Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-24 / 82. szám
4 DUNÁNTÚLI NAPIG 1974. március 24. Véget ért a pécsi tudományos ülésszak Tegnap délelőtt a Pécsi Tanárképző Főiskola nagytermében folytatódott a Rákóczi-kori kutatások úiabb eredményeit tárgyaló tudományos tanácskozás. R. Várkonyi Ágnes, a történettudományok doktora elnökölt, az elnökre --ben helyet foglalt Köpeczi B:!a akadémikus, á Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke, dr. Dómján Károly főiskolai tanár, főigazgató-helyettes, valamint Pécze/y László főiskolai tanár. Három előadás hangzott el. Dr. Andráslalvy Bertalan kandidátus, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének tudományos főmunkatársa néprajzi, dr. Szita László, a Baranya megyei Levéltár igazgatója történeti vonatkozásokban ismertette legújabb kutatásainak tényanyagát a Délkelet-Dunántúl népeinek sorsáról, a Rákóczi szabadságharc idején, különös tekintettel az itteni (sokac, horvat, szerb és bunyevác) nemzetiségekre. A két előadás a szembenézés felelősségét hangsúlyozta a történelmi valóság kutatásával kirajzolódó meglehetősen szomorú képpel. Eszerint — dr. Szita László előadásának zárógondolatával — „végül is a baranyai magyar nép kifosztva, és a nemzetiségiekkel szembeállítva állt az elbukott szabadság- harc végén". Sarkadiné Hárs Éva kandidátus, művészettörténész Martyn Ferenc Vázlatok a kuruc korról című festmény-sorozatát elemezte előadásában. Az előadások után számos érdekes hozzászólást hallottunk. Benda Kálmán, az MTA, Történettudományi Intézetének főmunkatársa szerint az e táj népeinek sorsával foglalkozó két előadás az egész Rákóczi- kori kutatás szempontjából utat mutatott. Nagy hiba lenne, ha ezek az adatok nem kerülnének az országos történetkutatás áramába. Hangsúlyozta; Del-Ma- gyarország népeinek az egesz korban nagy szerepük volt. Elcsúszna azonban a kor egészének a vizsgálata, ha e déli megyék pusztulásából a Rákóczi- szabadságharcot történelmileg és politikailag megkérdőjeleznénk, kétségbe vonnánk, mint ahogyan ezt korábban többen megtették. II. Rákóczi Ferenc- ben mély felelősség élt a „rácok” iránt, adatokkal bizonyítható, hogy mindent elkövetett arra, hogy szabadsáqharca mellé állítsa őket. A nemzetiségekkel való kapcsolatot létkérdésnek tekintette. Ehhez kapcsolódott Köpeczi Béla felszólalásának egy része is. Kiemelte a nemzetiségek (horvátok, románok stb.) és a szabadságharc kapcsolatainak felderítését, mint a történetkutatás kivételesen fontos feladatát. Szintetikusabbá kell tenni a képet a történelmi valóság és nemzetiségi politikánk érdekében — mondotta, majd javasolta, hogy az elszigetelt megyei kutatások új eredményeit mielőbb az országos közvélemény elé kellene bocsátani. Ehhez az MTA is segítséget fog nyújtani. Az ülésszak elnöke a résztvevők egybehangzó véleményét összegezte, amikor zárszavában megállapította; rendkívül tarí talmas, eredményes volt a tanácskozás. Bebizonyosodott, hogy a Rákóczi-kor problémái nemcsak a történészekéi, a té- í mához a társtudományok képviselői is hozzászóltak. Heiyes volna, ha az ülésszak anyaga I együtt megjelenhetne. A tanácskozás legnagyobb érdeme az, hogy a kor nagy hagyományait realitásukban megragadva, szépítés nélkül vizsgálta. Annak az igazságnak a széliemében, hogy a valóság mindennél szebb. Ilymódon Köpeczi Béla szavaival ; reményünk lehet arra, hogy az 1976-os jubileum alkalmából minden korábbinál bővebb és a valósághoz közelebb álló, igazabb Rákóczi-szabad- ságharc történetet adhatunk közre. W. E. Tavaszi virágpompában Befejeződött a bölcsődei gondozónői« továbbképzése A bölcsőde nem gyermekőrző intézmény. Ma már nagyon sok, jól kialakított szokást visznek magukkal a „bölcsődét végzett” kicsinyek — azt lehetne mondani némi túlzással, hogy az óvodai foglalkozások tematikája a bölcsődei munkára épül. Éppen ezért komoly szakmai felkészültségre van szüksége az ott dolgozóknak, hogy e feladatuknak maradéktalanul megfelelhessenek. A szakmai továbbképzés min- diq gond. A pécsi Központi Nő- és Gyermekvédelmi Intézet vezetői új kísérletbe fogtak: a szakmai továbbképzés tematikáját alaposan kibővítve kéthetes tanfolyamot szerveztek a bölcsődei gondozónőknek. Tegnap A cigű n lakosság sorsa Tükör ez, amely tiszteletreméltó gonddal és alapossággal gyűjtött adatokkal tárja elénk (Pécs kivételével) a megye cigánylakosságának helyzetéL A tanulmányt a Megyei Tanács munkaügyi osztályának főelőadója, Kovács István készítette. Dobozos tej? A te’ipar üzletkötései Lipcsében Dobozos te] nálunk még nincs forgalomban. De néhány év múlva a hazai üzletekben is megjelenik. Schrem János, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi részlegének tudományos munkatársa, egy tejipari delegáció tagjaként egy hetet töltött a lipcsei vásáron, ahonnan a napokban tért haza. — Ez volt a 809. lipcsei vásár, amely iránt soha nem látott érdeklődés nyilvánult meg. Hetven csarnokban, pavilonban, illetye tizenhat úgynevezett vásárházban — amelyek a város különböző pontjain vannak — állították ki a cégek termékeiket. A vásár összterülete több mint nyolcszázezer négyzetméter volt, Magyarország 3900 négyzetméteren állított ki. Nagy érdeklődés nyilvánult meg az óhalunk bemutatott elektrotech- rví-ai, elektronika' berendezések és szerszámgépek iránt. A hornvnc'dl.enc magyar vállalat méltán P'ct; rtúlta iparunkat. A vásárt egyébként az NDK, va'amlnt a KGST huszonötödik jubileuma jegyében rendeztek. — Milyen céllal utaztak ki önök? '— Azt a feladatot kaptuk, hegy kulenuk fel a tejipari feldolgozó és csomagológép, volán • ‘ rr> "szeripari ú'donságo- kat. M;“t.?--> négymillió rubel ért' "'nk üzletet a KO' 'óim; k/óllo'rst i NDK és Cseh: :'c ;' • cégekkel. A megvásárolandó berendezések többsége zacskós csomagológép, valamint vajkészítő és adagoló berendezés. Megkapott bennünket a CRYOVAC cég által bemutatott blokksajtó csomagoló. Ez annál is inkább érdekelt bennünket, mert elhatározott dolog, hogy Tolna megyében egy 150 000 liter napi kapacitású sajtüzem épül. Tervezése most kezdődött meg, ajánlatot kaptunk több nyugati Cégtől a sajtgyártó berendezések szállítására. — A polipack csomagolású I tej már hazánkban is elterjedt. Milyen korszerű csomagolóanyagokat mutattak be a lipcsei kiállításon? — A tejtermékek gyártása terén követelmény a minél nagyobb fokú sterilitás. De ez a csomagolásra legalább any- nyira érvényes. A tendencia az, hogy csírátlanított terméket steril körülmények között csomagolják. Nem egy nyugati országban használják ezeket a csírátlanítókat, a steril teiet pedig zárt, téglatest formájú kartondobozokba csomagolják. Ez lehetővé teszi az egységrakományok képzését is A kenhető tejtermékeket tégelybe csórna- ; golják, ez az uralkodó. Elképzelhető, hogy hazánkban is hamarosan ilyen anyagokba burkolják o különböző sajtokat, vagy éppen a vajat. & 6» A tanulmányból megtudjuk a cigányok területi elhelyezkedését, népességszámot, külön a telepeken, külön a községekben élők számát, továbbá az állandó munkahelyen dolgozók állománycsoportonkénti megoszlását. Foglalkozik a gyerekek iskoláztatásával, a munka- viszonyban lévők keresetével, a munkábaóllítós nehézségeivel. A tanulmányban az iskoláztatás, Illetve a munkaképességek foglalkoztatása kapott legerősebb hangsúlyt, hiszen ha ezen a két területen a továbbiakban is elérünk figyelemre méltó fejlődést, már eleve kedvező irányba halad a cigánylakosság sorsa. 16565 ember Ma a megyében 16 565 cigány él. A foglalkoztatottak száma az 1966. évi 4945-el szemben most 6209 fő. Az iparban 1268, építőiparban 971, közlekedés-szállítás 275, kereskedelem 76, egyéb ágazatokban 1202, a mezőgazdaságban 2417 cigány dolgozik. Tehát összesen 6209 dolgozóról van szó, s ezek közül 2138 nő, 592 fővel több, mint 1966- ban. A legkevesebb cigány származású dolgozót a kereskedelemben találjuk. Elsősorban a kereskedelemre qondolunk, amikor a munkaadók részéről megnyilvánuló előítéleteket emlegetjük. Az az ágazat persze legalább nyolc általánosról szóló bizonyítványt Igényel, amellyel viszont nagyon kevés cigányfiatal rendelkezik, az Idősebbekről nem is szólva. De több olyan üzem és vállalat is akad, amely munkaerőgondjai ellenére azonnal „visszalép” igényével, ha a munkaügyi osztályok, illetve hivatalok cigányt ajánlanak. Tartózkodásukat minden esetben igazolják. Segédmunkások Pedig az adatok tanúsítják hogy a munkát vállaló cigány- féríidk, és nők száma Ivrői-évre növekszik, s ezen belül szerencsére éppen azoké, akik állandó munkaviszonnyal rendelkeznek. Valahol dolgozniuk kell még akkor is, ha ez — a munkaadók részéről — néha kockázattal jár. Az előítéleteket és balfogásokat is félretéve inkább támogatnunk, seqítenünk kell ezeket a fiatalokat, felnőtteket, férfiakat, nőket, nem csupán abban, hogy egyáltalán dolgozzanak, hanem, hogy felébresszük bennük is az igényt a magasabb színvonalú munkavégzésre. Mert éppen e tekintetben állunk nagyon is rosszul. sze 7 cigány szakmunkás dolgozik, Mohácson 30, Szigetvárait pedig 21, hogy csak néhány esetet említsünk. Az összefüggés világos; az iskolázottság foka hallatlanul alacsony, következésképpen a szakmunkások, betanított munkások száma is csekély. Legnagyobb a segédmunkások aránya. Ezt a munkakört esetenként akár írni-olvasni nem tudó személy is betöltheti. De az is igaz, hogy az erőszakos bűncselekmények zömét általában nagyon alacsony színvonalú állampolgárok követik el, s közöttük szép számmal akad ci- gány. Ezért aztán a cigányok mun- kóbaállítása, majd szakmunkássá képzése elsősorban nem is munkaügyi, hanem társadalmi kérdés. Ha minél jobban elmélyedünk a cigányélet taglalásában, annál megdöbbentőbb képet kapunk. Mert az elején még örvendezésre adhatott okot a foglalkoztatottak számának lassú, de biztató növekedése. De mindjárt „sokkot” kapunk a magasabb iskolai végzettséget igénylő szakmunkások siralmas arányától. Ha pedig folytatjuk — egyre mélyebbre hatolva — a vizsgálatban és a gyermekek helyzetét elemezzük, akkor majdhogy nem tanácstalanul állunk a cigánykérdés megoldása előtt Ebbál Korcsoport: Lélek- iskolába szám; jár: (élt. isk. kon!) 3441 637 14—18 éves (tehát szakmunkástanuló egyéb szakiskolai vagy középiskolai tanuló) 1885 169 Ehhez még hozzátesszük: felsőfokú intézményben tanul 3, egyetemi tanulmányokat pedig jelenleg egyetlen cigányfiatal sem folytat. Hogy a három és félezer általános iskolás korú cigánygyeférfiak n6k 1. Szakmunkás 7*/. 15% 3% 16% 2. Betanított munkás 3. Segédmunkás 58% 63% 4. Alkalmazott 10% 13% rekből mindössze hatszázvala- hány jár iskolába, ez mindenképpen a szülők felelőtlenségét jelzi. De lehet-e erkölcsileg felelősségre vonni azt a szülőt, aki maga sem járt iskolába, vagy legföljebb a négy osztályig jutott. Vagy anyagilag felelősségre vonni azt a szülőt, aki éppen börtönbüntetését tölti, vagy ha „éppen” nem dolgozik? Ha fizet, a gyerek elől veszi el a betevő falatot, ha meg nem, akkor becsukják, s megint nincs, aki egy falatra valót is keressen. S a törvénynek e ravasz kijátszását nemcsak apák, hanem az anyák is legalább úgy gyakorolják. Kiút: a munka Most persze kivételről kellene beszélni, lehet is. A kivételt - ez őszinte tapasztalat — azok a szülök képezik, akik folyamatos munkaviszonyban állanak, rendszeres keresettel rendelkeznek, igyekeznek elszabadulni végérvényesen a putri-telepek visszataszító viláqától. Pedig talán éppen ez a legnehezebb. A megye 16 565 cigánylakosa közül községben él 77 százalék, telepen 23 százalék. Különösebb követelményt persze senki se támasszon e községi cigányházak iránt, mert végül is öregebb, kopottabb épületekről van szó, mégsem omladozó, vizes, bűzös, patkányrágta putrikról, valahol az úristen háta mögött. Ez a 77 százalék nagyon nagy eredmény, ezt éppen a községekben lakó cigányok tudják a legjobban: már ezzel is megszűnik a kivetettség szörnyű érzése, már benne — és nem kívül — élnek egy rendezett emberi közösségben, ahol sorsuk, életformájuk ha lassan is, de igazodik, formálódik a többiekéhez. Kovács István írja tanulmánya végén: „...Meg kell látnunk e néma adatok mögött 16 565 élő és érző ember sorsát, jövőjét.. Rab Ferenc fejeződött be e kéthetes, kísér, leti jellegű továbbképzés — nagy sikerrel. E módszer jó, a tervek szerint a jövőben is ebhez tartják magukat. Két hét alatt a Dohánygyár kultúrtermében csaknem harminc színvonalas előadást hallgattak meg a résztvevők, s a szakma minden területét érintették. A továbbképzés zárófoglalkozására eljött dr. Polónyi Erzsébet, a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete igazgatója is, aki a hallottakkal igen elégedett volt Versmondó versen? pécsi döntője A KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó hirdette meg a dolgozó fiatalok versmondó versenyét, a Forradalmi Ifjúsági Napok programsorozata keretében. Mintegy másfélszáz fiatal versszerető kapcsolódott a felhíváshoz, a város területén. Tizenöt városi KISZ alapszervezetben rendeztek házi versenyeket, amelyek alapján a helyi zsűri kijelölte a szombaton lezajlott városi döntő 22 résztvevőjét > A városi döntő zsűrije — tagjai: Gergely János főiskolai tanár, Újvári Jenőné művészeti főelőadó és Molnár Tiborné, a KISZ Városi Bizottságának titkára — a színvonalas mezőnyben csak több versenyző újra- szaváltatása után tudott végső sorrendet megállapítani, E szerint a városi döntő első három helyezettje: Magvassy Ágnes (MÉV), Goóg 1 Mária (Kesztyűgyár I. üzem), Kutas Péter (XIV. Autójavító). Ök oklevelet és pénzjutalmat riyerték. Az első három helyezett mellett a március 31-én megrendezendő döntőn, a zsűri javaslata alapján még részt vesz Hosszú László- né, a Kisegítő Iskola, valamint Dugó Ilona, a Beruházási Vállalat dolgozója. Hétfő esti párbeszéd A pécsváradi Művelődési Otthonban március 25-én este hét órakor „Az állampolgári jogok érvényesülése a szocialista demokrácia tükrében" címmel rendezik meg a Hazafias Népfront hétfő esti beszélgetését. Előadó dr. Adóm Antal, a HNF Baranya megyei Bizottságának elnöke és Keresztes János megyei elnökségi tag. Sásdon, a Művelődési Ház ifjúsági klubjában este hat órakor a népesedéspolitikai kérdésekről folyik beszélgetés. Vitavezető Sztergár János, a HNF megyei titkára lesz. Tehát a foglalkoztatottak között a legkevesebb a szakmunkás, pontosabban 303 a megyében, Komlón például mindé*» Ggánvházak Pécsett, a Pipacs utcában. Szépítés Mikii! a kuruc korról Nem gyermekmegőrzés — nevelés
