Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)

1974-03-17 / 75. szám

Ambrus Lajos A z első perc a meglepe­tésé: így megöreged­tünk volna ,.. ? A második: oz elérzékenyülé- sé — íme. hát megint együtt va­gyunk, öregfiú.. . De a harmadik már a vicce­lődésé: nem baj srácok, ehhez c felvételhez legalább nem kell vaku ... Négy tegnapi kiszes, az ifjú­sági mozgalom négy kiemelke­dő érdemeket szerzett baranyai részese ül a fényképekkel, régi újságokkal, okleveleikkel, kitün­tetésekkel teli asztal körül — négy tekintélyes ember, akiknek az ifjúkora ma már egy kicsit történelem. Ambrus Lajos, a mohácsi járási pártbizottság el­ső titkára — volt siklósi járási DISZ-titkár, megyei EPOSZ-el- nök, a KISZ baranyai alapító tagja. Fürdős Ferenc, a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat ll-es bányaüzemének körletvezetője, a vállalati párt-végrehajtóbizott­ság tagja — volt vállalati KISZ- bizottsági titkár. Gut József kő­műves, ma a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat mű­vezetője, alapszervezeti párttit­kár - volt KISZ-vezetőségi tag, fáradhatatlan aktivista. Futács Kálmán, az Építőgépgyártó Vál­lalat pécsi gyáregységének igaz­gatója — a legismertebb „öreg" kiszesek egyike, a MÉV volt KISZ-bizottsági titkára. A han­gulat a régi, mintha húsz évet szálltunk volna vissza az időben, csak a haj fehérebb, kevesebb... Beszélgetésünk két sarkalatos kérdése: mit jelentett életútjuk alakulása szempontjából az if­júsági mozgalomban végzett munka, s mintegy ennek folyta­tásaként: milyennek látják a mai fiatalokat?- Kezdjük talán az élmények­kel ... FUTACS KÁLMÁN: Ott voltam a moszkvai fesztiválon — azt ne­szem, mondanom se kell: ezt nem lehet elfelejteni. Az igazi élményt azonban a barátok, harcostársak sokasága jelenti. 1948-ban lakatosinas voltam egy maszeknál, egy szűk kis vi­lág icipici kis pontja. Amikor elvittek a leányfalui káderképző Iskolába, olyan élményben volt részem, mint amikor a vak em­ber egyszeresek látni kezd. Ki­tágult a világ, letisztultak oz ér­zelmeim. GUT JÓZSEF: Valami ilyesmit jelentett nekem is o mozgalom. Falusi gyerek vagyok, szüleim parasztok. Amióta az eszemet tudom, mindig dolgoztunk. Ka­száltam az árokparton füvet, voltam kubikos, útépítő, minden. Most, azóta is, rengeteget dol­gozok, de valahogy másképpen. Más is érdekel, nemcsak a mun­ka, meg a pénz, mást is látok, nemcsak azt, amit még el kell végezni a ház körül, vagy amit meg kell még venni... AMBRUS LAJOS: Voltam a bukaresti VIT-en, megkaptam a KISZ valamennyi kitüntetését, de az igazi útravaló az ifjúsági mozgalomból mégis az a kész­ség, hogy meg tudom találni az emberekhez vezető utat, hogy megértjük egymást. Kiállást, szervezőkészséget, a jól végzett munka, a sikeres akciók feletti őszinte örömet hoztam magam­mal a KISZ-bői, így aztán na­gyon mély meggyőződéssel mon­dom: szegényebb az a vezető, aki nem dolgozott az ifjúsági mozgalomban. FORDÖS FERENC: Mit tehe­tek még ehhez hozzá? A fele­ségem is KISZ-titkár volt...- Csalódás ... ? FUTACS KÁLMÁN: Csak egyes emberekkel kapcsolatbon volt ilyen. A mi generációnk életé­ben volt néhány sorsdöntő pil­lanat, amikor mindenkinek meg kellett mutatni, hol is áll, ki is valójában . ..- Beszélgessünk a gyerekek­ről. AMBRUS LAJOS: Három fiam van. Az egyik katona, a másik most végez a mezőgazdasáqi technikumban, a harmadik nyol­cadikos. A matematika és a fi- **a a mindene. Fürdőt Ferenc Gut József Futács Kálmán Beszélgetés az ifjúságról FUTACS KALMAN: A nagy­fiam 21 éves, katonai főiskolá­ra jár, a kicsi tizenegy .. . FORDÖS FERENC: A fiam nyolcadikos, o kislány kilenc éves. GUT JÁNOS: Egy fiú, egy kis­lány .,.- Vita ...? AMBRUS LAJOS: AjajI Az is­kolában hallanak valamit, mond­juk a világnézetük alapjai című tárgy keretében, $ otthon kezdő­dik az eszmei kötélhúzás. De olyan is van, hogy konkrét dol­gokon, egy-egy ember meg­nyilvánulásán, vagy egy-egy in­tézkedés ürügyén állnok éléin. Rettenetesen érzékenyek az igazságra, egyenességre, s per­sze olyan is van, hogy valamit nem úgy látnak, ahogy kelle­ne...- Azt hiszem, ez a legjobb alkalom, hogy elővegyük az örök kérdést: milyenek a mai fiatalok? FUTACS KALMAN: Mások, mint mi voltunk, ez nem vitás. De más az élet is. Ha az ember ezt így együtt látja, akkor reális lesz a véleménye. GUT JÓZSEF: Én 1951-ben DlSZ-megbízólevéllel az első szóra elmentem Dunapentelére. Rettenetes körülmények között dolgoztunk, de mégis, majd szétvetett bennünket a lelkese­dés. Azt hiszem ilyen ma nincs. 1958-ban egy hónapig az NDK- ban dolgoztom, ez is nagy él­mény volt. Egyszerűen nem tud­tunk kifáradni. A mai ‘iatalok túlnyomó többsége műveltebb, mint mi voltunk, talán szakmai­lag is képzettebb, de mintha kevésbé éreznék az elvégzett munkával kapcsolatos felelősség súlyát. Pers.ze, ez is csak fél­igazság, hisz évekig a mennyi­ségi szemlélet dominált, szinte belehajtottuk őket a kapkodás­ba, rohanásba, s most nem megy egyik napról a másikra o váltás ... FORDÖS FERENC: Tizennyolc brigád dolgozik a körletünkben, közülük tizenhat elnyerte a szo­cialista címet, s o brigódtagok jelentős része fiatal. Nem vitás, mi mások voltunk kissé, de ezt szerintem se szabad számon kérni. Nagyon sok négy-öt álta­lánost végzett ember került hoz­zánk, de alig van, aki nem ta­nult volna az első szóra. Le­nyomni egy műszakot a bányá­ban, aztán leülni a könyv mel­lé — hát szerintem, ez nagyon- nagy dolog . .. — Eljutottunk tehát napjaink nagy dolgaihoz, azaz a hétköz­napi forradalmiságig. önök sze­rint ki ma a forradalmár? AMBRUS LAJOS: Sokminden­ki, de én csak egy dologról szólnék, s ez a falu, a mező­gazdasági munka gyökeres át­alakítása. A tsz-szervezés idő­szakáról ma már mindenki úgy beszél, mint forradalmi tettről. Nos, ami most zajlik a falun, az ugyanilyen jelentős dolog. Felépültek az állattenyésztő kombinátok, szerveződnek oz iparszerű termelési rendszerek. Merőben új dolgok alapjait kell lerakni. Vagy nézzük, az egyes emberek életét. Uj házak, tévé, mosógép, hűtőszekrény, autó - minden van ma már falun is. De ez csak keret. A gazdagabb, civilizáltabb környezetben tar­talmasabban is kell élni. Szerin­tem, forradalmi tett erre rádöb­benteni az embereket, s meg­tanítani őket értelmesen, igé­nyesen élni. FORDÖS FERENC: Körletünk 1966 óta minden évben elnyerte a szocialista címet. Aki járt bá­nyában. az tudja, milyenek ott a körülmények, annak ellenére, hogy sok minden megváltozott. Nem vitás, van aki csak a mű­szak végét lesi, van, aki csak azt nézi: mennyi van a boríték­ban, de ez a kevesebb. Ha ar­ról van szó, hogy el kell menni társadalmi munkát végezni, óvodát csinosítani, iskolát ren­dezni, még egyetlen egyszer se maradtak a szervezők egyedül. Nem tudom, hogy lehetne ezt megfogalmazni szépen, de a lé­nyeg az: megható, mennyi ál- dozotkészség, segíteniakarás, fe­lelősségérzet van az emberek­ben ...- A KISZ-nél, illetve az ifjú­sági mozgalomnál kezdtük. Hogy látják ma az ifjúsági mozgal­mat, miben látják erényeit, gyengeségeit? AMBRUS LAJOS: Ma is töme­gesen vannak olyan fiatalok, if­júsági vezetők, akik szinte éjjel­nappal a mozgalomért dolgoz­nak — s ez nqay erény. Szín­vonalas o vezető testület, igé­nyes. A KISZ-tagság nagy töme­geire is ugyanez igaz. Művel­tek, okosak, többségükben hiva­tásuk szerelmesei. Mindez egy­részt könnyíti a munkát, más­részt nehezíti, hisz olyan rendez­vényekkel, akciókkal, mint ami­lyeneket húsz-huszonöt évvel ezelőtt szerveztünk, ma nem jut­hatnánk messzire. Ami más le­hetne? Ilyen dolog lehet pél­dául a mozgalmon belüli lég­kör, a KlSZ-vezetők és tagok, a bizottságok és alapszervezetek kapcsolata. Elég sok a formá­lis elem, túlságosan is gyakori a komolykodás. A KISZ-bizott- ságok többségére felesleges áhítattal lép be az egyszerű KISZ-tag: minden olyan szigo­rú... Én például azt is el tud­nám képzelni, hogy ahol van ifjúsági ház - mint ahogy Pé­csett végre lesz —, ott kapjon helyet a bizottság... A KISZ- nek meg kell felelnie a párt ál­tal támasztott követelményeknek, de meg kell felelnie az ifjúság elvárásainak is... GUT JÓZSEF: Szinte az egész életem végigkísérhető az épüle­teken. Ott voltam az első újme- csekaljai házak építésénél, dol­goztam a hétemeleteseken, az Acsódy utcai iskolán, a MÉV- szállókon, az Ércbányavállalat központján, az Olvmpián, s most kint vagyok a Kertvárosban .. . Amikor megérkeztünk az újme- csekaljai felvonulási területre, az első barakkokat az utakról felszedett sárral építettük... Ma már ez is történelem. Új- mecsekalján járva mindig erőt vesz rajtom valami furcsa érzés: ezt én csináltam, ez a mi épüle­tünk .. . Szerintem a jó munká­hoz kell ez az érzés. S úgy gon­dolom, a KISZ sokat tehet an­nak érdekében, hogy a munkás- fiatalok átérezzék fontosságu­kat, bzüszkék legyenek becsüle­tes munkájuk eredményeire... FUTACS KALMAN: Az ifjúsá­gi mozgalom mindig viták, el­lenvélemények kereszttüzében állt — s így vgn ez ma is. A lé­nyeg az. hogy mindig megma­radjon, s erősödjön a varázsa. Mert az ember élete folyamán minden lehet többször is, de fia­tal csak egyszer, s hogy mi tör­ténik a későbbiek folyamán, azt jórészt az ifjúság milyensége dönti el ... Békés Sándor Építészet életmód, lakáskultúra falun... A Népművelési Intézet tervei Előtérben a munkások a fiatalok és szocal's'a brigádok igényei — Országos konferencia Pécsett- Az idén a Népművelési Intézet tevékenységének hom­lokterében a munkásosztály, az ifjúság, valamint a hazai nemzetiségek művelődésének ügye áll — nyilatkozta az MTI munkatársának Acs Miklósné, a Népművelési Intézet igazga­tója. A korábbinál sokkal be­hatóbban kívánunk foglalkozni az egyes osztályok, rétegek sa­játos problémáival. Ezért az idén főleg a munkások műve­lődési szokásait, közművelődé­sét „térképezzük fel", ebből a célból különféle kutatásokat, vizsgálatokat indítunk. A Népművelési Intézet ugyanakkor jelentős figyelmet fordít a szocialista briaádok művelődési jellegű vállalásai­ra, arra, hogy ezek a felaján­lások mennyire felelnek meg a reális igényeknek. Az 1974­es esztendőben többhelyütt kezdődnek meg kísérletek a munkásszállások közművelődé si programjának kialakítására, változatosabbá tételére. — A Népművelési Intézet Idei programjainak másik „fő­szereplője” oz ifjúság. Az Or­szágos Ifjúságpolitikai és Ok­tatási Tanács megbízásából jónéhány kutatást indít el ezekben a hetekben, hóna­pokban az intézet a fiatalabb korosztályok körében. Még az idén hozzálátnak oz ifjúsági klubvezetők központi képzésé­hez. S ehhez két módszertani útmutató is készül. Az intézet közreműködésével országos konferenciát rendeznek Pécsett a gyermekszínjátszás művésze­ti, pedagógiai, szervezeti prob­lémáiról, bemutatókkal egybe­kötve. Oj lehetőségeket keres­nek a 13—16 éves, képzőmű­vészet-kedvelő gyermekek al­kotó kedvének kibontakoztatá­sára. Folytatják a magyarországi nemzetiség-lakta területeken a gyűjtőmunkát, az oktató-kép­zést, s o különböző útmutató kiadványok megjelentetését Néhány további feladat az idei programból: „építészet, életmód és lakáskultúra fa­lun” címmel művészettörténeti, néprajzi, és szociológiai kuta­tás indul. Értékelik a házas­ságkötő, névadó helyiségek dekorálására tavaly meghirde­tett pályázatot, a munkákat katalógusban jelentetik meg, hogy ezzel Is segítsék eszté­tikus szertartáshelyiségek meg­teremtését. fl „könyörtelen” realista Hetvenöt éve született Kodolányi jános A század magyar prózairo­dalmának egyik legjelentéke­nyebb, legegyénibb, legellent­mondásosabb alakja. Műfaji érdeklődése a korai novellák­tól a társadalmi drámákon és a magyar előidókbe visszanyúló történeti regényeken át egé­szen az archaikus múltban ját­szódó regényeposzokig ível. Té­mavilága magába foglalja az ormánsági népélet színeit, a széthulló középosztály társa­dalmi diagnózisát, megeleve­níti a magyar honfoglalás és középkor alakjait. Átéli a mon­dák és eposzok világát, alá- száll az archaikus időkbe. Va­lóságos magyar mitológiát s teljes autonóm babiloni és bib­likus világképet teremt. Ábrá­zolási eszközökben, kifejezés- módban végigjárja az utat a korai írások naturalizmusától a férfikor érett realizmusán át egészen a kései regények szim­bolikus-mitikus ábrázolásáig. Művészete a mogyar próza legnemesebb hagyományai­hoz kapcsolódik; a világiroda­lomban a bibliai időket regé- nyesitő Thomas Mann és a jóra a bűn fölmutatásával, az értékre az elbírhatatlan rossz ábrázolásával figyelmeztető Mauriac írásaira emlékeztet. Látomásainak és indulatainak a kifejezésére archaizáló ele­mekkel színezett, költői erővel átitatott önálló és eredeti nyel­vet alkot. Végtelenül szubjek­tív, kitárulkozó művész. Az élettények és a művek között itt szorosabb a kapocs, mint másoknál. Regényei és drámái egy folyamatosan írt, áttételes önéletrajz részei. Az önéletírás kifejezett szándékával életrehí- vott munkái viszont teli van­nak regényesített elemekkel. Kevés epikust ismerni, aki a legkülönbözőbb időben és tá­jon született hőseiben ennyire önmagát ábrázolná, amikor pedig magáról vall, ennyire transzponálná élményeit. Az „idegen téma” a közvetlen és vallomásos előadásban szemé­lyes üggyé lesz, de ha saját életéről szól, magát is tárggyá változtatja, önvizsgálatát az élveboncolás példájává teszi. Tollát a szenvedély és az in­dulat vezeti. Minden apró megnyilatkozását a végrende­let-író komolyságával és el­szántságával veti papírra, ugyanakkor tévedései miatt nemegyszer kell önkritikát gyakorolnia. Életében sokan és sokat bántották, s ő sem volt másokhoz kíméletes. Mint min­den sebzett érzékenység kitö­rése, szavával újabb viszont- bántást és viszont-indulatokat fakasztott. Könyörtelensége és következetlensége, mely gyak­ran ideológiai mezbe öltözött, sok sebet, sérelmet, égető és indulatot fakasztó bántást oko­zott. Publicisztikai megnyilatko­zásai gyakran ellentmondáso­sak, s az ő megítélése is gyak­ran szélsőséges. 1899. március 13-ón szüle­tett Pest megyének a Dunán­túlra átnyúló csücskében, Tel- kin. Néhány év múlva apját Pécsvárodra helyezik főerdész­nek. Itt jár az elemi iskola négy osztályába. Apja elválik feleségétől, majd másodszor megnősül. 1909-ben a család Vajszlóra költözik. Az elemi is­kola ötödik osztályát is elvégzi itt. A következő esztendőben beiratkozik a pécsi föreálisko- lába. Az ötödikben mennyiség- tanból és német nyelvből meg­bukik; az osztályt meg kell is­mételnie. 1915-ben Pécsett megjelenik Hajnal című ver­seskötete. A következő évben Székesfehérvárott találjuk: itt végzi a középiskola felső osz­tályait. Gyakran szerepel az iskolai önképzőkörben, sokat olvas, Diák-toll címen „szép- irodalmi közlönyt" szerkeszt. 1919-ben Kitárt lélekkel című verseskötete jelenik meg. A nyarat Püspökladányban tölti, majd ősszel visszatér a szerb megszállás alatt álló Vajszlóra. Barátságot köt Csikesz Sándor­ral. filozófiai, esztétikai és szo­ciológiai tanulmányokat foly­tat, a Pécsett megjelenő Kró­nika című folyóirat verseit köz­li. 1921 őszén Csőszi Matildot megszökteti Vajszlóról és fele­ségül veszi. Szakít apjával. Fe­leségével Budapestre költözik, az éhhalállal küzdve, nagy nyomorbon tengődnek. Megje­lenik harmadik s egyben utol­só verseskötete Üzenet enyé­imnek címmel. 1922-ben a Nyugat közli Sö­tétség című elbeszélését, mely fölkelti Móricz Zsigmond ér­deklődését. Kodolányi ettől számítja magát írónak. Vissza­tér felesége szüleihez Vajszló­ra, Vajszlóról Püspökladányba, majd Nógrádverőcére költöz­nek. Egymás utón írja korai elbeszéléseit (Börtön, Kántor József megdicsőülése, Tavaszi fagy, Szakadékok). Előbb fia, majd lánya születik. Amikor a Börtön megjelenik könyvalak­ban, Móricz Zsigmond és Né­meth László nagy elismeréssel ír róla. Az írók Gazdasági Egyesülete megszervezésének kezdeményezője, egyik titkára, majd főtitkára, később társ­elnöke. 1934-ben a Magyaror­szág c. napilaphoz kerül. Baj- csy-Zsilinszky Endrével Bara­nyába látogat. Tapasztalatai­ról — főként a baranyai, egy­kéről — nagyhatású cikksoro­zatban számol be. A harmincas években több­ször jár Finnországban. Ekkor írja magyar történelmi tárgyú regényeit (A vas fiai, Boldog Margit, Julianus barát). Baum- garten-díjat kap. A Belvárosi Színház bemutatja és nagy si­kerrel játssza Földindulás és Végrendelet című drámáit. Megírja önéletrajzát, a Sü/y- lyedő világ-ot. T941-ben a pé­csi Janus Pannonius Irodalmi Társaság társelnökévé választ­ják. Többször szerepel o társa­ság felolvasó ülésein és folyó­iratában, a Sorsuni-ban. Eme­se álma címmel a honfoglalás korában játszódó regénysoro­zatot tervez: ami elkészül belő­le a későbbi, közös kiadásban Pogány tüzek címet kapja. Az ország felszabadítását a fővárosban éli ót. 1946 tava­szán Pécsett tartózkodik, itt ké­szül új Vízöntő című regényé­nek írására. Az ötvenes évek­ben a Balaton mellett, Akaraty- tyán él nehéz anyagi körülmé­nyek között; gyakran beteg. Szű­kös viszonyai között is állandó­an dolgozik, ír. Ekkor születik Új ég, új föld, En vagyok, Az égő csipkebokor című regénye. 1955-ben megjelenik a váloga­tott elbeszéléseit tartalmazó kö­tet Az év őszén részt vesz Pé­csett a Végrendelet próbáin. Megjelenik a Boldog békeidők. Súlyos betegség dönti le lábá­ról. Hosszabb időt tölt a füredi srívkórházban. A Magvető Könyvkiadó megindítja az élet­mű-sorozat kiadását; életében tizennégy munkája jelenik meg a sorozatban. A köteteket utó­szóval látja el, s befelezi Víz- választó című regényét. 1961- ben a „második" s egyben utol­só baranyai utazásra indul. Elbúcsúzik gyermekévei és ifjú­sága színhelyétől, hová — tud­ja - többé nem tér vissza. Meg­jelenik Visszaoillantó tükör című emlékezés-gyűjteménve. Majd élete 71. évében, 1969. augusz­tus 10-én meahal Budaoesten. Augusztus 18-án temetik Farkas- réten. Ma már Kodolányinak nem­csak szellemi útja és emberi sorsa, de művészete, írói mun­kássága is summázható. A „kí­méletlen", a „lótomásos", a „mi­tikus" nem esztétikai mérce, de pontos jellemzője Kodolányi realista művészetének. Helye a magyar próza történetében pon­tosan meghatározható. Ez az életmű kívül maradt azon a mozgalmon, amit a „modern re- qény forradalmának” szoktak nevezni. Leainkább ahhoz az út­hoz köthető, amely Eötvöstől. Kemény Zsigmondtól, Móriczon át vezet. De pályája utolsó sza­kaszában a reqény és a mítosz összekoocsolósával túl is lép azon. Életműve az úikori törté­nelmi és társadalmi regény menteremtésének egvik nanv le­hetősége, monumentális kísér­let a naturalista avökerű, realis­ta törekvésű analitikus-nszicho- lóaiai reoénv és a történeti­mitikus oroblAmnviláa öss-ekap- '~'o!ására. Mál+n tárca vi’ágiro­Imi ..meafelelőinek", Thomas Mann ás Maurice művészetének. Nem előzmánvtolen és nem kö­vethetetlen. Értéke azonban éop annyira zárt, autonóm, egyéni és öntörvényű, mint a nagy elő­dök és a nagy kortársak művé­szete .., Tüskés Tibor E33 VASÁRNAPI M 11 l t K l f T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents