Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-19 / 77. szám

1974. mArefo* 19, DUN ANTOLI NAPLÓ 5 Kétnapos tanácskozás és környezetvédelmi kiállítás Sajtótájékoztató a POTE tanácstermében — Pécs és Baranya a környezetvédelmi ku­tató- és gyakorlati munkában élen jár. Igaz, a megyeszékhely környezetének megóvására hat­hatós intézkedésre van szükség. Felismerve ennek fontosságát, a város mozgósította erőit, s ma már számos nagyjelentőségű eredmény­nyel büszkélkedhetünk — mondta egyebek kö­zött dr. Tigyi József, a Magyar Tudományos Akadémia pécsi Bizottságának alelnöke hétfőn délelőtt azon a sajtótájékoztatón, amelyet a ma megnyíló Viz-levegő-élet című környezetvédelmi vándorkiállítás és ankét alkalmából rendezett a MTESZ Baranya megyei Szervezete és az MTA pécsi Bizottsága. A kedden megnyíló kétnapos tanácskozás so­rán, — melyet a POTE aulájában, valamint a Technika Házában rendeznek meg, — a környe­zetvédelem országos és helyi reprezentánsai négy szekcióban vitatják meg Pécs-Baranya környezetvédelmi helyzetét és meghatározzák a Por és pernye Pécs város felett legégetőbb feladatokat. A szakemberek össze­sen 34 előadást tartanak, — egyebek között beszámolnak a baranyai erdők közjóléti és ide­genforgalmi jelentőségéről, a levegő tisztasá­gának védelmében tett intézkedésekről, az ez­zel kapcsolatos legújabb kutatásokról, a kör­nyék vízvédelmi gondjairól, valamint a városi hulladékkezelés problémáiról. A környezetvédelemmel foglalkozók e nagy- jelentőségű helyi megmozdulását kiegészíti a ma délelőtt a POTE aulájában megnyíló kör­nyezetvédelmi vándorkiállítás. A kiállítást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, továbbá az Országos Vízügyi Hivatal közösen rendezi. A szocialista országok között egyedülálló kör­nyezetvédelmi kiállítás Pécsett egy hétig lát­ható. A kiállítást Pécsen kivül az idén még hat vidéki nagyvárosban bemutatják. Közgazdaságtudományi Egyetem: Tudományos diákköri konferencia A tudományos kutatással a hallgatóknak már akkor el kell jegyezniük magukat, amikor az iskolapadban magukba szívják a tudományokat, s ennek min­den egyetem nagy jelentőséget tulajdonít, márcsak azért is, mert a falai közül kiröppent, a tudományos és gyakorlati élet­ben nagy eredményeket felmu­tató volt hallgatók az egyetem hírnevét is öregbítik. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pécsi kihelyezett nap­pali tagozatán tegnap tudo­mányos diákköri konferencia kezdődött, amelyen a tagozat harmad- és negyedéves hallga­tói által benyújtott dolgozato­kat ismertették és bírálták el. A konferencián dr. Hoóz István tagozatvezető megnyitója után A közgazdász hallgatók tudo­mányos tevékenységének jelen- i tősége címmel dr. Komjáti Zol­tán tanszékvezető tartott elő­adást, majd megkezdődött a dolgozatok ismertetése. A kétnapos konferencián öt szekcióban — politikai gazda­ságtan, a vállalati tervezés­szervezés. a vállalati gazdálko­dás, a piacszervezés és piac­kutatás és a filozófiai szekciók­ban — összesen 27 dolgozatot vitatnak meg. A témakör, ame­lyet a hallgatók választottak, változatos: a vágómarha ter­melői és fogyasztói árának alakulásától a Pécsi Ipari Vá­sár előkészítésének és lebonyo­lításának hálós tervéig, az üdí­tőitalok magyarországi verseny- helyzetétől Marcuse filozófiai nézeteiig. A bíráló bizottságok elnökei az egyetem tanárai, a szekcióelnökök a hallgatók so­raiból kerültek ki. Pécs városában a felmérések ezt bizonyítják, hogy a megye- székhely légszennyezését alap­vetően az erőmű határozza meg. A Hőerőmű utón az egye­di lakásfűtés szennyezi legin­kább a levegőt, majd rangsor­ban az ipari üzemek következ­nek és a sort a kazántelepek zárják. A közlekedés okozta légszennyezésre pontos adatok még nincsenek, mert a vizsgá­latokat csak a közelmúltban in­dította meg o Baranya megyei KÖJÁL. Az ötven négyzetkilométer te­rületű város összes légszennye­ző forrósa évente — az uralko­dó szélirányok miatt az erőmű kibocsátásának egynegyed ré­szével számolva — 2800 tonna port, pernyét, és kormot, vala­mint 24 ezer tonna kéndioxidot bocsát ki. Végül Is • nagymennyiségű szennyezőanyag hogyan befo­lyásolja a város levegőjét? Er­ről a Baranya megyei KÖJÁL vizsgálatai adnak képet A városban a levegószenrrye- ződési mérések 1957-ben kez­dődtek meg. A pormérőhálózo- tok kiépítése 1958-ban Indult Először 16 mérőállomást létesí­tettek, majd a számukat 25-re növelték. A mérések szerint 1958-tól 1961-lg a porszennye­ződés átlagértéke éves viszony­latban 800 tonna körül mozgott négyzetkilométerenként 1961-től rohamosan romlott a pécsi levegő. A szennyezettség átlagértéke 1963-ban volt a legmagasabb — négyzetkilo­méterenként elérte az 1317 ton­nát Ezután a „kiserőmű", a Hő­erőmű kéményeire pedig felke­rültek az elektronfilterek. A táv­fűtés megindulásával egy sor kazántelep szűnt meg. A leve­gőszennyezettség különböző in­tézkedések hatására 190 tonna négyzetkilométerre csökkent de ez még mindig meghaladja a lakott területre megengedett 150 to/négyzetkilométer/év ér­téket A szennyezettség nem is emelkedett A szennyezőforrá­sok által kibocsátott szennyező anyagoknak csaknem teljes mennyisége a város sűrűn lö­kött mintegy 15 négyzetkilomé­ter területére jut A pécsi rossz levegő okainak mélyreható és alapos elemzése megtörtént. Az adatok bizonyí­tó erejűek. Az már korábban is világos volt, hogy e helyzeten sürgősen változtatni szükséges. A Pécsi Akadémiai Bizottság levegótisztaságvédelmi munka- bizottsága tanulmánya a terv­szerű intézkedések alapjául szolgálhat A város tisztább levegőjének megteremtéséért a küzdelem a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat pécsi tele­pének teljes rekonstrukciójával indult meg. Az ÉVM kezdemé­nyezésére a területi és az orszá­gos levegőtisztaságvédelmi ala­pok segítségével remélhetőleg hasonló gyorsasággal és ered­ménnyel valósul meg a porce­lángyárban is a gáztüzelésre történő áttérés. Ez még csak a kezdet... Az említett tanulmány készí­tői — városrendezők, orvosok, mérnökök — újabb javaslato­kat dolgoztak Id a város lég- szennyezésének csökkentésére. A Javaslatok közül ezúttal csak a fontosabbakat emelnénk iá. A Hőerőmű óránként 210 ton­nás teljesítményű kazánjainak elektrofiltere meglehetősen rossz hatásfokkal működik, ezért cél­szerűnek mutatkozik korszerűsí­tése. Az erőmű kéndioxid kibo­csátását is tanácsos lenne csök­kenteni, Újmecsekalján a lakások ne­gyedrésze egyedi kályhafűtésű és ezek a környék levegőjét nagymértékben szennyezik. A megoldás: rá kéne a lakásokat kapcsolni a Kovácstelepen meg­építendő központi kazánra. * A város levegőjének megóvá­sa nem kis pénzbe kerül, de környezetünk, egészségünk meg­védéséről van szó, s a javasolt intézkedések megtörténtével Pécs ismét a tiszta levegőjű vá­rosok sorába léphet Mécs László Az útépítők jelenleg a Doktor Sándor utca déli oldalán aszfaltoznak. Szokolai felvétele Aki teheti, Útfelújítások más útvonalat városunkban válasszon A Doktor Sándor utca akna- fedlapjainak megemelésével nagyszabású útfelújítási munka kezdődött az elmúlt héten Pé­csett, Az előkészítés után teg­nap munkába állt a gépsor, s a KPM Pécsi Közúti Igazgató­ságának megbízásából az Asz­faltútépítő Vállalat megkezdte a 6-os út városi átkelő szakaszá­nak burkolatfelújítását. A Ma­dách Imre utcától a 48-as térig új aszfaltszőnyeget kap a Dok­tor Sándor utca és a Rákóczi j út. A felújítási munka sajnos ei- , húzódik, mivel különböző okok ; miatt csak szakaszosan dolgoz­hatnak az útépítők. A Kórház tér például egyelőre kimarad a felújításból: a benzinkút el­költözése után a csomópontot átépítik, s ezzel együtt újítják majd fel a burkolatot. Hason­ló okok miatt később kerül sor a Rózsa Ferenc utca és a Rá­kóczi út kereszteződésére is — Ki a legfontosabb... Amíg a termékek újjászületnek Ki a legfontosabb a válla­latnál? A dolgozók? A vezetők? Nem és nem. A legfontosabb a vevő. Ha nincs vevő, akkor nincs, aki igényt tartson a vál­lalat termékeire, nincs szükség tehát a vállalatra. Ennél a szemléletnél kezdődik minden. Olyan termékeket kell gyártani, amelyek a vevők szempontjá­ból érdekesek, amelyek el is fogynak a piacon, miközben biztosítják a vállalat aazdasá- gos és eredményes működését. Mindez átvezet bennünket a gyártmányszerkezet korszerűsíté­sének témájába. A módszerek­ről tartott szakmai előadást Móga Győző üzemszervező teg­nap a pécsi Technika Házá­ban a műszaki és közgazdasági propaganda hónap keretében. Anélkül, hogy részletekbe mennénk, mi mindent kell is­merni és mérlegelni a gyárt­mányszerkezet korszerűsítésénél, csupán egy gondolatot ragad­nánk ki az előadásból. Amikor a vállalat meglévő termékstruk­túráját minősíti és bírálja, majd dönt a gyártmányok korszerűsí­téséről és új gyártmányok beve­zetéséről, akkor ezt a munkát komplexen kell végeznie. Több tevékenység — a piackutatás, a finanszírozás, az eredmény- és költségelemzés, a gyártmányfej­lesztés — kapcsolódik össze, s mégis, ezek a tevékenységek állanak a leginkább egymással szemben. A műszaki úgy tartja, akkor jó a kereskedelmi osztály. ha el tudja adni, amit ő kifej­lesztett, a kereskedő viszont azt mondja, csak azt tudja el­adni, ami; a piac akar. Á köz­gazdász egyikük pártján sincs, csak azt hajtogatja, gazdasá­gos legyen a termék, a pénz­ügyesek viszont kikötik: csinál­jatok bármit, csak ne kerüljön pénzbe. Láthatjuk, nehéz az együttműködés o gyártmány­szerkezet korszerűsítésében, s mégis, csak az együttes munka hozhat eredményt, ennek a szemléletnek kell tért hódítania. S ezen belül is igen lényeges: a műszakiaknak forintban kell gondolkodniuk, csak közgazda- sági szemlélettel lehet nekiáll- ni a gyártmányfejlesztésnek. {— mz—) itt Is új csomópont épül — s végül a 48-as téren is tervez­nek változásokat, pontosabban: szeretnék kiszélesíteni az «tat. Az útfelújítók tehát több íz­ben is dolgoznak majd a Rá­kóczi úton, s a munkákat most is, később is a forgalom fenn­tartása mellett, félpálya széles­ségben végzik. Ezért a burko­latfelújítás ideje alatt aki te­heti, válasszon más útvonalat, hisz várhatóan gyakori dugók keletkeznek, lelassul a forga­lom, Annál is inkább, mert ez­zel egyidőben megkezdték az útburkolati jelek felfestését is. A burkolati jeleket egyébként ott is felfestik, ahová később új aszfaltszőnyeget húrnak. Addig is gondoskodni kell a forgalom biztonságáról. BARANYAI SIKER Az átai együttes az első helyen Március 16-17-én Zalaeger­szegen rendezték meg az Or­szágos Szövetkezeti Néptánc Fesztivál területi döntőjét. Ba­ranya, Cyör-Sopron, Zala és Vas megyéből 23 együttes lé­pett színpadra a zalaegerszegi Művelődési Központban. A Baranya megyét képviselő négy táncegyüttes kirobbanó si­kert aratott. A mecseknádasdi német nemzetiségű néptánc együttes a minősítő versenyen ezüst lll-as fokozatot, a KISZÖV néptánc együttese ezüst l-es fokozatot ért el. A szebényi né­pi együttest a népi hagyomány­őrző játékok kategóriájában bemutatott műsorukért arany fokozattál jutalmazta a zsűri. Az átai délszláv együttes le­nyűgöző műsorával a 23 együt­tes közül megosztva az első helyre került, 1944. március 19. H arminc évvel ezelőtt né­met páncélkocsik zúgá­sára ébredt Budapest, 1944. március 18-áról 19-re virradó éjjel a náci Németország had­ereje megszállta Magyarorszá­got. Történelmi tény, hogy KóBay Miklós miniszterelnök, amikor környezetében javasolták, vala­miképpen az országhoz kellene fordulni, valahogy legalábbis tájékoztatni kellene a nemzetet a keserű valóságról, így uta­sította el a gondolatot: „Nem lehet az embereket éjszakai ál­mukból felverni.” Szinte jelképesnek lehet te­kinteni a Horthy-rendszer e jellegzetes vezetőjének állás- foglalását és egyben búcsúsza­vát a magyar történelem e gyá- yzos napján. Amint a hatalmon levőknek ez a magatartása ma. gyarázattal szolgál arra is, miért tudták Hitlerék könnyen meg­szállni az országot, miért nem bontakozott ki erős, széles, ha­tékony ellenállás hazánkban. Horthy és ügyvivői ekkor már tisztában voltak azzal, hogy Hit­ler háborúja elveszett. Meg is próbálták titokban, a népi be­avatkozást kikerülve, előkészíte­ni a kiugrást, — ahogy akkori­ban, a miniszterelnökre céloz­va emlegették — járni kezdték a „Kállay-kettöst”. Csakhogy politikájuknak az a rögeszmés elképzelés volt az alapja, hogy megállapodhatnak a kiugrásról a nyugati hatalmakkal, miköz­ben a Szovjetunió elleni háború frontjain a németek oldalán változatlanul jelen lesznek. A legfontosabb számukra az volt, hogy a nép rá ne ébredjen a tényleges helyzetre: a háború­ból, az ország hadszíntérré vál­toztatásából a kiút csak az le­het, ha a németek ellen fordul­nak és szövetségre lépnek a Szovjetunióval és az antifasisz­ta koalíció többi tagjával. Horthyék néptől való félel­mét, a haladástól és a közvé­lemény elaltatásának, illúziók­ban ringatásának taktikáját használták ki Hitlerék. 1944. március 19-ével megszűnt ugyan az ország addigi látszatfügget­lensége is, de kedvező volt számukra, hogy ezt a folyama­tot, beleértve a megszállást is, Horthy személyével „védjegyez- te” és lényegében változatlan állami, gazdasági, katonai ap­parátusával hajtotta végre. Ilyen módon, viszonylag jelen­téktelen személycserék után, a német megszállók minden ter­rorintézkedésükben számíthat­tak a magyar közigazgatásra és hatóságokra, nem is beszél­ve a hadseregről, amely tovább harcolt a németek óldalán. Hogy mit jelentett a dolgozó nép sorsa és az ország jövője szempontjából a náci megszál­lás, az közismert. Kész listákkal érkeztek a pribékek, megkezd­hették minden haladó, vagy egyszerűen németellenes ember letartóztatását, megMnzását, koncentrációs táborba hurcolá- sát, megsemmisítését. S ekkor kezdődött az orszáa teljes ki­rablásának, hadszíntérré változ­tatásának folvamata is. Hor­thyék mindehhez ass-i-rtéHak, hiszen csak folytatása volt — némileg brutálisabb eszkö-ök- kel — annak, amit 1919-től ők maauk, minden külső kényszer nélkül tettek. Mégis, 1944. márciú' 19.e nemcsak a szényen, a ve-eség napia. Horthyék gyávasága és nemzetárulása, a német fasisz­ták gátlástalansága és erősza­kossága egyre szélesedő népi erőket és kö-'énré‘eg“k'>! is ki­józanított, ráébresztett Helyze­tükre és cselekvésre ösztönzött. A német megszállás idején kezdtek közeledni növekvő számban a kommunisták vezette Magvar Fror-vHor a legkü'önbö- zőbb polgári kato-ai cso­portosulások, beleértve ’-•orthy egykori híveit, követőit is. Eb­ben az időszakban formálódott ki, a legsúlyosabb üldöztetés körülményei körött, az -7 osz­tály- és eárt-s-:-—éa‘ rend­szer, amely alapja volt az el­lenállási harcnak, s amelyre épülhetett aztán, amikor a szovjet hadsereg felszabadítot­ta az országot, a forradalmian áta!c?H!ó ~ ■ ’ “*rrs és az új népi kormányzási rend. (nj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents