Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-10 / 40. szám
Olajválság - energiaválság már közhelynek számit az a megállapítás, hogy energia Dl nincs modem gazdaság. A munkaeszkötök fejlődése, a nőét korszerűsödő termelés, az életszínvonal növekedése egyre energiát igényel. Az energiahiány lehetősége ezért sötét ár- nyékként kisért minden olyan fejlett ipari országban, ahol meg- Delelő nagyságú és összetételű források nem állnak rendelkezésre, ■t a kísértet jelent meg az elmúlt hónapokban a tőkés országokban, ahal az egyik legfontosabb energiahordozó, a kőolaj hiánya, •ülgot gondokat okozott a gazdasági szakembereknek. Ae arab országok politikai fegyverként alkalmazott oloj- ■zankclója azonban más következményekkel is járt Ismételten napirendre kerültek azok az elemzések, amelyek az egyes anergioforrások távlati felhasználásának. vagy esetleges kimerülésének esélyeit tárgyalták. Néhol a hátterében pánikkeltő szándékok is meghúzódtak, de általában a reális helyzet felvázolására törekedtek. A tartalékok enyésző. A fejlett tőkés országok gozdasága főleg ezekből a forrásokból táplálkozik. S pontosan ezen a területen történt 1970—71-ben a legjelentősebb változás. Az olajtermelő országoknak különböző politikai, gazdasági ás társadalmi arculatuk ellenére sikerült hosszú idő utón megteremteni az egységes fellépés feltételeit a nagy monopóliumokkal szemben. Ennek következménye, hogy felemelték az olajárakat és 55 százalékra növelték a termelő országok haszonrészesedését A* «lemzések nagy része megegyezett abban, hogy o rendel- Mamvoki kézéire álló energiatartalékok A tf TI bosszú Időre elegendők még okkor is. ha o felhasználás az eddigi ütemben növekszik. A prognózisok általában 2000-ig tekintenek előre, és megállapft- fók. hogy a világ hagyományos energiakészletéből (szén, olaj. földgáz, és vízienergia) az előirányzott fogyasztás 1990-re mintegy 5 százalékot 2000-re pedig mintegy 8 százalékot mellt majd kL Így a problémát as elkövetkezendő esztendőkben elsősorban nem a források hió- wya. hanem az a körülmény jelend majd, hogy a legnagyobb energiafogyasztó körzetek szegények energiatartalékokban. Az energiaválsággal összefog sben számos elemzés tárgyaU olajvállalatok A nemzetközi olajpiac véltepásol megingatták ez olajmono- pótiumok uralmát Blzonyteianérvényesek. Már pedig az energiaellátás biztosításában ennél hosszabb idére szokás előre kalkulálni, ily módon a tőkés energiapolitikai aggodalmak nem éppen alaptalanok. Mindezeket figyelembe véve felmerül a kérdés: milyen kiút kínálkozik a legnagyobb tőkés felhasználók számára a válság megoldására? A következtetések általában óbból indulnak ki, hogy az ener- gioösszetétel nem fordul vissza a szón irányába. Ezt figyelembe véve a jövőben is jelentős szerepet szánnak a szénhidrogéneknek. de a korábbi „olcsó" ellátás elvét feltehetően felváltja o „biztos" ellátás politikája, amely egyben nyilvánvalóan az olajtermelő államokkal szemben folytatott politikai elvek bizonyos megváltozását is jelenti. A hazai lelőhelyek kiaknázásának jelentősége megnő, az új lelőhelyek felderítésére irányuló erőfeszítések pedig megsokszorozódnak. A növekvő kőolaj- és földgázárak nyilvánvalóan meggyorsítják az atomerőművek építésének és ez energiaigény csökkentését célzó új technológiák bevezetésének útónét. Az elmúlt évtizedben tapasztalható pangás a szénbé- ■yászatbon megszűnik és a szén Gázvezeték, e folyamat mérföldkövei. Hosszútávon ózonban ezek sem jelentenek végleges megoldást Az elkövetkező öt-tíz esztendőben jelentősen növekszik például üzemanyag-szükségletünk. 