Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-10 / 40. szám
Az érettségi vizsgák r m f ■ r n f u] rend)erő! Hórom hónap múlva, május ?8-án és az azt követő napokon Baranyában mintegy 2200 középiskolás hozzákezd nagy erőpróbájához, az érettségi dolgozatok megírásához. Tulajdonképpen egész életünk megkerülhetetlenül c próbatételek, bizonyítások és újrabizonyítások sorozata, s közülük az egyik legjelentősebb ma is az érettségi vizsga. H Új igények Idestova egy évszázada meg- megújuló reménysége a középiskolák utolsóéves diákjainak, hogy eltörlik a záróvizsgát, nem lesz többé érettségi. Az pedig állja az idők ostromát, s az újabb társadalmi igényekhez mindig újabb formákkal igazodik hozzá. Az idei év is a megújulás éve, hiszen néhány hónapja új érettségi vizsgaszabályzat jeleiyi meg a gimnáziumok, s a 'napokban a szakközépiskolák számára is. Végre pont került sok vitatott mondat végébe, sok nemkívánatos huzavona után teljes erőbevetéssel lehet felkészülni a nagy feladatra. S egy ilyen nagy erőpróba — titkoltan vagy bevallottan — mindig aggodalmak forrása, és a szokásos gondokat ez idén megnöveli az a tény is, hogy számos kérdésben lényeges módosítás történt A korszerűsítő rendelkezések a közoktatáspolitikai párthatározat szellemében születtek, így mérlegelték azt is, hogy c továbbtanulni kívánó diákoknak egy hónapon belül két megterhelő vizsgát kell letenniük: az érettség': és a felvételit Ezek közelítésének szándéka ér. vé nyesöl abban, hogy egyes tantárgyakból csak egy vizsgán, a közös érettségi-felvételi írásbelin kell résztvernie a felsőfokú tanulmányokra készülő jelöltnek. E könnyítés — bár tavalyi tapasztalatai nem voltak egyértelműen előnyösek — ez- idén a matematika melleit fi; zikáro is kiterjed. Mini ismeretes, egyes tárgyakból megszűnt az eddigi kettős tehertétel: a tanuló saját választása szerint vagy írásbeli vagy szóbeli vizsgái tehet az idegen nyelvek- bő', sőt matematikából is (hassak n.em kell az előbb említett közös vizsgán résztvennie!). Az érettségi vizsgatárgyak száma továbbra is négy maradt; szakközépiskolákban ezt esetenként még megnövelik a szakmai elméleti tárgyak. A tanulói önállóság és felelősség további kiterjesztését jelent! az, hogy míg eddig három kőtelező vizsgatárgy mellé egyet szabadon választhattak, most már két tárgy kiválasztását dönthet! el az érettségiző. Nagyobb szerephez juthat így az átlagból kiemelkedő egyéni hajlam és érdeklődés, valamint a jövendő életpálya érdeke. Megszűnt továbbá a történelem egységesen kötelező volta, s a tagozatos osztályokban sem kell — kötelezően — vizsgázni a tagozat jellegét adó tárgyból 9 Csak magyarból Kemény viták hatására a Művelődésügyi Minisztérium is módosította eredeti elképzeléseit, s a magyar nyelv és irodalom maradt az egyetlen olyan tárgy, amelybő! írásbeli és szóbeli vizs- gát is keli tennie minden jelöltnek. A szakmai közvélemény, de a szélesebb társadalmi közhangulat is megnyugvással fogadta ezt a döntést, hiszen anyanyelvűnk nem egyszerűen tantárgy a szó iskolás értelmében, hanem a mindennapi társadalmi együttélés, érintkezés, információszerzés és -továbbítás nélkülözhetetlen eszköze; s a könyv sem csupán a legnemesebb időtöltés „kelléke", hanem az élethosszig tartó ismeretszerzésnek, önművelésnek is. E tantárgy érettségi vizsgájának fontosságát az is kifejezi, hogy aki az új rendelkezések szerint az írásbeliiére „nem felelt meg” ütyelvi minősítést kap, csak akkor mehet szóbeli érettségire magyarból, ha előzetesen egy nyelvi feladatlapot eredményesen old meg. Érdemes tehát a hátralévő időben a szokottnál is nagyobb figyelemmel pótolni a fogalmazási, nyelvhelyességi, helyesírási hiányosságokatI A felkészülésben különös figyelmet érdemel az is, hogy — a korábbi évekből eltérően — ezután nem szabad irodalmi szöveggyűjteményt használni az írásbelin. A kisebb módosítások közül arra kell felkészülni, hogy ezután nem öt, hanem egyse- gesen három óta adott az érettségi dolgozatok elkészítésére. Megszűnt a kötelező fogalmazványírás is. Mindezekért jobban kell tudni gazdálkodni az idővel, tervszerűbb munkára és racionálisabb munkatempóra lesz szükség. Issierussfések Nem lehet egyértelműen az érettségi rendszerének könnyítéséről beszélni — szellemi izomlázat ezután Is fog kapni néhány tanuló —, az azonban tény, hogy az érettségizők érdekében, a társadalmi érettség megbízhatóbb megállapítására számos jó ésszerűsítés történt, A tanulók jogainak,kötelességeinek, felelősségének, az iskolai élet demokratizmusának növelése megfelel a hasonló össztársadalmi törekvéseknek is. hiszen az Iskola demokratizmusa egyúttal e demokratizmus iskolája is. A jogokkal való élnitudás nagy próbája ‘esz az új érettségi rendszer is. Tulajdonképpen a tanuló választásán múlik az is, hogy egyáltalában akar-e érettségizni, s most februárban ke!! visszavonhatatlanul döntenie arról is, hogy májusban-júniusban mely tárgyakból áll majd a vizsgabizottság elé. Tehát az egesz életpályára befolyást.gyakorló döntéshelyzetről van szó. S ha szabad ebben tanácsot adni, elsősorban az első nagy kérdéshez: az érettséginek éppenséggel lehet, de nem nagyon érdemes nekivágni „vagy sikerül, vagy nem” alapon. Aki azonban már eljutott középiskolai tanulmányainak zárásához, a hátralévő időszak jó kihasználásával jelentősen megnövelheti reális esélyeit. Aki azonban úgy érzi, hogy képességeinek jelenlegi csúcsát a négy középiskolai osztály elvégzése ielenti, s ezt meghaladná az érettségi, az később is megkísérelheti a most elhalasztott alkalom beváltását. A jó középiskolák azonban rendszerint: korábban s folyamatosan szokták elvégezni a nem kellő fel- készültségűek kiszűrését, s nem eszményi, ha csak az utolsó próbatétel az Igazi szelekció. Közhely bár, de az is igaz, hogy minden valamirevaló vizsgabizottság nem arra kíváncsi, hogy mit nem tud a jelölt, hanem arra, hogy mit tud, s ezt próbálja elsősorban megtudakolni.,. Bárdi László A 09 2é13 számú könyv A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kü-önieges ritkaságéi tózé tartozik a 0*/2613/1 szómmal nyilvántartott. könyv- Amint az oivcsó kózóeveszi; fe«tűnik9 hogy erősen kopott külsejű, lapjai mar eieggé töredezettek, nemregen múlt száz éves. Pontosabban 1867-ben je.en- tette meg ' Otto Meissner hamburgi könyvkiadó. A mű Mar* Das Kapitaljának első kiadása. Önmagában is nagy érték, még inkább azzá teszi, hogy a köiefc második oldalán a szerző sajátkezű ajánlását olvashatjuk a ,,Le Courrier Franceis’3 szerkesztőjéhez, Jecn-Marie Auguste Verme- rel-hez. A szakértők véleménye szerint a könyv Mar* Károlynak úgynevezett szerzői példányai közé tartózhatott, ezt bizonyítja a dedikálás ténye. Feltehetően eljutott a címzetthez, ezt a számos német nyelvű bejegyzésen kívül egy franciául írt lapszélj jegyzet is tanúsítja, ahol a tulajdonos nem szorosan a műhöz tartozó gondolatait vetette papírra. Vermore! francia újságíró* politikus volt, a múlt századi francia munkásmozgalom kiemelkedő alakja, aki a második császárságot bíráló polgári radikalizmustól eljutott c Kommün barikádjaiig. Több lapot szerkesztett. Mar* mint a második császárság szocialista bírálóját említi egyik levelében. Hogyan kerülhetett a mŐ a fővárosi Szabó Ervin KSnwtár tulajdonába? — ez foglalkoztatja most a kutatókat. Az eddig átnézett nyomtatott értesítők és évkönyvek nem tesznek erről említést, illetve csak mint dedikált ritkasóqról szálnak. Folytatják tehát a kutatásokat a könvv beszerzésének körülményeiről. A feltevések szerint a mű vagy még az első Könyvtári Értesítő megjelenése előtt (1907) került a könyvtár tu- laldonába, vaav 1932 utón. Ennek kiderítése és hitelt érdemlő bize- n^ításo azonban még hosszú munkát inényel. A Das Ka »Ital (A 4őke$ Mar* által dedikált első kiadása — az ajánlás pontos dátuma: 1867. október 2. — egyike « budapesti könyvtár oéto'hatatla» értékeinek, á* eddial Ismeretek sverfnt «5 könyvtár a műnek ez Idáig harmadik tul-’^-nosa. Becses sze!*e- mi hafnrafáirHet őrrfk a tud«»*»á- nves szocializmus meda’anítóia v;,ághíríi munkájának első kiadását Két János Panntniiis-ivMi kW Ä Szovjetunió — ma SZOMJÚSÁG ÖT MEG ÖT. Világjáró fotók a Műcsarnokban Alig iöbb mint egy hét alatt harmincezer ember nézte meg Budapesten, a Műcsarnokban a szovjet Novoszty hírügynökség és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság közös rendezésében megnyílt monumentális fotókiállítást. Hétszáz kép — 250 millió ember életéről. A „Szovjetunió — ma” című fotótárlat anyagát 350 ezer fotóból választották ki, azzal a nyíltan bevallott céllal, hogy átfogó képet adjanak a világnak e hatalmas ország mai életéről. Az északi hómezőktől a Fekete-tenger örökzöld partvidékéig, e távol-keleti partoktól a Kárpátokig, keresztüi-kasul vezeti az országon a látogatót a fényképezőgépek objektíve. A páratlanul gazdag, igényes és agita- tív fotótárlat a félvilágot bejár, ta. Az Egyesült Államok, Nyu- gat-Európo, $ e baráti államok érdeklődőinek milliói látták. A Szovjetunió tájainak varázslatos szépsége, országainak néprajzi, történelmi és természeti gazdagsága mindmegonnyi hálás fotótéma, e kiállítás Igazi főszereplője mégsem a táj, s nem is a monumentálissá növekedett ipari technika. Arcokra emlékezünk, szemekre, kezekre, mosolyokra, ráncokra. És terme- sietesen a gyerekekre. Az ember áll e hatalmas anyag középpontjában. A szovjet élet mindenkit érdekel. A szovjet fotóművészet is egyre nagyobb tömegeket, hisz az elmúlt négy-öt évben világsikerek sorát érte el. De hát mi a titka? S egyáltalán: mi e szovjet fotóiskola lényege? A kiállításon hivatásos és amatőr fotósok egyaránt szerepelnek. Közel négyszáz alkotó anyagából állt össze a tárlat — s a látogató pillanatok alatt választ kap minden szakmai jellegű kérdésére. Nincs „hivatalos” szovjet fotóiskola, nincs hivatalos stílusirányzat. A gyűjteményben szerepelnek olyan munkák is, melyek nemrégiben még heves viták középpontjában álltak, de miután a bátor kísérletező zedv, ® »ödem szemlélet ugyanazt a célt szolgálta. mint minden becsületes mű: őszintén, hitelesen ábrázolni az életet — ezek c képek is helyet kaptak a kiállításon. A fotóművészet felfelé ívelő korszakát éli. Ebben része van a televíziónak, része van annak a ténynek, hogy a fotózás gya- ko'latilag mindenki számára elérhető, s része van a világ dokumentum-éhségének is. Memoárok és dokumentum-regények, riportkönyvek és riportfilmek a ma bestsellerei — és egyre gyakrabban a fotók. Az emberek saját szemükkel akarnak látni mindent — s a „Szovjetunió — ma” című kiállítás megalkotói és rendezői éppen erre az igényre építettek. Nagyon sokféle ember, nagyon sokféle szemmel látott és fényképezett, de miután minden mű középpontja maga az ember, c legkülönbözőbb témájú és megoldású képek összecsengenek egymással — derűs és megnyugtató harmóniában. Békés Sándor Van-e a hiteles Az 1972-ben Pécsen _ tartott jubiláns akadémiai ülés óta megelévenült mind a Janus-ku- tatas, mind pedig a róla szóló tanulmányok kiadása. Pedig meg a nemrég Sevillában megtalált, Janus Pannonius több, eddig ismeretlen versét tartalmazó kötet eredményeit nem is tették közzé. A nagy reneszánsz kültó külföldi népszerűsítésére erősen hatottak az MTA kiadásában az Acra Útiéraria c. folyóiratban külföldi és belföldi kutatók tollából francia, olasz, orosz és német nyelven megjelent tanulmányok. Janus Pannonius külföldi megismeréséi és elismerését elősegíti a Corvina kiadásában most megjelent Janus Pannonius poernes choisis círhö, írartcie-laön "szövegű kötet/amelyet c december havában elhunyt kiváló jánüs-kutató. Kardos Tibor volt pécsi proíesz- szor látott el előszóval és jegyzetekkel. A sok új kutatási eredményt feltárt pécsi konferencia előadásainak szövege külön kötetben jelenik meg — minden bizonnyal az idei évben. E kötet élén szerepel majd Janus Pannonius portréja. Az a Maniegna íesíményreprodukció, amely a költőt korabeli olasz díszruhában, kissé elfordult fejjel, hosszú fekete hajjal, eléggé rácsodálkozó szemmel ábrázol- ja. Hogy miért éppen ez a Janus- portré vált országosan ismertté, hogy éppen ez szerepel több irodalomtörténeti műn- kában, bélyegen és kiállításokon, megpróbáljuk röviden indokolni. Vitéz János gazdag könyvtárának egyik érdekes darabja a jelenleg a Bécsi Nemzeti Könyvtarban levő Plautus komédiái című kódex. Ennek címlapján két miniatúra szerepel. Az egyik egy idős főpapot ábrázol, talán Vitéz Jánost, a másik egy hosszúhajú ifjút, minden valószínűség szerint az érsek unokaöccsét. De melyik unoka- öccsét? Vitéz Jánosnak ugyanis két unokaöccse volt Janus Pannonius és bátyjának fia, ifjú Vitéz János — mindkettő kiváló humanista, tudós fiatal és mindkettő püspök. Ez a körülmény megtévesztette a kiváló tudóst. Fraknoi Vilmost is, aki a bécsi miniatúra ábrázolt ifjában eleinte ifjú Vitéz Jánost, később pedig Janus Pannoniust vélte felismerni. Való igaz, hogy ehhez a mi- niatúrc-portréhoz meglepően hasonlít a paduai Ermia- taniban lévő, szt Kristóf már- tirumái ábrázoló freskó egyik, éppen a fóalak lábát fogó férfi. A kerek fej, a magas nyak, a hosszú hajviselet olyannyira feltűnőek, hogy a Janus-iroda- lom méltán azonosíthatta a nagy költő egyéniségével. Elősegítette mindezt Giorgio Vasari , aki Mantegna élete c. biográfiájában a festményre kitérve azt állítja, hogy az egy magyar püspököt ábrázol „egy teljesen hóbortos embert, aki egész nap Róma utcáin kószált, éjszaka pedig az istállóban aludt, mint a barmok”. költőről portré? Az azonosítás tehát irodaim? «éren is megtörtént Mi most mégis e kép ellen szólunk — több okból is. Először is azért mert Janus Pannonius 1455-ben még páduai diák, tehát nem püspök, másodszor: semmiféle adatunk nincs arra, hogy Janus Pannonius ebben az időben Rómában járt volna. De más hiba Is van:' a legújabb megállapítósok szerint Mantegna ezt a festményét 1452-ben festette, míg az elsőt — amely Ga- leotíóva! együtt ábrázolja Ja- must, és amely elveszett — három évvel később 1455-ben, Janus nyilván megemlékezett volna versében arról, hogy már másodszor kerül vászonra. Da nem tette. Báj az is, hogy Masa- 'irft kortarsai' megbízhatatlannak ártották. K'eTlab'szerint: „A hagyomány adataival nem egyszer önkényesen jár el, az igaz magot gyakran fiktív, anekdótasze- m leírásokba burkolja”. Előbb Idézett munkáján száz évvel később írta — sokszor más feltevéseire (pl. Scardeona) alapítva. A legnagyobb hiba mégis, az, hogy mindkét portrén Janus Pannonius fekete hajjal szerepel, holott 1454-ben egyik versében saját maga ekként nyilatkozik külsejéről: „Már elég, leteszem lantom, leteszem koszorúm, és aranysárga (szőke) fejjel megtagadom örökömet”. Nemrég Milánóban megjelent M. Belonci és Niny Garevaglia tollából egy modern Moníegna- életrojz, amely meglepetésként egy új Janus Pannonius Portrét közöl (42. sz.). Ez a Mantegna által sajátkezűleg aláírt 24x19- es méretű íemperavászon egy balra néző férfifejei ábrázol. Elgondolkodó, töprengő, tudós ember képe— korabeli püspöki ornátumban. A kép festésének hozzávetőleg ideje: 1470. Ez az időt nagyonközel áll ahhoz az időponthoz, amikor Janus Pannonius 14ó5-ben Mátyás király hódoló küldöttségét vezette 11, Pál pápa elé. E képnek különös története Is van. Valamiféle úton Magyar- országra került Lehet, hogy annak idején még Janus hozta magával a kedves ajándékot Sorsáról csak 190ó-tól kezdve tudunk valami keveset Az olasz és az amerikai források szerint a kép rövid ideig Balatonbog- láron volt, később Kelemen Lajos budapesti lakos családjához ke-ült.'1929-től kezdve Amerikában van. Jelenleg a washingtoni Nemzeti Képtár Kress-gyűj- íeményében. E képnek Janus Pannoniusszaí való azonosítását egy kiváló amerikai műtörténésznek, Frankfurter M. Alfrédnek köszönhetjük. Az amerikai Mantegna-kiállításrál írt bevezető cikkében (Instroduetion ta the szhibitich) e festményt már 1939-ben Janus-portrénak vallotta. Ha hihetünk Janus Pannonius egyik vershelyen említett szőkeségében, lehetséges, hogy a temperavászon szőke emberfeje a hiteles Janus arcot tárja elénk. Dr, Tóth IshfÓE
