Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-08 / 38. szám
«?«. február 8. DUNÄNTOLI NAPIÖ 3 Milyen kerékpárra ül N^ugcst-Eurépa? s 0 A magyar kerékpár világmárka © Húsz országban tapossák a Cseöe't @ 'zifut a csepeli gyár terme‘ése Bebizonyosodott, hogy a kerékpár a tömeges autozu: orában is nélkülözhetetlen eszköze a közlekedésnek. A világ kerékpárterrnelése állandóan növekszik és ez az olcsó sport- és közlekedési eszköz' a gyártó országok, köztük hazánk számára mű is jó exportcikk. Az energiaválság nyomán az utóbbi hónapokban még inkább az érdeklődés homlokterébe került a gépjármű- és tömegközlekedés. A nyugati országok sorra vezették be az „autómentes” napokat, több országban jegyre árusítják a benzint, emelték az árát és sok más intézkedéssel kényszerítik a lakosságot és az ipart az energiatakarékosságra. Példát mutatva kerékpárra ültek a kormányférfiak, a diplomaták és a pártvezérek, s New Vork, London, Brüsszel, Párizs utcáin, a századfordulót idézve megjelentek a fiákerek és a Konflisok — a karikaturisták és az élcgyártók nem kis örömére. A furcsaságokat, a szenzáció- hajhászó nyugati propagandát, a nyerészkedésre spekuláló monopóliumok manipulációit is figyelembe véve: az energiaválság létezik, hat a közlekedési szokásokra, a járműpiacra, a kerékpárkeresletre, és mivel hazánk is az exportáló országok közé tartozik, a magyar kerék- pórtermelés alakulására is. A Pannónia Külkereskedelmi Vállalót illetékeseit arról kérdeztük meg: mennyiben befolyásolja a kerékpárpiacot az energiaválság, milyenek az exportlehetőségek, milyen az érdeklődés a magyar kerékpár iránt? — A magyar kerékpár világmárka — hangzott a válasz — s ez a termelőket, a Csepeli Kerékpárgyár kollektíváját dicséri, amely korszerű, szép kivitelű, ízléses, megbízható termékeket küld a világpiacra, ezzel is növelve a magyar ipar hírnevét. A kerékpár-konjunktúra 1972 közepe óta tart és az energiává^ sággal tovább növekedett. De itt nemcsak arról van sző, hogy kevés és drága a benzin, és ezért több kerékpár kell, hanem arról is, hogy ez energiakorlátozás miatt a kerékpárgyárak termelése is visszaesett; nem tudnak annyit szállítani, mint amennyit a piac felvenne. — A Csépeli Kerékpárgyár világpiaci helyzete évek óta stabil, Magyarország valamikor a világ kerékpár-termelésének egy százalékát adta, ma ez a részarány csak tizedszázalékokban mérhető. Ez nem azt jelenti, hogy a korábbinál kevesebbet gyártunk, hanem azt, hogy a világtermelés a hazainál' erőteljesebben növekedett. Az Egyesült Államok például évente 8,5 millió darab kerékpárt gyártás mintegy ló milliót értékesít a belső piacán. A hiányzó 7,5 millió darabot más országokból, a többi között hazánkból vásárolja— Közel húsz országba exportálunk kerékpárt. Legnagyobb felvevő piacunk — s egyben legrégibb partnereink Is — Kanada, Irán, Anglia, Hollandia, Egyiptom és a skandináv országok. Ezekbe és más országokba évente 100 ezer kerékpárt exportálunk, de ennél jóval többet is el lehetne adni, ha többet tudnánk gyártani. — Csepelen most nagyarányú fejlesztésre készülnek és ennek eredményeként növelhetjük az exoortot is. A termelés bővítése célszerű és gazdaságos, mert a magyar kerékpár versenyképes, keresett cikk a világpiacon — mondották a Pannónia Külkereskedelmi Vállalatnál. A csepeli tervekről a Kerékpárgyár igazgatóját kérdeztük meg: — A kül- és belföld! kereslet élénkülése láttán nagyarányú fejlesztéshez fontunk; a termelés bővítését célzó munka mér ebben az évben elkezdődik. A tobb évet igénylő fejlesztés A kerékpárgyór szerelőműhelyében eredményeként 1978-ban 500 ezer kerékpárt és mintegy 100 ezer kerékpárhoz való alkatrészt gyártunk. Terveink szerint ez lehetővé teszi exportunk rneg- háromszorozósát, és jelentősen növelhető a belföldi értékesítés is. A termelés fejlesztése mellett a választék bővítésére, új, korszerű típusok kialakítására is gondolnunk kell. A kerékpár divatcikk is, alkalmazkodnunk kell tehát a gyorsan változó ízléshez, szokásokhoz. Milyen kerékpárra ül tehát Nyugat-Európa? A nyilatkozatokból kitűnik: magyar kerékpárra is. 1978-ban háromszor angyira, mint 1973-ban. Czirfusz János Befejeződtek j a magyar—jugoszláv építésügyi tárgyalások 3ug©sz!ávok építenek szállodát o Balatonon? Ahmed Hanicsnak, a mogyar -—jugoszláv építő- és építő- anyagipari albizottság jugoszláv tagozata elnökének vezetésével február 5 és ó-án jugoszláv építésügyi delegáció folytatott tárgyalásokat a két ország építőipari együttműködésének fejlesztéséről, jugoszláv építési kapacitás magyarországi felhasználásának lehetőségeiről. A megbeszéléseken részt vett Izmail Hodz'cs, a jugoszláv gazdasági kamara építőipari tanácsának titkára is. Magyar részről Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, az albizottság magyar tagozatának elnöke vezette a tárgyalásokat, amelyeken részt vettek még a Belkereskedelmi Minisztérium képviselői is. A megbeszélések alapján a jugoszláv fél ajánlatokat tesz egyes budapesti és Balaton-környéki szállodák, kereskedelmi létesítmények építésére. A jugoszláv küldöttséget fogadta Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. A jugoszláv delegáció csütörtökön utazott el Budapestről. Munkásvédelem 11; lípasi íúrá'tocsik, fúréáUvátiyok az Ércbányászai! Yáíiaiateá! Négy új fúrókocslt, fúróálivó- nyokat, rakodógépre szerelhető fúrómanipulátorokat állítottak munkába a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemeiben. Az új típusú technológiai eszközök el- sődleqes célja az egyik legnehezebb bánvászmunka könnyítése. A fúrási munkák megkönnyítésével azonos fontosságú. hoqy az eqyedi fúrógépek használata köbben a vibrációs ártalom veszélyét is kiküszö- böliék. Mint ismeretes, a Mecseki Ércbányászati Vállalat már korábban felismerte, hogy régi munkásai közűi többen ereiü- ket elvesztik: a fúrógépek rázó hatására rezaésártalmat szenvednek. Első lépésként gumifo- gantvűt alkalmaztak a merev vas helyett — az eiiárás kétségtelenül csökkentette a fúrógépek kei'emetlen, veszélyes rázó hatását, végleges megoldásként azonban nem lehetett elfogadni. A vállalat az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével beszerzett két fmn gyártmányú fúrókocsit, amelyek közel 5 millió forintba kerültek. A 10 négyzetméter körüli nagyságrendű váqatokban ezek a világ legjobb, legkorszerűbb Am asMxIsztons: számítógép» A jövő orvosi rendelőjében és kórházában az orvosok mellé csodálatos asszisztens szegődik: a számítógép. A körzeti orvos többé nem merül el nyakig a kartonokban, egyszerűen a képernyő elé áll, a beteg lehívószámával belép a számítógéphálózatba, s-a képernyőn azonnal megjelennek a beteg adatai. Ha a körzeti orvos például bizonyos betegségben szenvedők gondozását látja el, a számítógép összeállítja róluk a jegyzéket, és még a felkérő levelet is kinyomtatja, már csak postázni kell. Az orvos ugyancsak a számítógép segítségével értesítheti a védőnőt vagy a beteglátogató nővért, hogy kit kell meglátogatni és mit kell vele tenni. És a kórházban? A számítógép összeállítja a várakozási listát, figyelembe véve a sürgősséget, az eltelt várakozási időt, a műtőigényt, a beteg egyéni kívánságait. A szakorvos ennek alapján dönteni tud, kit vesz fel következőnek. A számítógép választ ad arra, hány üres ágy van, hány beteget hívtak be, hány beteg elbocsátása várható. így elérik azt, hogy nem áll üresen ágy és a sürgős, leginkább jogosult betegek kerülnek sorra. Komputer tartja nyilván a betegeket és rendeli a gyógyszert Ezt még Verne Gyula sem álmodta volna Pécsett már megtették az első lépéseket gyakoriságából következtethetnek arra, bizonyos munkahelyeken a dolgozók milyen égési veszélyeknek vannak kitéve, milyen biztonsági berendezések szükségesek. A beteg kórházi felvétele előtt a számítógép a körzeti orvosi tárolóból kinyomtatja a szüksé-' ges adatokat: például a gyógyszerérzékenységet, azt, hogy az illető gyógykezelés alatt áll, az előzetes kórházi kezelés adatait, diagnózisait, a 3—6 hónapnál nem régebbi laboratóriumi eredményeit, utal arra, hogy készült-e röntgenfelvétel, ennek mi volt az eredménye. A kórházi ápolás alatt aztán folyamatosan betáplálják a számítógépbe a betegről készült napi ösz- szefoglaló klinikai jelentést. Ha a szakorvos vizitelni megy, ott o’ könnyen áttekinthető kiírás, hogy mi történt a beteggel, mi a diagnózis, hogyan változtak a laboratóriumi eredmények. A számítógép mindenütt ott van. Segítségéve! szervezik meg az ápolónők beosztását és munkáját is. A számítógép kiírja napi feladataikat, a gyógyszereket, a diétát közli, hogy milyen laboratóriumi vizsgálatokat rendeltek e! és hogy ezeket milyen időközökben kel! végezni. És a betegeket és a kórházat ellátó kórházi gyógyszertár? Erre is a számítógép „ügyel”, nyilvántartja készleteit, s he az egy bizonyos szint alá csökken, kiírja, miből mennyit melyik cégnél mennyiért lehet után- rendelrii, sőt még a megrendelő leveleket is elkészíti. Mindez kissé úgy tűnik, mint egy Verne Gyula álom, pedig nem az, már valóság, az angliai Exeterben a számítógép az asszisztens. És akinek a segítségével ide bepillantást nyerhettünk, a ^számítógép alkalmazásával nagy lelkesedéssel foglalkozó pécsi orvos egyik előadásának anyagából idéztünk. Ugyancsak az ő megállapítását kölcsönözzük: bár hatalmas erőfeszítések történnek hazánkban, hogy a számítástechnika elfoglalhassa méltó helyét életünkben, a magyar egészségügy komputerizációja legalább 10—15 éves lemaradással néz szembe, hacsak a nyugati országok és a Szovjetunió egészségügy! szolgálatának fejlettségi színvonalát tekintjük. remteni, mégpedig itt, Pécsett. Ez a munka még a kezdetén tart, de nem nehéz belátni jelentőségét. Arról van szó, hogy a korábbi égési sérültek kórlapjainak adatait iyukkártyákra másolják és összesítik. Mire jó ez? Az orvos, akihez égési sérültet hoznak, csak saját tapasztalataira van utalva. Ám mindjárt eredményesebben gyógyíthat, ha a számítógéphez fordul, hogy a korábbi hasonló esetekben hogy is volt, milyen kezeléseket alkalmaztak, melyik gyógyszer milyen hatásosnak bizonyult, voltak-e szövődmények, és így tovább, egészen addig, hogy mennyi időre írja ki a sérültet táppénzre. A regiszter a megelőzésben is segít, hiszen a balesetek körülményeiből és Itt tartunk tehát. A SZOV pécsi. adatfeldolgozó központjában mindezt azzal toldották meg, szívesen állnak az egészségügyi szolgálat rendelkezésére, az ilyen kutatások feldolgozását szinte jelképes összegekért végzik. A SZüV még ebben az évben új székházba költözik, ahol újabb számítógépet állítanak be, a kapacitás tehát a többszörösére növekszik. Szép gesztus: bizonyos időt tartalékolnak és jutányos áron bocsátják az egészségügy rendelkezésére. Az előrelépést peisze az jelenti majd, ha a főváros és a vidéki városok egészségügyi szolgálatát ellátják saját számítógépekkel és valamennyit ösz- szekötik egymással. Ilyen tervek már vannak, remélhetően megvalósulásukra sem kell sokat várnunk. Ha a lemaradásunkat be akarjuk hozni. Miklósvári Zoltán fúróeszkőTei közé tartoznak Két hidraulikával és sűrített levegővel működtetett fúrókart a bányászok gombok nyomogatc- sával hozzák működésbe; teljesen kiküszöböli o vibrációs ártalom veszélyét, s természetesen a nehéz fizikai munkát is, Teljesítménye négyszerese, mint a kézifúrás, két-három ember helyett dolgozik a gép. Sajnos, a vállalat erejéből, s a népgazdaságéból sem, nincs lehetőség arra, hogy valamennyi munkahelyen ezeket a fúrókocsikat alkalmazzák. Két szovjet fúrókocsit is üzembehelyeziek, amelyek sokkal olcsóbbak, rmnt a korábban említett eszközök, de még ezek költsége sem teszi lehetővé, hogy egycsapásra minden brigádot a korszerű eszközökkel szereljenek fel. Az igazsághoz tartozik, hogy nem is lehetséges méreteiknél fogva mindenütt alkalmazni a fúrókocsikat. A problémát így csak a bányamunkások kis hányadánál sikerült megoldani, ezért a vállalat kísérleti-, kutató- és automatizálási üzemének bányászati és bányagépész csoportja megépített két szerkezetet, amelyek segítségével elkerülhető a kézi fúrás. Az egyik egy könnyű fémből készült fúróállvány, amelyre egyszerre két fúrógép rögzíthető. Fél esztendeig dolgozott a kísérleti könnyű fúróállvánnyal az egyik csapat: nagyon jó tapasztalatokat szereztek. A másik szerkezet egy rakodógépre szerelhető manipulátor, amely szintén két fúrókalapácsot működtet egyidejűleg. A tervek szerint az idén valamennyi bányaüzemben 10—10 darabot üzembehelyeznek, maid a tapasztalatok alapján, ntéjf- kezdik a szolgáltató üzemben a nagyobb szériák gyártását is. Igen, a helyzet egyelőre az, a magyar egészségügy még egyetlen működő saját számítógéppel sem rendelkezik. Ez természetesen nem jelenti azt, mintha a magyar orvosoknak még nem asszisztált volna elektronikus számítógép. Saját gép híján a számítógépes bérmunka-irodák ajtaján kopogtattak. Az első lépéseket már Pécsett is megtette az egészségügy, ha szerény kezdet is, mégiscsak örömmel kel! nvuqtáz- nunk. A Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat az első^ megbízást már évekkel ezelőtt megkapta, mégpedig a Mecseki Szénbónvók kutatási osztályától. A szilikózis megbetegedésekkel kapcsolatos adnt- heqyeket adták be a számítógépbe és aztán elemezték a kapott táblákat. A következő megbízó a Pécsi Oa/ostudományi Egyetem volt. Felsőoktatási intézményünknek jelenleg két témája fut a S2ÜV- nél, az egyik a koraszülés okainak vizsgálata, a másik szociológiai felmérés, az orvos és a beteg kapcsolatát helyezi nagyító aló. A feldolgozás és rendszerezés utáni elemzés nyilván sok érdekességgel szolgál ma|d a kutatóknak. Ennél nagvohbszcbásúnak tűnik^ az a vállalkozás, amely az égés! sérültek adatainak országos regiszterét kívánja megtefipusú munkaruhák A Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet olyan munkaruhát tervezett, amelynek alapanyagát vákuumos eljárással alumínium- réteggel vonták be. A Szovjetunióból szállított csillogó felületű védőruha visszaveri c hősugárzást. A szakemberek ajánlása nyomán az új ruhákat már több olaj- és gázfeldolgozó üzemben használják, mert jól véd a váratlan lángkitörés, vagy tűz esetén. Kemencék és kazánok mellett is kitűnően használható, s o mentők és tűzoltók is viselhetik. ŰJ sláger a pécsi spsrtkesiiyü Új típussal bővült a Pécsi Kesztyűgyár termékeinek skálája. Idén egyre nagyobb tételben gyártják majd a különböző sportkesztyűket, főként nyugati cégek számára. A gyár ez évben 2 millió 200 ezer sertés-, nappa-, irhakesztyűt exportál, s ennek egyre jelentősebb részét alkotják a sportkesztyűk. A legnagyobb érdeklődés a síkesztyúk iránt tapasztalható. NSZK-ba, Angliába, Svájcba, Ausztriába, és Üj-Zélandba indulnak a szállítmányok, mintegy 100—120 ezer pár. A svájci megrendelőknek 1300 párat már leszállítottak, a legközelebbi kétezres tételt osztrák cégek rendelték. Különleges megoldással készülnek a lovaglókesztyűk. Az erős bőrből gyártott darabokra a gyeplőfogás szerint bőrfoltocskákat varrnak, amik megakadályozzák a gyors kopást Felső részük általában textilből készül. Nagyobb tételeket NSZK-bó! és Dániából rendeltek. Aj: autós kesztyűket szinte minden külföldi partner igényli. Finn megrendelők viszont ke- rekpárkesztyűk után érdeklődnek. Érdekességük, erős csukló- pánttal, ujjak nélkül készülnek. Angliából, Ausztráliából, Új- Zélandbál golf- és teniszkesztyűket rendeltek. A főként angoloknál kedvelt, nemzeti sporttá vált golfhoz csupán egy jobbkezes kesztyű kell, ami hasonlít a régi iovagkesztyűkhöz, erős bőrből készül, s hogy a csukló könnyen mozoghasson, szára bő. Az izzadt kézben teniszezés közben csúszkál az ütő, ezt akadályozzák meg a frottírból, nappából készült teniszkesztyűk. A Pécsi Kesztyűgyár sport- kesztyűi rövidesen a legilletéke- seijb zsűri előtt vizsgáznak. A gyár részt vesz a február 21-i nemzetközi !SPO-sportkesztyű- kiállításon — Münchenben.
