Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-31 / 89. szám

4 DUNANTOll NAPIG 1974. március 31 Az új városrész látképe Harkány felől jövet. „Az én váram ?“ Találóan nevezte egy szakem­ber víkendtelep-hisztériónak mindazt, ami hirtelen nőtt üdü­lőtelepeinkre jellemző. Igaz, ma­napság sikk, ha valakinek „fontosabb" helyen — Balaton­nál, Harkányban, Duna-kanyar- ban — van telke, netán eqy kis vityillója is, de akárhol parcel­láznak (márpedig sokhelyütt teszik) s akárhol alakítanak ki új üdülőtelepet, elsősorban az tűnik szembe, hogy falatnyi te­rületeken, egymás hegyén-há- tán halmozódnak a pihenést, ésszerű nyugalmat már egyálta­lán nem nyújtó házikók. Nevezhetjük státus-szimbó­lumnak, életszínvonal-emelke­désnek, egyfajta pihenési lehe­tőségnek, — mindenképpen újabb alkalom a neurózis meg­szerzésére. Legszebb példája Harkány, ahol a már kialakult üdülőtelepre elég egyetlen pil­lantást vetni — húsz centimé­ternyire egymás mellett a há­zak, de közöttük ott ám a ha­tár: a drótból font kerítés. Ed­dig az enyém. Kívülről csempé- zett csodaház. Emitt sziklakért bebugyolált törpékkel. Várják a tavaszt. Itt köralakú a terasz, amott szegletes. Nicsak: egy torony! Ez pediq egy össze-visz- szatoldott palota — hja kérem, sok szoba, sok pénz ... „Az én telkem — az én vá­ram ..." Itt mindenki azt épí­tette, amit akart, és úgy, ahogy akarta. Vagy amilyen anyagot „szerzett”. Csak ezt ne! Néhány évvel ezelőtt Har­kányban újabb területet adtak át az OTP-nek értékesítés vé­gett. Természetesen már akkor gondot jelentett a település ve­zetőinek, hogy milyen szempon­tok vezéreljék őket: szabadjára engedjék a tulajdonosi fantá­ziát — vagy fantáziátlanságot — vagypedig hozzanak létre bizonyos kötöttségeket., szabá­lyokat, vezérelveket, amelyektől nem engednek eltérni egyetlen építtetőt sem. A döntést az utóbbi elkép­zelés mellett hozták. A régi üdülőtelep miatt igen sok kriti­ka érte már a községet, joggal, a legfőbb szempont tehát az lett, hogy egyetlen dolog biz­tos: csak ezt ne, Megszületett tehát a lendezési terv gondola ta, amely később konkretizáló dott. A eredeti elképzelések sze­rint a leendő telektulajdonosok­nak típustervekkel akartak segí­teni — sokfélével. — de egy későbbi rendelkezés ezt meg­akadályozta. Arról van ugyanis szó. hogy a telkeknek csak ti­zenöt százalékát engedik beépí­teni, A típustervek pediq ennél nagyobb területet raboltak vol­na el. A végső döntés hát az lett, hogy eqyedi tervezésű há­zak épülhetnek, de nagyon szi­gorúan bírálják el kivitelezésü­ket. Ez már sokkal jobb Lassan ki is alakul az új üdít. lőtelep képe. A telep szélső so­rában magastetős, alpesi típusú házak épülnek, ennek kettős célja volt: egyrészt megakadá­lyozzák a „belátást”, másrészt inkább felfelé engedték szabad­jára a plusz-szobát kívánó kép­zeleteket Ebben a típusban be lehet építeni a tetőteret is. A telep körül egyetlen körbefutó út épül. amelyből sugarasan nyílnak majd a befelé tartó zsákutcák, végükön autóparko­lóval. (gy érvényesülhet az az elv, hoqy csöndes, nyugodt kör­nyezetet biztosítsanak, ne le­gyen átmenő forgalom. A telek­nagyságokat is másképpen ala­kították ki. A régi telepen át­lagosan hatvan négyszögölnyi parcellákon épültek a házak, az újon pediq mintegy kilenc­ven ölnyi az átlagos teleknagy­ság. És ennek csak tizenöt szá­zalékára épülhetnek. Több lesz hát a szemet, lelket nyugtató zöldterület is. Belső sétautak­kal teszik lehetővé a gyalogos közlekedést — csak a pöfögő autókat „tiltották ki” a telep bel terű letérői. Ez — ha még méa nem is a világ legjobb üdülőtelepe — már sokkal jobb, mint a hajdani. Tudatformáló üdülőtelep Talán furcsának is hangzik ez a megfogalmazás, pedig bizony, így is van, A legnagyszerűbb kezdeményezésnek könyvelhető el az, hogy az új üdülőtelepen nem engednek kerítést építeni. Megszűnnek végre a stilizált, összevissza hegesztett, csináld- magad-napsugaras, megad- jukamódit kerítések, a pirosra- mázolt rettenetes kreációk, amik oly csúffá teszik az utcák ké­pét . . . Kizárólag élősövényt en­gedélyeznek' — az lehet a ha­tár, az jelölheti a tulaidon ke­reteit. Tudatformálás? Való igaz. hiszen ezzel a rendelke­zéssel eqy kicsit mea is szűn­tetik itt azt az elvet, amely „az én váram —: az én házam” mondáson alapul, s amelynek sarkalatos pontja az a szó: enyém. Ez az új üdülőtelep egy kicsit mindenkié lehet. KERTVÁROS Egy év, három hónap. Ennyi a Kertváros „életkora” — ha a születést az első beköltözéstől számítjuk. Az építők eddig 1610 la­kást adtak át, közel 5000 ember lakik tehát Pécs legfiatalabb vá­rosrészében. Milyen körülmények között élnek, mivel elégedettek, mit hiányolnak? Ú mécsé a?ja-Ker*város auóbuszjárat? Sorra nyílnak az üzletek,*van már bölcsőde, óvoda, iskola, s mi több, borkóstoló is található már. Egyre több házsor között van aszfaltozott út, járda, ter­jeszkednek a parkok is. A so­kasodó épületek egyre szoro­sabb gyűrűbe fogják az építők felvonulási épületeit, s nincs messze az idő, amikor ki is szo­rítják innen. Kertváros — egyre inkább város, a kertvárosiak gondjai — városi gondok. Lás­sunk közülük néhányat. A városrész közlekedése — az egyetlen vonal adta lehető­ségeken belül — lépést • tart Kertváros fejlődésével. Csúcs­időben már 5—6 percenként in­dulnak a kocsik, de még ez sem elegendő. Mértéktelenül zsúfoltak az autóbuszok és egyelőre jobbat nem is lehet remélni. Igazi javulást — új kocsikkal — a felüljáró elké­szülte után ígér a Volán. Hiányolják viszont — Kert­városban lakók és ott dolgozók egyaránt — az új városrész és Újmecsekalja közvetlen összeköt­tetését. Nagyon sok MÉV-dol- gozó lakik a Kertvárosban, sok BÉV-dolgozó pedig, aki a Kert­városban dolgozik, Újmecsekal- ján lakik. Indokolatlanul hosszú az utazási idejük, átszállással minimum háromnegyed óra az út. Közvetlen összeköttetésnél — a Megyeri úti sorompót is számítva — 20 percre lehetne rövidíteni ezt az időt. A téma régóta napirenden van, meg­oldását indokolná a Megyeri úti nagykereskedelmi központ je­lenléte is. A Volán azonban húzódozik: a Megyeri-sorompót rosszabbnak tartja a Bajcsy- Zsilinszky útinál. Az összekötte­tés megteremtését azonban nem lehet addig halogatni, míg a térségben elkészül — valamikor a távoli jövőben — egy új fe­lüljáró Köztisztasági problémák Panaszolják a szemétszállítás megoldatlanságát. A háztartási szemét mindent ^elborít, s ebben bizony a lakók is ludasak, nem­csak a Köztisztasági Vállalat. Kétségtelen azonban, hogy a helyzet csábít arra, hogy az em­berek ott öntsék ki a szemetet, ahol a „legkényelmesebb". Az építési terület és a lakóterület még nem választható szét, az építési terület pedig — jól tud­juk — minden, csak nem pa- j tyolattiszta, rendezett terület. A I Köztisztasági Vállalat minden- i esetre megígérte: április 1-től j általánossá teszik az új város- i részben is a BOBR-rendszerű szemétgyűjtést. Problémát jelent viszont, hogy különösen az első utcákban annyira szűk a hely, hogy a vállalat máris tudja: so­kan kifogásolják majd a tartá­lyok elhelyezését. De van más probléma is. Több épületben oly szűkek a szemétledobók, hogy a tárolótérbe nem férnek be az 1 köbméteres tartályok, így most e helyiségekhez mé­retezetteket kell gyártani. Ta­nulságul szolgálhat ez a jövőre nézve: a tervezésnél meg kell hallgatni a köztisztasági szak­embereket is. Más észrevétel: a már elké­szült utak sárosak, piszkosak; miért nem mossák ezeket időn­ként? Megtudtuk, hogy ez is napirenden van már. Mosás előtt azonban el kell távolítani az utakról a sarat, különben a tisztogatás nem ér semmit Sokan nem értik: a kertváro­si középmagas házakban miért nem kulcsosak a liftek?, a gye­rekek szinte játékszernek tekin­tik, ezért gyakori a meghibáso­dás. A PIK véleménye: igen, így van, de a többit is átalakítjuk ilyenre, mert a kulcsos liftekkel még több a baj. Dg nem értik azt sem, hogy amikor olyan so­kan várnak Pécsett lakásra, miért vannak néha hetekig, hó­napokig üresen kertvárosi laká­sok? Valóban, nehezen érthető ez, aminek azonban nagyon is logikus oka van. Ti. az üresen álló lakások egy ré­sze olyan, aminek bérlőkijelölé­si jogát eladta a város, de a vásárló vállalat, intézmény még nem „nevesítette” a bérleményt. Más üresen álló lakásoknál vi­szont az a helyzet, hogy azokat szanálásra tartották fenn, de — ismerve a szanálási eljárások elhúzódását — a cserék lassan bonyolódnak. Tény az, hogy — a Városi Tanácstól nyert infor­máció szerint — valamennyi üres lakásnak megvan a fel­használási jogcíme, s a lakások használatbavételét záros ha­táridőn belül biztosítani kell. És még két „apróság“ Az sem egészen világos, hogy a parkosításnál egyes he­lyeken szép, derék, lombos fá­kat telepítettek, másutt meg gyenge, fiatal suhángokat. Ugyan, mikor lesz ezekből a kis satnyákból árnyékot adó lomb? És a másik: a kertváro­siak zöme a Varsány utcán át közlekedik, ennek sarkánál van ugyanis a Keszüi úton azautó- busz-meqálló. így már hónapok óta láthatják: az utca bejárati - mintegy 40—50 méternyi — szakasza sehogysem akar elké­szülni. Ugyan miért? Új síinek, úi formák A tévéházak tövében épül az ABC-óruház és két különálló üzletház. Hamarosan hozzáfog­nak további kettő építéséhez, s a mór álló három újabb tévé­házhoz jövőre újabb üzletháza­kat építenek. Ezekbe hús- és tejbolt, GELKA-szerviz és zöld­ségbolt kerül.' Az új tv-házak kívülről nem látható érdekessé­ge az lesz, hogy minden szin­ten más-más színűre festik az ajtókat, az emeletek tehát „egyéniséget" kapnak. Itt Kertvárosban sikerült fel­oldani azt az egyhangúságot, ami Üjmecsekalját oly sajnála­tos módon jellemzi. Az itt elő­ször alkalmazott újfajta festék, a Stollack remekül bevált, da­col az időjárással és ráadásul kellemes színekkel öltözteti a %ázakat. A másik: a tervezők csaknem valamennyi épületnek tudtak valami egyénítő díszí­tést, jelleget adni, s még az ugyanolyan alaprajzú épületek is tudnak egymástól különbözők lenni. Kertváros egyébként ismét tervezőasztalon van. Módosítás miatt. A befejező szakaszban — nincs is olyan messze már! — épülő 11/7, 8, 9 ütemben már nem használhatók fel a még „élő” panelcsalád elemei. A városrész beruházási program­ja még teljes egészében erre a családra épült, s csak jóval utána dőlt el, hogy 1975. ja­nuár 1-től új elemek gyártásá­ra áll ót a pécsi panelüzem. Az említett ütemek jövőre épülnek. A módosítás a városszerkezetet nem érinti, csupán azt jelenti, hoqy megjelennek már itt is azok az épülettípusok, amelyek­ből a szomszédos siklósi város­rész is épül majd. Hársfai István Hűtősök, figyelem! i Mindennemű személygépkocsi köpeny körfutózását rövid határidővel vállaltuk Bonyhádi Ruházati Szövetkezet Atvevőhely: PÉCS, Magyarürögi út 52. Szilasi Pálné. Tel.: 10-173 NAGYMANYOK Ruházati KTS2 gumirészlege Volt bányatelep. Telefon: 11. j Kossá 'slván i születésének 70. évforduló ára Teljesíthetetlen feladat Kossá István küzdelmes éle­tét híven megrajzolni. A nincstelen napszámos fia nagy forradalmi, közéleti és emberi pályát járt be, tör­ténelmünk legküzdelmesebb évtizedeiben. A szegénység­nél is nagyobb csapás súj-' tóttá négyéves korában: az árvaság. Kegyelemkenyéren, rokonoknál, idegeneknél, tengődve szeretet, pártfogó gondoskodás nélkül élte gyermekkorát, ifjúságát. Mindig és teljes erővel töre­kedett önmaga tökéletesíté­sére. Tanulni akart. Nagy küzdelmek árán jutott be a premontrei keszthelyi gimná­ziumba, de az egyetem ka­pui már nem nyithattak meg előtte. Budapestre jött, ke­nyeret kellett keresnie, villa­moskalauz lett. 1922-ben már részese a munkásmoz­galomnak, és nemsokára a kommunista ifjúmunkások so­raiba lép. Felismert igazsá­ga megvilágítja számára a reakciós társadalom egész szerkezetét, árvaságának gyötrő érzéseit feloldja a munkásosztály szolidaritása, és hű elvtársakkal szövetke­zik a harcos Villamos Szö­vetség szervezetében. 1932- ben a szakszervezeti ellen­zék élére áll, az újjászerve­zett Villamos Szövetség fő­titkára, a Szakszervezeti Ta­nács tagja lesz. Legális mun­kája még fontosabb illegá­lis feladatokat takart. A Vö­rös Villamos című lap szer­kesztője lesz, amíg a rendőr­ség harminckét társával együtt letartóztatja. Szaba­dulása után nyilasok elleni tüntetéseket szervez, röpla­pokban leplezi le a BSZKRT fasiszta tisztviselőit. A nö­vekvő elnyomás a munkás­vezetők életére tör, és Kossá Istvánt is a 401-es büntető- századdal Ukrajnába hurcol­ják. Csak töretlen öntudata és páratlan életereje men­tette meg a megsemmisülés­től. 1943-ban több társával együtt sikerült eljutnia a szovjet csapatokhoz. 1944 novemberében a párt meg­bízásából hazatért, hogy részt vehessen a Szálasi- uralom megdöntésében. A felszabadulás harcaiból Kos­sá István roppant bátorság­gal, tevékeny hűséggel vette ki részét. Az új ország őt ál­lította a Szakszervezetek élé­re. 1948-ig a Tanács főtitká­ra volt. Kezdettől fogva taq- ja lett a párt Központi Bi­zottságának. többször volt miniszter, országgyűlési kép­viselő, a Közlekedés és Pos­taügyi Minisztérium vezetője, aki a nemzetközi munkás- mozgalom fórumain is sok­szor képviselte harcoló né­pűnket. A felszabadult étet sok helyre állította, és Kossá Ist­ván minden poszt/át kommu­nista öntudattal és rendkí­vüli tehetséggel töltötte be... Mindenkit munkára, tettre, helytállásra biztatott. Nem ismerte a pesszimizmust, a lemondást, pedig az élet őt sem kímélte meg a csalódó soktól... De erőt merített világnézetből, abból q meg­győződéséből, hogy valami nagy, igaz és az egész em­beriség boldogságáért mun­káló ügy részese ... Meg­nyerő közvetlenséggel bon­totta le az emberi távolsá­gokat. Minden embert közel­állónak érzett, és mindenki­vel azonnal szót érteit; hogyne lett volna így, hiszen Kossá István a néo leikéből tefkedzett jó fia volt. Amikor 1965-ben a párt a ravatalá­ra tette a hála és az elisme­rés virágait, méltán írták ró- 'a: „Minden tettét kommu­nista bátorsáa, tudatosság, derűlátás jellemezte. Emlé­két minden maavar kommu­nista és szocialista, hazánk éoífőjén munká'kodó minden dnlacró kegyelettel megőr­zi." I ____________ K . P.

Next

/
Thumbnails
Contents