Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-24 / 82. szám
1974. március 24. DUNANTOll NAPLÓ Munkaid Tíz vagon csökkentés a Postán sonka Új lejezet az állattenyészlésiien Mit tudnak a szakosított telepek? 50 százalékos árukibocsátás 25 telepről 200 000 sertés Joggal remélhetjük, hogy a szakosított állattenyésztő telepek felépítése új fejezetet nyit Baranya megye állattenyésztésének történetében. Kérdés, mikor nyílik meg ez a fejezet? Az 1968-at követő időszakban, öt év leforgása alatt 70 szakosított telepet építettek fel a megye nagyüzemei, nyolcat az állami gazdaságok, ötvenkettőt a termelőszövetkezetek. A hetven telepből 35 szarvasmarha-telep és 25 a sertéstelep A telepek felépültek, állnak, feltöltésük megtörtént — illetve a tehenészeti telepek benépesítése folyamatban van. A sertéstelepeknek viszont elvileg ma mór teljes kapacitással kellene üzemelniük, ezért az órukibocsájtást, a termelésük alakulását számonkér- ni elsősorban ezeknél jogos. Először is nézzük, mit varrótűnk ezektől a telepektől? A húsz termelőszövetkezeti és öt állami gazdasági — a hatodikat, a bükkösdit, mivel nem felelt meg a követelményeknek, időközben kizárták o szakosított telepek sorából — telepen ösz- szesen 10 711 koca férőhelyet és mintegy 100 ezer hízóférőhelyet alakítottak ki. Mivel a tervekben évi kétszeri rotációval számoltak, egy hízóférőhelyen évente két darab sertést hizlalnak meg. így a 100 ezer férőhelyről évente 200 ezer hízott sertésnek kellene kikerülni, durván ennyi a 25 szakosított telep hízókibocsájtása. A telepek 65 —70 százaléko már 1972-ben üzemelt, 1973-ban pedig valamennyit üzembe helyezték. Ha azonban megnézzük a múlt évi órukibocsájtásukat, kiderül, hogy csak közel 100 ezer hízott sertést állítottak elő. vagyis kapacitásuknak még az 50 százalékát sem használták ki. A megyei Állattenyésztési Felügyelőség mérte fel a közelmúltban a telepek árutermelését A felmérésből az is kitűnik, hogy a telepek egy részénél még o kocákat sem vásárolták meg, 1973. december 31-vel a 10 711 kocaférőhelyen csak 10 410 koca volt elhelyezve, a koca feltöltőttség tehát a 25 telep átlagában 97 százalékos volt. A szóródás azonban eléggé nagy. Kiderült hogy a kocaférőhelyeket a tervekben túl tágasra méretezték, a koca-szállásokban a tervezettnél jóval nagyobb létszámot lehet elhelyezni. így van olyan telep, ahol a koca feltöltőttség 140—160 százalékos, másutt még az 50 százalékot sem éri el. A legnagyobb lemaradás e téren a dunaszekcsői és az egyházasharaszti tsz-ek szakosított telepén tapasztalható. Nagyon rontja az összképet ilyen szempontból a szabadszentkirályi tsz egyszer már feltöltött szakosított telepe, ahol tavaly állategészségügyi okokból az egész állományt fel kellett számolni, és ismét be kell népesíteni. A hízóférőhelyeket a kocával ellenkezőleg, túl szűkre tervezték. üzemelés közben derült csak ki, hogy 0,8 négyzetméter helyett legalább 1 négyzetméter területre van egy hízónak szüksége. Emiatt a feltöltest eleve csak 85—90 százalékban lehet elvégezni. Kiderült, hogy a telepek tervezésekor egy sor más körülménnyel sem számoltak, például azzal, hogy a rotációt objektív okokból képtelenség egv év alatt beállítani. A pécsi Bevételi Igazgatóság munkatársai néhány már régebben üzemelő szakosított telepen megvizsgálták az adott állami támogatások hatékonyságát, a négy megyében. Baranyában a Zengőaljai és a Bükkösdi Állami Gazdaság, a sombereki, a mohácsi Új Barázda és a bere- mendi tsz-ek telepeinek működését vizsgálták meg. E felmérések során kiderült, hogy a telep beruházások előkészítését szolgáló gazdaságossági számítások csaknem mindenütt maximális termelési paramétereket és jövedelmezőséget mutatnak ki, a beruházott telepek megtérülési idejét pedig átlag 5—8 évben jelölték meg. Ezeket a magas műszaki és gazdasági mutatókat az üzemelő telepek nem tudják teljesíteni. A nagy telepek veszteségei egyes esetekben az egész gazdaságot veszteségbe sodorták. Ilyen okok miatt kell szanálni az egyházasharaszti Jóbarát Tsz-t, a vajszlói termelőszövetkezetet a ráfizetéssel üzemelő sertéstelep tette jórészt veszteségessé a Zengöaljai Állami Gazdaságot is. Azonban a nyereséggel működő sertéstelepek jövedelmezősége is romlott az előző évhez képest. Ha a nyereséget és veszteséget összevetjük, akkor kiderül, hogy a 25 telep átlagában a telepek veszteségesek voltak. Számos mór említett és a beindulással kapcsolatos probléma játszik ebben közre, a termelőkapacitás rossz kihasználási foka, a rosszul megválasztott technológia, a telepeken például különféle műanyag padlókat raktak le, ezeket a sertések megeszik, ami tömeges bélbántalmakat, megbetegedést, elhullást idéz elő. Ezeket a padozatokat most ki akarják cserélni s helyettük az ISV bak- tériákot beépíteni, egy- és kétszintes kivitelben, ami — 50 százalékkal — megnövelné a férőhelyszámot Az alacsony Jövedelmezőség az időközben — mintegv 30— 40 százalékkal — megdrágult tápárakkal is összefügg. Szakosított telepen már csak tápot etetnek. Az emelkedő tápárak és a drága műszaki berendezések magas amortizációja mind az egy kiló hús önköltségét növelik. Ilyen körülmények között nem lehet meglepődni azon, hogy modem telepeken drágábban állítják elő a sertéshúst mint hagyományosan. Mégsem jelenthetjük ki, hogy hiba volt ezeket a szakosított telepeket megépíteni. A döntések megalapozottságát helyenként ugyan érheti vád, ám a tervezés időszakában, 1968- ban még a tsz-ek nem számolhattak az időközben megemelt építőipari árakkal, a takarmányozási költségek emelkedésével, a hibás műszaki megoldásokkal. Ezeket a költségeket a jelenlegi átvételi árak nehezen bírják el. A legmagasabb termelői árat 1973-ban a sombereki tsz érte el, kilónként 26 forintért tudta értékesíteni Pópán a kiváló minőségű vágósertéseit. Ez volt a plafon, ennél minden telepen csak alacsonyabb az elért ár. Ugyanakkor van olyan telep, ahol 28 forint volt az egy kiló hús előállítási költsége. Ez azonban egy pillanatnyi helyzet s ebből kiindulva nem lehet megkérdőjelezni a telepek lét- jogosultságát. Hagyományos körülmények között legfeljebb párszáz állatot tudtak összevonni egy helyen, ma egy-egy ilyen telep egy egész húsgyár, amely évente 5—10—20 ezer sertést bocsát ki, egyöntetű jó minőségben. A 25 telep évi 200 ezer sertést tud 1974-től kibocsátani Baranyában s ez több mint amit a megye termelőszövetkezetei összesen adtak az 1968 előtti időkben. Beindulásukkal — ami nem mentes a problémáktól, de hisz egy új ipari üzemtől, gyártól sem lehet azonnal maximális eredményt várni — valóban új fejezet kezdődött el Baranya megye állattenyésztésének történetében. — Rné — Tavaly — a húsvét előtti napokban — már erősen fogytán volt a füstöltáru, s bizony sok helyütt sort álltak a vásárlók. A Megyei Tanács kereskedelmi osztályától kapott értesülésünk szerint az idén már a központi ke et is több lett 130 mázsával, így mintegy 760 mázsa füstölt sonka, kötözött sonka, torja, combhús kiszállítását kezdik meg már ezen a héten a hús- és élelmiszerüzletekbe. A központi kereten kívül a megye még kap árut állami gazdaságoktól, termelőszövetkezetektől, és ÁFÉSZ- j éktől. így az összmennyiség i bőven eléri az ezer mázsát. I azaz 10 vagont. Hogy eleg lesz-e, ahhoz csak annyit: az utóbbi évtized egyetlen esztendejében sem volt eny- nyi húsvéti füstöltáru, mint most. Igaz persze, hogy a vásárlók igénye is növekszik évről évre, de reméljük, ezúttal a keresletet fedezi majd a kínálat... A Minisztertanács határozata értelmében a Magyar Posta április 1-től áttér a negyvennégy órás munkahétre. Ez a munkaidő csökkentés a Pécsi Posta- igazgatóság területén 3476 dolgozót érint. A dél-dunántúli hivatalokban évenként 92 millió küldemény érkezik. Ezek rendszerezéséhez, továbbításához 1,5 millió munkaórára volt szükség az irányító számrendszer bevezetéséig. Azóta 10 százalékkal kevesebb idő elegendő az osztályozáshoz. Ez tehát az egyik olyan jelentős — országos intézkedés, amely előkészítette a postások csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatottságát. További munkaidő-megtakarítást jelent — Dél-Dunántúl területén is - a kapualjakban elhelyezett csoportos levélszekrényes, a külterületi blokkszekrények, illetve a járás-összevonásokkal és gépkocsival történő kihordás, kézbesítés. Emellett gépesítették a posta- forgalmi szolgálat több területét. Példaként említhetjük, az utalvány bélyegző, bankjegy számlálók, levélkötegelők, bélyegző gépek alkalmazását. A pécsi igazgatóság ez évben és jövőre hatmillió forintot költ műszaki fejlesztésre, 1975-ben további ötmillió forintért vásárol berendezéseket. A munkaidő-megtakarítás és a műszaki fejlesztés mellett elsősorban szervezéssel kíván iáit megoldani a csökkentett munkaidő bevezetését. A távbeszélő központok automatizálásával munkaerő átcsooortosításokat old meg. Ez évi létszámemelésük megfelel a tavalyi mutatóknak: 2 százalékos. A munkaerő felvételt az új lakótelepeken élők postai ellátása indokolja. A posta - speciális feladatai miatt - nem képes mindenütt szabad szombatokkal csökkenteni a munkaidőt. Ahol erre lehetőség lesz, azt természetesen elsősorban Így vezetik be a negyvennégy órás munkahetet. Akadnak azonban olyan hivatalok is, ahol csökkentett munkaidőben dolgoznak majd a postások. Tervezik azt is, hogy a szabadnapok kiadásával alkalmazzák az intézkedést. A szabadnapokat a dolgozók a szabadságukkal együtt kapják meg. Azt viszont már eldöntötték, hogy a hivatalok nyitvatartási idejében április 1-től nem lesz változás! Vasas-bánya Százhetvenöt millió esztendős a szén. Azt mondják, sehol a világon nincs ilyen: a gömbszenek úgy ágyazódtak a telepbe, mint mazsolák a kalácsba. Az ökömnyi, dinnyényi gömbök a széntelep csemegéi: a kutatók egy csoportja szerint a viz hordta össze a szenet, attól formálódott; mint folyamban a kavics. Mások, alaposabban megfontolva, úgy magyarázzák, hogy a mikrovetődések formálták ilyenre. Az ember szinte valamennyit szeretné kihozni, megfogja ezt is, azt is, de mindig szebbet talál, s eldobja a régit Vasas-bánya egész sorsa most átalakulóban van. Közel 200 millióért (a bánya mostani egész értéke kevesebb ennél) átalakítják a több mint 100 esztendős bányát, Á fiatalodás jelei Üj szállítógépek közlekednek majd az átépített aknákban, új szinteket tárnak fel ... A bánya fiatalodásával egyidőben — talán hazánkban egyedül Vasasbányán — fiatalodnak a munkásak is, vezetők is .., Alig több, mint két esztendő alatt nyugdíjba ment a régi vezetők közül az üzemvezető, a párttitkár, a munkaügyi osztály vezetője, a főművezető, a bér- és normavezető, két körletvezető, négy aknász... A főmérnök-helyettest a vállalat központjába helyezték, aztán a múlt évben új vezetőkönyvelő is jött. Az aknászok közül még hárman megkapták az obsitot, két művezető már hosszabb ideje betegeskedik, az egyik bányamérnök elment... Talán csak a főmérnök és a főbányamester maradt a régiek közül. Több mint két tucat vezető cserélődött ki, az újak persze fiatalabbak, mint a régiek, de nem újoncok a szakmában. Többségük éppen olyan előiskolát járt, amelyre most nagy szükséq van Vasason. Az üzemvezető — Gerber György — a vállalat központjában műszaki fejlesztéssel foglalkozott, rövid idő alatt az üzemben is tanújelét adta, hogy nem vált hűtlenné korábbi önmagához. Az irodájában találkozunk. Megdöbbent. Pécsett aligha találni jobban berendezett főnöki szobát. Igaz, az üzemvezetőség valamennyi munkatársának hasonlóan kényelmes, de talán egy kissé kevésbé „fényűző helyiséget" rendeztetett be az új irodaházban. — Kellett — mondja Gerber György. — A bányászokban az üzem korszerűsítése, ezek a szobák. a fiatal vezetők, mind azt az érzést keltik, hogy itt jövőjük lesz. A régi házban talán évtizedek óta nem változott semmi, minden a pusztulásra, az elmúlásra emlékeztet. Valóban. Nem öncélú itt az álmennyezet, az egész falat elfedő szekrénysor, a süppedő szőnyegek, kényelmes fotelok, hófehér függönyök. Vasas a legrendezetlenebb, a legesé te minden, mint ahogy félszáz esztendeje felépítették. A termelés azóta megsokszorozódott, újabb és újabb létesítményeket kellett eszkábálni. Az akna környékét elöntötte a sár, nyáron a por. — Még az idén elültetünk nyolcvan fenyőfát, parkot, gyepet csinálunk, ahol csak tehet — mondja az üzemvezető. Gergő György, az üzem főmérnöke, szinte valamennyi munkást keresztnevéről ismeri, az idősebbik Sauermann István vájárt is csak Pistának szólítja. Új emberek Az utolsó esztendőben több mint százan jöttek Vasasra új munkások, az átlagos életkor 41 esztendőről 39-re csökkent Már arra is volt mód az elmúlt időben, hogy eltanácsolják azt, aki nem erre a kemény, fegyelmezett munkára való. A többieket is többször megkérdik: mit keltene másként csinálni, mi az ami tetszik az üzemben, mi az, ami elkeseríti új helyén. Beszéltem a bányában jónéhány régi pécsbányaival, több brigádot öt-hat esztendeje helyeztek át. Vasason új otthonra találtak. Kevesen számoltak le közülük... Hirtelen elnémul a bánya. Az automatikus érzékelő berendezések kikapcsolták az áramot, megálltak a kapa rák, a szállítószalagok, a szellőztetók. A bánya vágataiban metánmérő műszereket szereltek tel. amelyek veszélyes mennyiségű sújtólég esetén riasztó hangot adnak, s automatikusan kikapcsolják a villamos »berendezéseket. A bánya diszpécser-központjában más technikai ..csodát” is lát az ember, amelyek méq néhány év© is csak álomnak tűntek a mecseki bányákban. Akkoriban a diszpécser csak néhány telefonvonallal volt összekötve a bá. nyával. Csak nagyon korlátozott mértékben volt képes bármibe is közbeavatkozni. Most ötletes hírközlő berendezés segítségével szinte bárkihez szólhat, A bányából történt reagálásokat magnetofon szalagra rögzítheti, a műszereken bármelyik bányatérség levegőjét ellenőrizheti, s veszély esetén azonnal kikapcsolhat minden elektromos berendezést. A bánya térképén apró, számozott mágnesek jelzik ho| tartózkodnak a csapatok, az aknászok, a lakatosok. Két apró nyább környezetű bányaüzem ! szám, talán a 6-os és a 12-es, volt, amely persze nem a régi | végigvándorol a hatodik szinten. ! vezetők bűne. Úgy maradt szín- | A fejtésén „lekúsznak" hetedik- | be, majd egy meredek gurítón ismét vissza a felső szintre. A diszpécser minden pillanatban tudja, hogy veszély esetén hol kell keresni a főmérnököt és az újságírót. Persze az új nemezedékről kell inkább beszélni, de ismét elragadnak az új nemzedék tettei. Az új főkönyvelő két évtizede dolgozik ebben a beosztásban (korábban Pécsbányán, majd István-aknán). pedig alig múlt negyven esztendős. A főmérnök-helyettes Kossuth-bá- nyáról került Vasasra, ott szintén műszaki fejlesztéssel foglalkozott. Két új fiatal gépészmérnök, húsz-valahány esztendősök, aztán Csete András, a ..nagyágyú", mint ahogy Gergő György nyilatkozik róla. Har- minc-egynéhány esztendős, a műszaki fejlesztési és szervezési feladatokkal látták el. Az új aknászok valamennyien fiatal emberek, de már sokéves gyakorlati munka áll mögöttük. Vájárként, frontmesterként dolgoztak. Persze, a technikumot mind elvégezték. Hetedik szinten, a fejtés osztóvágatóban megpihenünk. A délutános felelős műszaki, Kotter Márton bánya mester már elmaradt tőlünk. Másfele vitte az útja. Adott egy igazán szép, szabályos gömbszenet. Ki tudja, hány embert ajándékozott már meg? Sok évtizede dolgozik Vasason, mint ahogy mondja: csak 1200 nap van vissza a nyugdíjáig. A fejtés lóg, így nagyobb az omlás veszélye, a felső részével gyorsan előre kell haladni. Poros deszkára rajzolják, hogyan keltene. Szirtes Árpád, a körlet- vezető, s a fejtési aknász nem egészen ugyanúgy akarják. A körletvezető az üzem első bányamérnöke (mindössze 27 esztendős), akj közvetlen termelés- irányítási feladatot lát el. Korábban a sűrítettlevegős robbantási eljárás kidolgozásában segített.., Új gépek kellenek! Oj és régi. Fiatalok s idősek. Az elmúlt esztendőben közel 50 ezer tonnával több szenet termeltek, mint a feladatuk volt Pediq hát: Zentai József párttitkár — második esztendje — még jól emlékszik, hogy azokkal a gépekkel dogozott, amivel a mostani vágathajtók kínlódnak. Tíz esztendeje alig kaptak kisgépeket, a régi fúró- és fejtőkalapácsaikat javítgatják. A főmérnök a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál látott olyan eszközöket, amelyeket az emberek Vasason is szívesen vennének, s amelyek beszerzése a vállalat legfontosabb kötelessége. Műszaki fejlesztési tervei évek óta a kisgépesítési programot határozzák meg elsőrendű feladatként Kora délután szálltunk le a bányába, éjszaka jövünk ki, A diszpécser katonásan jelent — a főmérnök elégedett a délutános termeléssel. Aztán végigmegyünk az új épületek között. Az ideiglenes aknamélyítő torony előtt beszélgetünk Vasasbánya jövőjéről. Megtartanak minden jót a régiből, újat építenek, újat csinálnak minden helyett, ami rossz, ami elavult... Lombosi Jenő SIKLÓS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ pályázatot hirdet az 5/1972. Bk. M. rendelet alapján: közgazdasági végzettséggel, kereskedelmi vagy vendéglátóipari szakmai gyakorlattal és közlekedési lehetőséggel rendelkező dolgozó részére, gazdasági alapegységvezetői munkakör betöltésére, valamint: a máriagyűdi kétszemélyes vegyesboltjába boltvezetői munkakör betöltésére. A boltvezetői munkakör betöltéséhez üzletvezetői képesítés szükséges. A bolt havi átlagforgalma: 190 M/Ft A pályázatokat írásban kérjük megküldeni, vagy személyesen leadni az ÁFÉSZ kereskedelmi osztályvezetőjének Cím: Siklós és Vidéke ÁFÉSZ 7801 Siklós, Széchenyi u. 10.