19ó0 és 1975 között személygépkocsi-állományunk ötszörösére nő (99 ezerről 520 ezerre), a tehergépkocsik száma ugyanakkor megháromszorozódik. A tervek szerint 1985-ben már egymillió személygépkocsit tartunk nyilván, a tehergépjárműpark pedig az 1975-ös állományhoz képest megduplázódik. A vasútnál 1980-ban a vontatás felét Diesel-mozdonyokkal bonyolítják le. A mezőgazdaság gépesítése is fokozódik: az öntözés és szárítós, a korszerű agrotechnikai eljárások fokozzák az űzemanyagigényt 1965 és 1975 között mintegy 2^> millió olajkályha talál gazdára, emellett jelentősen gyarapodik a lakosság más olaj- és gázfogyasztó berendezéseinek száma is. Az olefin-program köretében, az éti lén termelésnél ugyancsak •agy mennyiségű banda tothott- nálására lose szükség. r azt h. hogy 2000-ben energiahordozókból külön-k ülőn milyen készletek ódnak majd rendelkezésre. Az eé- <ftg felderített tartalékokat figyelembe véve évszázadunk végén a kőolajnak mintegy fele. e földgáznak mintegy harmada, a szénnek 98 százaléka óB eség rendelkezésre. Ugyanakkor az olajpalához, a bitumenes boátokhoz, a mély rétegű geotermikus energiához és a reaktorokba« felhasználható Urániám készlethez a következő évezredig még ólig nyúlunk. Naplóink válságjelenségeinek okai tehát máshol keresendők. A Jelenlegi problémák gyfti ilnak a hatvanas évekig nyúlt efesxa. Az akkor feltárt szénhkt- eegén-lelőhelyek (kőolaj és földmű) hatásaként ólajtúlkinótát lépett fel. Ennek nyomán a világ energiafelhasználási szerkezetébe» mélyreható változások történtek. Az energiaigények kielégítésében az olaj részaránya u évtized végéig meghaladta u 50 százalékot Egésze« a legutóbbi Időkig az árak stabilok. a kínálat bőséges, az ellátás kiegyensúlyozott volt Ebben u időszakban alakultak ki energiapolitikai kon- pdók. amelyek az elmúlt hónapokban tarthatatlanná váltak és Mührizsgólatra szorulnak. A jelenleg főleg a feltárt olajtelőhelyek a világ olyan területein találhatók, amelyek a korábbi politikai és gazdasági feltételek mellett a jövőben nem gorantálnok számukra biztos forrásokat Mint ismeretet, Nyugat-Európa olajtermelése világgazdasági szempontból elhanyagolható, az Egyesült Államok termelése is hosszabb Idő óta stagnál, előretört viszont a Szovjetunió, valamint a fejlődő országok olajtermelése. Ma mór a világ olajszükségletének mintegy felét a féltődé országok adják, ugyanakkor saját felhasználásuk eiA «Hág energiatartalékát is pftásáDál q ét • anergf afelhasz né lás körzetei (az energiatartalékok mv^ólks. földgázon körül a szén- át a vfasenefgia tartalékokat ■ ■ vettük). né vdfc, bogy toedtfcra *s din őrizhetik-e az olajpiacot és önkényesen állapíthatják-« meg az olajárakat Végeredménybe« ec váltotta U a tőkés válságot ____versenyképes MteWonyog le sz a villa mosenergia-termelés- ben. Mindezek mellett a „fogyasztói társadalom" energia- pazarlásának megszűntetése áll majd a takarékossági intézkedések központjából. azonban továbbra Is hatalmáé értékek halmozódnak fel és változóba nul számottevő hatást gyakorolnak az olajkitermelés és értékesítés alakulására. A fejlődő országok, a szocialista világ segítsége ellenére sem rendelkeznek még elegendő anyagi eszközzel, technikai felszereléssel és képzett szakemberrel a szállító $1 eszközök is idegea ellenőrzés alatt állnak. A nemzeti olajvállalatok még csak most kezdenek gyökeret ereszteni Mindezek mögött azonban egy másik reális fenyegetés körvonalai is felderengenek: a jelenleg még érvényes koncessziók és megállapodások általá- bon 1980-ig, legfeljebb 1985-ig Energiabehozatal Szegedi olajmező Az nlmuk évtizedben iflsgé- szonylatban végbement tüzelőanyag szerkezeti változások hazánkban b éreztették hatásukat 1960-ban e Magyarországon fet használt tüzelőanyagok 73 százaléka még szilárd fűtőanyag vott, 10 évvel később az arány már csak 50 százalék. A változást a szénhidrogének erőteljes előretörése jellemezte, olaj- és gázfelhasználásunk 21 százalékról 43 százalékra növekedett. Magyarország, sok más euró. pai államhoz hasonlóan viszonylag csak kis mennyiségű szénhidrogén-tartalékokkal rendelkezik és szükségleteit nem fedezik o honi források. így a végbement szerkezeti változások e behozatal ielentás megnövelését igényelték. A Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú megállapodások biztosították, hogy rendkívül kedvező feltételek mellett kielégítsük növekvő energia-, azaz kőolaj- és földgázszükségletünket A Barátság I. és Barátság II. kőolajvezeték, a Béke Villomosenergio Távvezeték, valamint az épülő Testvériség Belföldi effergfahorttatőfnl kitermelési lehetőségeinek ugyanakkor határt szabnak geológiai adottságaink. Szűkös tüzelőanyagtartalékunk jelentős részét szén, zömmel alacsony fűtőértékű Dg rút képezi. Ezt kizárólag a legutóbb átadott Gagarin Hő- erőműhöz hasonló erőművekbe« lehet gazdaságosan felhasználni. VÜlamosenergia-fogyasztá- sunk nagymértékű emelkedésével b számolva, fokozni kell érőié szitásainkét a villamos erőművek számának, teljesítményének emelésére. A Gagarin Hőerőmű- vön kívül Inetán. Százhalombattán. ezt követően pedig lanie- . városban lép üzembe új erőmű. A sert a paksi Atomerőmű első gépegységének 1980-ra tervezett üzem belépése zárja. Több földgáz Meg ható rezott terv szerint halad hazánkban a szénhidrogének geológiai kutatása* Tartalékaink mintegy felét már felkutattuk, s ezt figyelembe véve, kőolajtermelésünket előreláthatóan évi 2 millió tonnás szinten tartjuk. 1975-ben 5,3 milliárd köbméter földgáz felszínre hozatalával számolunk és azt a továbbiakban még növelni kívánjuk. Ezek az intézkedések azonban a behozatal további növelését is feltételezik. Szénhidrogén- szükségleteink biztosításánál terveinkbe« — a hazai lefcetőOlajfinomitó ségek maiámáTts feltárása mellett — elsősorban a Szovjetunióval történő együttműködés bővítése szerepel. Emellett a fejlődő országokból származó kőolaj- szállitások b számottevő helyet kaptak energiagondjaink enyhítésében. Ezzel összefüggésben kerül sor 1976-lg az Adrla-kő- olajvezeték megépítésére, amelyen a közel-keleti olaj gyorsan juthat el hazánkba. Energiagazdálkodásunk fejlesztését célzó 1980 utáni terveink központjában az atomerőművek állnak. A berendezéseket teljes egészében a Szovjetunióból kívánjuk behozni, illetve a KGST-országok együttműködésével létrehozandó atomerőművek üzembeállítását tervezzük. Energiahordozó behozatalunk — 1980-ra — 79 százaléka a Szovjetunióból, 7 százaléka a KGST-országokból, 14 százaléka pedig a fejlődő országokból származik- Terveink ugyanakkor számolnak azzal is, hogy első- eorbon a fejlődő országokból behozott kőolajtermékek költségei a jövőben emelkednek. Energfahelyzetönk várható alakulása tehát arra figyelmeztet, hogy nagyobb gondot kell fordítsunk a takarékosságra. Az elmúlt tíz év tapasztalatait felhasználva számtalan új lehetőség feltárására és hasznosításéra van lehetőség. Mindenekelőtt az ipari termelés szerkezetének olyan változására kell törekednünk, amelyben az energiaigényes ágazatok növekedése alacsonyabb az átlagnál. Az elmúlt időszakban jó eredményeket értünk el a fajlagos tüzelőanyag-energia felhasználás csökkentésében. 1960-tól a kohászat 19 százalékkal, a villa- teauMteigia-tarmelé* 23 százalékkal. a cementtermelés 25 százalékkal, a timföldtermelée 38 százalékkal csökkentette az egységnyi termékre jutó energiafelhasználást Ezt a tendenciát a felhasználó ágazatok műszaki fejlesztésével és a tüzelőanyagszerkezet korszerűsítésével tovább is fenn lehet tartani. Jelentős megtakarításra adott lehetőséget a vasútnál a Diesel- és villamos vontatás bevezetése. Növekvő terhek A háztartások tüzelőanyag- szerkezetének korszerűsítése is jelentős állomás volt az energiatakarékosság útján. 1965 ét 1975 között az összes fütő, főző és vízmelegítő berendezések mintegy felét cserélik le lényegesen jobb hatásfokú fogyasztó készülékekkel. Mintegy 5 millió darab olajjal, vezetékes vagy palackos gázzal, központi hőszolgáltatással üzemelő berendezés került a lakásokba. Távlati energiaigényeink kielégítése előreláthatóan biztosított, bár a népgazdaság ener- * giaforrásai szűkösek és a behozatal állandó növekedésével kelt számolnunk. A külföldi források igénybevétele természetesen a jövőben anyagi terheink növekedését eredményezheti, bár a Szovjetunióval és a KGST-orszá- gokkal történő együttműködés ezeket a terheket jelentősen csökkentheti. Tolnay László E33 VASÁRNAPI Minimet m AZ ENERGIAHORDOZÓK KÖLTSÉGRANGSORA (Hazai azén önköltség * 100) A különböző fajta anergiahordozók költségarányai ez 1972. évi árak alapján.
