Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-14 / 72. szám
1974. március 14. DUNANTOll NAPLÖ 5 Szocializmus és nemzetiségi kérdés fi profefarÉárus 3 nemzeüségi kérdés megoldásának letéteményese Romantika nélkül... Ebben a kelet-európai közegben születve, annak különböző nyelveken beszélő elnyomottjait s összetörtjeít összefogva kellett a proletariátusnak megszűntetni az objektív ellentmondásokat, hogy azután o torzsalkodás s gyűlölködés helyett e népek kölcsönös megbecsülésén alapuló tudatát alakítsa ki. Az osztállyá szerveződés, a proletár internacionalizmus és szolidaritás kialakulásának és megerősödésének a történeti folyamatában a kelet-európai proletariátusnak önállósítania kellett magát minden polgári befolyástól. Szükséges volt, hogy szakítson annak mindennemű nacionalista ideológiájával, olyan osztályharcos álláspontot alakítson ki, amely tagadásba vette a burzsoázia osztályálláspontjának állításait. Azzal, hogy tagadta a burzsoázia álláspontját, vállalta az emberiségnek azokat az általános értékeit, amelyeket a polgárság megtagadott. így az osztály szolidaritása — éppen azért, mert a proletariátus létérdekéből fakadt — az általános emberi szolidaritás kiindulópontja és olyan magva lett, amelyből a teljes emberi felszabadulás virágai sarjadhattak ki. Szerveződnek , a proletár osztagok Aranyossy Magda, Erényi Tibor, Kelen Jolán, Hajdú Tibor, Kende János, Nemes Dezső, Vincze Edit elvtársak műveiből ismerjük a korabeli magyarországi és keleteurópai proletariátus osztállyá szerveződésének időszakát. Az említett — és más — művek sokoldalúan mutatják be: hogyan mélyültek el Kelet-Európá- ban a proletariátus nemzetközi frontvonalának hadállósdi és hogyan erősödött az összetartozás tudata a közösen vívott harcokban; miként vált egyre világosabbá, hogy az egyik ország munkásainak elbukása a másik ország munkásainak harcát is kedvezőtlenül befolyásolja, mint ahogy az egyik sikere o másiknak is új erőt kölcsönöz. A történeti anyag tanúságai szerint a nemzetközi méretű együttes küzdelemben a proletariátus helyi osztagai országaik viszonyainak, fejlettségi szintjeinek, öntudatosodásuk fokának megfelelően hogyan kezdték el a közös cél eléréséért folyó harc legmegfelelőbb sajátos harci módszerek kialakítását, keresték és alakították a szolidaritás formáit. Érvényesítve azokat, megvalósították a küzdőtársak egyenrangúságán és kölcsönös megbecsülésén a'apulo kapcsolataikat egymás között, úgy, hogy közben minduntalan a szolidaritás bőségesen buzgó forrásaiból is merítettek. Hasonló a helyzet azoknál a munkáknál is, amelyek a világ- történelem új fordulatát jelentő és a kelet-európai történelem óráinak járását is meggyorsító Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak a nemzetközi hatását vizsgálják és meggyőző erővel mutatják ki: az ostromlott erődben harcoló Bolsevik Párt s a szovjet nép eszmei, erkölcsi s politikai szolidaritását élvezve, forradalmi pártjait megteremtve, a többi kelet-európai ország harci osztagai miként igyekeztek eleget ténni az új történelmi helyzetben reájuk váró kötelezettségeknek. A polgári kísérletek csődje A polgári történetírás nagy szellemi erők igénybevételével igyekszik kimutatni, hogy az a békerendszer, amelyet a polgári eszmék ’jegyében hoztak létre. megoldotta Kelet-Euiópában a polgári demokratikus átalakulás — beleértve a nemzeti s nemzetiségi egyenjogúsítás — feladatait. E politikai zavarokat is okozó tudományos törekvések hatókörének csökkentése érdekében választ kell adnunk arra a kérdésre, vajon e polgári törekvések kénesek voltok-e valójában Kelet-Európa sokévszózados sorskérdéseinek a megoldására. A történelmi anyag alapján azt mondhatjuk, hogy nem! Csődjük is igazolja Leninnek azt a megállapítását, hogy „nálunk a polgári forradalom győzelme mint a burzsoázia győzelme nem lehetséges”. A polgári forradalom demokratikus feladatainak megoldása tehát a szocialista forradalomért küzdő proletariátusra várt. Egy nagyon nehéz és bonyolult folyamat keretében a kelet-európai országok kommunista pártjai eszmeileg magukévá teszik a lenini permanens forradalom gondolatát, megkezdik annak alkotó alkalmazását. Ennek alapján azután egyre jelentékenyebb magyar, román, jugoszláv, csehszlovák népi tömegeket tömörítenék a társadalmi, politikai, gazdasági, szellemi válaszfalak ledöntéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtése érdekében. A régi gárda megpróbáltatásai E folyamat az adott kor viszonyai között nem lehetett zökkenőmentes. Küzdő, szenvedő, harcoló, gyötrődő, önmagukat meghaladó és egyben tévedő emberek tevékenységében jutott kifejezésre. Nem a történeti kép stilizálása, hanem épp hitelesebbé tétele érdekében „a régi gárdával” kapcsolatban gondolnunk kell a Fábry Zoltán által megfogalmazott szemléleti követelmény érvényesítésére: „A régi gárda egyre gyérül, bomlik, kidől. Már az is csoda, hogy így bírták, eddig húzták. Kemény életük volt, nélkülözésekkel küzdve sokszor ettek keserű kenyeret — írta. — Volt, akinek sohse volt otthona: keresték, kergették, üldözték, futtatták. Volt, aki megismerte a börtönök, rácsok, szöges drótkerítések minden fajtáját..., az illegalitás nem volt éppen egészségügyi séta. Ideg, ér, hús és csont, lélek és gerinc őrlődött. Minden próbatét volt. Egyre gyakrabban és egyre sort szakítóbban halnak meg. Jaj, ne feledkezzünk meg róluk: ők voltak a kezdet, a nehézséget, bajt vállalók, a világba űzöttek, az illegalitásba ózont lehelők. Ök voltak az indítók és az állhatatosak. A legnehezebb időkben egyformán kiállók és kitartók. Régi kommunisták”. Azok — tehetjük hozzá Fábry szavaihoz —, akik a különböző nyelveket beszélők progresszív áramlatainak összefogását egyengetve, nem jelentéktelen mértékben előkészítették azt a történelmi pillanatot, hogy amikor a Szovjetunió felszabadította országainkat, először, de véglegesen a közös kelet-európai honfoglalás útjára léphettünk. Ez volt a társadalmi feltétele annak, hogy elkezdődhetett a nacionalista tudat leküzdésének és a szocialista tudat elmélyülésének folyamata. „Az internacionalizmus — írta Kádár János elvtárs — nem elvontan, hanem csak az élet által napirendre tűzött kérdésekben szükséges konkrét állásfoglalásokban érvényesülhet és ölthet testet a valóságban". Csatári Dániel (Folytatjuk) Mai húsosok 12 ezerrel több csecsemő születik Hit ígér a kereskedelem? 9 Kismamaruhából bő választék 9 /óbb minőségű gyermekcipők A falusi disznóölések romantikájának — havas és kékesen hideg hajnalnak, visító disznónak, vörös lángokat lengető égő szalmának, pörzsillatnak, törkölyszagú böllérnek, pörlekedő asszonyoknak, esti toros-káposztának s mindezt lezáró nótázásnak — itt nyoma sincs, mert a vágóhíd üzem, amely arra rendeltetett, hogy a települések népét hússal lássa el. Ámen. Az országos „esecsemő-prog- I názis’’ szerint ez évben 12 ezerre I több gyermek születik majd, mint tavaly, s jelentősen megnő a gyermekholmik iránti kereslet. — Mit Ígérnek g baranyai kisgyermekeknek a ruházati és cipőipari szaküzletek? — kérdeztük Kárpáti Józsefnétől, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársától. — Mj is azt reméljük, hogy jelentősen több és jobb minőségű gyermekcipő és ruhák közül válogathatnak majd a szülők. Konkrétan még nem mérhető ez a változás, de a megye kereskedelmi vállalatai már a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának szellemében kötöttek szerződést a gyártó üzemekkel, Előreláthatólag az első negyedév végén már az üzletekben lévő termékekkel igazolhatjuk, hogy az ipar és a kereskedelem úgy egyeztette érdekeit. hogy az a vásárlónak is I jó legyen. Természetesen akad- • nak már olyan áruféleségek, | melyek már must kaphatók. El- ; sóként említeném a kismamaru- ! hókat, öt fazonban, háromféle alapanyagból készült ruhákat vehetnek a várandós asszonyok. Színesek, egyszerűek, csinosak, s kis átalakítással szülés után is viselhetők. — A nadrág-tunika összeállítást nem keresik? * — Kevéssé. Meglehetősen egyedi kívánság, s így a nagykereskedelem sem kéri. Kismamacipőket viszont — vászon, műbőr és bőrből készült felsőrésszel egyaránt lehet vásárolni. Nyitott orrú és zárt sarkú, nyitott sarkú és zárt orrú, illetve teljesen csukott cipőből bőséges a kínálat, s lehet válogatni, hogy fehér, drapp, világosszürke vagy sötétkék színűt vegyenek. — fs a bébi holmik? — Elsősorban a frottírból készültek a keresettek, ezekből j kell több. Szívesen vásárolják, j mivel egyrészt olcsóbbak, másrészt praktikusabbak. Pamut ruházati cikkekből nagyon jónak ígérkezik az ellátás, s nem lesz probléma a műszálas termékekkel sem. Jelenleg rendkívül kedvelt az úgynevezett „Cica" nadrág amit 3 éves korig hordhatnak a gyerekek. Szintetikus alapanyagból készül és olcsó. — Sokat reklamálnak a cipők miatt is. — Igen, és elsősorban a minőségükért. Jelentős változást, javulást várunk a fröccsöntött gyermekcipők forgalomba hozatalától. Méretekben már most is jóval nagyobb a választék. Érdemes szót ejteni a tornacipőkről is, mivel tavaly, de különösen 1972-ben egyszerűen nem lehetett kapni. Nos az elmúlt évi 36 ezer párral szemben az idén 102 ezret raktározunk. Ebből még jövőre is marad. A termelés is szalagrendszerrel folyik, mert a gyanútlan disznót egy ajtón betessékelik, árammal kábítják, megszúrják, forrázzák, borotválják, elófej- tik, „gépi-fejtik", bontják, hasítják, darabolják és ... És itt a szalag már jóég tudja hány irányba fut a valóságban is, képzeletben is, hiszen a feldolgozás skálája a vasárnapi rántott-karaj és a divatüzletben felpróbált sertésvelúr kesztyűig hallatlanul széles. Ez így van. Meg az is igaz, hogy a szalag mellett állók egyáltalán nem hasonlítanak a testes, rót- bajszú és nagycsizmás, dúvad- szerű falusi böllérre. De még Kis Feri bácsi sem, a Petőfi Ifjúsági brigád legidősebb (öt- venen túli) "tagja, aki ugyan vállas, zömök férfi, de inkább emlékeztet egy joviális kisfalu- si tanácselnökre. Rajta kívül még van két tisztes korú és komoly szaktekintéllyel bíró tagja a KISZ-brigádnak, Konrád György és Schlicht István személyében, mert kiktől, ha nem hármuktól tanulhatják el szépen és alaposan a szakmát a brigád ifjonc hentesei? A sertésvágóban nem lehet munkaközben társalogni — egymás kezére dolgoznak —, este a húsosok Zetkin Klára utcai klubjában ült össze a brigád. Nem mindenki, a huszonhat- i nak taián fele, aki hát éppen j ráéii. Fiatalok, alacsonyak, nyurgák, nagyhajúak és kisha- júak, jókedélyűek és .. . eléggé izmos gyerekek. — Mennyi is a normát — Ötszáz körűi nyolc .óra alatt... — Micsoda ötszáz? — Annyi sertést vágunk, illetve nem öt-, hanem általában hatszózat. Éppen ez az érdekes a dologban, a túlteljesítés. De volt rá eset, amikor rá kellett verni a munkára és vógi tunk kilencszázat is ... A szúrásNyereségrészesedéséből vásároljon tartós fogyasztási cikket! Automata mosógép #370,— Ft Lehel hűtőgép, 60—230 l-ig 2630,— Ft—7500,— FtHajdú porszívógép 1190,— Ft és 1500,— Ft Nagyképernyős Videoton tv 7450,— Fr Középképernyős Orion tv 6800,— Ft Sirius Delui táskarádió 2750,— Ft GYORSÍTOTT OTR-UGYINTÉZÉSI DÍJTALAN HÁZHOZSZÁLLÍTÁS1 tól egészen a tőkehús előállításáig, ez a mi munkánk. — Egyszerűen hangzik ... Rámnéznek, aztán magyarázzák a minőségi követelményeket, amelyek már egyáltalán nem „egyszerűek". Az legfőbb szempont, hogy a főtermék-ki- hozatal optimális legyen, mondjuk egy kilós sertésnél a vágási veszteség ne haladja meg a'“ 15—17 százalékot. Ha ezt tartjuk, akkor tapsolhatunk magunknak. Jól dolgoztunk! — Mondjuk. Csakhogy ennek a 15—17 százalékos szintnek igazán sok összetevője van. Már a kábítástól is sok függ, mert ha nem sikerül, a tüdő bevér- zik, s azt már nem lehet értékesíteni. Túlforrázásnál a bőr deformálódik s a bőripor nem veszi át Szintén csökken a bőr értéke, ha fejtésénél bevágás történik, ügyelni kell arra, hogy a bőrön a lehető legkevesebb zsír maradjon, ez is a bőripar kívánsága. A bontás során ügyelni kell a bél-rendsze/re, mert ha megsérül, abból már exportcikk aligha lesz. Hasításnál pontosan felezni kell a gerincet, különben a hús csontozásra, feldolgozásra kerül s itt az értékrend ismét más. A tőkehús elkészítésénél a felületi zsiradékmennyiségnek a tűrési határon alul kell maradnia. — Rövidesen megkapják az aranyplakettet. Miért? — kérdem. — Már másodszor! Részben a szigorú termelési követelmények teljesítéséért, meg aztán a szocialista brigádmunkának több olyan feltétele van, aminek megfeleltünk. Például, a szervezettség ... Mindegyikünk szakszervezeti tag. — Ez nem kötelező... — mondom. — Nem is erőltetjük, de nem is kell. Megkérdeztem a fiúkat, tulajdonképpen miért léptek be a szakszervezetbe? A válaszok változatosak, de reálisak: „Mert érdekvédelmi szerv” Aztán: anyagi előnyökkel jár... üdülés... nyári utazás kedvezmény ... ilyen meg olyan segélyek . . És még egy a sok válasz közül: Aki munkásnak érzi magát, legyen tagja a szervezetnek. így van ez a világon mindenütt.. — Társadalmi műszakokat is vállalunk rendszeresen. — Hogyan értsem ezt? — Van ez az óvodaépítési akció például. A brigád társadalmi műszak révén összedobott Rétezernyolcszáz forintot... De von egy rendszeresen visz- szatéró kötelezettségünk is, amit persze önként vállaltunk: a 48- as téli állami gyermekgondozót patronáljuk, több más üzernfnel közösen. IKs eFri bácsi folytatja: — Arról van szó, hogy évente kétezer forintot adunk a kicsinyeknek. Tavaly én vittem el a brigád nevében, karácsonyi ünnepség volt éppen. Mondhai tóm, igazán meghatott a lát- ! vány. Többen voltunk felnőttek, a kicsik a kezünket fogták, kabátunkat rángatták, cukrot nyújtogattak felénk, szóval szemmelláthatóan tetszett nekik a hirtelen érkezett sók „idegen". Szépen fel voltak öltöztetve. Aztán az a sok játék ... Azt hiszem, igazán jó helyre kerül a brigád pénze, v A klub — ahol beszélgetünk — lassan benépesedik, ha jól látom, három egymásba nyíló helyiségből áll, ulti meg sakk megy a többi asztalnál. Itt is két asztalt toltunk össze, hogy elférjünk, oldottabb most már a beszélgetés, sört isznak a fiúk, valaki a közeli boltból hoz át két üveg bikavért. Erről jut eszembe: — Igaz, hogy a hentesek megisszák a vért? — Csodálkoztunk volna, ha nem kérdezed — mondja Andrási Jancsi barátom. A többiek megmosolyognak, aztán a brigádvezető, Dezső Gyula és Fo- garasi László művezető ad magyarázatot: *— Hogy a mészároslegény marhavért iszik, az csak ostoba virtuskodás, de annál veszélyesebb játék. Amikor a marhát ■ levágják, csak utána kezdődik az orvosi vizsgálat. Ha a hentes megissza a vért, ami köny- nyen lehet fertőzött — huszonnégy órán belül feldobhatja a talpát, vagy örül, ha egy „enyhébb” idegbénulással megúsz- sza ... — Egy hentesnek mindegy, hogy mit vág? — Embere válogatja. Annyi biztos, hogy a bórányvágás . .. fene tudja ... nem éppen kellemes. Mert a sertés is, szarvas- marha is védekezik, amíg tud, de a bárány szegény olyan gyámoltalan, hogy szinte megy a kés elé. Megint vita kerekedik, többen azt állítják, hogy a ,,kóservágás" a legrosszabb látvány, legalábbis nekik, akik nem végzik ezt a munkát, csak segédkeznek. — Miért rosszabb? — Általában hetente jönnek a kóservágók, ezek speciális munkát végeznek. Egészen bonyolult módon kötözzük össze a szarvasmarha lábait, az első pár lába például nem érheti a földet, aztán nem is szabad elkábítani. Amikor az állat mqr így szinte ki van feszítve, akkor a kóservágó egy jókora — majdnem kard nagyságú, borotvaéles késsel oda-vissza irányban egy-egy metszést végez a nyakon. Csak két metszést, nem többet! Ha nem tudja elvágni az ütőeret, akkor a szarvasmarha már nem „kóser”. Bizony láttunk néha szenvedni állatot. .. — Úgy hallottam, hogy olyankor, ha a specialista nem néz oda, a segédkezők egyike még egy vágást tesz, nehogy szenvedjen az állat... —. jegyzem meg. A fiúk összenéznek, pontosabbon, összenevetnek, de választ erre nem kapok. Értesülésem bizonyára nem hiteles. Vissza az egész. Nézem a blokkomat, a fiúk beírták a nevüket: Havasi József, Wehninger Imre. Szentes Lajos, Zsámboki Ferenc, Bohata István, Zengqr Károly, Varga Gyula meg a többiek. És még valami van itt, legközelebb a húsosok négy brigádjának családi estjén találkozunk. Rab Ferenc
