Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-31 / 89. szám
A magányos kariavács A Szent György tér felé vivő Úton — de szanaszét másutt is — törmeiékhalmok, deszkakupacok, cserép és por. Kackiás portásfülke díszeleg a kapunál, ahol a Budai Vár építési területére lehet bemenni, ferdetetős, egészen falusi hangulatot áraszt. A Karmeliták kolostora, balra, már majdnem készen van. Odabent már csillognak a vörősmárvány-lapok, illendő a lábat alaposan megtörölni, ha valaki bemegy. Az épület előtt hosszú árok húzódik — a távfűtés vezetékének készül a közműárok. Két ember dolgozik ott lapáttal, földet hánynak a gödörből kifelé. A klastrom melletti Várszínház is készülget. Ebből színház lesz, a mellette levő kolostorban pedig a Színháztudományi Intézet és Múzeum kap otthont. A Várszínház mellett — tovább befelé — még feketéllik a Sándor-palota épülete. Erre még nem kerítettek sort, valószínűleg reprezentatív fogadóterem lesz belőle, magasszintű delegációkat fogadnak majd itt. De egyelőre még nem tudják, hogy milyen legyen? A középkori vár A tér itt kiszélesedik, néhány felvonulási épülettel egészül ki a panoráma. Elkanyarodunk a Királyi Palota felé, lejtős úton megyünk a már helyreállított, hatalmas épülethez. A palota „A” szárnya, az északi rész előtt megállunk. — Itt egy száraz árok volt, ez választotta el a középkori várat a lakónegyedtől — mondja Kriszt György, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa, kalauzom — tavaly került elő a középkori vár északi kapuja, és a várfal egy része. Ezeket helyreállítjuk. Itt, az út két oldalán a középkori palota romjai kerültek elő, amott pedig, ahol a testőrségi palota állt, pillérek, és a valamikori függőhidas bejárat. — A régészeti kutatás után ezeket a romokat láthatjuk is? — Igen, mindazt, amit be lehet és kell mutatni, helyreállítunk és konzerválunk. Épül majd itt egy lejárat,' s két oldalán látható lesz majd minden, ami itt előkerült. Fehérköpenyes, szemüveges ember ül a gödrök kellős közepén, ölében dosszié. Mellette, a gödör szélére kirakva csontok, cserepek, és egy rozsdás ágyúgolyó. — Ezt még a török hagyta itt — mutat rá dr. Zoinay László, vezető régész — ami itt előkerül, az nem minden tizenharmadik századi. — De a szobrok ... — Azok igen. Emitt kerültek elő — mutat maga mögé egy másik gödörre, amelyben szállítószalag is van — egy rakáASÁRNAP lEUEKtET son voltak valamennyien. Valószínűleg valami szobortemető lehetett itt Felség, az öné... A Mátyás-kút előtt állunk. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása lenyűgözően szép. Története is van. — Eredetileg Eszterházynak készült a Tatai Várba — meséli Kriszt György — és ott annyira megtetszett Ferencz Józsefnek, hogy a tulajdonos csak ennyit mondott: felség, az öné... És — amint azt a körülmények mutatják — a felség el ii fogadta a gáláns ajándékot Innen a palota északi, „A" szárnyát látni, amelybe majd a Legújabbkori Történeti Múzeum Munkásmozgalmi Múzeuma költözik, és a keleti szárnyat, amelybe félig már be is költözött a Magyar Nemzeti Galéria. — A Galéria egy része elkészült, jövőre, a felszabadulás harmincadik évfordulójára nyitják meg új helyén. Közben átmentünk a Galéria épülete alatt, arra a térre, ahol Savoyai Jenő lovasszobra áll, ahol a majdani főbejárat lesz. Három embert láttunk szorgoskodni az épület előtt. Valahonnan föntről nagy robajjal törmelék érkezett — igyekszünk is innen a porfel- legből odébb. Deszka- és ge- rendahaimok között emelkedik a magasba Savoyai Jenő, fölé tornyosul az irdatlan nagy kupola, szemben Pest vész a ködbe ... Ide érkezik a keleti föl- vezető út, amely a Clare Ádám térről indul. Ez az út mór több, mint tíz esztendeje elkészült. És itt-ott málladozik. Fenntartása komoly gondot okoz. Kevés az ember — még láttunk három katonát, mintegy nyolc overallos embert, ez volt mindaz, aki a palota helyreállításán dolgozik. Keveselltem — kísérőm nem szólt semmit. Lámpákat, falakat kell megóvni, többek között a két Cortina-falat. A déliben már Zsigmond király vízemelő szerkezete működött, lépcsőzetesen húzódik a Dunáig. A parton annak idején egy erődítmény volt, nyomait még látni. Itt van a középkori vár lőportornya is, kérdeztem, nem veszélyes-e bemutatni majd a közönségnek? Ez volt az egyetlen vidám megjegyzés sétánk alkalmával. Nagyon szép minden. De . . . ide hozták, a déli Cortina-fa! felső végére a hajdani Zeig- haus, a fegyvertár barokk kapuját. Amikor a barokk palotát bővítették, lebontották a Buda! Helyőrség épületét, de szép kapuját megtartották, ide építették vissza. Mállik — még egy év, és teljesen tönkremegy. Alapos restaurálásra szorul máris, és minden jel arra mutat, hogy zárt helyre kéne vinni. Fák virágoznak, pázsit zöldéi! — igaz, nem oly szépen, mint a mellvéd alatti parkban, amely már a közönség számára is nyitva van, de nem is tudnák olyan szépen kezelni, mert csak egy kertész dolgozik a fenntartóknál. Idős ember, nemsokára nyugdíjba megy. Akkor pedig nem lesz senki sem. Nem gondozzák majd a cirbolyafenyőket, virágokat. — Hányán dolgoznak a fenntartáson? — Százhetvenen Feltámadt szobrok A Magyar Nemzeti Galéria költözik. A szobrok már itt vannak, azt hittem első látásra, hogy egyelőre csak raktározzák őket — kiderült, hogy nem, alighanem így marad, bezsúfolva. Hót...'Nem illik kritikát mondani, de nem szép így. A ház belseje igen. Hófehér minden, meszelt falak árasztják a nyugodt tisztaságot Másra nem futotta. A „szobortemetőbő!" előkerült csodaszép szobrokat a harmadik emeleten leltük. Most dolgozzák fel az anyagot, nem is mondtak róluk semmit, any- nyit tudtunk meg, hogy mintegy negyven szobor került elő a föld. alól. Megbámultuk őket, szépek és szakállasak voltak. Hétszázéves magyarok. Meg- ejtően szép egy-egy kéz, elfog az áhítat — szép csöndben kisettenkedünk a helyiségből, nem háborgatjuk öregjeinket. Nagyon szép a Budai Vár, a királyi palota. Kérdeztem még néhány dolgot: mikor épül meg a Sikló? Engednek-e autókat majd fel a keleti félvezető úton: De csak csöndet kaptam válaszul. De ez csak most csönd. Aki látta a palotát és környékét húsz esztendővel ezelőtt, az örül. Az látja, hogy ha lassan, kissé megtört lendülettel is, de szépül ott minden. És érzi azt, hogy segítene bármelyik percben. Varsóban társadalmi munkával állítják helyre a királyi palotát, egészen biztos, hogy nálunk is megmozdulna százezer segítő kéz, ha szükséges volna. Nem hiszem, hogy elfogyott a lelkesedésünk. Józsefvárosi pinceműhelyben dolgozik az ország egyetlen fegyverkovács-iparművésze: Zá- gon Rezső. A harmincas években üvegfestőként indult az iparművészeti főiskolán, de végül fémműves-ötvös szakon diplomázott. A ma már őszülő „magányos" kardkovács a könnyűipar kiváló dolgozója, s kétszer nyerte el az ipar kiváló mestere címet. Vannak azonban más szakmai sikerei is. — Igen, büszke vagyok, hogy a színpadokról, a filmekről, a tv-játékokból, a művészegyüttesek harci táncaiból kiszorítottam a háború előtt Bécsből importált kellékfegyvereket, pajzsokat, vérteket és páncélokat. Jómagam csináltam Hamlet kardját, Richárd koronáját, felfegyvereztem a török Majort és az egri hős Sinkovitsot az Egri csillagok sok-sok harcosával együtt. Olyan kardokat készítettem az Állami Népi Együttesnek, amelyek ugyanúgy szikráznak — nem én állítom, mondja —, mint a grúz kardtáncosoké. — Mint a színházakkal együttdolgozó embernek, vol- tak-e beugrásai? — Nem is egyszer... Megesett, hogy az előadás napjának délelőttjén vigyázatlanul eltörték Gábor Miklós, azaz III. Richárd koronáját Estére ismét teljes fényében ragyogott a hatalmi jelvény. A Szent Johanna Százötven éve annak, hogy a forradalmár költő, Batsányi János kiadásában megjelentek „Faludi Ferentz Versei". A kiadáshoz Faludi arcképét is kereste Batsányi, de nem talált rá. Talált azonban olyan rohonci lakosokat, akik még ismerték Faludit Szerintük a költő „középtermetű, teljes képű, vascos ember volt.” A Toldy-féle Kiadós címlapján levő arckép tehát költött. Születése pontos helyét és idejét sem tudjuk. Valószínűleg Németújváron (mások szerint Kőszegen) született 1704. március 25-én vagy április 1-én. Apja a németújvári Batthyány grófok tiszttartója, labanc érzelmű ember volt; anyja Rodostics Jusztina családja a kurucok soraiban küzdött Már 16 éves korában belép Jézus Társaságába; a bécsi Szent Anna Kollégiumban és Grazban tanul, megszerzi a filozófiai doktorátust Amadéval együtt. Pozsonyban, majd Pécsett tanárkodik, majd újabb bécsi egyetemi tanulmányok következnek. Sokféle megtisztelő megbízatás után Pécsre még egyszer visszatér, és 1757—59 között a rend pécsi házát igazgatta. Rohon- con, a kies alpesi városkában halt meg 1779. december 18-án a szegényházban. „Vagyonát" — néhány ruhadarabot, jelentéktelen könyvtárát elárverezték, és a Batthyány családtól kapott néhány arannyal együtt Körmenden szegényeskedő húgának küldték el. Faludi Ferenc a magyar rokokó irodalomnak Mikes Kelemen mellett a legjelentékenyebb költője, aki prózai, költői, drámai alkotásaival, kivételes formaművészetével, bámulatos stílusérzékével beírta nevét a magyar irodalom történetébe. Valóságos polihisztor volt. A matematikát, a nyomdászatot, a jogot, a filozófiát is magába foglaló ismereteivel, német, olasz, francia, latin és görög nyelvtudásával kora legműveltebb írói közé tartozott. Ezért nevezi őt Rájnis József „a magyar poéták csudájá"-nak, Révai Miklós pedig Magyar Cicerónak. Horváth János Her- derhez méri népiességét, s nyelvét hajlékonyabbnak, játékosabbnak, fűszeresebbnek véli Pázmányénál is. Faludi tudatosan támaszkodott a népnyelvre, mindig ügyeit a prózaritmusra, a magyaros hangsúlyra. Szemtanúk adatai alapján Révai Miklós azt írja róla, hogy gyakran eljárogatott a köznép és a cselédek közé „csak avégett, hogy őket szabadabb beszédre felbátorítván, igazabban kitanulhassa a tulajdonabb magyar szóejtéseket.“ előadása előtt viszont Ruttkai Éva kardját egyszerűen ellopta valaki. Este már új karddal harcolt Galliáért az orleansi szűz! — Elárulna-e néhány „pince- műhely-titkot”? — Szívesen. Az ötvösmunka elkészülte után, különböző eljárásokkal, elsősorban vegyi fürdőkkel megrágatom a friss fémet az „idő vasfogával". így azután fegyvereim 7—8 óra alatt évszázadokat öregednek, s csak a szakember tudja megállapítani, hogy nem egykorú ieletről van szó. — Készítek trükk-tőröket, handzsárokat is: ezek visszacsúsznak önmagukba, s a néző úgy látja, hogy behatoltak a ledöfött színész testébe. Ha a forgatókönyv úgy kívánja, a tőr a sebből kiragadva „vért" is csorgat magából. Csináltam mar — egy olasz megrendelőnek — olyan hobby-sisakot, amely a zsebben elrejtett gomb nyomására valóságos tűzijátékot szikráztat elő, ha a farsai»- gi hangulat úgy kívánja. Két éve rendezett római és brüsszeli kiállítása hatására a nyugatnémet Tv színes filmet készített műhelyéről. Azóta nemcsak a baráti országokba, hanem nyugatra is sűrűbben indulnak a Józsefvárosból Zágon Rezső békés fegyverszáliítmá- nyai. ő az első tudatos aépnyeM gyűjtő, akinek kitűnő érzéke volt a dalformához. Fejlődéstörténeti jelentősége — sokak szerint — abban áll, hogy vele kezdődik ct magyar irodalmi népiesség. Programszerű népiessége néha ugyan idegen minták elmés meghonosításával párosult, de még gáláns verseiben is valamiféle vonzó magyaros ízt érzünk. Ilyenek: a vergiliusi mintára Készült Második eklogája, a Kisztő és felelő ének, a Szakácsének„ a Nincsen neve vénasszonycsú- foló és a népies fordulatokkal teli Útra való. Kísérletei között különös figyelmet érdemel az „olasz sonetto” formára írott A pipárul szóló verse. A barokk kor közkedvelt témájáról, a szerencséről több verse is szól: Szerencse. Forgandó szerencse. E híres versének időmértéke még nem szabályos, de magyaros ütemei között bizonyos daktilusi lejtés figyelhető meg: Fortuna . szekerén okosan ülj. Ügy forgasd tengelyét, hogy ki ne dűlj: Ha szépen vezetett. Ha miben kedvezett. Meg ne örülj: Fortuna szekerén okosan ülj! Faludi nagyarányú prózai munkásságot is kifejtett, s bár művei túlnyomórészt moralizáló, egyházi jellegűek, ezekben is tudatosan törekedett a prózai stílus magyarosságára. A Nemes embertől a Téli éjszakákig a nemességet oktató, szórakoztató szépíróvá vált. Két iskoladrámát is írt magyar nyelven mór világi témával. A Halotti Beszéd az ő olvasatával került nyilvánosságra. Néhány, még ma is használt szóval gyarapította nyelvkincsünket, így például neki köszönhetjük a zsebóra és a napirend szavunkat Faludi írói, költői munkásságát mai irodalomtörténetünk is kellőképpen értékeli. Saját korában és a későbbi nemzedékre is jelentősen hatott költészete. Rájnis, Révai. Verseghy, Pálóczl Horváth Ádám mesterüket tisztelték benne, de sokat tanult tőle Kisfaludy Sándor, Csokonai és Berzsenyi is. Legtöbbre mégis Batsányi János értékelte. Verseit 2 angol, 3 francia, 3 német és 1 olasz antológia is közölte. A „Faludi tizes” róla elnevezett hangsúlyos sorképlet, ún. gyors ütemű magyaros formáink egyike. Faludi valóban megérdemli, hogy születésének 270., halálának 195. évfordulóján — kétszeri pécsi tanári működésének színhelyén megemlékezzünk a későbarokk és a rokokó kiemelkedő művészéről. Dr. TóÖt IstráL Kampis Péter Ebből a gödörből kerjültek elő a szobrok — negyven felbecsülhetetlen értékű Zsigmond-korabeli kőszobor. Jelenleg műtörténeti feldolgozásuk folyik a királyi palota „B" szárnyának harmadik emeletén. (Almás: Zsuzsa felvétele) És egy a negyven közül... Némelyik megejtően szép. Eltűnt pécs-baranyaí irodalom A magyar poéták csudája"
