Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-05 / 63. szám
1974. március 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ma sem tiszta az égbolt a hozári kőbánya telelt Üzemeljen, de por nélkül Erre a beruházásra egyáltalán nem mondhatjuk, hogy mentes lenne az érdekek ütközésétől, a viharfelhőktől. Ha a gazdasági vezetőnek elege volt a gondokból, a kilincselésből, a mérgelődésből, akkor a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat vezetőinek minden bizonnyal. De alighanem hasonlóan vélekednek a felügyeleti szerveknél, az Építési- és Városfejlesztési Minisztériumban és másutt is. Miről van sió? A nagy vihart kavart kozári kőbányáról. Lapunk hasábjain az elmúlt év novemberében már foglalkoztunk a beruházás gondjaival. Szóltunk arról, hogy március 9-tő| négy hónapon át állt az építkezés. Az Országos Természetvédelmi Hivatal körzeti felügyelőjének bejelentése alapján az építési hatóság leállította a beruházást: ezt hónapokig tartó vita követte, engedélyeket kellett bemutatni, terveket módosítani, építési engedélymódosítást kérni. Amikor minden eqyütt volt, a vállalatot arra kötelezték, hoqy porelszívó berendezést csatlakoztasson azokhoz a berendezésekhez, amelyek szennyeznék a mecseki parkerdőt. Az építőanvaqipar vezetői ezek után felsóhaitottak, mehet tovább az éoítkezés... De ú'abb bonyodalmak származtak abból, hogy hiányoztak a porelszívás meqvalósításához szükséges pénzeszközök. Ismét a kilincselés következett. Az ÉVM seqített. Hárommillió forintot koptak a szennyezést aátló berendezés rrieqvaiósítására, így megkezdődhetett a porelszívó terveinek készítése. Ez tehát röviden a múlt, de lássuk, mi is történt azóta. Csalt sorjában „A leqoptimálisabb számítás szerint is csak a jövő év első negyedévében üzemelhet a bővített bánya" — írtuk 1973 novemberében. Azóta befejeződött a gépészeti szerelés, a törőt, akár holnap meaforqathatnánk, csakhogy a porelszívó berendezések méq a mai napig sem érkeztek meg, s úgy néz ki, hogy méq egy hónap szükséges a ciklon üzembe helyezéséhez, aminek szállítása két hét múlva várható. Szerencsére a Szellőző Művek seqít az építőanyagiparnak. Különben az év véqe előtt egyáltalán nem számíthatnának a porleválasztó ciklonra. Persze a ciklon a berendezésnek csak egyik része. Hűvös és párás időben ezt használnák, míq száraz meleg (húsz fok feletti) időben a zsákos porelszívás megvalósítását tervezik. Csakhogy épo itt jelentkezett az úiabb probléma. Amikor már elkészültek a tervek, és a SZIKKTI szállító után nézett, derült ki, hoay csődbe jutott az a nyuqatnémet cég, amely a zsákos szűrőt qyártatta volna. így úiabb körtánc kezdődött: eaymás után keresték meq az illetékes külföldi céqe- ket, hogy versenytáravaláson döntsék el, melvik ajánlat a leqkedvezőbb. Körben őzt is megtudták, hoqy 2,7 millióba kerül majd a zsákosszűrő, amit a Beth céq osztrák leányvállalata szállít majd Pécsre. A SZIKKTI szerint a berendezés üzembe helyezése júniusnál előbb nem várható. De mi lesz addig? \ Elszívás né kül nem! Ismeretes, hoqy a vállalat csak úgy üzeme'teti az évi kétszázezer tonna követ adó bányát, ha biztosítja a porlekötést, azaz nem szennyezi a környezetet. Ennek ellenére olyan véleményekről is tudunk, hoqy „miért van erre szükséq, amikor számtalan bánva működik ilyen berendezés nélkül!” Mindenesetre furcsa álláspont ez, hiszen közismert, hoqy az ez év elején életbeléoett ren- de'et pontosan az emberért, az ember védelmében fogant. S azok a vállalatok, amelyek ezt nem veszik komo'yan, a iövő évtől kezdve borsos büntetést fizetek a környezet szennyezéséért. Tehát: ha mindere!<et figyelembe vesszük, a Baranya megyei Építőanvagipari Vállalatnak még mindig olcsóbb lesz a porelszívó berendezés üzembe helyezése, mint később a progresszív büntetés fizetése. Vízpermef a porra? Amíg a SZIKKTI azon fáradozik, hogy mielőbb Kozárra érkezzék a zsákos szűrő, a vállalat sem tétlenkedik. A napokban juttattak el egy javaslatot a felügyeleti hatósághoz, amely egyszerű módszerrel, de talán hatásosan kötné le a kőport. Az elképzelés szerint egy ötven köbméteres tartályt építenének, ahonnan szabadeséssel vezetéken juttatnák el a vizet a szala! gok fölé erősített permetezőfe- j jekhez. Mindenesetre, ha a I módszer jó, felvethető: szüksé- | ges-e, a drága pénzért nyugatról behozatni a zsákosszűrőt? S méq egyet: a vállalat amúgy sincs rózsás anyagi helyzetben, hitellel évekre elkötelezett. A kozári kőbánya felett ma sem tiszta méq az égbolt, s mindez a beruházással kapcsolatos gondokból fakad. De jó lenne, ha mielőbb termelésbe állhatna, mielőtt újabb milliókat veszít a népgazdaság, a vállalat: természetesen csak úgy, ha a porelszívás tiszta horizontot garantál ... Salamon Gyula Hulladékból takarmánytáp A vágóhídakon keletkező nagymennyiségű csont és emberi táplálkozásra alkalmatlan húshulladék eltávolítása és fel- használása nagy gondot okoz. Az Állatforgaimi Tröszt közreműködésével a Zala megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat zalaegerszegi központi telephelyén most elkészült az első olyan, szovjet qyártmányú üzem, amellyel helyben dolgozható fel a vágóhídi melléktermék. Az emberi táplálkozásra alkalmatlan húshulladék és csont sok olyan ásványi sót és fehérjét tartalmaz, amely a takarmánytápok nélkülözhetetlen anyaga. A gépsor óránként 250 kiló hulladékot dolgoz fel, amelynek egynegyedéből takarmányozásra alkalmas száraz anyagot nyernek. Fizetik a nyereségrészesedést Vastagabb a 13. havi boríték A világranglista nyolcadik helyén Magyar se országban Magyarország a gyógyszertermelés mennyiségét tekintve a világranglista 12—14. helyen áll. Exportunk alapján a 7—8, helyet foglaljuk el. Nyolcvanhat ország vásárol rendszeresen magyar gyógyszereket, köztük a világ tíz legfejlettebb országa. Az egy lakosra eső gyógyszertermelés terén hazánk az ötödik helyen áll a világban, míg az egy lakosra jutó exportot nézve közvetlenül Svájc mögött állunk — másodikként. Húszezer ember — 2500 kutató áll e hatalmas eredmények mögött — s természetesen óriási tradíciók. A magyar gyógyszeripar 1867-től datálja történetét, ami- kőris dr. Balassa János és dr. Korányi Frigyes professzorok közreműködésével megkezdte működését a Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalat Harmadikként... gyógyszerek Új, — aszeptikus — üzemet építenek a debreceni Biogál Gyógyszergyárban. Az új létesítményt tavasszal adják át rendeltetésének. Az üzemben hazai, illetve svéd és olasz gyártmányú berendezésekkel évenként 40 millió ampullát töltenek meg különböző Gyógyszer készítményekkel aszeptikus, azaz félsteril körülmények között, A képen: a desztillázó üzemben Végh József és Jenei Lajos művezető ellenőrzik a berendezéseket A termelőszövetkezetek után a kisipari szövetkezetek és a vállalatok is bekopogtattak a bankba. Megkezdődött az iparban a nyereségrészesedés kifizetése. A kifizetések, mint minden évben, most is márciusban tetőznek. Bár nem készült még el sem a megyei, sem az országos összesítés, általános vélemény: a tavalyi vállalati nyereségek magasabbak a korábbi évinél. Mindez az elmúlt év harmadik negyedévi mérlegadataiból is valószínűsíthető. Tekintve, hogy a közgazdasági szabályzók lényegében nem változtak, a nyereség növekedésével arányban a részesedés is maaasabb. Tíz nagy vállalat A Bevételi Főigazgatóság pécsi területi igazgatóságán 10 baranyai nagyvállalat mérlegébe pillantottunk be. A nyereségek a következőképpen festenek: 1972 1973 millió forintban Mohácsi Farostlemezgyár 67 «6 Pécsi Hőerőmű 31 30 XIV. Autójavító Vállalat 15 6 Pécsi Tervező Vállalat 12 1* B. m.