Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-03 / 61. szám

Mi az ex libris? & abuts Wfc t«6» — A könyv belső táblájára togaiztott, sokszorosított művé­szi grafikai lap. Célja, hogy a kérdéses könyvnek egy megha­tározott személyhez vagy könyv­tárhoz való tartozását dokumen­tálja. A tulajdonos nevén kívül rendszerint képes átigazolást is tartalmaz, amely tulajdonosá­nak foglalkozására és érdeklő­dési körére utal, tehát egyéni­ségét tükrözi. — Az „ex libris" Jetin szó, szó szerinti fordítósa: „könyveiből”, de általában „könyvjegy’’-ként szoktuk ma­gyarra fordítani, Illetve emle­getni. — Tehát ex libris Nagy János» illetve Nagy János köny­Az ex libris a kőnyvnyomtatás- eal egyidős. Többféle techniká­val készül, a legrégebbiek fa­metszetek és alkotóik világhírű művészek voltak. Pl. a XVI. szá­zad elején Pirckheimer W. ex librisét Dürer metszette körtefá­ba. Az ex libris a XV. század má­sodik felében jelent meg. — Svájcban a XV. sz. végén ész­lelték, Lengyelországban, Fran­ciaországban, Csehszlovákiá­ban a XVI. sz. elején, illetve kö­zepén, Angliában, Svédország­ban és Hollandiában pedig a XVI. sz. második felében ismer­kedtek meg az első ex librisek­kel. Az első magyar ex libris Feilnkes János pozsonyi könyv­R yűjtó lapja volt 1525-ben iürnbergben készült íinomrajzú eímervonalazott alapon, levál­ás gyümölcskoszorúban a fel­irat „Hans Feilnkes von Pres- purg” A pajzsán kétfejű orosz­lán, a koronótlan és foszlánydí­szes sisakon ogancsos férfi alak látható, mérete: 75x54 millimé­teres fametszet amely Behatni Dürer, tantíványának alkotása. A XVIII. századig csaknem (kizárólag családi címeres, heral­dikai ex librisek díszítették a főnemesek könyveit Később, a XIX. század végén tértek át a művészek a jelenlegi ábrázolá­sok kialakítására. Erre az idő­szakra esik, hogy már nemcsak a könyv tulajdonjogának meg­határozására szolgált hanem már gyűjtötték is azt A második világháborút kőve­tően új magyar ex libris művész gárda nőtt fel. Pécsiek Martyn Ferenc, Hoós Elvira, Korda Béla, Takács De­zső, de sorolhatnám még mű­vészeket, akik e téren igen szép sikert értek el. A képzőművészetek körében tartozó (cisgrafikai művelődés el­mélyítése érdekében a Kisgra- fikai Barátok Köre Pécsi Cso­portja tervbe vette, hogy Pécsett felkeresi a felső- és középokta­tás! intézményeket, megbeszéli az illetékes KISZ, illetve művelő­dési körök vezetőivel azokat a módszereket, amelyeknek alap­ján az ilyen Irányban érdeklőlő fiatalokkal és tanárokkal a kap­csolat megteremthető. Az ex libris-művészet ismerte­tése diavetítéssel kísért előadás formájában történik. A továbbiak folyamán az igényeknek megfe­lelő kiállítások rendezésére is sor kerül. A felszabadulásunk 30. évfordulójának megünneplé­se során, kizárólag szovjet gra­fikus művészek alkotásaiból ter­vezzünk ex libris és alkalmi gra­fikai kiáltás megrendezését Szentesi Flórián, e KBX Pécsi Csoportjának titkára m 'vasárnapi! MELLÉKLET ü Ü f A wtSÍ vett sző • kársa sőgfeqw. kegy síi mindent barkácsolnék az em­bernek: — igsiiy ___ wwomdte elflfxsi do fkodva P. — az apósom meglepeti egy asztali lámpával. Szép lámpa volt színes fótyolüveg-burával, porcelán talppaL örültem is, tudod, hogy otthon te sokat dolgozom, jól jött hót Az öreg borzasz­tóan meg volt illetŐdve, hogy sikerült ez ajándék, s én b meghatódtam, hiszen drága darab lehetett, amire biztosan rég­óta kuporgottá a filléreit Nagy felvonu­lást rendeztünk hát, elvittük a helyére, az íróasztalomra, a csatlakozót bedug­tam a fali konnektorba, s ünnepélyesen a kapcsolóhoz nyúltam. Ott volt oz egész család, feleségem, a két gyerek, anyó­som, aki mosási előkészületeit szakította félbe, és mellettem kuporgott izgatottan az öregúr. Drámai pillanat volt. Feikatin- tottam a kapcsolót A lámpa nem égett Magyaráztam egy kicsit püföltem egy ki­csit de hiába. Égő volt benne, először azt néztem meg. Nem volt rossz. Nagy volt a csalódás, apósom, láttam, közéj állt az összeomláshoz. „Sose búsulj, pa­pa — mondtam neki —, valahol megsza­kadhatott a drót mindjárt megcsiná­lom . Behoztam a szerszámokat és nekiláttam. Hót elég nehéz volt szét­szedni, rejtett csavarok voltak mindenütt s nagyon kellett vigyáznom a bordó fó- tyolüveg-burára is. Tudod, hogy nem ér­tek az ilyesmihez, kicsavartam én minden csavart egyenkint leraktam az asztalra, hogy megtaláljam őket összeszereléskor. No, jó egy órai kemény munkával szét­szedtem a lámpát Az após közben el­ment anyósomat megkértem, hogy főz­zön egy kávét behozta és szó nélkül megállt Éppen elkészültem az össze sze­reléssel is, nem láttam én semmiféle hi­bát gondoltam majd lesz valami. Hátha valami csoda folytán kigyullad? Anyósom letette a kávét és kiment én hőrpöltem egyet majd újból bedugtam a lámpa csatlakozóját a konnektorba. Abban a pillanatban valami iszonyatos búgás ra- megtette meg még a falakat is. Megré­mültem és az életösztön borzalmas ere­jével úgy falhoz vágtam csodálatos lám­pámét hogy na. Amikor letöröltem a hir­telen támadt hideg verítéket ez arcomról s az iszonyú csörömpölésből felocsúdtam, rájöttem, hogy még mindig búg, már az ablak is berregett óvatosan nyúltam a konnektordugóhoz, két ujjal megfogtam, s hirtelen mozdulattal kirántottam. Búgott az rendületlenül. Faifehér lettem. Kimen­tem a szomszédos fürdőszobába: anyósom mosott, éppen rakta befelé a mosógépbe a ruhákat, akartam szólni, de a mosógép annyira zúgott, hogy o saját szavamat se értettem. Az történt, hogy az anyósom éppen abban a pillanatban kapcsolta be a mosógépet, amikor én bedúgtam a lámpa zsinórját Na, fogtam a partvist szemétlapótot szépen összesöpörtem a lámpámat levittem a kukába, aztán el­mentem a Keravillba, dug! pénzemen vet­tem egy másik ugyanolyan lámpát Kipró­báltam még a boltban, égett Égett ott- hon is, még most is ég, de azóta nem javítok meg semmiféle elektromos szer­kezetet MIndenW nagyon elcsodálkozott, ami­kor Gy. munkahelyére egyik nap beállí­tott egy rendőr, és a személyzetisnél Gy.- ról faggetózott Kérdezték, mi van. Még jobban elcsodálkoztak, amikor a rendőr közölte, hogy betörés és rablás miatt őri­zetbe vették, és a kapitányság fogdájá­ban ül. Lehet neki' vinni fogkefét meg szappant A lányok a laborban ábrándos pillan­tásokat vetettek o messzeségbe. Betörés, «WfeV B gondolta vofoe ezt Oy.-rflt, ott kettőig se tudott számolni? Hat dioptriái szemüvege veit helkszovú és pedáns. Be- tortl Raboki Hiszen ez egy TŰI Eulee- spiegel, egy Drakufo egy kódold szörny* Csodálatos. Gy. három nap múlva jelent meg a munkahelyén. A személyzetis kimért hű­vös hangon rendelte magához és magya­rázatot kért Az igazgató is ott volt — Hivatalos voltam az unokahúgom esküvőjére — mondta Gy. — és egy ki­csit későre járt amikor elindultam haza. Soha nem szoktam inni és megviselt az a kevés is, amit esküvői banketten meg­ittam. Az utolsó HÉV-et értem el, egye­dül voltom a kocsiban. Be voltam rúgva és álmos lettem hirtelen, el is szundi­káltam, hiszen nyugodtan megtehettem, végállomásig utaztam. A kalauz fel is éb­resztett hazabotorkáltam és lefeküdtem. Ez is, az is... Édesanyára már vetett ággyal várt Lehe­tett olyan egy óra. Három órakor zörög­tek az ablakon, ojtón, csöngettek. Anyám, aki méltatlankodva kiment rendőröket ta­lált odakirm. Engem kerestek. „Itthon van. de alszik — mondta anyám —, nem rég jött haza, és kicsit italos is szegény.” Persze, kihúztak az ágyból és bezsuppol- tak a területi kapitányságra. Nem értet- tem az egészből semmit de megmagya­rázták. Előhúzták a tárcámat és az iga­zolványomat Enyém? Igen. Akkor. „Ho­vá tettem a konyakokat? A konzerveket? A készpénzt? Hol voltam fél egy és fél kettő között?” Alibim nem volt semmit nem hittek el. Két és fél napba telt amíg kiderült az igazság. A HÉV-en, amíg alud­tam, kizsebelt egy közben felszállt társa­ság. Elvitték e tárcámat, s mindjárt be te törtek az utcónka levő ABC áruházba. El­vittek egy csomó francia konyakot kotv- zervet s némi készpénzt amit a kasszá­ban találtak. A tárcámat me^ kiszórták a földre, a személyi igazolványomat ts otthagyták. A járőr valamivel később ész­revette a betörést fél óra múlva mór jöttek is értem. De már kiderült hogy kik voltok, megfogták őket be te vallottak mindent így hát elengedtek... Gy. azóta valóságos üldözési mániába* szenved: senki nem hiszi el a történetéi: meg vannak győződve róla, hogy zseniá­lis bűnöző... Két év után egy üveg ko­nyakkal lepte meg férjhezmenő kolléga­nőjét, aki hamiskásan vette ót oz üveget — Még mindig tort e topott készlet Gyurikat D. új ember vofí oz Intézetben, reggel nyolckor vették fel gyakornoknak. Szokás szerint végighurcolták szobáról szobára: hogy bemutassák. — Te vagy oz áj 'fiú? — kérdezték hótbavereqeíően mindjárt az első szobá­ban. — És hová kerülsz, melyik osztály­ra? Különben mindegy, öregfiú, csak ar­ra vigyázz, hogy a hülye Bodnárhoz ne tegyenek, mert akkor nem lesz belőled soha semmi.., D. udvariasan és bambán mosolygott, szemüveges, langaléta kamasz volt s ter­mészetesen megígérte, hogy szót fogad. Nyájasan bocsátották el, bementek a kö­vetkező szobába. Kézfogás, bemutatko­zás. nyájas mosoly. — Te vagy hát oz új fiú? — hátbo- ueregedték. — És hová kerülsz? Különben mindegy, csők arra vigyázz, hogy a hülye Bodnárhoz ne tegyenek, mert... D. itt te megígérte, hogy szót fogad. A következő szobában ugyanez történt ott te szilárdan megfogadta mindenének, hogy a hülye Bodnárt kerüli... Aztán magára maradt, új helyén. Egy Ideig tűnődött az fróasztalra könyökölve, aztán felfedező útra indult a házban. Az első emeleti folyóson szembe jött egy fér­fi. — Te vagy az új fiú? — állította meg D.-t — Nem tudod, hogy hová kerülsz, melyik osztályra? — Nem — készségeskedett a válasz- szal D. —, de tulajdonképpen nekem teljesen mindegy. Csak a hülye Bodnár­hoz nem akarok kerülni, mert akkor soha nem lesz belőlem semmi... — Nem fogsz — mondta a férfiú D.- *ek. — Egyébként Bodnár vagyok ... Nagyon siettem, az autóbusz az orrom előtt elment, sioplámpás háta vigyorgott. Ugrás hát a taxiállomáshoz, bent áll szép libásorban vagy nyolc kocsi. A sofőrök emiatt állnak kis kupaktanácsban az utol­só autó melleti — Melyik kocsi szabad? — robbanok be a társaságba. Az egyik lustán int a fe­jével. — Az első — mondja —, amelyikben öl a vezetője. De vigyázzon, a kolléga egy kicsit nagyothall. Kiabálni kell vele. Bevágódom a kocsiba, a sofőr kérdőn rámnéz. — A Délibe — ordítom. Furcsa arcot vág. Azt hiszem, nem érd. — A Déli pályaudvarra — üvöltöm toll torokból, szépen artikulálva a han­gokat — Mit ordít? — kérdezi a sofőr inge- rálten —, hiszen már egyszer elmondtál Most én lepődök meg. — De hiszen — dadogok — a kollégái azt mondták... — Hogy süket vagyok, mi? — Gúnyo­san mosolyog. — Az nem jutott eszébe, iogy ekkor mám ülhetek a volán mellett? A legnagyobb varázsló — mondta a tizenkettedik üveg sőr után T. — én vagyok. Sopronba voltunk beutalva, SZOT-üdülŐbe, feleségemmel együtt A második napon csodaszép műsort szervez­tek a társalgóban. Neves fővárosi művé­szek jöttek, a Magyar Állami Operához tagjai, a győri szimfonikusok, és vacsora után operaóriákci akartak énekelni. Rudi bácsi, a szomszédunk megszökött a Lőwe- rekbe, de egyedül csak neki sikerült A kulturális ember nyüzsgős, ide-oda röp­ködött. vacsora után mindenkit a szobá­jába zavart, hogy sötét ruhába préselőd- jenek. A zenekar hangolt ón meg a für­dőszobába mentem a villanyborotvámmal, hogy megszépítsem magom. Bedúgtam a konnektorba és bekapcsoltam. Abban a pillanatban elsötétült minden, de nem­csak nálam, az egész házban. Akkora zárlat lett, hogy 3 és fél óra kellett míg kivilágosodott. A feleségem, omikor kibo- torkáitam e fürdőből, s mondtam neki, hogy kivágtam a biztosítékot, csak annyit mondott: „Édes fiam, lehet, hogy az egész házat megmentetted, de engem minden­esetre. Most levetem a ruhámat és lefek­szem.” El te maradt a koncert a sötét mi­att és a feleségemnek lett igaza. Két hé­tig minden üdülőtársam fizette a söröket, csak a kulturális ember nem állt velem szóba. Nees ért az az ember a varázslat­hoz... Kampfe Péter Eltűnt Pécs-baranyaí irodalom apwKwiawJwi Pécs város lakossága 1981- ben a Nagy Lajos Gimnázi­um falán szerény emléktáblá­val adózott „a magyar nyelv lánglelkű apostolának, régi dicsőségünk koszorús költőjé­nek, a hajdani pécsi ciszter­cidiák (1823—28) nemes em­lékének.” Mindössze negyvenegy évet élt a Háry János alakját Az obsitosban megörökítő költő, aki e rövid pályafutás előtt versben köszöntötte Klieg! pesti nyomdászt az újfajta Az obsitos szerzője xzed&gép feltalálóját, a ma­gyar Gutenberget; a Pest és a Sámson gőzhajó indulását; Családi lírája, tormészetleíró- »3! Petőfi felé mutatnak, epi­kája (főleg e hős és a zsar­nokság összeütközéséből fo­kadó Kant és A nagyidat vaj­da e. elbeszélő költemény) Arany Jánosra hatott Szépirodalmunk egyik tgó- sa“ — ahogyan magát nevez­te — tizenkét gyermekes csa­ládból 1812. október 10-é* Szekszárdon született A ko­moly, csendes fiút a szülők papnak szánták, s ezért a ciszterciek pécsi gimnáziumá­ba íratták be. Hogy az el­szegényedett csalód’ gondja­in segítsen, és hogy középis­kolai tanulmányait befejez­hesse, magántanítással Tar­totta fenn magát Mór ekkor sokat olvas, verselget Vahot Imréhez írt költői levelében ekként számol be Irodalom- szeretetéről: „Pécsett Virágon és Zalán futásán esüggött szívem s a Hlmfy hősregéin.” Kezdeti művei, de későbbi al­kotásai is telítve vannak pet- riotista gondolatokkal: „Nincs életem — írja —, mert lé­nyem hazámon kívül csak az irodalomé.” Sorsa: küzdelem « megél­hetéséit Mér országos nevű költő, mégis el keü fogadnia az aradi vár politikai foglyai­nak könyőrcdományát A csa­ládért őrlődés néha a mű­gond nélküli munkára kény­szerfii irt verseket novellát tájrajzot szakcikkeket kriti­kát verses rejtvényt divattu- dísítást napihíreket — sokáig havi húsz vóttóforint fizetésért Amiként a «nőnemekbe* nem válogatós, munkahelyei­ben sem. Huszonegy éves, amikor Mótray Gábor szép­irodalmi folyóiratának, a Re­gélőnek segéd sezrkesztője. Négy év után Munkácsy Já­nos lapjához, a Rajzolatokhoz szegődik, majd a pozsonyi Hírnök munkatársa. Pestre visszatérve 1839-ben már mint a MTA tagja a Jelenkor és a Társalkodó szerkesztőségében dolgozik. Három év múlva megindítja Erdélyi Jónossol a Regélő Pesti Divatlapot, amaiy később a Pesti Divatlap nevet veszi fel Vahot Imre szerkesz­tésekor. Frankenburg Életké­pek c. lapjánál te rovatveze­tő, 1848 áprilisában a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom rendes tanárává ne­vezi ki Eötvös. A forradalom és a szabadságharc katonája lesz verseivel — kevés ideig -emzetőrként te — harcolva. A szabadságharc bukása után állását veszti, Pestről is el kell menekülnie, állandóan bete­geskedik. Családjával együtt nyomorog. Látását elveszti, utolsó műveit családja tagjai­nak diktálja. Garay János százhúsz évvel ezelőtt, 1853. november 5-én halt meg Pesten. Utolsó útja valósággal tüntetés volt oz elnyomó osztrák rendszer ei­len. Összegyűjtött versei először 1843-ban jelentek meg. A negyvenes évek derekán irta legjobb verseit köztük Az ob­sitost. melyben a nagyoimon- dó leszerelt katona ízes ma­gyar típusát örökítette meg. A drámaírásban Shakespeare volt a mintaképe. Némelyik versének egy-egy sora szálló­igévé vált Versei megzenésí­tő! között van Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Them Károly, Kodály. A szigeti várvédő hő­siességének Zrínyi Miklós cí­mű elbeszélő költeményében, (1846) áldoz. Amikor százhúsz év múltá­val tisztelgünk az egykori pécsi diák emléke előtt, hadd zárjuk sorainkat a mai ifjúság számára te időszerű versrész­lettel: Csak tSrp» ntp felejthet 5» nagyságot, Csak elfajult kor hás elődöket; A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új sxfyétneket. S ha a jelennek halványul sugara, A régi fény ragyogjon fel honára) flßarcy Jenas; JLs Árpádok.^ öt Tótfc Sstóa Pécsi márciusi esték Színház A Pécsi Nemzeti Színházbó l március 8-án mutatják be Mo­zart Figaró házassága eírrj operáját, majd 29-én a Gei. kij-színművet, a Kispolgáraké. A tavalyi évadban elkezde t szovjet drámaciklusnak egy i darabja ez a klasszikus számb j menő alkotás. Továbbra te a színház műsorán szerepe! Husr- ka—Martos—Romhányi: G> I baba című operettje, Sándor Iván színműve, Az áldozat hr- gyén, Csák Gyula Terézia cím i drámája, Verditől a Don Car­los, Bizet-től a Carmen, Bágy i A—Tóth S.: Társaság — Egy­szer volt... című balettest, va­lamint Heltai Jenő mesejáték«, a Szépek szépe. Filmszínház A felújított Chapíln-gorazol második filmjeként láthatjuk „A diktátor” című amerikai filme5, amely a machiavellizmus, -i zsarnokság lényegét fogalma^ • za meg és szatirikus eszközöl - kel ábrázolja a fasizmust. A „Merénylők” című színes, szink - ronizált francia—olasz—NSZ: film a kegyetlenséget, mint egy­féle politikai eljárást elemzi Ben Barka-üggyel kapcsolatbar Dosztojevszkij regénye nyomán készült „A játékos” című szí I nes, szinkronizált szovjet—cseh szlovák film. Hangverseny • Március ó-ó* a üszr-rerw ■ ben az L Solisti di Ráma hang, versenyére kerül sor. 13-án * i Liszt-teremben Antal István ion • goraestjén közreműködik Tarjó ni Ferenc (kürt), zongorán kí­sér Almásy László. 18-án a Bu da pesti MÁV Szimfonikusé ; vendégszerepeinek o Nemz«' Színházban. Vezényel Bőrbe5 • Gyűlő, közreműködik Yoko Kl< bo (hegedű — Japán), 20-án « Liszt-teremben Lionel Rogg ©>- gonaestjén közreműködik Gyerx mán István hegedűn: CáHtíásot A műszaki és közgazdaság I propagandahónap keretébe-1 Pécsett több könyv-, dokumer iáeiós és folyóiraikióllítás nyí lile: például: a Városi Könyvio fiókkönyvtáraiban S-án, Ságvó ri Művelődési Házban 12-én, a Pécsi Dohánygyárban 20-án, c> Technika Házában 20-án, ti MÁV Pécsi Igazgatóságán 23 ón. Március 8-ón a Déryné irt cai kiállítóteremben nyitják me; a „Zala megyei képzőművészek kiállítását. A Pécsi Kisgalériá ban 11-én Hartmanné Barako- nyi Klóra mutatkozik be grafi kaival. 28-án Bérces Gábor fos tőművész kiállítását nyitják a Déryné utcai kiállítóteremben Aía Kandó magyar származási* holland fotóművész kiállítását o Janus Pannonius Múzeum Rá­kóczi út 15. szóm alatti kiállí tótermében 8-tól tekinthetik met. a látogatók. 24-től a Rákóczi ó 15. szám alatt a Rádiómúzeum gyűjteményéi bemutató kiáUí tásra látogathatunk el Rendezvényeik A József Attila Művelődés« í Ház programjából: 9-én itt ven dégszerepelnek a Mecsek Tánc együttes, a Tanárképző Főisko la Táncegyüttese, valamint o KISZÖV Néptánccsoport, 11-ér peoig a Pécsi Pávakör és a mg. gyaregregyi népi együttes. Í2 én az űrkutatás gyakorlati hasz­náról tart előadást III Márton kandidátus, a bajai csillagvizs­gáló vezetője. 18-án a DELTA a Tv tudományos híradó mun­katársai, Kudlik Júlia és Várhe­lyi Tamás látogatnak el a mű velődésl házba. A Szabó István Úttörőházban névadójuk tiszte i leiére rendeznek emlékünne­pélyt 21-én a Városi Könyvtár­ban a szerkesztői ankéten oz Ezermester című folyóirat mun­katársaival találkoznak a részt­vevők 11-én. A Technika Házá­ban 15-én a természettudomá­nyok oktatásáról tartanak elő­adást dr. Marx György profesz- szor, akadémikus és Robert Karplus professzor. Az újkötetes szerzők Irodalmi estjén 24-ér a Doktor Sándor Művelődés! Központban Makay Ida és Hol- lama Erzsébet mutatkoznak Ö6 I az irodalomkedvelőknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents