat! Mint Ismeretes, a rekonstrukció miatt a termelést képtelenek növelni, így hát ebben az esztendőben háromezer tonna rongyot dol­goz fel a, tépőüzem (a kapaci­tás bővülés jövőre várható). A fonodában négyszáz tonna anyagot munkálnak meg, gép­tisztítógyapotból 2600 tonna az előirányzat, míg a válogató üzemrész háromezer tonna sza­bászod hulladék, fonal és gyap­jú feldolgozását tervezi. Pap­lanból százharmincezer darabot készítenek. S. Gy. 1955. január 1*én jelentős esemény következett be Vasas és Somogy történetében: meg­húztak egy szeszélyes közigoz- gatási határvonalat, s ezzel Pécshez került kb. 5000 ember. ! A határvonallal azóta sincse- j nek kibékülve, de hisz' nem is : csoda ez. Pécs közigazgatási i határa Hirdet kettészeli. Hird egyébként — Vasas külterület. A vasas! bányászkodás kez- , detét 1782-től számítják, a né­pességről 1784-ből van adatunk. Akkor 566-an éltek itt. A nagy- I üzemi bányászat 1868-ban ln- j dúlt, s akkor változott meg a ; népesség nemzetiségi összeté­tele is az országhatáron túlról hozott bányászokkal. 1941-ben 5064-en síitek Vasason és So­mogybán, 1970-ben 5801-en. A jelenlegi népesség 62 százaléka 40 év alatti, a 14 évesnél fiata­labbak aránya 24 százalék, s ez jobb, mint Pécs városé. A foglalkoztatottságot tekint­ve a 2404 kereső 41 százaléka Közmű nélkül... 1985 — 7000 lakos Bánya és kenderionó (982 fő) Vasason dolgozik, 72,5 százbléka pedig az iparban, Meglehetősen magas — 412 fő — az 1000 lakosra jutó foglal­koztatottak száma, a helyi la­kosság ezért nem elegendő a helyben jelentkező munkaerő- igény kielégítésére. * Az ipart a szénbánya, a ken­derfonó és a betonórugyár je­lenti. Vasas szénbányászata egyenletesen fejlődő iparág. Míg pl. Pécs-bányaüzem terme­lése 1945 és 1969 között nagy ingadozással emelkedett az évi 139 ezerről 474 ezer tonnára és Szabolcs is tekintélyes varga­betűkkel jutott el a 222 ezres termelésről a 761 ezerre, addig Vasason zökkenőmentesen fu­Pályázati felhívás Befejeződött a bányász párttitkárok harkányi tanfolyama Hot napon át közel száz szén- is ércbányász párttitkár rész­ételével közös továbbképző anfolyamot rendezett a Mecse- ;i Szénbányák és a Mecseki ircbányászoti Vállalat MSZMP Jizottsága. A tegnap délelőtt égetért továbbképzőn az üzemi jártbizottságok csúcs- és alap- ;zervi titkárai időszerű kül- és >elpolitikai, valamint gazdaság- lolitikai kérdésekről kaptak tá- ékoztatást. A bányász párttitkároknak ír. Nagy József, az MSZMP Ba- anya megyei Bizottságának el- ,ó titkára, a párt gazdaságpo- itikai célkitűzéseinek országos is megvalósításának ta­posta'-tóiról. a további fel­adatokról tartott előadást. Dr. Jakab Sándor, az MSZMP <özponti Bizottságának tagja, a Központi.. Bizottsóq. Párt- és Tö­meg szervetek Osztályának ve­zetőié c oártéiet időszerű fel­adatait ismertette. A pártszer­vezetek munkastílusáról, mun­kamódszeréről Főrdás László, a Központi Bizottság munkatársa adott tájékoztatást. A pártszer­vezetek előtt álló időszerű fel­adatokról dr. Jerszl István, a Megyei Pártbizottság titkára, az ideológiai és kulturális nevelő- munkával összefüggő tenniva­lókról pedig Bocz József, a Me­gyei Pártbizottság titkára tar­tott előadást. Dr. Csendes Lajos, a Közpon­ti Bizottság Agitációs és Pro­paganda Osztályának helyettes vezetője a nemzetközi kommu­nista- és munkásmózgalom idő­szerű kérdéseiről adott áttekin­tést. A továbbképző tanfolya­mon egy napot szántak a reto­rikai ismeretek bővítésére: a pécsi Tanárképző Főiskola biz­tosította az előadókat. A hatnapos tanfolyam tegnap délelőtt fejeződött be, a tapasz­talatokat dr. Bánki Nándor, a Mecseki Szénbányák pártbizott­ságának első titkára össze­gezte. Az MSZMP Baranya megyei Bizottság Oktatási Igazgatósá­ga az 1974,/75-ös tanévre felvé­teli pályázatot hirdet a Marxiz­mus—Leninismus Esti Egyetem tagozataira, I. HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZAT: A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban poli­tikai gazdaságtant, a harma­dikban a magyar- és nemzet­közi munkásmozgalom történe­tét tanulnak. Negyedévenként beszámolót, félévenként vizsgát, évenként szigorlatot tesznek és a harmadik év elvégzése után végbizonyítványt kapnak. A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI: legalább középszintű, vagy ennél magasabb általános mű­veltség, marxizmus—leninizmus esti középiskolai, vagy pártisko- laí végzettség (vagy ennek megfelelő politikai alapképzett­ség). 3 éves tagozatok indulnak: Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron. n. SZAKOSÍTOTT TAGOZATOK: A tagozatok elméleti tovább­képzést, felsőfokú politikai is­mereteket nyújtanak a követke­ző szabadon választott szako­kon: filozófia, általános politi­kai gazdaságtan, (kapitalizmus, szocializmus) szocializmus poli­tikai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története és nemzetközi munkásmozgalom története, A 2 éves szakosított tagoza­tok csak Pécsett indulnak. Cím: Pécs, Oktatási Igazgatóság, — Damjanich u. 30. sz. (7601). A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI; 1. Egyetemi, főiskolai vég­zettség. 2. Marxizmus—Leninizmus Es­ti Egyetem (általános tagoza­ta). 3. Egyéves pártiskalai vég­zettség. 4. Vagy a fentieknek megfe­lelő politikai előképzettség. Tanulmányi idő; 2 év. A második év végén szigor­latot tesz, vagy államvizsgát te­het a hallgató (mindkét év anyagából). Az államvizsgára bocsátás egyik feltétele, hogy a hallgató megfelelő szakdol­gozatot készít. A marxizmus másik két ágá­ból államvizsgára kiegészítő szakon készül fel. A hátralevő két államvizsgát két éven be­lül (évenként egyet) kell leten­ni. Kiegészítő szakra a jelent­kezés az államvizsga után tör­ténik. Az a hallgató, aki a kétéves szakosító elvégzése után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tesz, a 17/1963/VII. 2. sz. Kormányrendelet alapján főiskolai végzettségnek megfe­lelő oklevelet kap, HI. ALTALANOS TUDNIVALÓK: A felvételi vizsgák a 3 éves és a 2 éves szakosító tagozaton május 10—20. között lesznek. A tanév szeptember 1-től jú­nius 30-ig tart. Minden tagoza­ton hetenként egyszer, megha­tározott napon és időben köte­lező előadás, vagy osztályfog- Salkozás van. A tandíj egy évre: általános tagozaton 170,— Ft, szakosító tagozaton 250,— Ft A jelentkezés határideje: 1974. április 15. A jelentkezéshez szükséges kérdőív és a részletesebb felvi­lágosítást nyújtó „Tájékoztató” a városi, a járási, üzemi párt- bizottságokon, a csúcsvezetősé­geknél, illetve az alapszerveze­teknél megtekinthető. A felvéte­li kérelmet a munkahely sze­rint illetékes pártszervezethez kell eljuttatni. (Kérjük, hogy a felvételüket kérők jelentkezési lapjukhoz címmel, irányítószámmal és postabélyeggel ellátott válasz- borítékot is mellékeljenek.) MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGA tett fel c ''Srmelés a 104 ezerről 597 eze :. A női munkaerők foglalkoztatásának jelentős bá­zisüzeme a kenderfónó, amely. 1963-ban 418, 1972-ben pedig 916 főt, s közte 611 nőt foglal­koztatott. A csúcspontot 1017 fővel 1970-ben érték el. A mun­kaerőhiány azóta élő gondja a gyárnak. Az ok: jelenleg is 170 női dolgozó van otthon szülési szabadságon, vagy gyermek- gondozási segélyen, s a kör­nyékről nagyon sok női munka­erőt von el Pécs. Nem mondhatók kedvezőnek a település lakásviszonyai. 1683 család él Vasason 1112 ház 1667 lakásában. Az egy lakásra jutó családszám igen jó, $ ugyancsak Jó az egy lakásra ju­tó lakosszóm (3,4) is, bár a Bú­zaberki dűlőben a cigánytele­pülésen 14,8-at számoltak. A település belterületén közelebb­ről megvizsgáltak 916 lakóépü­letet. Az eredmény: jó állapot­ban lévőnek találtak 329-et, még megfelelőnek 348-at, el­avultnak pedig 239-et. A fen­tebb említett lakásmennyiségből 1632-ben van villany, s mind­össze 611-ben (!) van vezetékes víz, a csatornázás meg éppen­séggel szinte ismeretlen foga­lom. Vasasfaktól gyakran hallani s „Mi csak nyűg vagyunk a város nyakán...” És sorolják vélt, vagy jogos sérelmeiket. Másfél­két éve például nem volt fórum, ahol ne tették volna szóvá, hogy az új abc-áruház áruellátása kifogásolható. A panaszt kivizs­gálták, s bebizonyosodott, hogy a bolt áruellátása semmivel senr rosszabb, mint a városban ta­lálható bármelyiké (a legna­gyobbakat kivéve). Gyakori a panasz a közlekedésre is, a víz­ről és a csatornázásról szólván pediq csak legyintenek. Hogy ki mikor járna jobban, azt most kór firtatni. A lényeg az, hogy Vasason van egy soir megoldásra váró dolog, ame­lyek nélkül a tervezett fejlődés elképzelhetetlen. A fejlődést a település most elkészült rendezé­si terve körvonalazza. Vasasból ez a terv nem csinál metropolis^, csupán elfoqadható, a követel­ményekkel lépést tartó lakóhe­lyet az 1985-re számított 7000 lakosnak. A rendezési tervet vitatták meg minap Vasason a Jószeren- csét művelődési házban a la­kosság képviselői: tanácstagok, lakóbizottsági tagok, a tömeg­szervezetek vezetői. A tervet Szentes Lászlóné tervezőmérnök ismertette. A várható népesség­növekedést mindenekelőtt új la­kások építésével kívánja kiszol­gálni a terv, amely 250 avult lakás megszüntetése réven 200 új lakást tud építeni újabb he- rületigény nélkül, további 500-at pedig telekosztással — 1985-ig. Ez a lakósmennyiség nem nagy, Vasas jelenlegi körülményei kö­zött azonban szinte elképzelhe­tetlenül sok. Beépítésre sorhá­zakat, kétszintes társasházakat javasol a tervező, aki mindjárt feltette a nagy kérdést is: „És a közmű?...” Nos, Vasas ren­dezési tervének ez az a sarka­latos pontja, amin minden — ai lakások, intézmények építése, a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztése — múlik. Szentes Lászlóné nagyon tömören így fogalmazta meg válaszát saját kérdésére: „A mai állapotban nem lehet építésre gondolni; le kell zárni mindent... Vezetékes vízellátás, szennyvíz-elvezetés nélkül semmit nem lehet csinál­ni .. feuerstelier János, a somogyi telep tanácstagja a tervben szereplő óvodabővítéssel kap­csolatban felhívta a figyelmet arra, hogy időközben egy ki­sebb dombot „eltakarítottak" a környékről, így a bővítés épület- bontás nélkül is megoldható. König János tanácstag Vasas és Hird közúttal való összekötését sürgette. Jelenleg ugyanis a Bölcsős út környékének beépí­tését — s a hirdi külterület fej­lesztését is — az hátráltatja, hogy csak egy rossz földút ve- zet arra, s Vasas l-ről csak nagy kerülővel lehet eljutni Hirdre. Kiss József területi párt­titkár felvetette: ki építse a sor. házakat, ki kezdeményezze a társasházakat. A település fej­lesztése megkívánja az újtípusú építkezést, de vajon hogyan ta­lálnak egymásnak partnert, akik építkeznének? ... Vita alakult ki az intézményközpont körül. A terv a település szélére he­lyezte, a néhány már meglevő Intézmény mellé. A vitában ki­alakult á.lláspont szerint való­ban központi helyre kell kerül­nie a település intézményi köz­pontjának. Juhász László, a Kendergyár Igazgatója térképpel érkezett a tanácskozásra. Ezen a térképen ismételten megszemlélhette min­denki a közigazgatási határvo­nalat, s amit az igazgató a va­sas! bányaüzem vezetőivel egyetértésben itt elmondott, an­nak is az a lényege, hogy Vasas fejlődését Hirddel együtt kell nézni. Egy kérdéssel kezdte: lesz-e Vasason tanácsi, vagy OTP-lakásépítés? Sántha János városi főépítész: „Elképzelhe­tő...” Dr. Sárvári János, a ke­rületi tanácshivatal elnöke: „Nyilvánvalóan lesz ...“ Ezután elmondta, hogy a kenderipar­nak ebben a térségben is van jövője, hiszen oz alapanyag­termelő bázisa is megvan. A fejlesztésnek egyedül a munka­erőhiány szab gátat Utalt orra, hogy korábban a helyi vezetők kérték a munkaerőgondok eny­hítésére a gyár fejlesztését, s ma mégis 50—60 Irm-ről járnak be a munkások. Vasast Igen fontos munkaerő-bázisnak tart­ja. Ehhez fűzte megjegyzésként Gergő György vasas-bányoüze- ml főmérnök: „A Kendergyónnak nőkre, nekünk férfiakra van szükségünk. Á gyár és a bánya összefogásából nagyon aokcíl lehetne elém!.. Voltaképpen itt van Vasa« fejlődésének a kulcsa. A két je­lentős ipari üzemnek előnyősu ha helyben kapnak munkaerőt, a helyben lakóknak előnyös, ha otthon dolgozhatnak. A férfi « bányánál, az asszony a kenden fonóban.— > wmw OHM« i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents