Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-31 / 89. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. március 31. Piroska Margit Ilonka Havi négyezer lorintes kereset Falun is megvannak a divatszakmák, minden .második nyolca­dikos lány fodrásznak és minden második megkérdezett fiú autó­szerelőnek akar menni. A fiúknál a jó pénzkereseti lehetőség, a lá­nyoknál a fehér köpenyes könnyű munka, a jólápoltság, a csi­nos megjelenés adja meg a szakmák varázsát. Jóllehet, falun ma legkritikusabb a helyzet a szarvasmarhatenyésztő szakmában, an­nak ellenére, hogy az új szakosított szarvasmarha-telepeken ren­delet írja elő a szakmunkások beállítását, méghozzá meghatáro­zott létszámban. Ellenkező esetben a termelőszövetkezeteknek visz- sza kell fizetniük a telep építésére kapott állami támogatást, illet­ve annak egy részét Házhoz viszik a tanárokat A sok közül egy telepet ra­gadtunk ki, a mohácsi Új Ba­rázda Tsz-ét Az 540 tehénfórő- helyes telepet tavaly adták át rendeltetésének, és ez év őszéig 100 százalékban szeretnék be­népesíteni. A telep korszerű, a szociális létesítmények is bár­mely városival felvehetik a ver­senyt A telepen 35—40 ember dolgozik, s közülük mindössze csak négy szakmunkás, holott legalább 20—25-re lenne szük­ség. A tsz-nek több mint 1200 dolgozója van, de jó, ha évente egy fiatalt be tudnak iskolázni jPécsváradra. Megoldás: felnőtt tanfolyamot indítanak, időseb­beknek. Már 17 felnőttet tobo­roztak, a képzés helyben indul be, a tanárokat „házhoz hoz­zá ki“ Ha a mohácsi helyzetet Ma­rosnak vesszük, akkor kiderül, [íogy a megyében épült 32 új szakosított tsz-telepen 840 szak­munkásra lenne szükség, ezzel szemben csak 150 szakmunkás Van. A pécsváradi szakiskola évente egy 30 fős osztályt indít ebben a szakmában. Ilyen ütem­ben a jelenleg Baranyában fennálló szarvasmarha-tenyész­tő szakmunkáshiányt — 600— 700 fő — 20 év alatt tudná Pécsvárad pótolni, ha lenne kit beiskolázni. Az iskola tanárai szerint a helyzet a néhány évvel ezelőttihez képest is romlott, az­az általános a gyerekhiány. Pe­dig a végzett gyerekeket min­denütt szeretettel várják, anya­gilag is megbecsülik. A 18—19 éves szakmunkás kétszer annyit keres, mint az a tanár, aki szárnyra bocsátotta. S, hogy ez nemcsak afféle ta­nári túlzás, azt mindjárt az első tsz-ben tapasztaltuk, amelyet meglátogattunk. Kovács Piroska, Nagy Ilona és Zsinór Margit 1971-ben végeztek. Ilonka és Margit falusi lányok, a kölkedi Vörösfény Tsz iskolázta be őket, s csak amikor a két tsz egyesült, kerültek be Mohácsra a szako­sított telepre. Piroska akkor már ott dolgozott, mint váltós. Ő vá­rosi kislány — tsz-alkalmazott, a Mohácsi Újvárosban egy bér­ház második emeletén él, ugyanis férjhez ment, férje az iparban dolgozik. Nehéz a lányokkal. A tsz ál­doz rájuk, kitaníttatja őket, s mikor végre munkába állhatná­nak, férjhez mennek, gyereket szülnek, aztán még egy gyere­ket szülnek és otthon maradnak a szaktudásukkal együtt. A tsz meg kezdheti elölről a tanítta­tást és sose lesz elég szakmun­kása. Ilyen választ vártam Mohá­cson is, de meglepő módon mást kaptam. Pedig a három lánnyal valami nagyon hasonló dolog történt. Mindhárman férjhez mentek, mi több, kettő kisbabát vár, a harmadik pe­dig már másfél éve gyermek­gondozásin van. Egyik sem dol­gozik, hiányukat nehezen pótol­ják. Főleg a Piroska nevét em­lítik sokan, ő ment legkésőbb férjhez. — Nehéznek tartja a munká­júit — Egyáltalán nem, hisz mi csak géppel fejünk, vagy a bor­jakat itatjuk, attól függ, éppen kit váltok. Az etetést trágyázást nem én végzem. Inkább a korai kezdés — eleinte reggel fél négykor kezdtünk, ma már egy órával későbbre tették — meg az, hogy délután ic be kell menői, az a rossz. Szeretem az állatokat •— Mit tart népnek ebben a tzakmábani — Szeretem az állatokat Meghálálják a gondoskodást Általában váltósnak tesznek, ilyenkor a lusborjaknál szeretek lenni, azok nagyon kedvesek. De volt már állandó standom is, 56 tehén volt rámbízva, ezeket naponta kétszer két géppel fej­tem. Es szeretem ezt a munkát mihelyt a gyereket el tudom he­lyezni, azonnal visszamegyek. Piroska, azaz, most már Gyar­mati Sándorné, nem veszi lei a három évet ahogy lehet megy vissza a tehenészetbe. Kell a kereset hiszen fiatal házasok, s a mamánál laknak. Elégedett a bérével? — Húszéves vagyok, s havon­ta megkeresem, mint szakmun­kás a 3500—4500 forintot De volt olyan hónap is — tavaly novemberben —•, amikor 5000 fölött kaptam. Ez év január 28- án Piroska a Termelőszövetke­zet Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott félhavi fizetéssel mellé­kelve. A két kölkedi lány közül Nagy Ilonkával, vagy most már Sipos Sándornéval a mohácsi kórház szülészeti osztályának folyosó­ján beszélgetünk. A nővérét jött meglátogatni, aki a minap szült Ű, Ilonka, áprilisban várja a babát már nehezen jár, novem­berben az orvos őt is táppénz­re vette. — Mennyi táppénzt kap Ilon­ka? — Havonta 2600 forintot Mint váltós dolgoztam, és meg­kerestem a 3500—4000 forintot A három évet szeretném kiven­ni, de aztán visszajövök. A he­lyem meglesz, sőt, úgy tudom, Kölkeden bővítik majd a tele­pet, akkor ott helyben dolgoz­hatok. Visszamegyek Ebben reménykedik a har­madik kislány, Zsinór Margit — azaz Sója Nándorné — is, akit egy éven át a férje hordott minden hajnalban motoron Köl- kedről Mohácsra az új telepre. A férj is tsz-tag, brigádvezető a traktor üzemben, de most, hogy csak az ő keresetéből él­nek, a 700 forint gyermekgon­dozási segély csak zsebpénznek számít, hiszen Margit a szülési szabadság öt hónapja alatt ha­vi 3400 forintot kapott kézhez. Ennyi volt szülése előtt oz át­lagbére. — Amint a kisfiút el tudom helyezni — mondja Margit —, azonnal visszamegyek. Házat vettünk, és kell a pénz. * — Hogy kapják bérüket a szarvasmarhatenyésztő szak­munkások? Miből jön össze a havi négyezer-ötezer forint? A kérdésre Deé Ernő, agrármér­nök adja meg a választ, aki a mohácsi telepet vezeti. — A borjaknál 1 kiló súly- gyarapodás után 2,50 forint jár. Ketten qondoznak 120—130 borjút, és meg tudják csinálni a havi 30—35 mázsa húst A választás után, tehát a növen­dékeknél, már változik a bér, az üszők után 3 forint jár, a bikák után, mivel ezeket hiz­lalják és gyorsabban gyara­podnak, csak 2 forint A gépi fejők bérüket a kifejt tej után kapják, literenként 20 fillért. Ehhez jön a zsír száza­lék prémium, amit 4 százalékos tejzsír elérése után kapnak meg, általában fél évenként Az ápolási díj naponta és da­rabonként 50 fillér. Egy fejő standján átlagosan 55—56 te­hén van. Anyagi + erkölcsi elismerés Tehát anyagilag fe, effcolcsi­leq is egyik legmegbecsültebb szakma ma már falun a szarvasmarhatenyésztő szak­munkásé. A társadalom sem marad adós az elismeréssel, hisz a Parlamentben, a TOT-ban és a minisztériumban minden évben kitüntetik a legkiválóbb fejőnőket, borjú nevel őket, és e szép szakma valamennyi ágá­nak kiválóságait, akik a legfon­tosabb táplálékainkat, a tejet, a húst állítják elő. Csak a ma­radj köztudatban szalonképte­len méq mindig ez a szakma. Mert való igaz az, hogy a sze­génységet könnyebb iegyőzni, mint az előítéleteket. A maradi gondolkodású ember épp azt szégyenli, amire büszkének ké­ne lennie... — Rné — Pénteken ért véget Harkány­ban a vezető pártmunkások két­hetes megyei továbbképzése. A járási, városi pártbizottságok első titkárai, a Megyei Pártbi­zottság osztályvezetői részére a továbbképzés programját a Me­gyei Pártbizottság és az Orszá- gor Vezetőképző Központ állí­totta össze. Az Országos Veze­tőképző Központ előadói 60 óra keretében vezetéselméleti és módszertani előadásokat tar­tottak. Pullai Árpád, a Közpon­ti Bizottság titkára a márciusi KB ülésről tájékoztatta a tan­folyam résztvevőit, Jakab Sán­dor, a KB osztályvezetője a ve­zetői kádermunka néhány fontos kérdéséről, Szikszói Béla, a KB alosztályvezetője a gazdaság- irányítás reformjának eredmé­nyeiről, a fejlődés üteméről, a változások jellegéről tartott előadást. A kéthetes továbbképzést pénteken délután dr. Bérezi Gyula, az OKV főigazgatója ér­tékelte, átnyújtotta a jelenlé­vőknek az igazoló ekleveleket a továbbképzés eredményes el­végzéséről, majd dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság első titkára zárszavával ért vé­get a tanfolya: A komlóiak példájára Ércbányász kiskert társulás alakul A társulás szervezése még fo­lyamatban van, de azok a bá­nyászok, akik befizették a rész­jegy összegét, már használatba vették „földjeiket". Cserkutat elhagyva, a Vízügyi Igazgató­ság géptelepétől nyugatra eső területen szorgos munka kezdő­dött: g MÉV nagycsaládos bá­nyászai között hetven kétszáz négyszögöl nagyságú parcellát osztottak fel. A MÉV IV. számú bányaüze­me szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére indult meg az akció, amelyhez nagy segít­séget nyújtott a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ. A 300 forintos részjegy ellenében kedvezményes bérle­ti díjért termőföldet biztosíta­nak, műtrágyát, vetőmagot, fó­liát, szerszámgépet, permetező­anyagot, palántát adnak a bá­nyászoknak. A társulás létrejötte kettős haszonnal jár. Egyrészt a fá­rasztó bányamunka után pihen- tetőleg hat a jó levegő, más­részt pedig ha kis mértékben is, de enyhít a város zöldségellátá­si gondjain, hiszen a kiskertek biztosítják a háztartások zöld­ség igényét Melegházban nevelt palántákat holland ágyakba ültetik a mozsgói termelőszövetkezet csertői kertészetének dolgozói. — Szókolai fel«. — Húszeves szakmunkás nők j Befejeződött la veze9 pártmunkások ine ye: továbnkáozése meghalló1? A hala Os bj'eTe^ ddv együtt'ta ozott - A $/átrn. Napokig tűnődtem: szabad-e ; ilyen címekkel dramatiz., ú Ba­ranya baleseti helyzeté., ami­kor a statisztikák szerint az el­múlt esztendőben nlamelyes'. csökkent a balesete, száma és közel nyo’cezerrei kevesebb volt a balesetek miatt kiesett munkanapok száma is. Ügy érzem igen. Nem első­sorban azért, mert 1973-ban 6763 üzemi baleset fordult elő, amelyből 29 halálos volt, s nem is csupán azért, mert már az idén is hatan haltak meg ... A munkavédelmi tevékenység kö­rüli tisztázatlan körülmények miatt. Elsősorban ez miatt. I Kezdjük talán a szakszerveze- j tek háládatlan szerepével: tár­sadalmi érdekvédelmi tömeg­szervezet — hatósági jogkörök­kel. A függetlenített és társa­dalmi munkavédelmi felügye- lök az elmúlt esztendőben 259 [ esetben voltak kénytelenek üze- j meket, vagy gépeket leállítani, 6 jogerős bírságot szabtak ki, 157 esetben figyelmeztetés, 4 büntetőeljárás, 193 fegyelmi eljárás kezdeményezői voltak. Kutyaszorítóban A szerep hihetetlenül hálá­datlan, a munka nemegyszer áthághatatlan gátakba ütközik, a megítélés szubjektív és a vég­leteket ostromolja. Nézzük a példákat. Az egyik községben létrehoznak mond­juk egy rönkfűrészelő üzemet, amelyben a tevékenység a hangzatos név ellenére nem áll másból, mint, hogy néhány munkás ott eldolgozgat. Az elő­írások szerint mosdó, WC, eset­leg étkező kötelező lenne. A szakszervezet munkavédelmi felügyelője kénytelen az üzem­be helyezési engedélyt megta­gadni. Más. A MECHLABOR Pécsi Gyárában olyan konyha-, ebédlő-, ételelőkészító-komplexu mot építettek, amely talán a budapesti Duna Szálló hason­ló létesítményével vetekszik. A konyha kövezetét tört mozaik­lapokból készítették, az igaz­gatóval kipróbáltuk, vasalt ci­pővel sem tudtunk csúszkálni rajta. Sajnos, az előírásoknak nem felelt meg, nem csúszás- mentes kövezetből készült, a szakszervezet munkavédelmi felügyelője nem engedte a konyhát üzembe helyezni. Fel kellett törni, a dolgozók csak két hónappal később vehetik igénybe az üzemi étkezdét. Persze, könnyen mondhatnánk azt is, hogy az előírásaink olyan szigorúak, mintha vala­mennyi gondunkat megoldva már felépítettük volna a szo­cialista társadalmat, mintha nem most kellene olyan gaz­dasági alapot teremtenünk, amely majd biztosítja, hogy a munkakörülmények mindenütt a legjobbak, legbiztonságosab­bak legyenek. így, egyértelműen az előírá­sok szigorúsága ellen sem ágálhatunk. A Közúti Építő Vál­lalatnál egy baleset előtt a művezető együtt italozott az­zal a munkással, aki később halálos balesetet szenvedett. A Volán 12-es Vállalatnál az apa gyermekével indította el a gép­kocsit, miközben ő a motort vizsgálta. A gyermek halálra gázolta apját. Belátás — mérlegelés Mit lehet tenni? Egy aknász- tál hallottam, hogy iszonyatos ; haragra gerjedt az miatt, mert I a vizes tömlőt a bányászok nem j kapcsolták a fúrógépre, s olyan ! porban dolgoztak, hogy egy- ! mást sem látták. A bányászok végrehajtották az utasítást, sa J fröcskölő tömlőt működtetve, párában, csuromvizesen dol­goztak tovább a huzatos -bá­nyafolyosón. Az aknász ettől kezdve igyekezett munkáját úgy beosztani, hogy lehetőleg ne lássa; vízben, vagy porban siettetik egészségük romlását beosztottjai. Rájuk bízta. Más választás nemigen volt. i V -J1 1 ti j '•JZ'ifÖ i .1 ere>zx<j>q Jto ■ apján Elismerem- a példa nagyon szélsőséges, de némi igazság van benne. A rendeleteket meg­változtatni nem szabad — a példák éppen a szigorú előírá­sok szükségességét igazoljak — értelmezni azonban talán rugal­masan, rugalmasabban kelle­ne a paragrafusokat. De kinek? A szakszervezeti mozgalomban a hatósági sze­rep idegennek tűnik. Az új léte­sítmények terveit a szakszerve­zet képtelen felülvizsgálni, erre sem idejük, sem módjuk nincs. Az üzembehelyezés közben pe­dig már a letiltás, a nép­gazdaság, vagy a szem ily érde­keit veszélyezteti. Mit tehet pél­dául a munkavédelmi felügyelő, amikor Mohácson 36 lakás olaj­tüzelését robbanásveszélyesen oldották meg? Letiltja a fűtést A lakásokban dermesztő a hi­deg. Ki érti meg, hogy ez ér­dekvédelmi munka? Vagy: Kert­városban nem szabadott volna a hőközpont üzembehelyezését engedélyezni. Dehát, itt volt a tél ... Aztán az üzemekben zaj, a világítás, a szellőzés . . . AI ig­áiig van üzem, munkahely, ahol ne lenne kifogásolnivaló, s ahol ne ütközne a szakszervezet ér­dekvédelmi és hatósági szere­pe. Kiút...? Nem tudjuk, hogy milyen ha-, tása lesz, mindenesetre a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa a kétségtelen kutyaszorítóban jó- néhány feladatot tűzött maga elé, s a munkahelyi vezetők elé is, amelyek végrehajtása talárt javít a mostani helyzeten. A sok vitás kérdés közben ugyanis a té­nyek tények maradnak. Az építő­iparban 114-gyel nőtt a balese­tek száma, a közlekedési dolgo­zók közül ugyancsak többen sérültek meg, mint 1972-ben. Az elmúlt esztendőben 631 nő volt köztük. A sérültek egyharmadá fiatal, a 14—18 esztendős kor­osztályban 253-an szenvedtek balesetet. A fiatalokat nem az előírások szerinti munkakörben foglalkoztatják, s nem is készítik fel őket megfelelően a munká­juk közben előforduló veszélyek elhárítására. Az elkövetkezendő időben ar­ra kell törekedni, hogy a gazda­sági vezetők megbonthatatlan egységben értékeljék gazdasági eredményeiket a munkavédelmi eredményekkel, s az a valós helyzetet tükrözze. Szükséges, hogy az anyagi erőforrásokat elsősorban a leg­gyakoribb baleseti veszélyforrá­sok megszűntetésére kell fordí­tani. Az anyagmozgatás gépe­sítése, (800 sérülés volt ezen q területen 1973-ban) védőfelsze­relések beszerzése (400 sérülés) és új szerszámok beszerzése (286-an sérültek meg a rossz kéziszerszámok miatt) látszik a legsürgősebb feladatnak. Az 5. ötéves terv előkészítés* során a gazdasági tervek szer­ves részeként kellene a mun­kakörülmények javítását, a szo­ciális ellátottságot besorolni. A munkavédelmi oktatás színvonalát emelni kell — job­ban ki lehetne használni a munkavédelmi filmek nyújtotta vizuális hatást is, a vezetők to­vábbképző tanfolyamain a munkavédelmi oktatást gyakor­lattá lehetne tenni. Ugyancsak fontos feladatnak látszik a munkavédelmi őrök erkölcsi és anyagi megbecsülé­sének maximális elismerése, te­kintélyük, és természetesen szakmai képzettségük növelé se is . . . Lombosi Jenő Évakor oil gyors- és gépíró1 KERESÜNK azonnali belépéssel. lelentkezés: LGROKER Ssgyeri út 6 Főkönyvelőség.

Next

/
Thumbnails
Contents