Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-24 / 82. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPIG 1974. március 24. Véget ért a pécsi tudományos ülésszak Tegnap délelőtt a Pécsi Ta­nárképző Főiskola nagytermé­ben folytatódott a Rákóczi-kori kutatások úiabb eredményeit tárgyaló tudományos tanácsko­zás. R. Várkonyi Ágnes, a tör­ténettudományok doktora elnö­költ, az elnökre --ben helyet fog­lalt Köpeczi B:!a akadémikus, á Magyar Tudományos Akadé­mia főtitkára, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Akadémiai Bizottság el­nöke, dr. Dómján Károly főis­kolai tanár, főigazgató-helyet­tes, valamint Pécze/y László fő­iskolai tanár. Három előadás hangzott el. Dr. Andráslalvy Bertalan kandi­dátus, az MTA Dunántúli Tudo­mányos Intézetének tudomá­nyos főmunkatársa néprajzi, dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója történeti vo­natkozásokban ismertette leg­újabb kutatásainak tényanya­gát a Délkelet-Dunántúl népei­nek sorsáról, a Rákóczi szabad­ságharc idején, különös tekin­tettel az itteni (sokac, horvat, szerb és bunyevác) nemzetisé­gekre. A két előadás a szembe­nézés felelősségét hangsúlyozta a történelmi valóság kutatásá­val kirajzolódó meglehetősen szomorú képpel. Eszerint — dr. Szita László előadásának záró­gondolatával — „végül is a ba­ranyai magyar nép kifosztva, és a nemzetiségiekkel szembeállít­va állt az elbukott szabadság- harc végén". Sarkadiné Hárs Éva kandidá­tus, művészettörténész Martyn Ferenc Vázlatok a kuruc korról című festmény-sorozatát ele­mezte előadásában. Az előadások után számos érdekes hozzászólást hallot­tunk. Benda Kálmán, az MTA, Történettudományi Intézetének főmunkatársa szerint az e táj népeinek sorsával foglalkozó két előadás az egész Rákóczi- kori kutatás szempontjából utat mutatott. Nagy hiba lenne, ha ezek az adatok nem kerülnének az országos történetkutatás ára­mába. Hangsúlyozta; Del-Ma- gyarország népeinek az egesz korban nagy szerepük volt. El­csúszna azonban a kor egészé­nek a vizsgálata, ha e déli me­gyék pusztulásából a Rákóczi- szabadságharcot történelmileg és politikailag megkérdőjelez­nénk, kétségbe vonnánk, mint ahogyan ezt korábban többen megtették. II. Rákóczi Ferenc- ben mély felelősség élt a „rá­cok” iránt, adatokkal bizonyít­ható, hogy mindent elkövetett arra, hogy szabadsáqharca mellé állítsa őket. A nemzetisé­gekkel való kapcsolatot létkér­désnek tekintette. Ehhez kapcsolódott Köpeczi Béla felszólalásának egy része is. Kiemelte a nemzetiségek (horvátok, románok stb.) és a szabadságharc kapcsolatainak felderítését, mint a történetku­tatás kivételesen fontos felada­tát. Szintetikusabbá kell tenni a képet a történelmi valóság és nemzetiségi politikánk érde­kében — mondotta, majd java­solta, hogy az elszigetelt me­gyei kutatások új eredményeit mielőbb az országos közvéle­mény elé kellene bocsátani. Ehhez az MTA is segítséget fog nyújtani. Az ülésszak elnöke a részt­vevők egybehangzó véleményét összegezte, amikor zárszavában megállapította; rendkívül tar­í talmas, eredményes volt a ta­nácskozás. Bebizonyosodott, hogy a Rákóczi-kor problémái nemcsak a történészekéi, a té- í mához a társtudományok kép­viselői is hozzászóltak. Heiyes volna, ha az ülésszak anyaga I együtt megjelenhetne. A ta­nácskozás legnagyobb érdeme az, hogy a kor nagy hagyomá­nyait realitásukban megragad­va, szépítés nélkül vizsgálta. Annak az igazságnak a szélie­mében, hogy a valóság min­dennél szebb. Ilymódon Köpeczi Béla sza­vaival ; reményünk lehet arra, hogy az 1976-os jubileum alkal­mából minden korábbinál bő­vebb és a valósághoz közelebb álló, igazabb Rákóczi-szabad- ságharc történetet adhatunk közre. W. E. Tavaszi virágpompában Befejeződött a bölcsődei gondozónői« továbbképzése A bölcsőde nem gyermekőr­ző intézmény. Ma már nagyon sok, jól kialakított szokást visz­nek magukkal a „bölcsődét végzett” kicsinyek — azt lehet­ne mondani némi túlzással, hogy az óvodai foglalkozások tematikája a bölcsődei munká­ra épül. Éppen ezért komoly szakmai felkészültségre van szüksége az ott dolgozóknak, hogy e feladatuknak maradék­talanul megfelelhessenek. A szakmai továbbképzés min- diq gond. A pécsi Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézet ve­zetői új kísérletbe fogtak: a szakmai továbbképzés tematiká­ját alaposan kibővítve kéthetes tanfolyamot szerveztek a böl­csődei gondozónőknek. Tegnap A cigű n lakosság sorsa Tükör ez, amely tiszteletreméltó gonddal és alapossággal gyűjtött adatokkal tárja elénk (Pécs kivételével) a megye cigány­lakosságának helyzetéL A tanulmányt a Megyei Tanács munka­ügyi osztályának főelőadója, Kovács István készítette. Dobozos tej? A te’ipar üzletkötései Lipcsében Dobozos te] nálunk még nincs forgalomban. De néhány év múlva a hazai üzletekben is megjelenik. Schrem János, a Magyar Tej­gazdasági Kísérleti Intézet pé­csi részlegének tudományos munkatársa, egy tejipari dele­gáció tagjaként egy hetet töl­tött a lipcsei vásáron, ahonnan a napokban tért haza. — Ez volt a 809. lipcsei vá­sár, amely iránt soha nem lá­tott érdeklődés nyilvánult meg. Hetven csarnokban, pavilonban, illetye tizenhat úgynevezett vá­sárházban — amelyek a város különböző pontjain vannak — állították ki a cégek termékei­ket. A vásár összterülete több mint nyolcszázezer négyzetmé­ter volt, Magyarország 3900 négyzetméteren állított ki. Nagy érdeklődés nyilvánult meg az óhalunk bemutatott elektrotech- rví-ai, elektronika' berendezé­sek és szerszámgépek iránt. A hornvnc'dl.enc magyar vállalat méltán P'ct; rtúlta iparunkat. A vásárt egyébként az NDK, va'amlnt a KGST huszonötödik jubileuma jegyében rendeztek. — Milyen céllal utaztak ki önök? '— Azt a feladatot kaptuk, hegy kulenuk fel a tejipari fel­dolgozó és csomagológép, vo­lán • ‘ rr> "szeripari ú'donságo- kat. M;“t.?--> négymillió rubel ért' "'nk üzletet a KO' 'óim; k/ól­lo'rst i NDK és Cseh: :'c ;' • cégekkel. A meg­vásárolandó berendezések több­sége zacskós csomagológép, valamint vajkészítő és adagoló berendezés. Megkapott bennün­ket a CRYOVAC cég által be­mutatott blokksajtó csomagoló. Ez annál is inkább érdekelt bennünket, mert elhatározott dolog, hogy Tolna megyében egy 150 000 liter napi kapaci­tású sajtüzem épül. Tervezése most kezdődött meg, ajánlatot kaptunk több nyugati Cégtől a sajtgyártó berendezések szállí­tására. — A polipack csomagolású I tej már hazánkban is elterjedt. Milyen korszerű csomagoló­anyagokat mutattak be a lip­csei kiállításon? — A tejtermékek gyártása terén követelmény a minél na­gyobb fokú sterilitás. De ez a csomagolásra legalább any- nyira érvényes. A tendencia az, hogy csírátlanított terméket ste­ril körülmények között csoma­golják. Nem egy nyugati or­szágban használják ezeket a csírátlanítókat, a steril teiet pe­dig zárt, téglatest formájú kar­tondobozokba csomagolják. Ez lehetővé teszi az egységrako­mányok képzését is A kenhető tejtermékeket tégelybe csórna- ; golják, ez az uralkodó. Elkép­zelhető, hogy hazánkban is ha­marosan ilyen anyagokba bur­kolják o különböző sajtokat, vagy éppen a vajat. & 6» A tanulmányból megtudjuk a cigányok területi elhelyezkedé­sét, népességszámot, külön a telepeken, külön a községek­ben élők számát, továbbá az ál­landó munkahelyen dolgozók állománycsoportonkénti meg­oszlását. Foglalkozik a gyere­kek iskoláztatásával, a munka- viszonyban lévők keresetével, a munkábaóllítós nehézségeivel. A tanulmányban az iskolázta­tás, Illetve a munkaképességek foglalkoztatása kapott legerő­sebb hangsúlyt, hiszen ha ezen a két területen a továbbiakban is elérünk figyelemre méltó fej­lődést, már eleve kedvező irány­ba halad a cigánylakosság sor­sa. 16565 ember Ma a megyében 16 565 cigány él. A foglalkoztatottak száma az 1966. évi 4945-el szemben most 6209 fő. Az iparban 1268, építő­iparban 971, közlekedés-szállí­tás 275, kereskedelem 76, egyéb ágazatokban 1202, a mezőgaz­daságban 2417 cigány dolgo­zik. Tehát összesen 6209 dolgo­zóról van szó, s ezek közül 2138 nő, 592 fővel több, mint 1966- ban. A legkevesebb cigány szár­mazású dolgozót a kereskede­lemben találjuk. Elsősorban a kereskedelemre qondolunk, ami­kor a munkaadók részéről meg­nyilvánuló előítéleteket emleget­jük. Az az ágazat persze leg­alább nyolc általánosról szóló bizonyítványt Igényel, amellyel viszont nagyon kevés cigányfia­tal rendelkezik, az Idősebbekről nem is szólva. De több olyan üzem és vállalat is akad, amely munkaerőgondjai ellenére azon­nal „visszalép” igényével, ha a munkaügyi osztályok, illetve hi­vatalok cigányt ajánlanak. Tar­tózkodásukat minden esetben igazolják. Segédmunkások Pedig az adatok tanúsítják hogy a munkát vállaló cigány- féríidk, és nők száma Ivrői-évre növekszik, s ezen belül szeren­csére éppen azoké, akik állan­dó munkaviszonnyal rendelkez­nek. Valahol dolgozniuk kell még akkor is, ha ez — a mun­kaadók részéről — néha kocká­zattal jár. Az előítéleteket és balfogásokat is félretéve in­kább támogatnunk, seqítenünk kell ezeket a fiatalokat, felnőt­teket, férfiakat, nőket, nem csu­pán abban, hogy egyáltalán dolgozzanak, hanem, hogy fel­ébresszük bennük is az igényt a magasabb színvonalú munka­végzésre. Mert éppen e tekin­tetben állunk nagyon is rosszul. sze 7 cigány szakmunkás dol­gozik, Mohácson 30, Szigetvárait pedig 21, hogy csak néhány esetet említsünk. Az összefüggés világos; az iskolázottság foka hallatlanul alacsony, követke­zésképpen a szakmunkások, be­tanított munkások száma is cse­kély. Legnagyobb a segédmun­kások aránya. Ezt a munkakört esetenként akár írni-olvasni nem tudó személy is betöltheti. De az is igaz, hogy az erőszakos bűncselekmények zömét általá­ban nagyon alacsony színvona­lú állampolgárok követik el, s közöttük szép számmal akad ci- gány. Ezért aztán a cigányok mun- kóbaállítása, majd szakmunkás­sá képzése elsősorban nem is munkaügyi, hanem társadalmi kérdés. Ha minél jobban elmé­lyedünk a cigányélet taglalásá­ban, annál megdöbbentőbb ké­pet kapunk. Mert az elején még örvendezésre adhatott okot a foglalkoztatottak számának las­sú, de biztató növekedése. De mindjárt „sokkot” kapunk a ma­gasabb iskolai végzettséget igénylő szakmunkások siralmas arányától. Ha pedig folytatjuk — egyre mélyebbre hatolva — a vizsgálatban és a gyermekek helyzetét elemezzük, akkor majdhogy nem tanácstalanul ál­lunk a cigánykérdés megoldása előtt Ebbál Korcsoport: Lélek- iskolába szám; jár: (élt. isk. kon!) 3441 637 14—18 éves (tehát szakmunkástanuló egyéb szakiskolai vagy középiskolai tanuló) 1885 169 Ehhez még hozzátesszük: fel­sőfokú intézményben tanul 3, egyetemi tanulmányokat pedig jelenleg egyetlen cigányfiatal sem folytat. Hogy a három és félezer ál­talános iskolás korú cigánygye­férfiak n6k 1. Szakmunkás 7*/. 15% 3% 16% 2. Betanított munkás 3. Segédmunkás 58% 63% 4. Alkalmazott 10% 13% rekből mindössze hatszázvala- hány jár iskolába, ez minden­képpen a szülők felelőtlenségét jelzi. De lehet-e erkölcsileg fe­lelősségre vonni azt a szülőt, aki maga sem járt iskolába, vagy legföljebb a négy osztályig jutott. Vagy anyagilag felelős­ségre vonni azt a szülőt, aki éppen börtönbüntetését tölti, vagy ha „éppen” nem dolgozik? Ha fizet, a gyerek elől veszi el a betevő falatot, ha meg nem, akkor becsukják, s megint nincs, aki egy falatra valót is keressen. S a törvénynek e ra­vasz kijátszását nemcsak apák, hanem az anyák is legalább úgy gyakorolják. Kiút: a munka Most persze kivételről kellene beszélni, lehet is. A kivételt - ez őszinte tapasztalat — azok a szülök képezik, akik folyama­tos munkaviszonyban állanak, rendszeres keresettel rendelkez­nek, igyekeznek elszabadulni végérvényesen a putri-telepek visszataszító viláqától. Pedig ta­lán éppen ez a legnehezebb. A megye 16 565 cigánylakosa közül községben él 77 százalék, telepen 23 százalék. Különösebb követelményt persze senki se támasszon e községi cigányhá­zak iránt, mert végül is öre­gebb, kopottabb épületekről van szó, mégsem omladozó, vizes, bűzös, patkányrágta putrikról, valahol az úristen háta mögött. Ez a 77 százalék nagyon nagy eredmény, ezt éppen a közsé­gekben lakó cigányok tudják a legjobban: már ezzel is meg­szűnik a kivetettség szörnyű ér­zése, már benne — és nem kí­vül — élnek egy rendezett em­beri közösségben, ahol sorsuk, életformájuk ha lassan is, de igazodik, formálódik a többieké­hez. Kovács István írja tanulmá­nya végén: „...Meg kell lát­nunk e néma adatok mögött 16 565 élő és érző ember sorsát, jövőjét.. Rab Ferenc fejeződött be e kéthetes, kísér, leti jellegű továbbképzés — nagy sikerrel. E módszer jó, a tervek szerint a jövőben is eb­hez tartják magukat. Két hét alatt a Dohánygyár kultúrter­mében csaknem harminc szín­vonalas előadást hallgattak meg a résztvevők, s a szakma minden területét érintették. A továbbképzés zárófoglalkozásá­ra eljött dr. Polónyi Erzsébet, a Bölcsődék Országos Módszerta­ni Intézete igazgatója is, aki a hallottakkal igen elégedett volt Versmondó versen? pécsi döntője A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága és a Pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó hirdet­te meg a dolgozó fiatalok vers­mondó versenyét, a Forradalmi Ifjúsági Napok programsoroza­ta keretében. Mintegy másfélszáz fiatal versszerető kapcsolódott a fel­híváshoz, a város területén. Ti­zenöt városi KISZ alapszervezet­ben rendeztek házi versenyeket, amelyek alapján a helyi zsűri kijelölte a szombaton lezajlott városi döntő 22 résztvevőjét > A városi döntő zsűrije — tag­jai: Gergely János főiskolai ta­nár, Újvári Jenőné művészeti főelőadó és Molnár Tiborné, a KISZ Városi Bizottságának tit­kára — a színvonalas mezőny­ben csak több versenyző újra- szaváltatása után tudott végső sorrendet megállapítani, E sze­rint a városi döntő első három helyezettje: Magvassy Ágnes (MÉV), Goóg 1 Mária (Kesztyű­gyár I. üzem), Kutas Péter (XIV. Autójavító). Ök oklevelet és pénzjutalmat riyerték. Az első három helyezett mellett a már­cius 31-én megrendezendő dön­tőn, a zsűri javaslata alapján még részt vesz Hosszú László- né, a Kisegítő Iskola, valamint Dugó Ilona, a Beruházási Vál­lalat dolgozója. Hétfő esti párbeszéd A pécsváradi Művelődési Ott­honban március 25-én este hét órakor „Az állampolgári jogok érvényesülése a szocialista de­mokrácia tükrében" címmel ren­dezik meg a Hazafias Népfront hétfő esti beszélgetését. Előadó dr. Adóm Antal, a HNF Bara­nya megyei Bizottságának elnö­ke és Keresztes János megyei elnökségi tag. Sásdon, a Művelődési Ház ifjúsági klubjában este hat óra­kor a népesedéspolitikai kérdé­sekről folyik beszélgetés. Vita­vezető Sztergár János, a HNF megyei titkára lesz. Tehát a foglalkoztatottak kö­zött a legkevesebb a szakmun­kás, pontosabban 303 a megyé­ben, Komlón például mindé*» Ggánvházak Pécsett, a Pipacs utcában. Szépítés Mikii! a kuruc korról Nem gyermekmegőrzés — nevelés

Next

/
Thumbnails
Contents