Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-17 / 75. szám
MozarNprodukcíő a Pécsi Nemzeti Színházban Figaró házassága Látszatra minden habköny- nyű: komikus helyzetek, kusza szituációk, „elcserélt” randevúk, állandó félreértések, meg minden, amit a XVIII. századi színpad — vígjáték- és víg- opera-színpad — megkövetelt, És milyen bonyolultan követelt meg! Néző legyen a javából, aki első látásra-hallásra is biztosan tájékozódik a bonyolult jelenetekben. S hogy mégis er. tünk-élvezönk mindent — elsősorban Mozart zenéjének köszönhető; tudatosan-öntudatla- nul a zene segít bennünket a legösszetettebb problémák megoldásához, feloldásához. Mozart nagy kedvvel komponálta a Figarót, nem csoda, hiszen ő maga javasolta e témát, az átdolgozást nagyhírű szövegírójának, Lorenzo da Ponténak. A zeneköltőt nem az eredeti Beaumarchais-dorab politikai éle vonzotta, hanem a kavargó társadalom képe, ez a rokokó komédiába ágyazott szerelmi történet. És mindenek előtt az igazságtevés, az igazi szerelem motívuma — azé az érzésé, mely átragyogja az egész operát Hús-vér embereket állít itt is színpadra, szereti szereplőit még hibáikat is ellágyítja, megbocsájtja. Mégis, éppen így képes mélyre látni és láttatni, s a habkönnyű komédián túlvezetni a hallgatót. Az igazságérzet, az őszinte emberség diadalmaskodik a színpadon — csodálatos fénytörésekben, hiszen itt egyszerre élnek és hatnak a különböző érzelmek, jellemek: egyértelműen hirdetik az önmagára ébredt ember szabadságát, a rendező Horváth Zoltán szavaival „az önmagával való rendelkezés jogát” így lett a pehelykönnyű szórakoztató játékból végűi is komoly, sőt, megrózóan komoly művészi hitvallás, nemcsak a XVIII. század emberéről, s még csak nem Is csupán a zeneszerzőről, hanem általánosabban: mindannyiunkról, akik « Figarókhoz és Susannákhoz hasonlóan keressük a szebbet igazabbat és emberibbet. Közben, Mozart zenéjével természetesen, szinte elfeledkezünk a kis apró-cseprő gondokról, problémákról, és átadjuk magunkat a remekmű átélésének, boldogító befogadásának. Hogy mindezt így bocsájt- hatjuk előre, jelzi a pécsi előadás rangját — hiszen, ha nem Is százszázalékosan, de illúziót- keltően ezt éreztette a produkció. Értékelésnek pedig ez már önmagában sem kevés! Nagyon egyetértünk Breitner Tamás választásával: Mozartot kell, kötelezően kell játszani minden operaegyüttesnek. Segíti az énekeseket, a zenekart, a kórust — kultúrát teremt A megszólaltatás csak látszatra könnyű és egyszerű, valójában éppen ellenkezőleg: igen nehéz! De éppen az ilyen akadályokat legyőzve — és így legyőzve — fejlődhet tovább egy társulat. Tehát mindenképpen örvendetes, hogy műsorra tűzték a Figaró házasságát. Az előadás lelke, motorja Breitner vezénylése: stílust biztosít, hangulatot teremt, remekül kézben tartja a színpadot és a zenekari árkot, mindenkit maximális erőkifejtésre késztet És szinte árad a muzsika, a muzsikálás öröme mozdulataiból. Elsősorban így neki gratulálhatunk! Régen hallottuk ilyen választékoson játszani a zenekart Különösen a. harmadik, negyedik felvonásban hatott zenélésük teljesen felszabadultnck. könnyednek, ugyanakkor eí- mélyültnek és tónusban szépnek. De hasonlóképpen megragadó pillanatokban, sőt hosz- szú percekben már az első rész (első két felvonás) is gazdag volt. Igaz, a nyitány zsibongása, sustorgása, áttört hangszerelése még nem bontakozott ki igazából, s később is zavarta a műélvezetei egykét mellékzönge, de — és ez a lényeg — mindezek ellenére bensőséges, árnyalt, csaknem úgy írnám legszívesebben: kamarazene lellegű muzsikálásuk marad emlékezetes. A kórustaqok — karigazgató: Károly Róbert — nem kapnak túl nagy szerepet ebben az operában: hol felköszönte- nek, hol virágot hoznak, vagy sopánkodnak, egyszóval: kulisszák. Ami persze nem jelenti azt, hogy feladatuk leegyszerűsödne: ha talán passzívabban is, de Mozartot énekelnek — szépen és pontosan. Vata Emil jelmezei találóak, díszletterve némi stiiizáltsággal hagyományos, könnyen mozgatható, de talán egy kissé szegényesnek tűnik ilyen darabhoz (nem tetszettek a felülre illesztett „ablakok”). Horváth Zoltán rendezte ez előadást, a tőle megszokott rangon. Nem halmozta túl gégékkel, nagyon helyesen bízóit az eredeti darab helyzet- és jelenet-komikumaiban és nem utolsó sorban a zene megany- nyi ötletében, eezket aknázta ki, szinte észrevétlenül. Vagyis, ezzel már jellemeztük is munkáját: nem igyekezett minden áron fitogtatni valamit, nem állt a mű és a mai hallgató közé „közvetítőnek” — Mozartot keltette életre szeretette! és tehetséggel. Az 5 érdeméül is tudjuk be, hogy ilyen friss, lendületes az előadás és — ami sajnos nagyon ritka jelenség a magyar operaszínpadokon — csaknem mindvégig érthető-követhető a szöveg. Végre a pergő énekbeszéd — jelenetek értelemszerűen kibontakozhattak, s az áriák, együttesek szövegéből is élvezhettünk igen sokat A szereplőkről örömmel írunk sok jót: Bolla Tibor Almaviva gróf szerepében művészpályája egyik legjobb alakítását nyújtja. Nem kevésbé azonosult szerepével Szabadíts ludit (a grófné). Pedig milyen nehéz szerepet kell formálnia! A megcsalt asszonyét, aki többnyire az elmúlt boldogságot Idézi«' s akivel Mozart oly szeretettel bánik, hogy az opera legszebb ima-jellegű áriáit énekelteti el. Susanna és Figaro a két igazi főszereplő — akik egymásnak valódi és méltó partnerei, voltaképpen egyazon arcéi kétféle megrajzolói: Ágoston Edit természetes kedvességgel és vonzó tehetséggel arat sikert, s Németh József is kitűnő ebben a nehéz szerepkörben. Talán még nem játszik-komédiázik teljesen oldottan, de nagyon szép hangon és áradó muzikalitással énekel. Neki való a szerep, s alakítása máris több ígéretnél: megragadó és hatásos. (Egy-két bizonytalanságát — amit a március 10-i előadáson halottam, később bizonyára elfeledteti. A másik szereposztásban ugyanezt a szerepet Marczis Demeter énekli. Mészöly Katalin kiváló Cherubini Kedves és felszabadult, ének- ben-játékban egyaránt találó, alakítása az előadás egyik legnagyobb erőssége. A többiek mind színnei-humoros pillanct- tal-ízzel fűszerezték a produkciót Nevüket hangsúlyozott dicsérettel sorolom fel: Berczeili Tibor (Bartolo), Wágner József (Basilio), Gurszky János (Don Curzio), Molnár Miklós (Antonio), Blaha Márta (Barbarina). Az operaegyüttes munkáját és annak eredményét az jelzi a legjobban, hogy ennek az előadásnak sincs gyönge pontja, a szólisták a szó nemes értelmében együttest alkotnak, mindenki együtt él és lélegzik a darabban. Csak ilyen összehangolt igyekezetnek és erőkifejtésnek köszönhetőek azok oz emelkedettebb percek, — pl. a fináléban —, melyeknél valósággal megáll az idő és a mozerti megbékélés és beteljesedés varázsában osztozik előadó és hallgató. Ha csak ezt az egyetlen jelenetet hallottuk volna, már maradandó élménynyel — Szabolcsi Bence kifejezésével : mozarti üzenettel — lettünk volna gazdagabbak. juhász Előd Tanulmány Dr Berze Nagy János életerői Dr. Berze Nagy János legjelentősebb műveit a szerző halála után a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete, több tanulmányát pedig a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Pécs-Baranyai Múzeamba- rátok Köre adta ki. Annak ellenére, hogy a művek tudományos szerkesztői a műhöz írt ismeretterjesztő tanulmányaikban foglalkoztak dr. Berze Nagy János néprajztudós életével és munkásságával, mégis viszonylag kevés adatot nyújtanak ahhoz, hogy a nagy néprajztudós éleiét, egyéniségét, néphagvománygyűj- tői hajlamát, népe és hagyományai iránti szeretetét, munkamódszerét, munkássága és művei mennyiségét is megismerjük. E hiányt pótolta a Baranya megyei Tanács, Pécs megyei város Tanácsa és a Pécsi Tanárképző Főiskola azzal, hogy ifj. dr. Berze Nagy Jánosnak a már befejezés előtt álló emlékirataiból „Dr. Berze Nagy János néprajztudós élete és munkássága” címen megírt ősz- szefoglaló tájékoztató tanulmányát c napokban kiadták. Ifj. dr. Berze Nagy János 89 lapra terjedő tanulmányában sok értékes és még ismeretlen adatot közöl a néprajztudós diákkorára, egyetemi éveire, a népsze- retetére, a néphagyományok gyűjtésének módjára, c néphagyományok gyűjtését, tudományos feldolgozását és művei kiadását akadályozó körülményekre és emiatt támadt küzdelmeire vonatkozóan. A tanulmány sok adatot tartalmaz a már kiadott és a még kiadatlan műveire, munkássága hazai és külföldi értékelésére, valamint tudományos levelezésére vonatkozóan is. Álom és valóság Miért álmodunk? Van-e öszszefüggés álmaink és a valóság között? Milyen szerepe van az álomnak életünkben? Amióta ember az ember, foglalkoztatják ezek a kérdések. — Kísérletek sorával bizonyították már, hogy az álom az alvás egy bizonyos fázisában, az úgynevezett RÉM időszakban keletkezik — mondta dr. Kulcsár Zsuzsanna, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pszichológus adjunktusa, ő egyike a hazai alvás- és álomkutatóknak, s az egyetem Pesti Barnabás utcai épületében hangszigetelt szoba áll rendelkezésére a kísérletekhez: 20 és 30 év közötti egészséges felnőttek alvását, álmait vizsgálja, s agyuk minden rezdülését elektroenkefalográffal lögzíti. — Az alvás RÉM időszakának két jellemzője van: az agy „felébred” és majdnem olyan aktív lesz, mint ébrenlét idején; s jól érzékelhető szemmozgások is jelentkeznek ebben az időszakban. Egyébként éppen az utóbbihoz kötődik a periódus elnevezése, o RÉM ugyanis a „gyors szemmozgás" angol megfelelőjének (rapid eye movement!) kezdőbetűiből származik. Á kutatások során született érdekes megállapítás: nem mindenki álmodik, s oz álmok gyakorisága is változik egyénenként, habár az agynak ez a REM-időszaka mindenkinél megtalálható. Az újszülöttek alvásidejének zömét például a RÉM állapot teszi ki, mégsem álmodnak. A magyarázat: agyuknak nincs még „tapasztalaié”, álmok viszont csak valóságos jelenségek tudatbeli — gyakran torz — visszatuk- rözéseként jöhetnek létre. A felnőttek viszont a napi alvásidejük során — az enkefalog- ráfos mérések szerint — négy- szer-ötször kerülnek REM-álla- potba, szinte minden alkalommal álmodnak, habár nem biztos, hogy ébredéskor erre minden esetben vissza is emlékeznek. A tudósok többsége azt kutatja: miért következik be az alváskor bizonyos pihenő idő utón az agy izgalmi állapota, tehát miért jelennek meg az álomképek? E kérdésben még nem jutottak egységes álláspontra, tőfcb feltételezés is szü- letett így: Az álom az agy automatikus védekezése. Elalvás után a központi idegrendszer működésé fokozatosan lelassul, s amikor már a veszélyes kóma határát súrolja és saját épségéi veszélyezteti, működése hirtelen ismét felgyorsul, s a gyorsabb Olvasom a könyvtári katalógust: mesék, gyermekjátéka*, ifjúsági regények, versek, színművek, diákszínjátszók kalauza, meseregények. Ezek a műfajú meghatározások jelölik Hárs László írói munkásságát. Műveinek jelentős része gyenmek- és ifjúsági Irodalmi alkotásokból áll. M’ ennek a magyarázata? — Nem tudom, van-e magyarázata. Huszonhárom eves koromban írtam első ifjúsági regényemet, elmúltam hatvan esztendős, ma is ifjúsági regényen dolgozom. Sohasem hagytam abba, kivéve néhány rövid esztendőt, amikor elveszítettem kapcsolatomat a Varázslattal, amely nélkül nincs ifjúsági irodalom, amikor nem tudtam meggyőződéssel leírni, hogy az élet szép. Ügy hiszem, a művészetben, az igaziban, nem válik külön a felnőttek és a gyermekek részére készülő alkotások Igénye. Tehát maguk az alkotások sem. —■ Véleménye szerint, ml o legfontosabb feltétele annak, hogy a gyermekekből rendszeres olvasók váljanak? — A szülői házban kell olyan kapcsolatba kerülni a könyvvel, hogy annak szükségessége egy életen át kísérje a gyermeket. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt meg kell különböztetni a könyvvel való viszonyt az irodalommal való viszonytól. Ha egy-egy családban nincsenek is meg a feltételei annak, hogy megismertessék az irodalommal a gyermeket a könyv szeretetét az még nem zárja ki. Hogy az otthonhoz hozzátartozik a könyv, éppúgy mint a kanál, kés, villa — ez legyen csak magától értetődő. A könyvet szerető gyermek előbb-utóbb eljut oz irodalom szeretőiéhez is. — Azoknak a gyermekeknek, akik a szülői házban nem kapják meg az alapokat az olvasáshoz, milyen módon, és kik pótolhatják ezt a hiányt? — Ezeknek a gyermekeknek c számáré döntő fontosságú, hogy milyen pedagógus irányítja fejlődésüket Különösen vonatkozik ez a kisebb településeken élőkre. Egy példát tudnék elmondani. Gyakran járok író-olvasó találkozókra. Egy kis községben, Lelkesen, különös élményben volt részem. Egy nagyszerű igazgató irányítja az iskolát és a könyvtárat is, egyszemélyben. Olyan felkészült, olvasás iránt érdeklődő gyerekekkel találkoztam, akik bármilyen nagyobb városban felnövő gyerekekkel együtt megálltak volna helyüket egy irodalmi vitában vagy vetélkedőn. — Milyen tanulsággal szolgálnak oz ön számára az író- olvasó találkozók? agytevékenység váltja ki az álmokat Az álom kísérője az agy éjszakai munkájának, ugyanis agyunk a REM-időszakban minikomputerként dolgozza fel a napközben szerzett információkat Sőt olyan következtetéseket is képes levonni, amelyekre ébren’i» idején nem jött rá az ember. így történhet meg, hogy valaki megálmodja a régen keresett megoldást vagy az adott feltételekből előre kiszámítja a később bekövetkező eseményeket Egyes kutatók szerint az álom az idegi feszültségek oldódását segíti elő: az ébrenlét során kapott sérelmes, érzelmileg felkavaró élmények feldolgozása ekkor folytatódik. Ez a felfogás közel áll Freudnak ahhoz a nézetéhez, amely szerint az álom a „biztonsági szelep” funkcióját tölti be. A feltételezéseket immár negyedszázada a világ minden részéé kísérletekkel Igyekeznek — Sok örömteljes, de mellettük egy szomorú felfedezéssel is. Öröm beszélgetni a gyerekekkel, akik olvasnak, hisz 6-' jönnek el ezekre a találkozókra. És évek óta szomorúan figyelem a könyvtári statisztikákat, melyekből kitűnik, hogy c tizennégy éves kor után jelen tékenyen csökken az olvasók százaléka! Hová lesznek a rendszeresen olvasó gyerekek? — Ha foglalkoztatja ez o gondolat, bizonyára véleménye is van a megoldásról. — Még nincs. Még nem kezdtük el felmérni, hová tűnnek ei a könyvtárlátogatók? Csak ha már Ismerjük az okokat, akkor lehet a megoldáson gondolkodni. — Beszéltünk a szülők, öli Iskola felelősségéről. Mit tehet a társadalom, az ifjúsági szervezetek, az olvasás megszerettetéséért? — Nagyon fontos intézmény a gyermekkönyvtár. Itt megtanulnak magabiztosan mozogni a könyvek között, a válogatás lehetősége önálló véleményformálásra is nevel. Nagy hiányosságnak tartom, hogy ennek a korosztálynak nincs Igazi Irodalmi lapja. Egyedül a Szegeden megjelenő Kincskereső című folyóirat szolgálja ezt c célt, de ez csak kis példány- számban kapható. És nagyon nagy szükség lenne egy olyan folyóiratra, amely a gyermekes ifjúsági Irodalom elméleti kérdéseivel foglalkozna. Azt is elmondom, miért lenne erre nagy szükség: az olvasói konzervativizmus sehol sem jelentkezik olyan csökönyösen, mint éppen a gyermekirodalom terén. Nem szeretném, ha félreértenék szavaimat. A klasszikus mesék, Andersen, Grimm, valamint a népmesék Ismerete fontos és szükséges. De mellettük ismerni kellene az ÚJ Irodalmi alkotásokat is. A szülők, természetesen, azokat a könyveket vásárolják meg gyermekeiknek, melyet maguk is olvastak, ismernek. Az új Irodalom iránti érdeklődést a könyvtárosok, pedagógusok feladata lenne felkelteni. Ehhez azonban őket magukat is kellőképpen kellene tájékoztatni. — Mit tehetnek maguk az írók azért, hogy a felnövekedő nemzedék rendszeres olvasóvá váljon? — Meggyőződésem, hogy a felnőttirodalomnak van >egna- gyobb szüksége a jó gyermek- irodalomra. Hogy valóbon olvasó nemzetté váljunk, közösen döntjük el. Szülők, pedagógusok és írók. Mi utóbbiak igényes, jó alkotásokkal. László Ilona alátámasztani. Négyezer álom elemzése során érdekes eredményre jutott például dr. V. I. Kaszatkin leningrádi orvos: az álmok előre jelzik a betegségeket Is. Szerinte a lidérces almok veszélyes rendellenességeket jeleznek a szervezetben, mivel a betegségek korai ielei az érzékszerveken és az ideg- rendszeren keresztül az agyba jutnak, ahol ijesztő képek formájában jelennek meg. Dr. Kaszatkin azt állítja, hogy az álomelemzéssel kitörése előtt egy héttel meg tudja állapítani a vakbélgyulladást, hetekkel, hónapokkal korábban a neurózist, egy hónappal előbb a gyomorhurutot, egy-két hónappal korábban a tüdőbajt, két- hórom hónappal korábban a magas vérnyomást. Czíppán György NAPI UET Hová lesznek az olvasó gyerekek? Interjú Hárs László íróval
