Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-31 / 89. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. március 31. Piroska Margit Ilonka Havi négyezer lorintes kereset Falun is megvannak a divatszakmák, minden .második nyolcadikos lány fodrásznak és minden második megkérdezett fiú autószerelőnek akar menni. A fiúknál a jó pénzkereseti lehetőség, a lányoknál a fehér köpenyes könnyű munka, a jólápoltság, a csinos megjelenés adja meg a szakmák varázsát. Jóllehet, falun ma legkritikusabb a helyzet a szarvasmarhatenyésztő szakmában, annak ellenére, hogy az új szakosított szarvasmarha-telepeken rendelet írja elő a szakmunkások beállítását, méghozzá meghatározott létszámban. Ellenkező esetben a termelőszövetkezeteknek visz- sza kell fizetniük a telep építésére kapott állami támogatást, illetve annak egy részét Házhoz viszik a tanárokat A sok közül egy telepet ragadtunk ki, a mohácsi Új Barázda Tsz-ét Az 540 tehénfórő- helyes telepet tavaly adták át rendeltetésének, és ez év őszéig 100 százalékban szeretnék benépesíteni. A telep korszerű, a szociális létesítmények is bármely városival felvehetik a versenyt A telepen 35—40 ember dolgozik, s közülük mindössze csak négy szakmunkás, holott legalább 20—25-re lenne szükség. A tsz-nek több mint 1200 dolgozója van, de jó, ha évente egy fiatalt be tudnak iskolázni jPécsváradra. Megoldás: felnőtt tanfolyamot indítanak, idősebbeknek. Már 17 felnőttet toboroztak, a képzés helyben indul be, a tanárokat „házhoz hozzá ki“ Ha a mohácsi helyzetet Marosnak vesszük, akkor kiderül, [íogy a megyében épült 32 új szakosított tsz-telepen 840 szakmunkásra lenne szükség, ezzel szemben csak 150 szakmunkás Van. A pécsváradi szakiskola évente egy 30 fős osztályt indít ebben a szakmában. Ilyen ütemben a jelenleg Baranyában fennálló szarvasmarha-tenyésztő szakmunkáshiányt — 600— 700 fő — 20 év alatt tudná Pécsvárad pótolni, ha lenne kit beiskolázni. Az iskola tanárai szerint a helyzet a néhány évvel ezelőttihez képest is romlott, azaz általános a gyerekhiány. Pedig a végzett gyerekeket mindenütt szeretettel várják, anyagilag is megbecsülik. A 18—19 éves szakmunkás kétszer annyit keres, mint az a tanár, aki szárnyra bocsátotta. S, hogy ez nemcsak afféle tanári túlzás, azt mindjárt az első tsz-ben tapasztaltuk, amelyet meglátogattunk. Kovács Piroska, Nagy Ilona és Zsinór Margit 1971-ben végeztek. Ilonka és Margit falusi lányok, a kölkedi Vörösfény Tsz iskolázta be őket, s csak amikor a két tsz egyesült, kerültek be Mohácsra a szakosított telepre. Piroska akkor már ott dolgozott, mint váltós. Ő városi kislány — tsz-alkalmazott, a Mohácsi Újvárosban egy bérház második emeletén él, ugyanis férjhez ment, férje az iparban dolgozik. Nehéz a lányokkal. A tsz áldoz rájuk, kitaníttatja őket, s mikor végre munkába állhatnának, férjhez mennek, gyereket szülnek, aztán még egy gyereket szülnek és otthon maradnak a szaktudásukkal együtt. A tsz meg kezdheti elölről a taníttatást és sose lesz elég szakmunkása. Ilyen választ vártam Mohácson is, de meglepő módon mást kaptam. Pedig a három lánnyal valami nagyon hasonló dolog történt. Mindhárman férjhez mentek, mi több, kettő kisbabát vár, a harmadik pedig már másfél éve gyermekgondozásin van. Egyik sem dolgozik, hiányukat nehezen pótolják. Főleg a Piroska nevét említik sokan, ő ment legkésőbb férjhez. — Nehéznek tartja a munkájúit — Egyáltalán nem, hisz mi csak géppel fejünk, vagy a borjakat itatjuk, attól függ, éppen kit váltok. Az etetést trágyázást nem én végzem. Inkább a korai kezdés — eleinte reggel fél négykor kezdtünk, ma már egy órával későbbre tették — meg az, hogy délután ic be kell menői, az a rossz. Szeretem az állatokat •— Mit tart népnek ebben a tzakmábani — Szeretem az állatokat Meghálálják a gondoskodást Általában váltósnak tesznek, ilyenkor a lusborjaknál szeretek lenni, azok nagyon kedvesek. De volt már állandó standom is, 56 tehén volt rámbízva, ezeket naponta kétszer két géppel fejtem. Es szeretem ezt a munkát mihelyt a gyereket el tudom helyezni, azonnal visszamegyek. Piroska, azaz, most már Gyarmati Sándorné, nem veszi lei a három évet ahogy lehet megy vissza a tehenészetbe. Kell a kereset hiszen fiatal házasok, s a mamánál laknak. Elégedett a bérével? — Húszéves vagyok, s havonta megkeresem, mint szakmunkás a 3500—4500 forintot De volt olyan hónap is — tavaly novemberben —•, amikor 5000 fölött kaptam. Ez év január 28- án Piroska a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott félhavi fizetéssel mellékelve. A két kölkedi lány közül Nagy Ilonkával, vagy most már Sipos Sándornéval a mohácsi kórház szülészeti osztályának folyosóján beszélgetünk. A nővérét jött meglátogatni, aki a minap szült Ű, Ilonka, áprilisban várja a babát már nehezen jár, novemberben az orvos őt is táppénzre vette. — Mennyi táppénzt kap Ilonka? — Havonta 2600 forintot Mint váltós dolgoztam, és megkerestem a 3500—4000 forintot A három évet szeretném kivenni, de aztán visszajövök. A helyem meglesz, sőt, úgy tudom, Kölkeden bővítik majd a telepet, akkor ott helyben dolgozhatok. Visszamegyek Ebben reménykedik a harmadik kislány, Zsinór Margit — azaz Sója Nándorné — is, akit egy éven át a férje hordott minden hajnalban motoron Köl- kedről Mohácsra az új telepre. A férj is tsz-tag, brigádvezető a traktor üzemben, de most, hogy csak az ő keresetéből élnek, a 700 forint gyermekgondozási segély csak zsebpénznek számít, hiszen Margit a szülési szabadság öt hónapja alatt havi 3400 forintot kapott kézhez. Ennyi volt szülése előtt oz átlagbére. — Amint a kisfiút el tudom helyezni — mondja Margit —, azonnal visszamegyek. Házat vettünk, és kell a pénz. * — Hogy kapják bérüket a szarvasmarhatenyésztő szakmunkások? Miből jön össze a havi négyezer-ötezer forint? A kérdésre Deé Ernő, agrármérnök adja meg a választ, aki a mohácsi telepet vezeti. — A borjaknál 1 kiló súly- gyarapodás után 2,50 forint jár. Ketten qondoznak 120—130 borjút, és meg tudják csinálni a havi 30—35 mázsa húst A választás után, tehát a növendékeknél, már változik a bér, az üszők után 3 forint jár, a bikák után, mivel ezeket hizlalják és gyorsabban gyarapodnak, csak 2 forint A gépi fejők bérüket a kifejt tej után kapják, literenként 20 fillért. Ehhez jön a zsír százalék prémium, amit 4 százalékos tejzsír elérése után kapnak meg, általában fél évenként Az ápolási díj naponta és darabonként 50 fillér. Egy fejő standján átlagosan 55—56 tehén van. Anyagi + erkölcsi elismerés Tehát anyagilag fe, effcolcsileq is egyik legmegbecsültebb szakma ma már falun a szarvasmarhatenyésztő szakmunkásé. A társadalom sem marad adós az elismeréssel, hisz a Parlamentben, a TOT-ban és a minisztériumban minden évben kitüntetik a legkiválóbb fejőnőket, borjú nevel őket, és e szép szakma valamennyi ágának kiválóságait, akik a legfontosabb táplálékainkat, a tejet, a húst állítják elő. Csak a maradj köztudatban szalonképtelen méq mindig ez a szakma. Mert való igaz az, hogy a szegénységet könnyebb iegyőzni, mint az előítéleteket. A maradi gondolkodású ember épp azt szégyenli, amire büszkének kéne lennie... — Rné — Pénteken ért véget Harkányban a vezető pártmunkások kéthetes megyei továbbképzése. A járási, városi pártbizottságok első titkárai, a Megyei Pártbizottság osztályvezetői részére a továbbképzés programját a Megyei Pártbizottság és az Orszá- gor Vezetőképző Központ állította össze. Az Országos Vezetőképző Központ előadói 60 óra keretében vezetéselméleti és módszertani előadásokat tartottak. Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára a márciusi KB ülésről tájékoztatta a tanfolyam résztvevőit, Jakab Sándor, a KB osztályvezetője a vezetői kádermunka néhány fontos kérdéséről, Szikszói Béla, a KB alosztályvezetője a gazdaság- irányítás reformjának eredményeiről, a fejlődés üteméről, a változások jellegéről tartott előadást. A kéthetes továbbképzést pénteken délután dr. Bérezi Gyula, az OKV főigazgatója értékelte, átnyújtotta a jelenlévőknek az igazoló ekleveleket a továbbképzés eredményes elvégzéséről, majd dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára zárszavával ért véget a tanfolya: A komlóiak példájára Ércbányász kiskert társulás alakul A társulás szervezése még folyamatban van, de azok a bányászok, akik befizették a részjegy összegét, már használatba vették „földjeiket". Cserkutat elhagyva, a Vízügyi Igazgatóság géptelepétől nyugatra eső területen szorgos munka kezdődött: g MÉV nagycsaládos bányászai között hetven kétszáz négyszögöl nagyságú parcellát osztottak fel. A MÉV IV. számú bányaüzeme szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére indult meg az akció, amelyhez nagy segítséget nyújtott a Pécs és Vidéke ÁFÉSZ. A 300 forintos részjegy ellenében kedvezményes bérleti díjért termőföldet biztosítanak, műtrágyát, vetőmagot, fóliát, szerszámgépet, permetezőanyagot, palántát adnak a bányászoknak. A társulás létrejötte kettős haszonnal jár. Egyrészt a fárasztó bányamunka után pihen- tetőleg hat a jó levegő, másrészt pedig ha kis mértékben is, de enyhít a város zöldségellátási gondjain, hiszen a kiskertek biztosítják a háztartások zöldség igényét Melegházban nevelt palántákat holland ágyakba ültetik a mozsgói termelőszövetkezet csertői kertészetének dolgozói. — Szókolai fel«. — Húszeves szakmunkás nők j Befejeződött la veze9 pártmunkások ine ye: továbnkáozése meghalló1? A hala Os bj'eTe^ ddv együtt'ta ozott - A $/átrn. Napokig tűnődtem: szabad-e ; ilyen címekkel dramatiz., ú Baranya baleseti helyzeté., amikor a statisztikák szerint az elmúlt esztendőben nlamelyes'. csökkent a balesete, száma és közel nyo’cezerrei kevesebb volt a balesetek miatt kiesett munkanapok száma is. Ügy érzem igen. Nem elsősorban azért, mert 1973-ban 6763 üzemi baleset fordult elő, amelyből 29 halálos volt, s nem is csupán azért, mert már az idén is hatan haltak meg ... A munkavédelmi tevékenység körüli tisztázatlan körülmények miatt. Elsősorban ez miatt. I Kezdjük talán a szakszerveze- j tek háládatlan szerepével: társadalmi érdekvédelmi tömegszervezet — hatósági jogkörökkel. A függetlenített és társadalmi munkavédelmi felügye- lök az elmúlt esztendőben 259 [ esetben voltak kénytelenek üze- j meket, vagy gépeket leállítani, 6 jogerős bírságot szabtak ki, 157 esetben figyelmeztetés, 4 büntetőeljárás, 193 fegyelmi eljárás kezdeményezői voltak. Kutyaszorítóban A szerep hihetetlenül háládatlan, a munka nemegyszer áthághatatlan gátakba ütközik, a megítélés szubjektív és a végleteket ostromolja. Nézzük a példákat. Az egyik községben létrehoznak mondjuk egy rönkfűrészelő üzemet, amelyben a tevékenység a hangzatos név ellenére nem áll másból, mint, hogy néhány munkás ott eldolgozgat. Az előírások szerint mosdó, WC, esetleg étkező kötelező lenne. A szakszervezet munkavédelmi felügyelője kénytelen az üzembe helyezési engedélyt megtagadni. Más. A MECHLABOR Pécsi Gyárában olyan konyha-, ebédlő-, ételelőkészító-komplexu mot építettek, amely talán a budapesti Duna Szálló hasonló létesítményével vetekszik. A konyha kövezetét tört mozaiklapokból készítették, az igazgatóval kipróbáltuk, vasalt cipővel sem tudtunk csúszkálni rajta. Sajnos, az előírásoknak nem felelt meg, nem csúszás- mentes kövezetből készült, a szakszervezet munkavédelmi felügyelője nem engedte a konyhát üzembe helyezni. Fel kellett törni, a dolgozók csak két hónappal később vehetik igénybe az üzemi étkezdét. Persze, könnyen mondhatnánk azt is, hogy az előírásaink olyan szigorúak, mintha valamennyi gondunkat megoldva már felépítettük volna a szocialista társadalmat, mintha nem most kellene olyan gazdasági alapot teremtenünk, amely majd biztosítja, hogy a munkakörülmények mindenütt a legjobbak, legbiztonságosabbak legyenek. így, egyértelműen az előírások szigorúsága ellen sem ágálhatunk. A Közúti Építő Vállalatnál egy baleset előtt a művezető együtt italozott azzal a munkással, aki később halálos balesetet szenvedett. A Volán 12-es Vállalatnál az apa gyermekével indította el a gépkocsit, miközben ő a motort vizsgálta. A gyermek halálra gázolta apját. Belátás — mérlegelés Mit lehet tenni? Egy aknász- tál hallottam, hogy iszonyatos ; haragra gerjedt az miatt, mert I a vizes tömlőt a bányászok nem j kapcsolták a fúrógépre, s olyan ! porban dolgoztak, hogy egy- ! mást sem látták. A bányászok végrehajtották az utasítást, sa J fröcskölő tömlőt működtetve, párában, csuromvizesen dolgoztak tovább a huzatos -bányafolyosón. Az aknász ettől kezdve igyekezett munkáját úgy beosztani, hogy lehetőleg ne lássa; vízben, vagy porban siettetik egészségük romlását beosztottjai. Rájuk bízta. Más választás nemigen volt. i V -J1 1 ti j '•JZ'ifÖ i .1 ere>zx<j>q Jto ■ apján Elismerem- a példa nagyon szélsőséges, de némi igazság van benne. A rendeleteket megváltoztatni nem szabad — a példák éppen a szigorú előírások szükségességét igazoljak — értelmezni azonban talán rugalmasan, rugalmasabban kellene a paragrafusokat. De kinek? A szakszervezeti mozgalomban a hatósági szerep idegennek tűnik. Az új létesítmények terveit a szakszervezet képtelen felülvizsgálni, erre sem idejük, sem módjuk nincs. Az üzembehelyezés közben pedig már a letiltás, a népgazdaság, vagy a szem ily érdekeit veszélyezteti. Mit tehet például a munkavédelmi felügyelő, amikor Mohácson 36 lakás olajtüzelését robbanásveszélyesen oldották meg? Letiltja a fűtést A lakásokban dermesztő a hideg. Ki érti meg, hogy ez érdekvédelmi munka? Vagy: Kertvárosban nem szabadott volna a hőközpont üzembehelyezését engedélyezni. Dehát, itt volt a tél ... Aztán az üzemekben zaj, a világítás, a szellőzés . . . AI igáiig van üzem, munkahely, ahol ne lenne kifogásolnivaló, s ahol ne ütközne a szakszervezet érdekvédelmi és hatósági szerepe. Kiút...? Nem tudjuk, hogy milyen ha-, tása lesz, mindenesetre a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa a kétségtelen kutyaszorítóban jó- néhány feladatot tűzött maga elé, s a munkahelyi vezetők elé is, amelyek végrehajtása talárt javít a mostani helyzeten. A sok vitás kérdés közben ugyanis a tények tények maradnak. Az építőiparban 114-gyel nőtt a balesetek száma, a közlekedési dolgozók közül ugyancsak többen sérültek meg, mint 1972-ben. Az elmúlt esztendőben 631 nő volt köztük. A sérültek egyharmadá fiatal, a 14—18 esztendős korosztályban 253-an szenvedtek balesetet. A fiatalokat nem az előírások szerinti munkakörben foglalkoztatják, s nem is készítik fel őket megfelelően a munkájuk közben előforduló veszélyek elhárítására. Az elkövetkezendő időben arra kell törekedni, hogy a gazdasági vezetők megbonthatatlan egységben értékeljék gazdasági eredményeiket a munkavédelmi eredményekkel, s az a valós helyzetet tükrözze. Szükséges, hogy az anyagi erőforrásokat elsősorban a leggyakoribb baleseti veszélyforrások megszűntetésére kell fordítani. Az anyagmozgatás gépesítése, (800 sérülés volt ezen q területen 1973-ban) védőfelszerelések beszerzése (400 sérülés) és új szerszámok beszerzése (286-an sérültek meg a rossz kéziszerszámok miatt) látszik a legsürgősebb feladatnak. Az 5. ötéves terv előkészítés* során a gazdasági tervek szerves részeként kellene a munkakörülmények javítását, a szociális ellátottságot besorolni. A munkavédelmi oktatás színvonalát emelni kell — jobban ki lehetne használni a munkavédelmi filmek nyújtotta vizuális hatást is, a vezetők továbbképző tanfolyamain a munkavédelmi oktatást gyakorlattá lehetne tenni. Ugyancsak fontos feladatnak látszik a munkavédelmi őrök erkölcsi és anyagi megbecsülésének maximális elismerése, tekintélyük, és természetesen szakmai képzettségük növelé se is . . . Lombosi Jenő Évakor oil gyors- és gépíró1 KERESÜNK azonnali belépéssel. lelentkezés: LGROKER Ssgyeri út 6 Főkönyvelőség.
