Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-23 / 53. szám

1974. február 23. DUN ANTOLI NAPLÓ 5 Tegnap történt Olést tartott a Baranya me­gyei Tanács Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottsága teg­nap délelőtt. Takács Gyula el­nökhelyettes elnökletével. Az ülésen beszámoltak az elmúlt évi munkáról, jóváhagyták az idei munkatervet, és ismertették a részvevőkkel a menve kereső­képtelen beteqállományának alakulásáról szóló vb jelentést. Ez igen nagy érdeklődést vál­tott ki, és sok javaslat is el­hangzott a táppénzes helyzet javításával kapcsolatos felada­tokhoz. Egymillió tag, 6 7 milliard forint betét Szerte az országban 385 ta­karékszövetkezet összesen 2678 település lakosságát látja el pénzügyi szolgáltatásokkal; tag­létszámuk már meghaladja az egymilliót. Egy év alatt 1141 millió forinttal nőtt a betétál­lomány. — Minderről pénteken a SZÖVOSZ székházában tájé­koztatták a sajtó munkatársait, akik részletes ismertetést kap­tak a szövetkezeti mozgalom e fontos ágazatának munkájáról, terveiről. A sajtótájékoztatón elmondták art is, hogy a múlt év végén összesen 6,7 milliárd forintnyi betétet kezeltek az 557 ezer takarékszövetkezeti be­tétkönyvben. Tavaly egyébként 378 ezren vettek igénybe külön­féle célokra 2,4 milliárd forint­nyi kölcsönt. Máius 18-án nyit az első A HUNGEXPO IDEI KIÁLLÍ­TÁSAINAK PROGRAMJA Kőbányán az új budapesti nemzetközi vásárközpontban pénteken Földes László vezér- igazgató sajtótájékoztatón szá­molt be a Hungexpo idei gaz­dag kiállítási programjáról. Az új vásárközpontban az idén, május 18-án rendezik meg elő­ször a beruházási javak szako­sított budapesti nemzetközi vá­sárát, majd ősszel a fogyasztá­si cikkeket bemutató BNV-t Ezen kívül ebben az évben Kő­bányán hét nemzetközi szakkiál­lításon mutatnak be építőgépe­ket, műanyagipari termékeket, mezőgazdasági gépeket, csoma­golási eszközöket és még sok egyéb korszerű terméket. A Hungexpo szervezésében sok magyar vállalat vesz részt kül­földi nemzetközi kiállításokon. Az idei program alapján 550 iparvállalat és mezőgazdasági üzem, ipari szövetkezet mintegy 200 vagon termékét 58 külföldi kiállításon mutatják be. Pincetárlatok a Ságvári Endre Művelődési Házban Oj kamara kiállító helyiséggel gyarapodott Pécs III. kerülete: a MÉV Ságvári Endre Művelő­dési Ház alagsorában, a műve­lődési ház igazgatósága és an­nak képzőművész köre vállalta, hogy 1974-ben 12 kiállítást szer­vez, illetve rendez meg. Ezen a pincetárlaton elsőként Stettner Béla Munkácsy-díjas, Érdemes művész mutatkozott be, monotí- piákkal, papírmetszetekkel, réz­karcokkal. Munkáinak többsége 1966-ban született. A széles ér­deklődésű művész nagyméretű grafikákon foglalkozik a nagy­város gazdag játékú falaival, tetőivel, rácsos erkélyeivel, s a város lakóival, A nyüzsgő nagy­város intímebb rezzenéseire is érzékenyen reagál, dicséri a fi­zikai munkát, a Favágók, Pálya­munkások című monotípiáin; ünnepli a csalód harmonikus együvétartozását, a szülő és gyermek egymásra utaltságát. Stettner Béla mindig az ember­ről és az emberek között kiala­kult sokféle kapcsolatról beszél. Meg kell gyorsítani a telekingatlanok kényszerértékesítését T űző't óság — életveszélyben Ülést »ártott a Pécs városi Tanács vegreha tó bizottsága Első ízben számolt be munkájáról a pécsi városi-járási tűz­oltóparancsnokság Pécs megyei Város Tanácsának végrehajtó bizottsága előtt, amióta a tűzoltóság tanácsi irányítás ala került. Czilják József őrnagy, városi-járási parancsnok kedvező műszaki­technikai fejlődésről adhatott számot: egyes speciális tűzvédelmi eszközökből országosan is kiemelkedő a pécsi apparátus felsze­reltsége, ezek segítségével igen eredményesen vehetik fel a harcot különleges tűzesetekkel szemben. Magas színvonalú a tűzoltó­ság hírhálózata, s nagyszerű fel- készültségről tesz tanúbizonysá­got a gyakorlatok és az előfor­duló tűzesetek alkalmával a személyi állomány is. Mindezek­kel szemben áll legelsősorban az, amit a végrehajtó bizottság már 1970 márciusában hozott határozatában is megállapított: „A Parancsnokság jelenlegi építménye elavult, alkalmatlan a technikai felszerelések elhe­lyezésére ..." A helyzet azóta tovább romlott. Folyamatban van a parancsnokság épületei­nek életveszélyessé nyilvánítása, egyes épületrészeket már alá kellett dúcolni, ezért a parancs­nok joggal állapíthatta meg előterjesztésében: „A meglévő és általam jónak tartott techni­kai felszerelést is veszélyezteti az elnelyezésünkre szolgáló épület állaga." Ugyanígy meg kellett állapítania azt is, hogy míg a speciális tűzesetekhez való tech­nikai felkészültség szinte kiváló­nak mondható, a szokványos tűzesetekhez szükséges techni­kai felszereltség már nem ilyen kedvező: nem kielégítő a fecs­kendők műszaki állapota, a legnagyobb gépesített tolólétra pedig, amely korszerű és nem elhasználódott ugyan, pécsi vi­szonylatban mégis korszerűtlen­nek tekinthető, hiszen 30 méte­res kihúzhatóságával az épüle­tek 8. szintje feletti tűzeseteknél sem oltásra, sem mentésre nem alkalmas. A végrehajtó bizott­ság a tűzoltó parancsnokság munkájáról szóló jelentést meg­vitatva állást foglalt abban, hogy sürgősen intézkedni kell az új telephely és a parancs­noksági épületek tervezésére és kivitelezésére. Tájékoztatót hallgatott meg a végrehajó bizottság a telek-, ház- és üdülőingatlanok korlá­tozására vonatkozó kormányren­delet végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. A felfektetett nyilvántartás szerint — amihez mintegy 27 ezer adatot kellett feldolgozni — mintegy 2900-ra tehető Pécsett azoknak a hóz­és üdülőingatlanoknak a száma, amelyek kényszerértékesítésre kerülnek Eddig mindössze 231 ingatlan cserélt gazdát, de ezeknél is legtöbbször a rokon­ság, illetve a leszármazók közül kerül ki az új tulajdonos — a haszonélvezeti jog fenntartásá­val. Az értékesítésnek különféle akcdályai vannak és sokan vál­lalják a progresszív telekadót is, ami kisebb anyagi megterhelés­sel jár, mint a telekvétel és az eladás közötti árkülönbözet. Ez­zel magyarázható, hogy az utóbbi három évben Pécsett többszörösére emelkedett a ki­vetett telekadó mértéke. A vég­rehajtó bizottság állásfoglalása szerint meg kell gyorsítani a kormányrendeletben meghatá­rozott telekingatlanok kényszer- értékesítését, első helyre a lakó­telkeket és a lakóházakat kell sorolni, s az értékesítés lebonyo­lításával a PIK Ingatlanközve­títő részlegét kell megbízni. Az örömtöl eláiu't Kétszáz forint helyett ötvenezres nyeremény Az osszony csak futva nézte ót a nyereménylistát. Pénz áll a házhoz — állapította meg, merthogy névértékben kihúzták a békekölcsön kötvényt. Két­száz forint is pénz. Aztán az OTP szakemberei is utána néz­tek á dolognak, s örömmel új­ságolták, hogy ötvenezer forint a nyeremény. Az asszony az örömtől elájult. Az eset Pécsett, a Kossuth Lajos utcai OTP-ben történt. Az első rohamnak már vége. Február 12-ét követő napokban özönlöttek az emberek az OTP pénztáraihoz, a postahivatalok­ba és a takarékszövetkezetek­be, - nem csoda, a pénzükért futottak. — Felkészültünk a békeköl­csön kifizetési dömpingre — mondja dr. Kardos László, az OTP Baranya megyei Igazga­tóságának betét- és értékosz­tály vezetője. — Pécsett a Ka­maraszínház előcsarnokában külön pénztárat létesítettünk. Elképzeléseink beváltak, zök­kenőmentesen mentek a kifize­tések. Az első napokban en­nél a pénztárunknál mintegy háromezer kötvényt váltottak be, Ezidáig Pécsett az OTP- fiókok öszesen hatezer kötvény­re fizettek. Tudomásunk szerint a postahivatalokban és a ta­ka rékszővetekezeti beváltóhe­lyeken is nagy volt a forgalom. Jelenleg meglehetősen nagy a csend, például a Kossuth La­jos utcai fiókunkban naponta átlag 200 kötvényt váltunk be. — Vitás kérJések előfordul­nak-e? — Akadnak. Az emberek egy része nincs tisztában az egész kötvény fogalmával. Az egész kötvény az első és a második békekölcsönnél 200 forint volt. Minden ennél alacsonyabb összegű kötvény ennek egy bi­zonyos része. Teszem fel egy 50 forintos kötvényt 300 forint­ra húztak ki, a tulajdonos nem kapja meg ezt a pénzt, hanem a 20 százalékos nyereményille­— Bábolnai száritó berende­zések amerikai licenc alapján. Csaknem fél milliárd értékű szá­rító berendezést gyárt a Bábol­nai Mezőgazdasági Kombinát saját üzemében az Agrotröszt részére. A tizenöt tonna teljesít­ményű berendezések a hasonló típusoknál olcsóbbak és terhe­lési mutatóik is kedvezőbbek. ték levonása után 70 forint jár neki. Ugyanis az említett ösz- szegű kötvény 200 forintos egész kötvénynek egy negyedét képezi, így a nyeremény is a kihúzott összeg egyenegyede lesz. Persze akadt olyan tulaj­donos is, aki kötvény-csonkok­kal jelent meg. Erre — mintáz újságban már megjelent tájé­koztatónkból is kiderült — fi­zetni nem tudunk. — Az első tapasztalatok kedvezőek voltak. Az idén azonban még öt ízben lesz sor­solás. — Az év folyamán még mint­egy négymillió kötvény sorso­lására kerül sor. De nekünk körülbelül 7,8 millió kötvénnyel kell számolnunk, ugyanis a lakosság kezében többmillió olyan kötvény van, amit ezide- ig' nem váltottak be. — A második békekölcsön sorsolására március 5-én kerül sor, a beváltása pedig április 9-én kezdődik. — Valamennyi beváltási idő­pontban felállítjuk Pécsett a Kamaraszínházban rendkívüli kifizetőhelyünket. Reméljük, hogy valamennyi kifizetés ilyen gyorsan, sorbanállás mentesen zajlik majd le, mint az első. MELYIK ÍZLIK A LEGJOBBAN? Négyféle vaj a pécsi üzletekben Piros, zöld és kék csíkos cso­magolású, megkülönböztető jel­zéssel ellátott vajak árusítását kezdte meg február elején há­rom pécsi üzlet. Az újszerű tej­ipari piackutatásra az újmecsek- aljoi 10. számú ABC-áruház, a Kórház téri élelmiszerbolt, vala­mint a Jókai téri tejbolt vállal­kozott. Itt kapható — a hagyo­mányos teavaj mellett — a há­rom újdonság, az azonos alap­anyagokból, de eltérő technoló­giával gyártott édes-tejszínes, sózott és a biológiailag érlelt, úgynevezett „zamatos" vaj. Melyik ízlik legjobban? — A kérdésre az érintett üzletek ve­zetőitől kértünk választ. — Nálunk, az újmecsekaljai 10-es ABC-ben egyértelműen a kék csíkkal jelzett sózott vaj a legkapósabb — mondja Jilly Csaba. — Nagyon sokan vásá­rolnak hidegvacsorának valót, s szendvicsekhez kétségtelenül ki­tűnő. A teavajhoz hasonló — de annál édesebb — tejszínes za­maté, könnyen habosodó zöld jelzésű vajat tortakrémek készí­tésére viszik. Legalábbis, aki már valamennyi újdonságot ki­próbálta és felfedezte a különb­séget. Idő keM, amig a vásárlók a megszokott helyett az újat vá­lasztják. Annyi bizonyos, sózott vajból máris többet rendelünk, mint néhány nappal korábban... A Petőfi téri — volt Kórház tér — csemege jellegű önkiszol­gáló bolt alig egy hete értéke­sít „csíkos vajat", de az máris tapasztalható: a környéken lakó törzsvevők a zöld jelzésű édes- tejszínes terméket kedvelték meg leghamarabb. Bár a tárolóhely kicsi, Getvai Dénes üzletvezető tegnap már 25 kiló „zöldet*1 kért, míg a másik két fajtából csak 10—10 kilót. A belvárosban, a Jókai téri tejbeltban éppen ellenkező a vé­lemény: a sózott vaj egyáltalán nem fogy, itt viszont sikert arat a piros jelzésű, pikáns „érett vaj" zamatú készítmény. Ver­senytársa a zöld csikós, ugyan­csak kivívta a vásárlók elismeré­sét. Mélyít izfllr legjobban? Elté­rőek a vélemények. Jó lenne, ha mielőbb, minél többen meg­kóstolnák az újdonságokat és választanának. Ezúttal ugyanis a vevő dönti el, hogy a jövőben milyen technológiával gyártson vajat a tejipar. t-> Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben szabályozta a kül­földiek ingatlanszerzését. Adás­vétel, csere vagy ajándékozás útján a jogszabályban megha­tározott személyek csak előzetes engedéllyel szerezhetnek Ma­gyarországon ingatlant. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a hazánk felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából az államigazgatásban, a gazdasá­gi és kulturális élet területein^ valamint a fegyveres testületek­ben dolgozók számára adomá­nyozható kitüntetésekről. Időközi országgyűlési képvi­selőválasztást irt ki az Elnöki Tanács a megüresedett Békés megyei 8-as számú országgyű­lési képviselői választókerület­ben 1974. április 21-re. Az Elnöki Tanács végül bírák felmentéséről, megválasztásáról hozott határozatokat és egyéni kegyelmi ügyben döntött. Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész tegnap résztvett a pécsi 500-as Ipari Szakmunkásképző Intézet növendékeinek klub­estjén. A művész az intézet kérésére látogatott el a jövő szakmun­kásai közé. Martyn Ferenc munkásságát Pilaszanovich Irén művé­szettörténész ismertette vetített-képes előadásán. A szakmunkás- tanulók — mintegy százan — sok szeretettel és sok virággal fo­gadták az idős művészt, aki a művészet és megismerés kapcsola­táról szólva néhány közvetlen gondolattal azt a reményét fejezte ki, hegy a tegnapi előadás talán kezdete a művészetekkel, a mű­vészi élménnyel való minél, gyakoribb találkozásuknak. Legfontosabb az ivóvízellátás Tanácskozott a Hidrológiai Társaság Baranyában mór sok fejtö­rést okozott a szakembereknek a vízellátás. Ez történt tegnap is a Technika Házában, ahol a Hidrológiai Társaság tagjai, vízügyi szakemberek hallgattak előadásokat a borjádi víztáro­zó építésével és jelentőségével kapcsolatban. Elsősorban Pécs ivóvízellátási gondjai azok, amelyek igen je­lentőssé teszik a Borjúd—Sze­derkény között létesítendő víz­tározót, hiszen a Duna vízére egyre kevésbé lehet számítani. A kedvező természeti adottsá­gokat figyelembe véve itt épül­het meg Magyarország legna­gyobb víztározója. Múlt év de­cemberében készült el az a ta­nulmány, amelyet tegnap is­mertettek a vitaülésen. Igen nagy területen jelentős mennyiségű vizet képesek itt majd tárolni és hasznosítani. 5,5 kilométer hosszai*, 690 hek­tár területet foglal majd el. Előzetes becslések szerint mint­egy 130 millió forintos beruhá­zást igényel. A várható város- fejlődést figyelembe véve, ha megépítik a tározót, Pécsnek az ezredfordulóig nem lesz gondja az ivóvízre. Természetesen sok kérdés merül fel ennek kapcsán. Az előadásokat követő, több mint kétórás vita során biológiai, mezőgazdasági, árvízvédelmi szakemberek is hangot adtak véleményüknek. Sokféle hasz­nosítási kérdésben hangzottak el hozzászólások, hiszen ekko­ra vízmennyiséget - ilyen terü­leten — sokféleképpen lehet hasznosítani. Elsősorban ivó- és ipari víz biztosítására, a mező- gazdaság számára, vízrendezé­si és árvízvédelmi célokra. Nem elhanyagolható a halgazdál­kodás szerepe sem. Szóba ke­rült még üdülőtelep létesítése is, bár ez meggondolandó a fő cél, az ivóvízellátás miatt. Lakat alatt több mint egymillió forint Gazdát keres a pécsi KRESZ-park Az újmecsekafjai KRESZ-par- kot hatalmas lakat zárja a gye­rekek elől. A kerítés mentén, a Páfrány utcában, a garázs­sorból előbukkanó autók között kerékpároznak a gyerekek. A szomszédban, a régi modelle­ző-pályán, valóságos szemét­dombon, óvodások játszanak. Van KRESZ-parkunk és még- sincs... Pedig nagy lelkese­déssel tervezték és építették. A KISZ Pécs városi Bizottságának felhívására több száz fiatal fogta meg a lapátnyelet, s ta­valy április 4-re elkészült a park. Eddig 1 millió 300 ezer forintban van a létesítmény, de tulajdonképpen ma sincs kész. A drága berendezések, o jel­zőlámpák soha nem üzemeltek, még egyetlen iskola sem tar­tott itt egész éven át rendsze­res KRESZ-oktatást. Tavaly, a tavaszi szünetben még itt bi­cikliztek a gyerekek, épperi ak­kor, amikor a parkban járt az Autó-Motor fotóriportere, így hát volt mit fényképeznie. A lapban megjelent fotó lelken­dező képaláírással adta or­szág-világ tudtára: lám, mi­lyen nagyszerűen valósult meg Pécsett egy kitűnő elképzelés. Azóta más városokban — ahol később fogtak hozzá — több ilyen park épült és működik. A pécsi gyerekek pedig ma is kívülről nézegetik a több mint egymillió forintos létesítményt. A parknak nincs gazdája, így hát bezárták. Mert gazda nélkül nem lehet üzemeltetni — ehhez nem fér kétség — a működtetés ugyanis pénzbe kerül. (És ez csak most derült ki...?) A fenntartáshoz 100— 150 ezer forintra lenne szükség évente. De oddig is kellene 300 —350 ezer forint, hogy az építé­sét befejezzék. A parkban nincs víz, enélkül pedig nem lehet WC-t építeni. Márpedig a KDJÁL előírta az illemhelyet. (Bárcsak ez lenne Pécsett az egyetlen park, amelyikben nincs ilyesmi!) A vízen kívül a villanyt is be kell vezetni, hogy működhessenek a jelzőlámpák. Szükség lenne egy kocsiszínre is, ahova a majdan megvásá­rolandó kerékpárokat és a kis- go-kartokat elhelyezik. Ez utób­biakat a pécsi üzemek fiataljai társadalmi munkában készíte­nék el. De ha egyszer nincs gúzda ... Pedig a pedagógus önkén­tes rendőri csooort már régen felkészült a Dark hasznosításá­ra. Elmé'eti és gyakorla‘i tema­tikát dolgoztak k! iskolásoknak, óvodásoknak egyaránt. Egyéb­ként az általános iskolai tan­rend előírja, hogy a hetedik és a nyolcadik osztályban meg­határozott óraszámban közle­kedési ismereteket kell oktatni. S mennyivel jobb lenne ezt a parkban végezni, mint az osz­tályteremben. így viszont az is­kolai gyakorlati KRESZ-oktatást nincs hol megoldani. Itt a tavasz, ez idő sürget. Valakinek a zsebbe kellene nyúlni. Vagy a városi tanács­nak, vagy talán az üzemeknek közösen. Végül is a KRESZ- park nem magánterület. Közin­tézmény. S nemcsak arról van szó, hogy több, mint egymillió forint hever parlagon. Közben ugyanis — iobb híján — a gye­rekek a közúton a saját bőrü­kön tanulják a KRESZ-t. Csak­hogy a tandíj nagyon drága. Néha megfizethetetlen ... Panics György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents