Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-19 / 77. szám
6 DUNANTOlf NAPLÓ 1974. március 19. TUDNIVALÓK a nyugdíjak emeléséről, a Isz-tagok záradékáról, a korkedvezményről, a korlátozásokról A* elmúlt időszakban sok változtatás történt a nyugdíj rendeletekben. Az alábbiakban e változások közül néhány jelentősebbet összefoglalóan ismertetünk. I A NYUGELLÁTÁSOK RENDSZERES EMELÉSE Köztudott, hogy 1971 évtől kezdve a nyugellátásokat évenként rendszeresen emelik. Az elmúlt időszak tapasztalatai és az időközi változások szükségessé tették az emelések újbóli szabályozását. Ennek lényege, hogy 1974. január 1 napjától kezdve az ellátások összegét legalább havi 30,- forinttal kell emelni azokban az esetekben, amikor a 2 százalékos emelés összege a havi 30,- forintot nem éri el. Azokban az esetekben, amikor a 2 százalékos emelések összege a havi 30,— forintot meghaladja, továbbra is ezen összeggel emelik az ellátást. A könnyebb tájékozódás kedvéért — a teljesség igénye nélkül — néhány ellátás minimum összegét közöljük. A) Az Í958. évi 40. sz. tvr. alapién megállapított ellátásoknál: a) Havi 727,— Ft. összegű az öregségi és rokkantsági nyugdíjak minimum összege azokban az esetekben, amikor a nyugdíj alapját képező munkabérátlag havi összege az 500,- Ft-ot eléri. b) Abban az esetben, ha a nyuqdíj összegének alapját képező munkabérátlag a havi 500 forintot nem éri el, akkor az öregségi és a rokkantsági nyugdijat a munkabérátlag 196 forinttal növelt összegében kell menállapítani. Nézzünk egy példát: a nyugdíj alapjául szolgáló munkabérátlag havi 280,— forint, akkor a nyugdíj összege 1974. január 1 napját követően a következők szerint alakul: A figyelembe vehető havi munkabérátlag: 280, Ft Ehhez jön a fentebb említett havi emelés: 196,— Ft. A nyugdíj összege tehát 1974. január 1 naojától havi 476,— Ft Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 307,— Ft., abban az esetben, ha az alaoul vett mun- kabérátlag az 500,— forintot nem érte el. Abban az esetben, ha a munkabérátlag az 500,— forintot elérte, akkor a legkisebb összegű özvegyi nyugdíj 537 — forint Az árvaellátás összege is ho- son'óan alakul. Félárva esetén havi 328,— forint, szülődén árvánál havi 532,— forint. B) Az 1966. évi 30. sz. tvr. alaoián megállaoított termelőszövetkezeti ellátásoknál a minimum összegek a következők: a) Az öregségi nyuadí] legkisebb összege havi 568,— Ft. b) A rokkantsági nyugdíj III. csoportos rokkantság esetén havi 568,— Ft. Természetesen ettől eltér a más csoportú rokkantsági nyugdíjak legkisebb összege. Az özvegyi nyuadírak legkisebb összege havi 441.— Ft. Árvaellátás félárvánő! havi 282.— Ft., s»'"’lőtlen árva esetén havi 441Ft. Cl A termelőszövetkezeti jé- rtH~kok legkisebb összeae: öreaségi, munkakéofeienséai járadék esetén havi 498 - Ft. Félösszeaű öreas“gi, munkakép- te’enséai járadék esetén havi 280 - Ft. özvegyi Járadék összeae havi 395 — Ft. Haraaló mádon tör+“->t meg a többi ellátóm/- eme'ése Is, il'-We a legkisebb összegek megál'aoítása. |j_ Tr"MS' (’Scvntrtrr/ieZETI TAGOK JARADÉKA A hozzánk ford'.'’óktőt tudjuk, hoav méa mindig nem ismerik a termelőszövetkezeti tagok öreaségi, munkakéotelensé- gi járadékára vonatkozó módosított úi rendelkezéseket kellően. Sai-an nem tud'ák, hogy a járadékos (öregségi, munka- képte'enséai) há7astársa is jogosult Wlö-szeaű láradékra, ha az eav»b teltételek fennállnak. F-ó-t az H'-von-’t' a-n le-donto5v-' i*-.«-.-tisf az a' ” '--n r/■ s-sze. fi m'-'n-'*--' rend^’t'^z^sek *.sv,--, mag ignttór 1 parajától knrd’dően a termelőszövetkezeti taa akkor joaosult öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékra, ha aj belépésekor a jogszabályban előírt beviteli kötelezettségének eleget tett és b) az öregségi járadék összegét meghaladó keresete, jövedelme, illetve az öregségig nyugdíj legkisebb összegét elérő nyugellátása, vagy ehhez hasonló egyéb ellátása nincs, és c) házastársának a jövedelme nem haladja meg az alábbiakban meghatározott ösz- szeget. A házastórs jövedelme a járadékra jogosultságot akkor zárja ki, ha 1. munkaviszonyból, kisipari szövetkezeti tagságból, bedolgozói jogviszonyból, vagy megbízásból származó munkabére (munkadíja) a hovi 1200 forintot, 2. nyugellátásának (egyéb ellátásának) ! összege a saját jogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatárát, 3. mun- j kabére (munkadíja) és nyűgei- j látása (egyéb ellátása) az i illetőleg 2. pontban megjelölt j összeget külön-külön nem ha- j ladja meg, de ezek együttes j összege a havi 1700 forintot , meghaladja 'vagy 4. a házas- I társ keresd foglalkozást folytat Abban az esetben, ha a házastársak mindegyike jogosult az öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékra, akkor közülük az elsőnek igénylő részére a teljes összegű járadékot (1974 évben havi 498,- Ft-ot), míg a később - másodikként - igénylőnek félösszegű járadékot kell megállapítani, tehát az idei évben havi 289,— Ft-ot. A két ellátás együttes összege a most ismertetettek figyelembevételével havi 787,— Ft. lehet. j dij megállapításáig, valamint a j nyugdíjazás évét közvetlenül j megelőző öt naptári év közül i az igénylőre legkedvezőbb há- | rom naptári év alatt elért mun- | kabér havi átlagának alapulvételével kell megállapítani, ha a ; munkabérótlag magasabb mint i a 67/1958. (XII. 24.) Korm. sz. ■ rendelet 31., illetve 32. §-a sze- | rint megállapítható munkabér- átlagnál. A legkedvezőbb három naptári év szempontjából azokat az éveket lehet figyelembe venni, amelyekben az igénylő legalább 181 naptári napra munkabért kapott. Az öregségi, illetőleg a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét csak akkor lehet a fentebb ismertetettek szerint megállapítani, ha az igénylő számára legkedvezőbb három naptári év alatt legalább 24 hónapra (730 naptári napra) munkabért kapott. Természetes, hogy a korkedvezményes ellátás megállapításénál is hasonló módon történik a munkabérátlag megállapítása. Hasonló módon szabályozták a nyugdíj alapját képező iövedelem kiszámításának módját a termelőszövetkezeti tagok vonatkozásában is. A munkabérátlag kedvező számítását a nyugdíjat kérő személynek nem kell külön kérni, azt a megállapító Társadalombiztosítási Igazgatóság hivatalból elvégzi és annak alapulvételével állapítja meg a nyugdíj összegét. V. NYUGDIJAK FOLYÓSÍTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSA Még egyszer a gerinciájdalomról 1974. február 17-én lapunkban „Gerincfájdalom" cím alatt foglalkoztunk az ellátatlan bányászdolgozók problémáival. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság a cikkben foglaltakkal kapcsolatban a következők közlésére kérte fel a szerkesztőségünket: Sajnálatos félreértések következtében fenti cikk beleegyezésünk nélkül jelent meg, ezért szükségesnek látszik néhány társadalombiztosítási vonatkozású kérdés tisztázása. A megszokott munkavégzés közben jelentkező hirtelen fájdalom kíséretében fellépő porckorongsérvesedést melyet köznyelven „megroppanás”-nak neveznek, az orvosszakértők nem tartják baleseti eredetűnek, mint ahogy a megszokott munkavégzés, a megengedett Javaslat Hl. KORKEDVEZMÉNYRE JOGOSULTSÁG Általában ismert, hogy a múlt évtől kezdődően a korkedvezményes idők számításánál, megállapításánál jelentős változások következtek lse. A korábbi rendelkezések értelmében korkedvezményes öregségi nyugdíjra csak az a személy lehetett jogosult — 5 évvel korábban - aki legalább 25 évi korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött időt szerzett. A múlt évtől kezdődően az 1972 évi 25. számú törvényerejű rendelet értelmében már nem kell 25 évi korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idővel rendelkezni ahhoz, hogy a korkedvezményt a dolqozó igénybe vegye, hanem kevesebb idő esetén is beállhat a jogosultsága, illetve 5 évnél több időkedvezményt is kaphat. A rendelet értelmében férfiaknál a 60., nőknél az 55. életévhez képest két évi kor- kedvezményben részesül a) az, aki legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott, továbbá b) az a férfi, aki legalább 10, és az a nő, aki legalább 8 éven át a Minisztertanács által meghatározott korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) dolgozott A korkedvezmény további egy-egy év, a) az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb 3 év, illetőleg b) a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben végzett minden újabb 5 évi — nőknél 4 évi — munka után. Ez annyit jelent, hogy 15 évi korkedvezményes munkakörben eltöltött idő esetén 57 éves korban öregségi nyugdíjba mehet a férfi do'aozó. Ugyanakkor 30 évi korkedvezményes idő megléte esetében 54 éves korában iqénybeveheti az öregségi nyugdíjat. A korkedvezményes munkakörök új jegyzékét a 32/1972. (XI. 2.) MT sz. rendelet melléklete tartalmazza. ÍV. A NYUGDÍJ ALAPJAT KÉPEZŐ MUNKABÉRATLAG Változatlanul sok kérdés hangzik el a munkabérátlag számítását illetően is. A 35/1972. (XI. 2.) MT rendelet értelmében az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugMinden évben visszatérő probléma, hogy a nyugdíjasok nyugdíjuk mellett mennyit dolgozhatnak. Ezért az alábbiakban a legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze. A) Korlátozás nélkül végez- j hétnek munkát azok a nyugdíjasok, akiknek ellátásuk, sajáti jogú nyugdíjuk 1974. évben a i havi 830,— forintot nem halad- I ja meg. Ezekben az esetekben I nincs időbeli, illetve forint-ösz- szegű korlátozás. B) Általában 840 órát dolgozhatnak a munkaviszonyban álló nyugdíjasok akkor, ha egész éven át nyugdíjban részesülnek. Ez esetbqn a munkabér összege nem siámít korlátozó tényezőnek. A 840 óra letöltése után a munkaviszony fennállása esetén a nyugdíj fizetését a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság beszünteti. CJ Az 1/1973. (III. 3.) SZOT szabályzatban meghatározott munkakörben munkát vállaló nyugdíjasok évenként 1260 órát dolgozhatnak a nyugdíj egyidejű felvétele mellett, mint például: az egészségügyi, oktatási, egyéb művelődési és kul- j turális szolgáltató gyermek- és I szociális intézményednél munkás és kisegítő állománycsoportba tartozók. DJ Azok a személyek, akiknek a havi munkabére a havi 500,— forintot nem éri el, évi 6000 forint összeg erejéig dolgozhatnak a munkában töltött órák szórná' való tékintet nélkül, A téli szórakozásokkal kapcsolatos cikkükhöz szeretnék egy javaslattal hozzájárulni. Az egykori OMTK üzemeire és a kezelésében jevó jégpályákra — azt hiszem — sokan emlékeznek még Pécsett. Tudomásom szerint a Pécsi Tejüzem részére készülőben van egy nagy kapacitású hűtőhöz terve, amely a tartalék gépegységei révén az említett célra is tudna jeget készíteni. És ha ehhez hozzátesszük azt is, hogy az üzem szomszédságában épül fel az új sportcsarnok, már csak „egy” lépés-kell a megvalósításhoz. Ami pedig a többletköltségeket illeti, minden bizonnyal visszatérűlne a jéapólya használat bevételeiből. Mármarosi Miklós Pécs, Kalinin- u. 35/A Észrevétel A Dunántúli Napié március 5-i számában: „A fáraóktól Les- sepsig” címmel cikk jelent meg, amelyben II. Napóleont !s szerepeltették. Bizonyára elírás történt, mert a II. Napóleon cím a Sasfiókot illeti meg, nevezetesen I. (Nagy) Napóleon fiát. Tehát Eugénia császárné, III. Napóleon császár felesége volt N. Gr. Pécs, Jókai a. 40. súly emelése sem baleseti esemény. Balesetnek minősül azonban a cikk első bekezdésében leírt, hirtelen bekövetkezett esemény, amikor a dolgozóra váratlanul a szokásosnál jóval nagyobb terhelés hárult, mert munkatársa elesett és a gerenda teljes súlya őt terhelte. A bányászdolgozók körében a gerinc elfajulásos megbetegedésének gyakorisága — a kényszerhelyzetben végzett munka, klimatikus viszonyok következtében — jóval qyakoribb, mint más munkakörökben és ezért qyakran fordul elő „megroppanás” még a szokásos munkavégzés közben is. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete épp ezért már évekkel ezelőtt javasolta, hogy a földalatti bányászmunka során szerzett gerincfajulást kártalanítandó foglalkozási megbetegedésnek minősítsék, és az Országos Munkaegészségügy! Intézet szakvéleményében azt állapította meg, hogy ez a megbetegedés nem tekinthető a bányászmunkára jellemzőnek, hiszen mindenkinél előfordulhat. ha nem is olyan gyakorisággal. Ennek ellenére a kérdést tudományos szempontból teljesen nem látjuk tisztázottnak. Gyokran előfordul, hogy az Országos Orvosszakértő Intézet orvosi bizottságai nem véleményeznek rokkantságot, és ugyanakkor az üzemi orvos eredeti munkakörében kereső- képtelennek véleményezi a dolgozót Ez természetes, hiszen rokkantságot csak 67 százalékot kitevő, általános munkaképességcsökkenés esetén állapítanak meg az orvosi bizottságok, keresőképtelenség pedig fennállhat akár 15 százalékos munkaképességcsökkenés mellett is. „Például földalatti munkát végző nem hordhat szemüveget.” A legnehezebb helyzetbe azok a bányászok kerülnek, akiknek károsodása tetemes, például 40 százalék, de nem rokkantak, földalatti bányamunkára alkalmatlanok. A rehabilitáció jelenlegi lehetőségei nem oldják meq helyzetüket, mindenképpen tetemes keresetveszteség sújtja őket még átképzés utón is. hiszen a földalatti pótléktól elesnek« ezért érthető, hogy mindenáron a rokkantsági nyugdíj megszerzésére törekednek. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete számontartja a bányász- doigozók különösen nehéz helyzetét és mi is keressük, kutatjuk a megoldás lehetőségét Bízunk abban, hogy a népgazdaság teherbíróképességétől függően a jövőben megtaláljuk a kellő megoldást Elutasítottak... Egyik vasárnapi számukban olvastam, hogy készülőben van az új családjogi törvény, amely többek között minden eddiginél nagyobb gondot fordít gyemekeink védelmére. Nem az a szándékom, hogy minden áron „forradalmasítsak", hanem csupán annyi, hogy a leendő törvény vegye figyelembe a hozzám hasonló sorsú kisgyermekes anyák érdekeit is. Férjem tavaly májusban ál- hunyt, és a fájdalmas csapáson túl egy születendő gyermeket hagyott hátra. Kétéves házasok lévén csak albérleti szobára futotta, melynek magas bérét egyedül maradva már nem tudtam fizetni, s ezért visszaköltöztem a szüléimhez. Az özvegyi nyugdíjra beadott kérelmemet azzal utasították vissza, hogy férjem a munkakönyvi bejegyzések szerint 62 napig nem dolgozott. Pedig valójában az történt, hogy egy kisiparosnál dolgozott, aki — nyilván abból a megfontolásból, hogy ne kelljen adót fizetnie — nem jelentette be az SZTK-nál. Nos, e 62 nap miatt nem kaphatom meg az özvegyi nyugdijat. $ emellett még a gyermekem sem jogosult az árvaellátásra. így csupán havi 1200 forintnyi keresetemre vagyok utalva. Nagyon jó lenne hót. ha az új törvény már nem kötné ki, hogy csak annak jár árvaellátás, aki az özvegyi nyugdíjra is jogosult, hanem szétválasztanák e kettőt. Hasonló esetekben véleményem szerint az anya SZTK tagságát kellene alapul venni, ha már az apa nem rendelkezett a szükséges munkaviszonnyal. Pál Endréné Komló, Gorkij u. 6, Huszonkét évig a zöld-fehér mezben Albert Albert Flórián visszavonulásával nagy egyéniséggel lett szegényebb a magyar labdarúgó sport. A Ferencváros középcsatára 1957-ben, 16 éves korában rakétaszerűén robbant a magyar futballba és 12 évig, 1969. június 15-ig, a Dánia elleni világbajnoki selejtezőig szinte töretlen volt a pályafutása. Javaslatun SVjTtiiMAiBl HÁZI- ÉS KISKERT-TULAJDONOSOKNA TERMELJENEK SAJÁT SZÜKSÉGLETÜKRE HEGYES, VÖRÖS FAJTA SÁRGARÉPÁT Tetszetős a színe, nagy a karotintartalma. Kora tavasszal vethető, és késő ősszel is ráér felszedni, A hagyományos módon tárolva, sokáig eltartható. Kapható a vetőmagboltokban és az AFÉSZ-boltokban. VETÖMAGTERMELTETÖ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ VÁLLALAT Budapest, VII., Rottenbiller u. 33. — Soha nem felejtem el 1957. szeptember 15-ét, ekkor voltam 16 éves és először ifjúsági válogatott Várnában, Bulgária ellen — mondotta hétfői rövid visszaemlékezésében a 74-szeres válogatott csatár. Nagy szeretettel gondolok visz- sza ezekre az időkre, az ifjúsági futballválogatottra, amellyel 1959-ben egy nagyszerű UEFA- tornán is részt vettem Bulgáriában, s bronzérmet szereztürk. — 1958-ban mutatkoztam be az NB l-ben a Diósgyőr ellen, és utána minden úgy történt, mint ahogy szerettem volna. 1959. június 28-án a Népstadionban már a felnőtt válogatott tagja voltam Svédország ellen és egyre-másra következtek a számomra felejthetetlen 90 percek. Még ebben az évben a Jugoszlávia elleni 4:2-es eredményből 3 góllal vettem ki a részem, aztán eljutottam Chilébe, a világbajnokságra és a bolgár kaput itt is háromszor „megzörgettem”. Valóban, Albertet ezen teljesítménye után szárnyra kapta a világhír. Olyannyira, hogy 1967-ben Európa labdarúgó szakírói neki ítélték a France football aranylabdáját, amely minden évben a kontinens legjobb labdarúgójának jár. Hatalmas megtiszteltetés volt ez Albert, de az egész magyar labdarúgás számára, hiszen olyan elődei voltak, mint Di Stefano, Kopc, Matthews, Ja- sin és mások. Ezen az emlékezetes szavazáson többek között az angol Charltont, a skót John- stonet, a nyugatnémet Becken- bauert és a portugál Eusebíót utasította maga mögé. A már említett dán mérkőzésen azonban Albertot is utolérte a labdarúgó-sors. Összecsapott a kapus Engedahllal, súlyos térdsérülést szenvedett és ez erősen kihatott pályafutásának további éveire. —- Ha nem történik velem az a sajnálatos eset, akkor talán ma nem 74-szeres válogatott lennék, hanem esetleg közel Járnék a bűvös százhoz :s. Igen, Albert nehezen kapott lábra a sérülése után, de képességeire jellemző, hogy még „lelki sokkosán” is vissza tudta magát küzdeni nyolc alkalommal a válogatottba és ígv lett válogatott pályafutásának össz- mérlege: 74 mérkőzés és 31 gól. — A Zalaegerszeg ellen vasárnap 351. mérkőzésemet játszottam és Dérinek a 258. NB l-es gólomat lőttem. Albert visszavonul, de nem szakít a labdarúgással, a Ferencváros szakosztályvezető helyettese lesz. — Igyekszem majd ebben a számomra eqyelőre még nagyon szokatlan feladatkörben meoállni a helvemet és legalább annyira hasznára lenni szeretett klubomnak, mint ahogyan azt 22 évig a zöld-fehér színű mezben tettem a pályán. H offer József Az olvasó véleménye
