Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-27 / 57. szám

W74. február 27. DUNANTOLI NAPLÓ S Március 8—31: Miszaki és közgazdasági propaganiaiiónap Kiállítások, előadások, filmvetítések Makótok garmada adja hírűi napok éta Pécseit és a megyé­ben: márciusban ismét műszaki és közgazdasági propaganda hó­napot rendez Baranya. Sorrendben ez a kilencedik. A rendező­szervek évről évre gazdag programot állítanak össze műszakinak és fizikainak egyaránt. Figyelembe véve a magyar gazdaság es u műszaki kultúra legújabb vívmányait, nem elhanyagolva napi gondjainkat sem. A március nyolcadikán kezdődő és harminc- egyedikéig tartó rendezvénysorozat nagy érdeklődésre tarthat szá­mot: mint ahogy ez kiderült a tegnap délután tartott tájékoztatón U. _A Technika Házában rendezett operatív bizottsági ülésen Vá- radi Géza Pécs megyei város Tanácsának művelődésügyi csoport­vezetője tájékoztatta a megjelenteket a hónap eseményeiről. Néhány számadat! Tavaly Pécsett és megyeszerte a meg­tartott több mint százhatvan rendezvényen 37 OGO-en vettek részt Idén több mint száznyolc­van programot ajánl az érdek­lődőknek Baranya megye, Pécs megyei város Tanácsa, a járási hivatalok, az MTESZ megyei Szervezete, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága, a Ma­gyar Tudományos Akadémia pécsi Akadémiai Bizottsága, a TIT, a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szer­vezete, a Pécsi Autóklub. A rendezőszervek az Idei propaganda hónap előkészítése során arra törekedtek, hogy növeljék az események színvo­nalát továbbá a Pécs-centri- kus szemléletet csökkentsék, jobban bevonják a járási szék­helyeket a megye falvait is. Ennek eredményeként Pécsett 96, míg vidéken 88 programot szerveznek. Érdekességként em­líthető, hogy mindjobban al­kalmazzák majd a szervezők a komplex programokat: az elő­adásokat kiállításokkal, az an­kétokot Filmvetítéssel kötik ősz- sze. Végezetül néhány kiemelkedő eseményt sorolunk fel, ,a prog­ramfüzetből. A műszaki és köz- gazdasági propaganda hónap megnyitóját március nyolcadi­kán délután négy órakor tart­ják meg a POTE aulájában. A megnyitó előadásra dr. Tímár Mátyást, a Minisztertanács el­nökhelyettesét várják, aki az iparfejlesztés időszerű kérdé­seiről tart majd előadást Ezt követően szinte egymást érik a rendezvények a megyében és Pécsett. A rendezőszervek célja az idei propaganda hónap megrendezésével az, hogy se­gítse elő a termelékenység fo­kozását, az üzem- és munka- szervezés hatékonyabb megva­lósítását, a számítástechnika mind szélesebb körű alkalma­zását a vezetésben és szerve­zésben. A műszaki és közgazdasági propaganda hónap rendezvé­nyei természetesen nemcsak a szakembereknek szólnak. Szá­mos, közérdekű programot szerveznek ebben az időben, így előadás hangzik el Pécs és Baranya gázszolgáltatási tervei­ről, ankétot rendez az Ezermes­ter és a Delta magazin szer­kesztősége, szó esik maid az V. ötéves terv paneles lakás- építési programjáról, a pálya- választásról. Jó néhány vállalat, így többek között a MÉV, a Bőrgyár és a Porcelángyár, a DDGÁZ számot ad műszaki fej­lesztési eredményeiről. Lapunk „A telefonnál" című közönségszolgálati sorozata keretében tegnap délután 4-től 6-ig Új­vári László ezredes vezetésével a Magyar Néphadsereg Baranya megyei Kiegészítő Parancsnoksá­gának vezetői válaszoltak olvasóink sorozással, h önvédelmi hozzájárulással, segélyekkel, felmen­tésekkel, illetve a katonai szolgálattal összefüggő egyéb kérdéseire. Finn pedagógusok látogatása az Építők úti iskolában Először érkezett pedagógus küldöttség a testvérvárosból. Az elmúlt két nap, hétfőn és kedden Lahti, Pécs testvérváro­sának 29 pedagógusa tartóz­kodott városunkban. A nagyon szűk 48 óra alatt Pécs kultúrá­jával és főleg iskoláinak mun­kájával ismerkedtek. A pedagóguscsoport vezető­je, Urjö Leppönen viszont most járt tizedszer Pécsett. Korábban mint a hagyományos nyári ze­Hoya tűnt az St betétkönyv? 2 év 8 hónapi f egy ház — lopásért PUtcmatok ofatt felbolydult az egész munkahely, ámikor kiderült: H. Gyula öltözőszekré­nyéből eltűnt öt betétkönyv, va­lamint a személyi igazolvány. Hiába kutatták ót a helyisé­get, a négy — egyenként ötez­res — autónyeremény betét­könyv, valamint a tízezres taka­rékbetét nem került elő. A gya­nú Kelenfi József 26 éves, pécsi lakosra terelődött aki váratla­nul eltűnt és napokig nem ke­rült elő. A fiatal lakatos — a múlt év decemberében H. Gyula gondatlanságát kihasználva — o nyitott öltözőszekrényből el­emelte a betétkönyveket, vala­mint a tulajdonos személyi iga­zolványát Ezzel az igazolvány­nyal váltotta ki az egyik autó­nyeremény betétkönyvet. A pénz megszerzésénél majdnem rajta­vesztett mivel az aláírása gya­nús volt Az OTP ügyintézője háromszor is megismételtette, végül mégis engedélyezte a ki­fizetést Kelenfi nyomban ott­hagyta munkahelyét s meghív­ta egy kis mulatságra barátját valamint nőismerősét A társa­ságot — 500 forintért — egy mogéngépkocsí szállította Har­kányba. A tízezer forint két nap alatt elfogyott, a mulato­zás során ugyanis minden költ­ség ^.t bőkezűen vállalt a tolvaj. A harmadik napi szórakozás, szállás fejében — mivel fizetni nem tudott — a tízezer forintos takarékbetétkönyvet hagyta a szálloda portásánál. Még két autónyeremény-be- tétkönyv volt nála, amikor a pé­csi MÁVAUT-pályaudvaron le­szállt a harkányi autóbusz­ról. Beváltani azonban már nem sikerült, mert érkezé­se utón nyomban igazoltatták és őrizetbe vették. A többszörö­sen büntetett vádlott ügyét a Pécsi Járásbíróság tárgyalta. Bűnösnek mondotta ki vissza­esőként, közös munkahelyen dolgozó személy sérelmére el­követett lopás és okirattal való visszaélés bűntettében, és 2 év 8 hónapi, fegyházban letölten­dő szabadságvesztésre ítélte. Súlyosbítóként értékelték az íté­lethozatalnál, hogy a vádlott Halra, szórakozásra költötte a lopott pénzt Kelenfi József eny­hítésért fellebbezett A lahti pedagógusok az Építők úti Általános Iskola bejárata előtt neí tábor lakója, mint kórustag már többször felkereste a vá­rost. összefutottak a jubileumi dátumok, mert tegnap ünne­pelte az ének—zene tanár 32. születésnapját A küldöttség pedig megemlékezett Lahti alapításának ez évi 70. évfor­dulójáról is. — A mi városunk, Lahti, — amelynek jelentése magyarul öböl, — lakossága a 100 ez­ret közelíti meg. Erősen iparo­sodó, mint Pécs. Szerintem még egyben nagyon hasonlítanak, hogy mindkét helyen a város­lakók többségének kulturális érdeklődése rendkívül erős. Mi­előtt először utaztam volna ide, 1969-ben, sokat hallottam Pécs zenei életéről. A zenével kap­csolatban merem állítani, hogy Lahti az alkalmazott Kodály- módszer egyik legerősebb fel­legvára otthon. A legtöbben az Építők úti is­kolában az ének-órákra men­tek be. Szolmizáltak, énekeltek a gyerekeknek, természetesen azok is. A legsűrűbben az is­kolában kattogtak a fényképe­zőgépek, minden felejthetetlen pillanatot megörökítve. Kedvességüket, figyelmessé­güket és érdeklődésüket sok­féleképpen bizonyították. Az egyik tanárnő bélyegeket adott ót a gyerekeknek. Az Építők úti Városi Gyermekkkönyvtárban megígérték, hogy sok, Lahtival foglalkozó könyvet, képeslapot küldenek. A konkrét tanórák nagyon foglalkoztatták őket. A már említett éneken kívül főleg a testnevelés, a biológia, a földrajz, a lányok háztartással ismerkedő foglalkozásai. — Az egyhetes „sí-szabad­ság" első két napját töltöttük Pécsett — mondja Reije Palo- möki. (Egyféle téli szünet ez Finnországban épp ezen a hé­ten). Nem bántuk meg, bár itt hó nincs és érezhetően tavasz akar lenni. Ilyenkor valóban síelünk, szinte az egész iskola felkerekedik a hegyi túrákra ., Figyelje csak, énekel az egész csoport. Egyébként mi nehezen dalolunk, csak őszintén és nagy örömből. Ez már a Városi Tanács kék szalonjában történt. Itt búcsúz­tak a kedves vendégek és Papp Imre általános tanácselnök-he­lyettes meleg szavaira vála­szolva hangsúlyozta a csoport vezetője: Reméljük, hogy az el­ső pécsi pedagógus delegáció hamarosan Lahtiba látogat Enyhe a tél yygrsan rom’anak a zBIdségbészletek Fokozott import a lakosság ellátására Hogyan alakulnak a rak­tárkészletek, milyen ellátás várható a továbbiakban? — kért tájékoztatást Panák Lászótól, a Zöldség-Gyü­mölcs Kereskedelmi Egye­sülés vezérigazgatójától az MTI munkatársa. — összehangolt intézkedé­sekkel sikerült az alapvető cik­kekből biztonságos ellátást nyújtani. Egyik fő gondunk a raktározott készletek minőségé­nek megőrzése, ami egyre ne­hezebb az idei rendkívül enyhe január-februárban —, mon­dotta a vezérigazgató. — A szakma egyébként is magával hurcol egy sor, a múlt esztendőből származó nehézsé­get. Az ősszel a megelőző éveknél jóval több, összesen 19 000 vagon árut tároltunk a lakosság ellátására, a cikkek összetétele azonban nem volt a legszerencsésebb. Az 1973. évi burgonya terméskiesések miatt már az őszi időszakban mintegy 9000 vagonos behoza­talra szorultunk, s a hazai új­burgonya megjelenéséig még előreláthatólaq további mintegy 2500 vagonos importot veszünk igénybe, hogy a kereslet kielé­gítésére megfelelő készletünk legyen. Esetleg a korábban be­érő újburgonya termésből is ho­zunk be, a választék bővíté­sére —, de, természetesen, ügyelünk a hazai termelők ér­dekeire is. Ilyenformán burgo­nyából kiegyensúlyozott lesz az ellátás továbbra is, bár ez szín te kizórólaq a fehér és sárga fajtákra vonatkozik: a hazai fogyasztók által leginkább ked­velt rózsa és gül burgonyából változatlanul kevés lesz ezután is q piacon. — Hagymából megfelelő nyi­tókészletekkel rendelkeztünk — MA ESTE 8 ÖRATOL Cigányból" f V HARKÁNYBAN a „Napsugár” étteremben Farseitffc meíís" fi SZIGETVARON az „Oroszlán” étteremben Közreműködnek: GAÁL GABI, PINTÉR GYÖRGYI, CSEKE JÚLIA, SZENTENDREY KLÁRI Terefere he!yett asszonyok fóruma m Uj kezdeményezés Kátolyban Munka közben vagy pihenő­kor a falusi asszonyok körében nem hiányozhat a tere-fere. A téma vegyes. Ám az egyéni problémákon túl egyre több olyan kérdés kerül felszínre, egyre több olyan kritika vagy javaslat hangzik el, ami egy­értelműen közérdeket is szolgál­tathat Teremtsünk fórumot az asszo­nyoknak, hogy ne csak a kuko­ricatáblák végében mondják el véleményüket. Ne csak egymás között, hanem olyan vezetők je­lenlétében, akik szemtől szembe megválaszolnak, olyan dolgok­ról adnak tájékoztatást, ami kü­lönösen foglalkoztatja a falusi asszonyokat. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy négy község párt- alapszervezete és körzeti taná­csa hétfőn este Kátolyban meg­rendezze az asszonyok fórumát. Persze ebben a helyi tsz nőbi­zottságának Is szerepe volt A fórumon több mint 50 asszony jelent meg. A válaszadók sorai­ban ott volt Kispál Károly, a Mohácsi Járási Pártbizottság osztályvezetője, Sütő József né, a tanácselnök, Balatinácz Márk tsz-elnök, dr. Táncos Attila kör­zeti orvos, Mester Ferenc Isko­laigazgató, Tigli István, q Sze­derkényi ÁFÉSZ elnöke, Pugán József, a művelődési ház igaz­gatója. Tanó Nándor, a pórtalapszer­vezet csúcstitkára köszöntötte a megjelenteket, egyben ő vezette le a kötetlen beszélgetést. A késő estébe nyúló fórumon 30 kérdés hangzott el. Közülük né­hány: A tsz-nél lesz-e elegendő munkájuk az asszonyoknak? Mi­kor oldják meg végre a kátolyi húsellátást? Sok panasz érte a pécsváradi kenyeret. Vita ala­kult ki a gyermekgondozási se­gélyek összege körül. Miért nincs Kátolyban ravatalozó? Mikor épül meg a buszmegálló? Az óvodából miért küldik haza korábban a gyerekeket? A községben mikor szüntetik meg a sártengert? A falvakban mi­kor vezetik be a rendszeres rák­szűrést? Miért nincs eszpresszó Kátolyban? Egy kérdés sem maradt válasz nélkül. A jelenlévők elégedetten távoztak. Az új kezdeményezés jó visszhangot váltott ki. Leg­közelebb Erzsébeten, Kékesden, Szellőn tartanak fórumot. M. T. mintegy 1300 vagonnal tárol­tunk. — A leveszöldségből máf eddig is importra szorultunk. A meglévő szerény hazai készletek és a külföldi szállítmányok sár­garépából kiegyensúlyozott el­látást biztosítanak, de gyökér­ből — s ezt a lakosság is ta­pasztalja a piacon — nincs elegendő: a szabadpiaci árak fe'szöktek. Változatlanul szüksé. gesnek tartjuk a további beho­zatalt elsősorban Budapest és az ipari nagyvárosok lakossá­gának ellátása érdekében. Nem lesz könnyű dolgunk; a qyökéf egész Európában hiánycikk. — Sok káposztát tároltunk} az 1500 vagonnyi árutömeg zömét szabadtéri, földi priz­mákban, A korai felmelegedés miatt ezeket idő előtt meg kel­lett nyitni. Olyan jelentősek a veszteségek, hogy március vé­gén, április elején már nehéz lesz hazai áruból ellátni a pia­cot. Felkészültünk arra, hogy valamelyik baráti országból ká­posztát is kell vásárolnunk. — A többi zöldségfélékből Is megfelelő mennyiség került ősz­szel a tárolókba. Mégis időn­kénti feszültségeket okozott hogy az előbbiek hiányában ezen a télen a szokásosnál több zeller, karalábé, kelká­poszta fogyott. — Különösen sok — össze­sen 4600 vagon — almát rak­tároztunk, de a várakozással szemben a fogyasztás vissza­esett. Noha az alma ma már csaknem teljes mennyiségében fedett tárlókban telel, a meleg időjárás így is megteszi hatá­sát. Ez a gyümölcs hosszabb időn ót a jelenleginél kisebb veszteséggel csak a legkorsze­rűbb széndioxidos tárlókban lenne eltartható, de nálunk ilyen meg kevés helyen van. — A piacot járva, a boltok kirakatait nézve azonban nem látszik milyen gondokkal küsz­ködnek a tagvállalatok, s az árpolitikát is sikerült még úgy alakítanunk, hogy a fogyasztókra ne hárítsuk át az elkerülhetet­lennél nagyobb terheket. Az üz­leteinkben az alapvető cikkek mellett eqész télen át volt salá. ta, paradicsom, uborka, zöld. paprika, s m~r kapható az idei retek, karc'/ é. — A tavaszi kilátásokról egyelőre korai lenne nyilatkoz­ni. A termelőkkel kötött szerző­désekben — néhány cikk kivé­telével — általában a múlt évinél nagyobb mennyiségek szerepelnek. A szerződéskötések még korántsem fejeződtek be, különösen a paprika, zöldborsó, zödbab és az uborkatermés le­kötését szoraalmazzuk. Erőfeszí­téseink eredménye azonban, mint mindio most is az időjá­rás füapvénve s ez4r* ezt, mint az eavik le-i'o"tosabb té­nyezőt, az id'n sem hanvhathik j fiqyelmen kívül —, feiezte be nyilatkozatát Panák László ve­i zérigazgató.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents