Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-03 / 61. szám

Fantasztikus program ? A lengyel népgazdaság útja Csehszlovákia a dinamikus fejlődés szakaszában Amilcor 1971. december 6-án, a Lengyel Egyesült Munkáspárt VI. kongresszusának megnyitó napján Edward Gierek referá­tumában bejelentette, hogy a következő öt évben a reálbére­ket 17—18, a nemzeti jövedelmet 38—39, az ipari termelést 48— 50 százalékkal kívánják emelni, a beruházásokat pedig tizen­három számjegyű összeggel le­het csak kifejezni, — a jelen- •evő több tucat külföldi újság­író szinte felszisszent. A kérdés az volt, honnan lesz ere'e Len­gyelországnak egy ilyen fantasz­tikusnak tűnő program teljesí­tésére? A szóban forgó tervidőszak­nak méq a fele sem telt el, de máris bizton válaszolhatunk: van és a továbbiakban is meg­lesz az ehhez szükséges erő, akarat, lehetőség. Megváltozott- a légkör Emlékeztetnénk arra, hogy a VI. kongresszust éppen egy év­vel előzték meg a Gdanskban és más északi városokban kirob­bant zavargások. Egy év éppen csak arra volt elegendő, hogy a lakosságban, mindenekelőtt a munkásosztályban helyreállít­sák a bizalmat a párt és annak vezetői iránt. A párbeszédet, amely a qdanski események után a párt vezetősége és az ország népe között megindult, mindenre kiterjedő őszinteség jellemezte. A párt feltárta az elkövetett hibákat, de nyíltan megmondta azt is, hogy a jobb jövő elképzelhetetlen a munká­ban. a termelésben elért qyö- keres fordulat nélkül. „Csak őzt tudjuk szétosztani és elfo­gyasztani, amit megtermeltünk" — ez volt a párbeszéd lényege. S aki ma Varsóba vagy más lengyel városba, faluba látogat, érzékelhetően más légkörrel ta­lálkozik, mint három évvel ez­előtt. A változások szémbetű- nóek az utcákon, a munkahe­lyeken és a családi otthonokban is. Kezdjük azzal, hogy Lengyel- ország lakosságának 50 száza­léka 27 évnél fiatalabb, s ez azt jelenti, hogy a most élő ge­neráció fele még a századfor­dulón is aktív dolgozó lesz. A mostani tervekben tehát messze előre kell tekinteni, nagyvonalú elképzeléseket kell felvázolni és valósággá váltani. Az embe­rek azonban nemcsak hosszú évek múltán akarnak jól élni, hanem a lehető leggyorsobban élvezni kívánják munkájuk gyü­mölcsét. Nos, 1970 előtt az élet- színvonal évi növekedése 2 szá­zalék körül mozgott. A mostani ötéves tervidőszakbon ez meg­duplázódik. Mit építsenek? ' A lakásügyek megoldása az egész világon, a legfejlettebb országokban is gond. Lengyelor­szágban fokozottan az a ször­nyű háborús károk és a felnö­vekvő fiatalsóq igényei miatt. Mit építsenek? — kérdezték a pórt új vezetői a lakosságtól. A műemlékeket állítsák-e helyre, amelyek Igen költségesek, de a lengyel államiság, a nemzed büszkeség szimbólumai, vagy ugyanezen a pénzen üzemeket lakásokat építsenek-e? A laká­sok közül is kisméretűeket és tőb­TENGERI KERT Megérett a meggy, az észt- barack és az alma Nyettanyije Kamnyi kertiében. Különleges kert ez. A város az azerbajd­zsán olajbányászat egyik köz- pontja, cölöpökre épült több mint száz kilométerre a parttól, a rryilt tengeren. Nyeltanyije Kamnyi annak köszönheti létét, hogy ebben a körzetben gaz­dag olajlelőhelyre bukkantak a Koszpi-tenger fenekén. A fúró­tornyok mellett hamarosan egész város épült, mely a la­kások berendezése és kényelme tekintetében semmivel sem kü­lönbözik a szárazföldi városok­tól. Csak a zöld felület hiány­zott. Ezért a város lakói, vala­hányszor a parton jártak, v't- tek magukkal egy kis földet a szigetre. így jelentek meg itt az első virágágyások. Jelenleg a zöld növénnyel borított terü­let eléri az 1000 négyzetmétert bet, vagy nagyobbakat és keve­sebbet. A párt vezetői mindezt országos vitára bocsátották, A szintézis végül is valahol a kö­zéparányosnál jött létre. A dön­tések természetszerűleq minden­kit nem elégíthettek ki de a la­kosság többségét igen. Jó példa a varsói királyi vár ügye. A nagyon szép épületet a hitleristák a földig elpusztítot­ták és 1971-ig romokban hevert. Az ú:raépítése rengetegbe ke­rül. A párt és a kormány az or­szághoz fordult: belefoganak-e az újraépítésbe? A vá'asz az ország minden részéből érkező „igen" volt, ám ezt a választ ugyanolyan hatásos munkafel­ajánlások, anyaqi áldozatok vál­lalása kísérte. Egyidejűleq — e sorok írójának alkalma volt lát­nia — hatalmas lendülettel ház­gyárak építéséhez is hozzáfog­tak. Két különösen fájó pontja volt 1971 élőt: a lengyel lakosság­nak: a fogyasztási javak szűkös választéka és a szociális létesít­mények elmaradottsága. Hosszú távon Mc mór mindkét megoldás­ban jelentős előrelépéseket tettek. Látszatra talán csekély­ség, de írjuk le: a lengyel nők szeretnek csinosan öltözni. Szá­mukra ez talán még az étke­zésnél is fontosabb. Nos, aki ma végigsétál a Vorsó közepén épült áruházak labirintusain, azt hihetné, hogy — a divatot il­letően — Párizsban van. A Polski FIAT Művek megépítése nagy kiadós volt, de a nagy szériájú termelésre tervezett kis­kocsi-gyár létrehozása ma szinte nemzeti ügy. Az élelmiszer-ter­melés lépést tart az igényekkel, bár a húsellátás még nem ki­elégítő. Ne feledjük viszont, hogy a mezőgazdaság nagy többsége még az egyéni kispa­raszti gazdaságok kezén van, a falusi fiatalsóq pediq jelentős arányban otthagyja a földet és a városba kívánkozik. A mező- gazdaság teljes szocialista ár­formálása a jövő feladata, amelynek nemcsak a társadalmi, hanem az anyagi, főleg az ipari feltételeit kell megteremtenL A másik gond: a szociális el­látottság. Ehhez Lodzból, a nagy textilipari központból veszünk példáit. A szövőgyárak dolgozói­nak zöme nő, a gyárak többsé­ge 50—100—150 éve épült, ami­kor a tőkés kisebb gondja I* nagyobb volt annál, hogy a munkásnők hol tisztálkodnak munka után, ho| helyezik el gyermekeiket munka közben stb. S ezeket az örökölt problémá­kat mind a mostani vezetésnek kell megoldania. Beszéltem a lodzi városi párt­bizottság titkárával is, akinek e gondok a nyakába szakadtak. A hosszú távú megoldások és a legszükségesebb, azonnali Intéz­kedések egész komplexumát ad­ta elő. Ebből csak egyet eme­lünk ki: a lodzi ipar egész fej­lesztési összegében csökkentik a termelést közvetlenül szolgáló beruházások arányát és növelik a szociális igények kielégítésé­re fordítandó összegeket Kormányprogram és takarékosság A lakosság életszínvonalának a kormányprogramban előirány­zott ütemét a munka termelé­kenységének növelése mellett a pazarlás felszámolásával, a legszigorúbb takarékossági In­tézkedések betartásával lehet tartani. Ebben ez évben pL 19 milliárd zlotyt kell előterem­teni ahhoz, hogy a népgazda­ság minden ágában emelhessék a reáljövedelmet, mint azt ja­nuár közepén Jaroszewicz mi­niszterelnök bejelentette. Az alapelv, hogy a kisfizetésűéi: jö­vedelme emelkedjék gyorsabban és az alapvető létszükségleti cikkek ára változatlan maradjon. Ebire a vonalba illeszkedik hogy felemelték a benzin, a szeszes italok árát és drágáb­bak lettek a vendéglők is. Az állam a többletbevételt a bér­emelések, szociális juttatások és mezőgazdasági cikkek felemelt átvételi árának fedezésére for­dítja. (Ebben az összefüggésben jól érzékelhető, hogy a lengyel- országi benzinár-emelkedés és a nyugati vilóqban kibontako­zott energiaválság más-más ere­detű). Két éve, a kongresszus idején a bizalom jellemezte a lakosság hangulatát Ma a növekvő elé­A válaszban semmi rejtély nincs: a csehszlovák népgazda­ság dinamikus fejlődése teszi lehetővé az életszínvonal folya­matos emelkedését, a nemzeti jövedelem gyors növekedése eredményezi a nagyobb meny- nyiségben megtermelt javak szétosztását. A Vietnami Demokratikus Köztársaság Ninh Binh tartománya túlteljesítette 1973-as exporttervét A tartomány 25 százalékkal exportált többet, mint 1972-ben. Képünkön: Készül a színes himzéscsoda — exportra energiája Áz Angara Az Angara folyón 1975-ben befejezik az Uszty-llim! vízierő­mű építését melynek kapaci­tása több mint négymilió kilo­watt lesz. Az erőmű áramot ad az új faipari komplexumnak, amely évente egymillió tonna Ipari celluloidot gyárt A szibériai energia kiaknázá­sának első fontos létesítménye a bratszki vízierőmű volt, amely „hfdfőállás”-ként szolgált az Észak ellen indítandó további támadáshoz. A világ legolcsóbb elektromos energiája és a rend­kívül kedvező természeti adott­ságok alapján Bratszkban fel­épült — és tovább épül — két hatalmas ipari létesítmény: o bratszki faipari komplexum és az atumíniumgyár. Az új faipari komplexum sok mindenben különbözik majd elődeitől. A nyersanyagfeldol­gozást egy helyen összponto­sítják. Ennek az üzemegységnek az épülete hatalmas méretű lesz; hossza 850, szélessége 174, magassága 80 méter. Hason­lóak lesznek a többi üzemegy­ségek is. Uszty-llim közelében vasérc­re bukkantak. Itt két dúsító kombinátot létesítenek. Uszty-llimtől északra hama­rosan megkezdik az Angara ne­gyedik vízieráművének építését A bogucsónyi erőművet négy­millió kilowattosra tervezik. Energiáját egry újabb ipari komplexum hasznosítja majd; ez szén- és bauxit-bányákból, ércbányákból, titánlelőhelyek­ből és hatalmas terjedelmű er­dőségekből álL Az angarai vfzlerőmfl-lépcső teljes felépítése után Szibériá­nak ez a vidéke több mint 70 milliárd kilowattóra energiát állít elő. Ennek az energiának egy részét a tojseti fémkohá­szati gyár használja fel. Ez az üzem a birjuszi folyó partján épül. A leendő gyár a nyers­anyagot az angarkatszki, az an- gar-iliml, valamint a közép- angarai lelőhelyekről kapja. Az építkezési területtől 600 kilo­méternyire északra fekszik Kor- sunyiha, amely máris jórészt egész Nyugat-Szibériát ellátja vasérccel. Uszty-Kut vidékéiől 700 kilométeres csővezetéken földgázt Juttatnak a kohók mű­ködtetésére. A közelben épül­nek fel a tűzálló eszközöket gyártó üzemek és a nyers­anyagbázisok. Ily módon Kelet-Szibéria első ízben hasznosíthatja vasércét A birjuszi üzem vékony, köze­pes és vastag acéllemezeket a gépgyártáshoz szükséges fél- készítményeket elektrotechni­kai acélt verratnélküll és elektromos varratos csöveket valamint nagy átmérőjű gázcsö­veket gyárt A kohászok ű) városét a gyár­tól 25 kilométerre építik fel a Tajgában a birjuszi folyó mel­lett A munkásvárostól függő vasút biztosítja az összekötte­tést a gyárig. Ezek a zajtalan és kényelmes expressz-szerelvények a szibé­riai fagyban, hófúvásban, sőt áradás esetén Is fennakadás nélkül közlekednek. 150 ezer Skoda Szokás arra hivatkozni, hogy Csehszlovákia már a polgári köztársaság idején is fejlett or­szág volt és onnét gyökerezik a mostani fejlődés. Akik ezt emlegetik, csupán arról feled­keznek meg, hogy a világhábo­rúban a csehszlovák gazdasági potenciál jelentős része elpusz­tult, más részét pedig a hitle­risták elhurcolták, és ami ma­radt, az is elhasználódott A népi hatalomnak úgyszólván mindent élőiről kellett kezdenie. Vegyünk egy könnyen érthe­tő példát Mladá Boleslavban van a Skoda-gyár. Készítményei közismertek, a gyárból kikerült gépkocsik ezrével futnak a .■magyar országutakon is. Ez az üzem a háború előtt évi hat­ezer kocsit gyártott. A hatvanéi' évek első félében a régi üzem mellett 12 milliárdos beruhá­zással teljesen új, automatizált gyárat építettek, amely ma évi 150 ezer kocsit bocsát ki. A ne­ve megmaradt, de a régi üzem­ből egyetlen csavarhúzó sem került ót az újba. Vagy egy másik példa: a Kelet-szlovákiai Vasmű Kassán. A polgári köz­társaság idején egész Szlová­kiában 22 ezer ipari munkás volt. Ma csupán a kassai Vas­műben körülbelül ennyi mun­kás, technikus, mérnök dolgo­zik. Több tucatnyi Ilyen példát sorolhatnánk fel. De ezúttal ne a számokkal folytassuk. A csehszlovák munkásosztály olyan haladó hagyományokkal rendelkezik, amelyre Európa bármelyik országának munkás- osztálya büszke lehetne. Máraz első köztársaság idején, a har­mincas években 30 kommunis­ta parlamenti képviselőjük volt 1948 legendás emlékű február­jában az utcára vonult mun­Kísérlet a Kara-Kum sivatagban A közeli években a Kara-Kum sivatagban csaknem 800 kilo­méter hosszúságú őntőzScsator- nát építenek. Ezzel körülbelül 40 millió hektár legelőterület öntözése válik lehetővé. Türkménla az öntözéses föld­művelés területe. A köztársaság nyolcvan százalékát sivatag bo­rítja. Minden csepp víz az arannyal egyenértékű. A rend­kívüli vízhiány ellenére a köz­társaság óriási, kihasználatlan vízkészlettel rendelkezik. Ilyen viztartalékot jelent többek kö­zött a talajjavítási munkák ered­ményeként jelentkező, gyengén minerallzált víz. Sivatagi körülmények között a földek öntözése következté­ben nagy mennyiségű sós talaj­víz keletkezik. Ez rombolja a talajt, károsan befolyásolja a föld termőképességét. Hogy ezt elkerüljék, drénezéssel, olagcsö- vezéssel a talajvizet el kell tá­volítani. A talajjavítási munkák eredményeként óriási mennyisé­gű, gyengén mineralizált, kevés tótartalmú (1 liter vízben 4—5 gramm só van) víz folyik le az alagcsőveken, évente eléri a 3 milliárd köbmétert. A tudósok megállapították, hogy a gyengén minerallzált víz kiválóan alkalmas a legelők öntözésére. A legelők a köztár­saság területének nagy részét foglalják el, s főleg a rideq ál­lattartással kapcsolatos állatte­nyésztés céljait szolgálják, első­sorban a karaküljuh tenyészté­sét. A legelők többségén azon­ban a vízhiány miatt egész éven át nem lehet legeltetni. Kiderült, hogy a drénezéssel nyert talajvízzel az állatok ita­tását és a legelők öntözését is meg lehet oldani. Az iljali Fő­csatorna megépítése csak egy része annak a munkának, ame­lyet az általános terv előirányoz a Kara-Kum slvataq legelőinek komplex hasznosítására. A terv megvalósítása lehetővé teszi, hogy jelentősen növekedjen a karaküljuh-állomány. CAPN) gedettséq és még inkább a bi­zakodás. Nézze el az olvasó, ha most nem beruházások, a termelési mutatók, az életszínvo­nal-emelkedés számszerű ada­tait soroljuk fel, ámbár q köz­gazdásznak ezek árulnak el a legtöbbet az utóbbi évek fejlő­déséről. Helyettük a közgondol­kodás leglényegesebb elemét rögzítsük: Lengyelországban ma az utca emberének ugyanaz a gondja, terve és öröme, mint az orszáq vezetőinek, s ugyan­ebben látja a jövő feladatait is. S mint már mondtuk, Lengyelor­szágban hosszú távra terveznek. CTB • A kosár tartalma % A polgári közgazdász nőm tudja • Miből? A londoni Financial Times, a brit pénzvilág konzervatív, gaz­dasági kérdésekben általában jólértesült lapja Csehszlovákiá­val foglalkozva nemrégiben a következő sorokat írta le: „Je­lentősen emelkedett az élet- színvonal, bár rejtély, hogy ezt milyen módon érték el. Az élet- színvonal emelkedését segitik az új lakóházépítések amelyek során évente százezer lakást építenek, valamint a növekvő szociális szolgáltatások. A fize­tések szintén emelkednek. A fiatalok számára újfajta köl­csönlehetőségeket vezettek be. Három hónap alatt 26 millió anqol fontnak megfelelő értékű kölcsönt vettek fel. Nem tud­ni, hoqvan finanszírozza a kor­mány ezeket a fejlesztéseket." A brit nagytőke lapja persze jó néhány maliciózus megjegy­zéssel is kíséri megállapításait, óm kötve hisszük, hogy ne tud­na válaszolni az önmaqának feltett kérdésre: „hogyan finan­szírozza a kormány ezeket a fejlesztéseket?”. kásság söpörte el a borzsoő állampuccs-kísérletet és hozta létre a népi hatalmat A kiiózanodás Pontosan húsz évvel a dicső­séges február után következett az a társadalmi krízis, amelyről azóta is sok szó esik. Hogyan következett be ez az esemény? — teszik fel még ma is sokan a kérdést. Nos, a magyarázat nagyon tanulságos, A hazai és külföl­di reakció a magyarországi el­lenforradalom csődjéből meg­tanulta, hogy fegyveres táma­dással nem lehet megdöntenl a népi hatalmat. Az ideológiai fellazítás eszközéhez folyamo­dott tehát, amely a régi veze­tés hibáit felnagyította, kihasz­nálta és a szocializmus .félté­sének” ürügyén a sajtóban, a könyvkiadásban, a propagan­dában, az egyetemeken kezdett intenzív lélekmérgezésbe. Az ellenforradalmi kísérletet követő első esztendők azonban gyorsan magukhoz térítették azokat is, akiket a korábbi de­magógia megévesztett. A cseh ember realista, józanul szemlé­lődik a közvetlen környezeté­ben és a tágabb világban is. 1968-ban azt látta, hogy reg­geltől estig frázisokkal tömik a fejét, a pénze azonban napról- napra kevesebbet ér, mert a korona gyors inflációnak indult. A gyárakban folytonosan gyű- léseztek, a gépek pedig álltak. Mindenfajta állami rend és fe­gyelem felborult, az üzletekben egyre nőtt a hiánycikkek listád ja. A prágai asszony kénytelen volt- Bécsből importált méreg­drága csirkét vásárolni, s ami­kor a csomagot kibontotta, ki­derült, hogy Csehszlovákiából exportálták Ausztriába, onnét pedig valutáért vissza: a vál­lalati nyerészkedés elképesztő példákat produkált. A kijózanodás Időszaka nem tartott sokáig és a tanulságokat jól megjegyezték. Aki ma Prá­gában vagy más csehszlovák városokban, falvakban jár, mindenütt a virágzó élet jelei­vel találkozik. A munkásság é* műszaki értelmiség helytállásá-'' rál beszédes bizonyítékokat szolgáltat az 1973. évi tervtél- Jesítésről szóló jelentés: a nem­zeti jövedelem 5,2, az ipari ter­melés 6,5, a gépiparé (Cseh­szlovákiában ipari kulcságazat) 8,5, a mezőgazdasági hozam 4,2 százalékkal nőtt egy ev alatt Egy pohár sár mellett A Csehszlovák Kommunista Pórt, amely a Gustáv Husák főtitkár nevével fémjelzett kö­vetkezetes politikájával helyre­állította a nép és a vezetés közti bizalmat — nyílt és őszin­te párbeszédet kezdeményezett azokkal is, akik 1968-ban meg­tévedtek. A pártmunka előteré­be az ideológiai kérdések tisz­tázása került Miután a pártból eltávolították a szocializmus ellenségeit a karrieristákat, a törtetőket, valamennyi párt- szervezet önkritikusan megvizs­gálta korábbi tevékenységét mint ahogy az új pártvezetés is feltárta a régi pártvezetés hibáit. Az egész országra kiter­jedt párbeszéd a vezetők és a néptömegek között ily módot* könnyebb és eredményesebb lett. Sétáljunk el a Svejk által hí­ressé vált Kehelybe a prágai Na Bojiste utcában, üljünk be egy pohár barna sörre az U Fiekuba, randevúzzunk a Vár­ban, a Vitus-székesegyház mel­lett a Vikórkában, azt tapasz­taljuk, hogy az emberek jól öltözöttek, kedélyesek, vidám hangulatúak és barátságosak egymáshoz is, az idegenekhez is. A statisztika számai ridegek és csak a puszta tényekről tu­dósítanak. De ha összevetjük és „egy kosárba" tesszük az egészséges és jó közhangula­tot, az emberek elégedettségét a fejlődést jelző számadatok­kal, az egészből egy konszoli­dált, jól fejlődő szocialista tár­sadalom összképe kerekedik ki.

Next

/
Thumbnails
Contents