-i Állami Építőipari Vállalat 75 91 Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 129 171 Pécsi Kesztyűgyár 27 41 Pécsi Bőrgyár 133 88 Baranya—Tolna megyei Téglaipari V. • 12 Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat 56 64 Dél-dunántúli Kőbánya Vállalat 13 1« A Mohácsi Farostlemezgyár-j ban a most folyó beruházásokkal összefüggésben csökkent egyik évről a másikra a nyereség. A Pécsi Kesztyűgyár a tőkés piacok megélénkülésének és az export növekedésének köszönheti szép eredményét. A korábbi években nagy nyereségekkel rukkolt ki a Pécsi Bőrgyár, volt olyan év, amikor átlagban egy havi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizettek. Tavaly feltűnően megcsappant nyeresége és így a dolgozók 13. havi borítékja is vékonyabb lesz. A visszaesés okai: a kereslet csökkenése az exportpiacokon és az exportadó bevezetése. A korábban veszteséges Téglaipari Vállalat a téglaárak emelésével 1972-ben már nyereséges volt, tavaly pedig tovább növelte nyereségét Félő azonban, hogy az újonnan belépett bátaszéki vózkerámia- gyár terhei az idén elviszik a nyereséget. A bányászok részesedéséről még tárgyalnak Ez a vállalat a harmadik ilyen jellegű vállalkozás volt a világon — egy londoni és egy párizsi cég előzte csak meg. A fejlődés nem volt töretlen, de így, több mint 100 év távlatából mégis egyértelműen dinamikusnak nevezhető. A hazai gyógyszeripar kereteit ma a Magyar Gyógyszeripari Egyesülés adia, mely 1968-ban az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a BiogaT Gyógyszergyár, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár, az EGYT Gyógyszerészeti Gyár, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Rea- nal Finomvegyészeti Gyár, a Gyógynövény Kutató Intézet, a Gyógyszeripari Ellátó és Szolgáltató Vállalat, valamint a Herbária Országos Gyógynövény és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Vállalat egyesülésével jött létre. Az egyesülés központi feladata a kutatások, fejlesztések és külkereskedelmi lépések összehangolása. Az egységes szervezet és stratégia kialakulása lehetővé tette a szakosodást, az erők koncentrálását és gyáranként a legfőbb irányokban történő felhasználását. íme, a különböző „posztok” ebben a tíz tagból álló hallatlanul céltudatosan tevékenykedő és szorosan együttműködő „nemzeti válogatottban”! Alkaloida: Tiszavasváriban működik, alapítási éve 1927. Kabay János alapította világ- szabadalma, a mák alapanyagú morfiumqyártás megvalósítása céljából. Profilja a legutóbbi időben az ópiumalkaloidok gyártása mellett a különböző szulfanamidok és barbiturá- tok gyártásával bővült. Biogal: húsz éve kezdte meq működését Debrecenben. A különböző on- tibiokumok és enzimek gyártási bázisa. Chinoin: az antibiotikumok és különböző mezőgazda- sági vegyszerek gyára. EGYT: a szintetikus alapanyaggyártás üzeme. Itt készülnek a világszerte elismert magyar ideg- és elmegyógyászati készítmények; nvugtatók, altatók, görcsoldók, vérnyomáscsökkentők, vitaminok, gyógy- és diabetikus tápszerek. Kőbányai Gyógysieráru- gyár: a világon először itt sikerült szintetizálni a humán And- renocorticotrop hormont, az ACHT-t. Leqismertebb készítményeik a Parkinson-kór és érszűkület ellen használatos My- deton és a Devincan agyértágító. Reanal: számos laboratóriumi, illetve fotóvegyszert gyárt. Nagy mennyiségben állít elő gyógyszer-alapanyagokat, ami- nosavakat és aminosav-szárma- zékokat. Tíz évre előre... A fejlesztés a gyógyszeripar számára kétszeresen is döntő kérdés. Az orvostudomány gyorsan növekvő igényei sürgetik a fejlődést egyik oldalról, a másik oldalról pedig a hatalmas versenytársak teszik kötelezővé ugyanezt. A kutatómunka központja a Gyógyszerkutató Intézet budapesti laboratóriumi bázisa. Ennek az intézetnek a nevéhez fűződik egyebek között a vércu- korcsökkentő szulfanomidszár- mazékok gyártásának kidolgozása és a B( vitamin új gyártási módszerének kifejlesztése, A Gyógyszerkutató Intézet mellett természetesen jelentős kutató részlegeket tartanak fenn a gyárak is. A Gyógyszeripari Egyesülés adatai szerint az ipar- áq dolgozóinak 11 százaléka dolgozik a fejlesztés-kutatás területén, míg az eqvetemet végzettek 40 százalékát foglalkoztatják ugyanitt. A gyóqyszeripar telies árbevételének 5 százalékát fordítják kutatási, illetve fejlesztési célra — s ez az arány évről évre nő. A tudományos bázis természetesen szélesebb az iparági kereteknél, hisz rendkívül szoros kapcsolatot i tart fenn az áqazat a Magyar Tudományos Akadémia intézeteivel. az orvostudományi egyetemekkel, s más kutatóhelyekkel. A hazai gyógyszeripar leg- ú'abb termékeinek előkészítése, illetve vizsaáztatnsa intézetek j százaiban folyik. Részt vesz eb- ! hen a hatalmas programban a Pécsi Orvostudományi Egyetem is, melynek intézetei közül a Kémiai, a Gyógyszertani és a Mikrobiológiai, klinikái közül pedig az l-es Bel- és az l-es Sebészeti Klinika nyújt jelentős segítségét a gyógyszerfej lesz tő munkához. A magyar gyógyszeripar a szocialista ipar létszámának 1 százalékát foglalkoztatja, értékesítése ugyanakkor a szocialista ipar egészén belül 2 százalék. Az exportból 6,5 százalékkal részesedik — míg az össznyereségből 2,5 százalékkal. Az iparág hatékonyságát egyértelműen bizonyítják ezek a számok — mindez azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyszer- iparnak nincsenek gondjai. A műszaki fejlesztés óriási összegeket kíván — így aztán egyre több területen kényszerül az iparág második, sőt harmadik vonalbeli gépekkel, berendezésekkel szembenézni a világ legnagyobbjainak kihívásával. Életfolyamatok A fenti tíz reprezentánson kívül feltétlenül foglalkozni kell a Mecseki Szénbányákkal. Az 1972. évi mérleg szerinti nyeresége 16 millió forint, 1973- ban viszont: 0. A Szénbányák már a harmadik negyedévben nagy veszteségeket mutatott, ezt év végére az állam kiegyenlítette. A bányászatban azonban a nyereségrészesedés bizonyos mértékben független a nyereség alakulásától. Annyi máris biztos, a vállalat a bérek 7 százalékát kifizetheti nyereségrészesedésként. Hogy ehhez még mi jön, az iparági tárgyalásokon dől el, várhatóan március második felében. A megyei bevételi hivatal szerint a pécsi és a baranyai tanácsi vállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél magasabbak a nyereségek a korábbi évinél. Kiugróan magas nyereségekkel nem találkoztak és így kiugróan magas részesedésekről sem beszélhetünk. Ugyanakkor egy kézen meg lehet számolni azokat a vállalatokat és szövetkezeteket, ahol 1972szabályozása Az ötödik ötéves terv egyébként újabb nagy felfutást ígér. A tervek szerint a termelés értéknövekedése öt év alatt 60 százalékos lesz. A szocialista export 85 százalékkal, a nem szocialista országokba irányuló export 60 százalékkal, a hazai gyógyszerfelhasználás pedig várhatóan 40 százalékkal női. A kutatómunka — mely általában nyolc-tíz évvel jár a nagyüzemi termelés és tömegfelhasználás előtt — 1980-ra ígéri annak a nagyszabású programnak az eredményeit, mely az életfolyamatok szabályozásában oly t nagy jelentőségű biológiailag aktív vegyül.etek kimunkálását célozza. Ezek a vegyületek új korszak kezdetét jelenthetik az emberi gyógyászatban és az állattenyésztésben egyaránt, s eavben újabb évtizedekre biztosíthatják a magyar gyógyszer- ipar előkelő helyét a világ legjobbjai között. Békés Sándor j hőz képest 1973-ban némileg mérséklődött a nyereség. A megye egyetlen veszteséges egysége a Sellyéi Építőipari Szövetkezet, amelyet szanálni kell. A Magyar Nemzeti Banknál, amint említettük, egyre sűrűbben jelentkeznek a szövetkezetek és a vállalatok, most már az ipar és a kereskedelem is megkezdte a nyereségrészesedés kifizetését. Fizetett már számos ipari szövetkezet, a Pécsi Hőerőmű, az ÉPFU, a Baranya megyei Sütőipari Vállalat, a BARANYAKER, a Pécs-baranyai Beruházási Vállalat, a Pécsi Dohánygyár, a Kertészeti és Parképítő Vállalat, a komlói Víz- és Csartonaművek és mások. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az 1973. év után átlagban 15 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést fizetett dolgozóinak, szembén az előző évi 11 nappal. Ehhez még hozzászámíthatjuk a tavalyi esztendő kiemelkedően magas bérfejlesztését {— mz —) X 1 DB 120 TONNÁS GORGÖSUIYOS vasúti iker hídmérleg TIP. 477 ITJ 47—21—2 KOMPLETTEN MÉRLEGGEL hídszerkezettel új Állapotban, beszerzési áron eladó (beruházási tétel elmaradása miatt), 4 DB 560 TIP. 2x25 MP-OS, ELEKTRONIKUS KÖZÚTI HÍDMÉRLEG ÚJSZERŰ ÁLLAPOTBAN SZINTEN BESZERZÉSI ÁRON ELADÓ. Mindkét tétel megtekinthető ill. átvehető: A CEMENT ÉS MÉSZMŰVEK BEREMENDI GYÁRÁNÁL Érdeklődni: Beremend, telefonszám: 138/214. Tényi Antal.
