Dunántúli Napló, 1974. március (31. évfolyam, 59-89. szám)
1974-03-14 / 72. szám
6 DUNANTOll NAPLÓ 1974. március II. Háromszáz hektáros fő zagykazetták között Por és pernye Pécs felett Hadat üzentek a szennyezet! levegőnek Ligeterdő a Tüskés- réten i November 21-én a város közéleti vezetőinek részvételével ünnepélyesen megkezdőd.'.tt Pécs zöldövezeti fásítása. Az eseményre a hosszúra nyúlt ősz legvégén került sor, az idő zordra fordulása miatt a kezdetnek ólig volt folytatása. Január-fpbruárban a szokatlanul enyhe tél lehetővé tette, hogy Pécs belterületének 'ő- szomszédságában, az ú) deli ipari úttól északra lévő 3 as es 4-es zagykazettán mintegy 26 hektárnyi területen megvessék a város új ligetének alapját. 369 ezer forintos költséggel kb. 180 ezer magoncot — 12 fatajtát, sok bőkor- és cserjeféleséget — ültettek el. A fennsík A fennsík 5—6 méternyire emelkedik az út fölé. Az 51 hektáros felület asztalsimára egyengetve ma még nem egyéb kietlen pusztaságnál, aminek azonban máris van egy hallatlan előnye. Környezetéből kiemelkedve jó időben pompás kilátást nyújt a hegy lábánál elterülő városra. Évekig jött az Erőműből erre az egykor mocsaras területre a kazánok porfinom salakja, a zagy. A mocsárból valamicske ott szerénykedik még most Is a domb lábánál. Amikor még az egesz környék mocsaras volt. a nideg- zóna leszálló légáramlása lehúzta a levegőben szállongó port. Ahogy tűnt a mocsár, s telt a fekete zaggyal a kazetta, úgy változott meg a terület mikroklímája is. Melegzóna lett ebből is és a felszálló légáramlás messze sodorhatta az erőmű kéményéből kizúduló pernyét és vitte a város fölé, neki a hegyoldalnak. A korábbi állapotot kellene valahogy visszaállítani. Hogyan? Vásárváros A pernye itt fent a dombon már csak picurka foltokban látható. A talaj, amit idehordtak, nem éri el az optimálisnak tartott 40 cm-es vastagságot, csupán 25 cm-esre sikerült, s nem is humusz került Ide, hanem gyengébb minőségű agyagos föld. Ez most, a szitáló esőben kegyetlenül fogja a cipőt, s ebbe kerültek a magoncok tízezrei. Előírás szerint 3500 kellett volna egy hektárra, itt hétezret tettek le, főleg szárazságtűrő fajtákból. A bőséges ráadásnak egyszerű a magyarázata. A növényzetnek roppant sanyarú körülményekkel kell megbirkóznia. A MÉM finanszírozza ezt a kísérletszámba menő beruházást. Olyan terület hasznosításáról van szó, ami eddig elveszett a közösség számára. A hasznosítás mikéntjéről hosszú vita folyt Pécsett is, míg aztán e!dő!t: fásítás, majd vásárváros. A kísérlet abban van, hogy a fák megélnek-e a pernye vékony földtakaróján. A kísérleti oarcel- lán megéltek. A problémát főleg ,a pernye okozza. Aki esős időben Itt nézelődik, rögtön rájön, miért. Az agyag vastag kölöncökben ragad a cipőre, de ahol kibújik a pernye... A fekete anyag porszáraz, s ha belerúg az ember, felszáll a por. A Pernye nem tartia a vizet. A fe ső takarórétegből leszivárgó viz, mint a sóhaj, eltűnik. Hogyan maradhat meg ott a növényzet? A szakemberek bizakodók: ha addig kibírják a csemeték, amíg a gyökérzet leér a talajvíz szintjéig . . . Bizonyára rengeteg elpusztul, amíg odáig fejlődik a telepítés, hogy a ritkításba az ember is beavatkozik. Természetesen sokat, nagyon sokat kellene öntözni, hogy a fennmaradás minél biztosabb legyen. Víz lenne. Az erőműben ipari vízként használt tisztított szennyvízből itt le lehetne venni. (A felhasználó hozzá is járul, gerincvezetéket is épít), de vajon ki tudja-e építeni a város az öntözőhálózatot? Ha az öntözést a természetre bízzák, félő, hogy a ligetből nem az lesz, omit a város szeretne. Városliget * A liget nagyon jól Jönne a városnak. Nagyságában vetekedne a budapesti Városligettel. A majdani hidegzóna első egysége arra hivatott, hogy a nedvessénet bőven párologtató zöldfelület mintegy lehúzza a kéményekből felszálló pernyét. Ennek mennyisége ma már — hála az elektrofiltereknek — jóval kevesebb, mint évekkel ez- ■ • előtt volt. de még így is elegendő ahhoz, hogy beterítse a várost. A hidegzóna leszálló légárama a mostani mennyiség 90 százalékát is lehúzhatja. A hidegzóna hatékonyságát növelni lehet még mesterséges módon is. A szakemberek célszerűnek tartanák, hogy a majdani vásárvárost olyan csarnokokkal telepítsék be, amelyek lapos tetején vfzhártya biztosítaná egyrészt a belső tér kiegyenlítettebb hőmérsékletét, másrészt a vízfelület párolgása . .. De ez még távoli dolog! A 80-as években Két évtized alatt a váfos új, kitűnő pihenő övezetévé fejlődhet az a terület, amely a pécs— bátaszéki, pécs—mohácsi vasútvonal és a nagyárpádi út között terül el, vagyis ismert nevén a Tüskés rét. Ez mezőgazdaságilag értéktelen terület, értelmes célt kel! adni a vidéknek. Az értelmes célt a terület 1969-ben elkészült rendezési terve körvonalazza. A ma már létező d =»li ipari úttól délre mintegy 300 hektár kiterjedésű vízfelületet kell létrehozni. A mesterséges tavat a Pécsi víz, a nagyárpádi és a postavölgyi vízfolyás és o visszaforgatott, biológiailag tisztított szennyvíz láthatja el vízzel, s a tó 5—7 méter mély lehet. A terület önmagában nem olyan mély (bár általában vizenyős), hogy ott tó képződjék, a célnak megfelelően telepített zagykazetták viszont az évek folyamán elvégezhetik a szükséges tereprendezést. Zagykazetták sorával kívánják körülvenni a tónak szánt területet, így c vízfelületet összefüggő „magasföld"-övezet veszi majd körül. A tavat olyan formára kívánják kialakítani, hogy az vízisportokra alkalmas legyen, s a nemzetközi szabványoknak megfelelve versenyeket is rendezhessenek itt. A mesterséges tó övezetében telekosztás nem lesz, így arról már most sem lehet beszélni, hogy üdülőterület lesz. Optimista becslések szerint a-80-as évek közepén már megkezdődhet a tó feltöltése. * A 3-as és 4-es zagykazetta 51 hektáros felületének mintegy felén végezték el az erdőtelepítést. A MÉM támogatásától függ. hogy ősszel folytatódik-e a telepítés. Hársfai István 1952-ben néhány napig füstköd telepedett Londonra és az óriási levegőszennyezettség többezer ember halálát okozta. Ma a rendkívül szigorú levegőtisztaságvédelmi intézkedések hatására híre-hamva sincs a londoni smognak. Az óriási város parkjaiba ismét visszaköltöztek a madarak. Magyarországon három nagy levegőszennyezettséqi qócot‘tartanak nyilván, az egyik Pécs és Komló környéke. Reméljük nem sokáig, mert a pécsiek is hadat üzentek a rossz levegőnek ... i— Átfogó tanulmányt készítettünk a megyeszékhely levegőszennyezettségéről, amely foglalkozik az emisszió csökkentésének műszaki lehetőségeivel is — mondja Bartos Sándor, a Városi Tanács levegőtisztaságvédelmi felügyelője. — Ilyen tanulmány az országban csak Tatabányán készült, s most itt Pécsett, örvendetes, hoqy a helyi szervek mellett az ÉVM is erőteljesen szorgalmazta a munkát. * A 150 ezer lakosú város fő gazdasági meghatározója az ipar. Az üzemek — technológiai jellegük miatt — mindig is kitartóan szennyezték a környezetet. A mai Gyárváros területén létesült a Szénbányák osztályo- zója, az Erőmű és a Kokszmű. Valamivel beljebb, a város felé telepítették a Zsolnay gyárat, délebbre a Bőrgyárat. A város nyugati részén alakult ki a Sörgyár. Valamikor ezek az üzemek a városon kívül estek, ma azonban lakóépületek közé ékelődnek. Sajnos, a felszabadulás után is — beruházási megtakarítás céljából — néhány ipartelep, mint például a So- piana Gépgyár, vagy az Építőgépgyártó Vállalat ugyancsak a város közepére került. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedben egyes szeny- nyezőforrások csökkentek, illetve megszűntek, a nagymérvű fejlődés következtében, összességükben az urbanizációs ártalmak végül is növekedtek. Ezért lé- nyeqes a város valamennyi lég- szen nyezőf o rrásá na k f el tá rása, azok értékelése, ami a jövő megfelelő intézkedéseinek alapjául szolgálhat. A város légszennyező forrásait a következő csoportokra oszthatjuk: az ipari üzemek kezdik a sort, .majd a közületi központi fűtésű kazánok következnek s hozzájárulnak a pécsi levegő szennyezéséhez, az egyedi lakásfűtések is szennyezik e levegőt és a naqy közúti forgalom. de nem szabad megfeledkezni köztisztasági tevékenységből adódó „levegő rontásról” sem. * A megyeszékhely levegőjét — a tanulmány alapjául szolgáló felmérés szerint — 17 ipari üzem szennyezi. Ezek az üzemek évente 7679 tonna port, pernyét és kormot bocsátanak ki. Emellett egy esztendő alatt a 17 üzem csaknem 80 ezer tonna kéndioxidot juttat a levegőbe. A legnagyobb levegőszennyező a Hőerőmű annak ellenére, hogy az elektrofilterek felszerelésével csökkentették a kibocsátott por és pernye meny- nyiségét. A Hőerőmű a város levegőjére igen jótékonyan hatott, annál is inkább, mert néhány esztendeje az erőmű hőenergiával lát el 40 pécsi üzemet, így ezek a gyárak, mint szennyezőforrások megszűntek. Az éjfélt néhány évben az erőmű igen ártalmas kéndioxid kibocsátása azonban aliq változott, Egyedül a Hőerőmű naponta 275 tonna kéndioxidot juttat a levegőbe, A Zsolnay gyár által a levegőbe juttatott korom- és por- mennyiséq szinte össze sem hasonlítható az erőműével. A Hőerőműből ugyanis 45-ször annyi szennyező anyag jut a levegő be évente, mint a Porcelángyárból, — Az erőmű évente hétezer tonna port és kormot bo csát ki, a Zsolnay gyárból pedig 155 tonna szennyező anyag jut a levegőbe. Mégis azt keli mondani, hoqy hatása igen veszélyes, hisz míg a Hőerőmű viszonylaq messze fekszik a várostól, füstjének kb. eqyneqyede jut el a településre, addig a Zsolnay gyár lakóépületek közelében helyezkedik el, és igen ártalmason befolyásolja a várt * levegőjét. Végül egy sokat mondó adatsor, amely szemléletesen érzékelteti, hoay a város egyes ke rületeinek levegője az ipari üzemek miatt milyen eltérések t mutat, Amíq az I. kerület 12 gyára óránként több mint ec r tonna kormot, port és pernv t bocsát ki, addig a II. kerü' t két üzeme ugyanennyi idő aló t alig másfél kilót, a III. kerül- t három gyára pedig a szennyező anyagokból két és fél ki! t juttat a levegőbe. Mécs László Gyékényest, valamint apróbb szemszerkezetű dunai folyamkavicsot korlátlan mennyiségben értékesítünk. Meg-endelhető kiszállítással együtt Pécsett a Megyeri út—Veress E. u. sarkán lévő ÉPrt- FUVARVALLALÓ IRODÁNKBAN. % Naponta 8—12 óra között. Egységár: 190,— Ft/m1 -f- fuvarköltség. Meg’elentelz a vad'Woco’f oz erdőkben Trófeák az avaron A gyűjtött agancsokat mutatja Dévényi Ágoston,, A hónélküli enyhe tél kedvezett a vadállománynak. Az erdőkben megjelentek a vadmalacok és az idei első kis- nyulak. A szarvasok is megkezdték agancsaik elhullajtá- sát, az őzek pedig már növesztik új koronáikat. Évente csaknem horminc tonnányira tehető az összegyűjtött trófeák súlya a mecseki és a gemenci erdészetek területén. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csaknem 50 ezer hektáros területén mind több a tarfejű bika. — A kirándulók nehezen értik meg, hogy kötelesek a talált agancsokat beszolgáltatni és nem használható fel rotthoni dísznek, ruhafogasnak az előszobákban — mondja Dévényi Ágoston vadászati előadó. — Nagyon sokan hétvégi programként járják az erdőket és agancs után kutatnak, fjedig vadászterületen csak engedéllyel gyűjthető, vásárolni is csak az erre feljogosított személyektől szabad. — Mi történjék tehát a kirándulók által talált agancsokkal? — Ezeket feltétlenül le kell adni az illetékes helyi vadász- társaságoknál vagy az erdészetnél. Számos alkalommal indítunk szabálysértési eljárást a rendelet megszegői ellen. Egyébként a beszolgáltatott trófeákért bizonyos összeget fizetünk a megtalálónak. — Évente mennyire tehető az elhullott és megtalált agancsok súlya, és a továbbiakban mi lesz a sorsuk? — Területünkön, általában öt-hat mázsa körül lehet. Ezeket azután a MAVAD-hoz továbbítjuk, illetve az értékesebb trófeákkal a gazdaság gyűjteményét gazdagítjuk, az értékesebb koronát pedig a szarufeldolgozó üzemek kapják, de jelentős részéből gyógyszer-alapanyag készül. — Gyakorta vitatott kérdés, hogy a magánterületen talált agancsok az ingatlan tulajdonosát illetik-e? — Nem. Ilyenkor is köteles leadni a megtaláló, mert 02 elhul'ajtó vad nem tartozik a birtokhoz. F. J.
