Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-03 / 61. szám

A Baranyai Művelődés Merjünk fiafalok lenni Nemzetiségi szám Baranya megye nemzetisé­geivel foglalkozik a Baranyai Művelődés című negyedéven­ként megjelenő kiadvány 1973. évi decemberi száma. A Bara­nya megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztálya mostani temati­kus kiadványában 160 oldalon 28 cikk foglalkozik megyénk nemzetiségeinek jelenével, múltjával, történelmével, kultú­rájával és néprajzával. Takács Gyula „Nemzetiségi politika Baranyában” című be­vezető írása többek között elemzi a politikai és gazdasá­gi egyenjogúság a nyelvhasz­nálat- és nemzetiségi tudat kérdéseit íme a tanulmány egy fejezetcíme: „Az integráció pem asszimiláció..." Az „Oktatás-nevelés" e. feje­zetben dr. Bellér Béla, a nem­zetiségi iskolapolitika magyar- országi, legújabbkori történe­tét tanulmányozza, a Ratio Educationistál egészen napja­inkig. Egy jelenlegi alapvető nehézséget említ, miszerint ..a csak tájnyelvet ismerő nemzeti­ségi gyermekek számára nem­zeti nyelvük elsajátítása szinte egy idegen nyelv megtanulá­sát jelenti.” Lantos József a „Nemzetiségi anyanyelvi okta­tás a mohácsi járásban” című beszámolójából arról értesülhe­tünk egyebek között hogy si­került számos óvodára Is kitér­Í esztenl az anyanyelvi foglal- ;ozó sokat. Polányi Imre az ál­talános iskolai történelemszo- kos tanárképzés nemzetiségpo­litikai feladatairól ír. Hangsú­lyozza, hogy „utalások" helyett mélységében is meg kell ismer­niük a hallgatóknak a hazai nemzetiségek és a szomszédos népek történelmét Fontosnak tartja a nemzetiségtörténeti té­mák kutatását feldolgozását Or. Kiss Géza azt boncolja írásában, hogy a hazai nem­zetiségek történeti egymás mel­lett élésének problémái miként Jelentkeznek a Pécsi Tanárkép­ző Főiskola történelmi tudomá­nyos diákkörének gyakorlatá­ban. Csupán egyik nagyon fon­tos gondolata: „A legfőbb ide­je lenne már, hogy valamennyi történész-hallgató számára biz­tosítsuk a tudományosan meg­alapozott nemzetiségi Ismere­tek elsajátítását" Ugyanebben a fejezetben dr. Várnagy Ele­mér a cigánytanulók személyi­ségfejlesztését elősegítő né­hány tényezőt vázol fei. A „Közművelődés" című té­makörben olvashatunk a nem­zetiségi közművelődés tovább­fejlesztésének Irányelveiről, fel­adatairól, amelyeket a Műve­lődésügyi Minisztérium dolgoz ki. Dr. Krauth János, a Nemze­tiségi Bizottság munkáját cél­jait Ismerteti. Szende Béla az „Anyanyelvi műveltség és köz­művelődés” című mankójában felsorolja és elemzi a német nemzetiség körében folyó köz- művelődés legfontosabb és leg­időszerűbb feladatait. Elsőren­dűen fontos szerinte a telepü­léstörténeti ismeretek tudatosí­tása, majd ezt követően a szel­lemi és tárgyi néprajz, o nép- költészet, a monda- és mese- anyag felelevenítése. Ez utón kell hozzálátni a betelepítés óta keletkezett újabb anyag kronologikus tárgyalásához. Pálinkás György, a baranyai nemzetiségek körében kialakult hagyományos közösségi formák­ról értekezik a klubélet külön­böző módszereiről, valamint az anyanyelvi olvasást motiváló tényezőkről. Tomázy Ferenc adatokat, tényeket, tapasztala­tokat közöl a mohácsi járás nemzetiségi lakosságának mű­velődéséről. Kerner Lőrinc, a Pécsi Stúdió német, Filákovity István pedig a szerb-horvát adásainak nemzetiségpolitikai céljait, eredményeit taglalja. Sarosácz György témája a dél­szláv néprajzi múzeum és an­nak nemzetiségi Igénye, vala­mint a nemzetiségi néprajzi anyag gyűjtése. Ezzel kapcso­latban szól az amatőr és di­lettáns módszerek káros hatá­sairól. A népi kultúra ápolásá­nak számos problémájára és hibájára is felhívja a figyel­münket. Dr. Vargha Károly fi­gyelmeztet arra, hogy „tévedés lenne a nemzetiségi kultúrát csak a tánc, a népviselet, a népi díszítőművészet, a népi kerámia stb., az anyanyelvi is­meretét nem igénylő, azt nem ápoló kulturális területekre szo­rítani”. Cikkében hazai német­ségünk „Reicht brüderlich die Hand!” jeligével megrendezett szellemi vetélkedőjének tapasz­talatait gyűjtötte össze. Miáto- vics Mihály tanulmányában a Baranya megyei délszlávok tár­sadalmi és kulturális helyzetét mutatja be. Szorgalmazza töb­bek között az anyanyelvi körök létrehozását, az úttörőfoglalko­zások anyanyelven való meg­tartását, a jobban szervezett anyanyelvi ismeretterjesztő mun­kát, a délszláv nevelői munka- közösségek megalakítását. A „Bemutatjuk” című rovat­ban Várnai Ferenc bemutatja a baranyai németek és délszlá­vok öntevékeny ének-zenei együtteseit, Andrásfahry Berta­lan pedig Teimel István faze­kasmester életútjáról, munkás­ságáról ír. Cs.J. Klub, szórakozás, üzlet Beszélgetés a Nádor igazgatójával Többféleképpen Is kommen­tálhatjuk a Nádor-vaesoraeste- ket, de abban megegyezhe­tünk, hogy minden évben a vá­ros esti érdekessége, színfolt­ja ez a rendezvénysorozat. A Nádor és a Pannónia nem al­szik, van benne élet és ötlet A háttérben az alig 30 éves igazgató, Varga Csaba mun­kálkodik, illetve gondoskodik arról, hogy a Széchenyi té-en mindig legyen valami esemény, amely a fiatalságot érdekli és vonzza, noha, például a pécsi gasztronómiai esteket nem ki­mondottan az ő erszényüknek szánták. De mégis: esemény, melyről lehet beszélni, melyet lehet bírálni és Irigyelni — mert ez is fontos lehet Nem véletlen tehát, hogy ez alka­lommal kötetlen beszélgetésre éppen Varga Csaba igazgatót választottuk partnerül. Budapesti. Hagyjuk el most az igazgatói titulust és beszél­jünk a fiatalok egyszerű és köz­vetlen modorában. Szóval pesti fiú, de a sorsa, pályafutása ide köti Pécshez. És ez fontos mozzanat, amikor a pécsi Ho- talság szórakozóhelyeiről, 0 Hungária Szálloda és Étterem Vállalat önálló pécsi egységé­nek lehetőségeiről beszélgetünk. Varga Csaba itt volt fagylal- tosgyerek, pikoló, mindenesfiú, s mint — büszkén említi — mi­re érettségizett, a vendéglátó szakma már a vérében volt Hozzá a tudást a Vendéglátó- ipari Főiskolán szerzi meg. Első munkahelye a Nádor, melynek 1971 óta igazgatója. — Elégedett-e mindazzal, amit ez a komplexum a pécsi fiataloknak nyújt T — kérdezem mint fiatalt, és szerencsés em­bert, bevallva, hogy elsősorban nem mint igazgató érdekel. De úgy látszik, hiába erőlködöm, mert válaszaiból — úgy veszem észre — mégis inkább az igaz­gató szól. — A lehetőségek korlátozot­tak — mondja megfontoltan, fenntartva az örökösnek tűnő kontrasztot a háttér bizonyos A játékterem a flipperekkel. Ez bizony sok pénz... elsötétítését, melynek előteré­ben még a szerény eredmények is szép fényesek lehetnek. Majd így folytatja: 1968-ban az or­szágban először itt, Pécsett működött a mai disc iockei- klub hazai őse, az úgynevezett Randevú-klub, szombaton és vasárnap délután. A pécsi „Pe­pita Oroszlán Klub” pedig 1972 év őszén élt néhány hónapig, majd bezárták és a helyén hoz­ták létre a ma Is funkcionáló játéktermet a flipperekkel. A klubokkal az volt a legnagyobb baj, hogy miután sem belépő, sem kötelező fogyasztás nem volt nem tudták kiszűrni a nem odavalókat — Kiket ítél nem odavalók­nak, és akiket annak ítél, azok voltaképpen hová valók, hol szórakozzanak? — A nem odavalók nem szó­rakozni, hanem randalírozni szeretnek,.. — Talán senki sem tanítja őkef szórakozni... Mit tehet ezen a téren például a Nádort — Létrehoztuk és rendszere­sen üzemeltetjük az „Egy kicsit neked, egy kicsit nekem" klubot de megemlíthetem a Mecsek cukrászda pénteki ze­nés délutánjait is, sőt még a Pannónia bárt is, ahol minde­nütt a mai igényeknek megfe­lelő tánczenét és műsort adunk. — £s mindezek hogy válnak be üzleti szempontból...? — Szögezzük le, hogy Pécs centrumában voltaképpen nincs igazi, színes ifjúsági szórakozó­hely — s mi igyekszünk enyhí­teni ezt a gondot függetlenül az üzleti eredménytől. Vegyük például a Mecsek cukrászdát amely a központi városrészt cukrászsüteményekkel ellátja. Egy-egy vasárnap 15 ezer fo­rint értékű süteményt adnak el. Ez a fő tevékenységük, de emellett azon vagyunk, hogy az ifjúság helyét szórakozását is biztosítjuk a cukrászdában, nemcsak az említett pénteki napokon, hanem máskor is. — Ifjúsági igények — üzleti elgondolások ... Egyeztethető-e a kettőt — Szeretnénk egyeztetni. A Nádor, illetőleg a Pannónia rekonstrukciójával kapcsolatban foglalkozunk egy olyan üzlet kialakításának tervével, amely o fiatalok számára árban Is Jobban megfelelne ... — Van ennek valamiféke előzményét •— Van előzmény. Például kapcsolatainkban az Express Utazási Irodával, mellyel ál­landó szerződésben állunk. — Például az idegenforgal­mi és szállodai holtszezon ki­töltésére .., — Nem tagadhatjuk... — Nagyobb stilü elképzelés sekt — Vonnak. Például egy gyorskiszolgáló, nagyáteresztő-. képességű üzlet bárral kombi­nálva, olcsó, hogy úgy mond­jam, diákárakkal a rekonstruált Pannóniában. «— Olcsó árakkal, vagyis har- madosztályúant — Egy másod- és egy Kar. madosztályú hely Is lehet szín­vonalas, ha olyan a struktúrá­ja, megjelenése, fogadóképes­sége. Á lényeg az, hogy ízig- vérig mai ízlésű legyen, első­sorban a fiataloknak tetsző módon berendezve és felsze­relve. — Nagyon tetszik nekem a pécsi FEK-ben folyó élet, azt hiszem, a fiatalok igen kedve­lik az itteni zenés presszót. Tu­dom, hogy minden vállalatnak megvan a sajátos profilja, a vendéglátó vállalatoknak külö­nösképpen, de vajon nem te­hetne-e ezt a profilt kiszélesí­teni és színesíteni, mondjuk a városi KISZ-bizottsággal és a tanáccsal együttműködve. —- Van Ilyen együttműködé­sünk ...- ögyef - kapa« é szó* Pista. - Maga is úgy gondolja? — Piri fölemelte a poharát, négy ujjal, hüvelykujját a sör takaró sárgája mögé rejtette.- örülök. Az az érzésem, év- 8. Nem a pénz... Valakivé len­ni ... Valaki akar az ember lenni...- Valaki - hagyta helyben. mintegy elgondolkodva a lány. Orra plrosságo elmúlt, feloldó­dott valami általános fehérség­ben. Még fölmerült benne, hogy be kéne púderozni az egészet, egyenletes fehérre, teljesen fe­hérre, elmeszelni, mint egy fa­lat, aztán hagyta, A férfi megfogta a kezét Az erős férfi-kéz ráfeküdt a kinyúló ujjaira. Nyirkosán feküdtek az ujjak Pista keze alatt, hüvelyk­ujját tenyere alá hajtva hall­gatta a lány a fiú szövegét- Érti? Valami történjen... Valaki lehessek, fgy eltűnők a tömegben...- El.- Ugye? így elvész az ember a tömegben ... Az üzemben .,. hiába van ez az iskolám ... egy szám vagyok, tolón nem érték­telen szám, de egy zéró. Vagy legfeljebb valamilyen számjegy.- Kettes — mondta Piri. Ne­vettek. A férfi megsimította a kezét, Piri tenyerében össze­gyűlt az izgatott veríték. Gyűrte le a keserű italt, kortyolgatta, az orrába fölszaladt a sárga sör­szag. A söntésből ránézett a vászonruhás, elnyűtt férfi a fröccse fölött, a csaposnő ösz- szeszedte a kiszáradt poharakat- (lem rotorul nép «hMh ­mondta Piri aztán a férfinak, aki lendületesen lépkedett mellette. A nagy műúton surrogtak mel­lettük az autók, a 60-as busz az óbudai temetőbe vitte a látoga­tókat Az új gyár fém-nyaka vi­lágított a ragyogó levegőben. A betongyűrűket autódaruk emelték a platóra. A daru ügye­sen mozgott a befogandó csö­vek szája fölött. Mellékutcákba tértek. Két jólöltözött ember, piros-fehérre festett takarító eszközökkel söpörte az utcát Az egyiken kalap volt Télikabátja zsebéből zsebrádió szólt, valami amerikai dzsesszt doboltak. Pis­ta belekarolt a lány orra újra fölpiroslott a nyers levegőben. — Valaki akarok lenni — mondta Pista, és nekidőlt a mo­sott lányarcnak. — Ez az igaz­ság. örülök, hogy érted, miről van szó. — Egymás felé fordul­tak, Piri lehunyta a szemét Mindegy. Ez égett az agyában, mint az éles napfény. Szája szétnyílt idegen anyagként Át­fogta a férfi vállát óvatosan emelte föl a kezét, mintha el­érhetetlen magasságba emelné önmagát, érezte a télikabát könnyű anyagát, ujjai a férfi hátán kiterültek, a hüvelykujj sebes, körömkapart szegélyét a nap világította meg. öt ujj. A férfi meghajolt P ista kibóklászott a kony­hába, A kis óbudai vis­kók hajdan egymásba épült so­ra putrik földbe süllyedt emlé­két idézte. A sár. A kötélen négy bugyi, (ét lengő kombiné, földigérő, rózsaszín hálóing. öreg ingek. Az asszony húsz­éves szövetszoknyája, kimosva. — Mintha falun volnánk - tű­nődött Pista alsónadrágban, és a csap alá tartotta a fejét. — Brrr... micsoda remek víz! — belelövellt a fejébe a tiszta hi­deg. Nevetett magában. Az űr­hajósoknak nincs egy csepp vizük sem — gondolta. — Kom- binék a kötélen. Minek kombiné egy lánynak? Lehetne csak egy­szerűen pulóverben. Ez még nyüszít - Érezte a hátán a hi­deg és mégis nedves ujjakat ahogy kapaszkodik belé a lány. A hátán a vágy eksztázisában is érezte ezt a lehetetlen tapa­dást mint föl-föltépődő bélye­get aztán elnyelte az óvatlan semmi az ujjak tapadását — Ez nem egy rafinált csaj... — fölnevetett a csap alatt, a viskó­sor szemben ugyanolyan volt mint amilyenben itt mosdott. — Közröhej — gondolta, leemelte a szögre akasztott agyonmosott frottír törülközőt, a butángáz tartálya, mint egy másfél mé­teres bomba meredt a feltöre­dezett kőpadlón. A konyhapol­con kis tankönyv hevert, Piri szí­veket rajzolt a fedőlap címe alá vörössel: „A munkásosztály ve­zetőszerepe ... Az új gazdasági szisztéma elszámolási módsze­rei ..." — az utolsó szó fölött valami ügyetlen galamb volt rajzolva. A tornácos viskókból elmosódott zajok hallatszottak. Az egyik kertben, öt négyzetmé­teren kerti törpe, kaján mosoly­ára!, mellette, ügyetlenül, de el­szántan gyúrt állatfigurák, agyagból, sűrű festékkel bebo­rítva. - „Édes angyalom" - sut­togta Piri, mintha üdvösségre lelne, mintha ráismert volna a mérhetetlen ködből, ö? Édes angyal? — Hrrr! - megrázta a fejét a ráeresztett hideg víztől, a kőpadló hidege égette mez­telen lábát Nyakába akasztotta az avitt törülközőt és bement a szobába. — Hm ... — köhögött Piri a sezlonon ült előrehajolva, térdét fogta a kezével, mintha össze­tartaná magát — Hm... Itt laksz? — Nem tudta, megáll­jon-e, vagy tovóbbmenjen vala­milyen irányba. A falon a tulaj­donosok régi esküvői fényképe lógott, egy menyasszony, egy vő­legény. A bácsi arcán elszánt mosoly. - Szép... kis házak. Itt laksz. — Itt — A tulaj... mi? — bökött a fejével a fénykép felé. — Igen. Szeretnek engem. Há-. romszázötvenet fizetek. Műveze­tő egy gyárban. A kis ablakon erősen bevá­gott a fény, Piri egymásra szo­rított lábfejét világította meg. Az udvaron kis játékkerítés ke­rítette el a keletkező virágokat Kakukkos óra a szemközti ve­randán, nem járt. — Szeretnek — mondta Piri. — Csak délután hatra jönnek haza. Mintha a szüleim lennének. Este együtt vacsorázunk. — Az­tán a fiú felé fordult — Nem fá­zol? Vedd fel az ingedet — óst­szeguboneofta magét fölnézett barna szemével az ablaknál álló fiúra. — Vasárnap itthon vannak. De ilyenkor a bácsi túl­órázik. Sokat dolgozik. A fele­sége délutónos. Pista magára vette az Inget Kinézett az alacsony ablakon. Nekitámaszkodott a falnak, a festék mintája a tenyerére ta­padt. A sötétedő délutánban egy föltomyozott hajú asszony illesztette a zárba a kulcsot, félrelökte az elnyűtt lábtörlőt magasfűzős, új csizmája alól. — Na - mondta Pista. - Jó­pofa ez a szoba. Mint egy bun­ker. Fölnevettek. Piri átfogta a tér­dét a kezével, rásütött a nap. Hüvelykujján pirosán égtek a kikapart bőr rovátkái. Nevetett és kezét eldugta a térdhajlatba. Pista feléje fordult, a kabátját kanyarította magára, arca ró­zsaszínűén fénylett, hirtelen át­fésülte nedves haját — Édes vagy — mondta Piri­nek, maga elé állította, mint egy kis próbababát Piri dide­regve állt a nagykabáthoz si­mult kitárt öt ujját a férfi há­tára tapasztotta. Dista kinézett a konyhába, * a szappan egy felfüg­gesztett műanyag tartóban le­begett a csap réznyaka mellett. Hátrasimította Piri haját, szem­benézett vele, a lány homlokán kirajzolódtak a bőr alól a vilá­goskék erek a besütő napban. — Indulok. Szóval... Jövő szombaton, a remiznél... És ne izgasd magad. — Nem vitatom. Mégis azt mondanám, kevés az ötlet Azon túl, hogy a fiatalok mond­juk „NENE"-klubban aszta ok mellől, üveg sörök társaságá­ban, meghallgatnak olykor szín­vonalasabb produkciókat Is, nem nagy a választék. Nézzük például a zenekarokat. Sokszor idegesitően „hanyagolják” kö­zönségüket. Megnyújtják a szü­neteket, rutinzenét adnak és bizony csak nagy ritkán aratnak forró tapsokat. — Ami a ‘„NENE"-k!ubot »- leti, a Városi Tanács kézbeve­szi a klubot Ez hasznára lesz, tudatosabb, és gazdagabb programot várhatunk, s ebben jelentős szerepet vállal a KISZ is. Lehet, hogy a jövőben job- ban bekapcsoljuk az egyetemi és főiskolai együtteseket és olyan rendezvények is sorra ke­rülnek, melyekkel a mainál sok­kal több fiatal szórakozásához járulhatunk majd hozzá... — A vállalatnál sok a fiatal KISZ-tag, a szakácsoktól a p'n- cérekig, akik minden szórakoz­tató akcióban szívesen benne vannak. Nyilván az ő ötleteik­re, ambíciójukra is jobban kell a Jövőben építeni... De saj­nos nincs több helyűnk a fan- táziálással. Köszönöm a be­szélgetést. Szluka Emil A MECSEKI FOTOKLUB ALBUMÁBÓL Czakó László: love story...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents