Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-20 / 50. szám
1974. február 20. DUNÁMTÓL! NAPIÖ 5 Tegnap délután 4—6-ig szerkesztőségünk vendégel voltak az OTP Baranya megyei Igazgatósága vezetői. Az immár hagyományos telefonszolgálat keretében, hitele kkel, kölcsönökkel kapcsolatos témákban kaphattak felvilágosítást az érdeklődők. Olvasóink kérdéseire Balatonyi Dezső, az OTP Baranya megyei Igazgatósága igaz gatóhelyettese, Hánzs László, az egyéni hitelosztály vezetője, dr. Kardos László, a betétosztály ve zetöje, Mihalik Imréné, a hitelosz tály vezetője, Tóth József, a hálózati osztály vezetője, valamint Lu kács József, a MÉSZÖV lakásszö vetkezeti titkársága vezetője válaszolt. Negyedszázados az Utasellátó Jól dolgoztak a pécsiek Kosaras emberek és büfékocsik A jubileum tiszteletére — mert megalakulásának negyed- százados évfordulóját ünnepelte tavaly az Utasellátó — mind a vállalat, mind a vendégek kitettek magukért. A pécsi Utasellátó például ízlésesebb falatokat kínált és italból is nagyobb volt a választék, a baranyai utasok pedig a szokásosnál többet ettek, s a finom falatokra még jobban csúszott az innivaló, legyen az szeszes, vagy anélküli. Bizonyság: az elmúlt évben a pécsi restiben a vendégek 28,7 millió forintot fizettek ki, csaknem két és fél millióval többet mint az ezt megelőző esztendőben. Mindez azt jelenti, hogy az Utasellátó Vállalat pécsi üzeme nemcsak jól, hanem a tervezettnél még jobban is ellátta az utazóközönséget i— ha a számokat nézzük — mert az üzem 1973-as kereskedelmi árbevételi tervét 103,63 százalékra teljesítette. Fock Jenő fogadta Jan Kaczmareket Megkezdődtek c magyar—lengyel tudományos és felsőoktatási együttműködési tárgyalások Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden hivatalában fogadta Jan Kaczmareket, a Lengyel Népköztársaság kormány- elnöksegének tagját, tudományos felsőoktatási és műszaki minisztert, a Lengyel Tudományos Akadémia titkárát. A szívélyes baráti légkörű eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A parlament delegációs- termében megkezdődtek o két ország tudományos és felsőoktatási együttműködési tárgyalásai. Csökkent a bűnügyek száma Fock lenä fogadta a csehszlovák tervbizottság elnökét Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke kedden hivatalában fogadta Vaclav Hula-t, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, oz Állami Tervbizottság elnökét. A szívélyes baráti légkörű eszmecserén részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztár. saság budapesti nagykövete. A vagyon elleni bűnözés vezető helyen A tsz-ek „részesedése** emelkedik A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója Dr. Szénás! Géza legfőbb ügyész kedden sajtótájékoztatón ismertette, hogyan alakult hazánkban 1973-ban a bűnözés. Egyben vázolta az ügyészi szervek további tennivalóit, elemezte a jogpolitikai elvek, a bűnüldözés legfontosabb kérdéseit. Az elmúlt évben Magyarországon 125 388 bűncselekmény elkövetőit állították bíróság elé, ami azt jelenti, hogy a bűnügyek száma valamivel kevesebb volt, mint a megelőző esztendőben. A bűnözés terjedelmét, dinamikáját és összetételét — tíz év adatai alapján — az jellemzi, hogy az összbűnőzés „kórképe" nem rosszabbodott Magyarországon évi átlagban 120 ismertté vált közvádas bűncselekmény jut 10 000 lakosra; ugyanez a kriminalitási arányszám például Finnországban 514, Ausztriában 378, az NSZK-ban 359, viszont Olaszországban 108. A vagyon elleni bűnözés alkotja nálunk az összbűnőzés csaknem hatvan százalékát E cselekmények nagyobb fele tavaly a személyek javait és nem a társadalmi tulajdont károsította, A gazdasági bűncselekmények száma — a korábbi években leleplezett ilyen ügyek összességéhez mérten — növekedett az elmúlt évben; a rendőri szervek aktívan üldözik az üzérkedőket, az^árdrágító- kat, a deviza-jogszabályok kijátszóit. Figyelmet érdemel, hogy a társadalmi tulajdont káSzórakozásból törtek, zúztak Gaiázdálkodók a gyódi szőlőhegyen 1 év 8 hónapi fegyház — magánlaksértésért Nyitva találta présháza ajtaját a múlt év novemberében K. Lajos gyódi szőlősgazda. A he- lyiségben leírhatalan felfordu- sztertanács elnökhelyet- lás: a kávéfőző, csészék, poharak összetörve, az abrosz, lepedő, nyáritakaró szétszaggatva, az ágyneműn hányadék, orrfacsaró bűz. Nemzetközi gasztronómiai hetek, 1974 Délszláv vacsoraestek a Nádor Étterembem február 22-ig AZ ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEKET AGlC BOZO AZ ESZÉKI VENDÉGLÁTÖIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZABÓ DEZSŐ, A NÁDOR KONYHAFÖNÖKE KÉSZÍTI. Közreműködik KERSICS ANKA és a MOHÁCSI TAMBURAZENEKAR. A szomszédos présházban is jártak, szétzúzva a berendezés egy részét. A gorázdálkodók: Vincze Lajos 26 éves, többszörösen büntetett foglalkozásnélküli, valamint Fiatal István 26 éves — ugyancsak foglalkozásnélküli — pécsi lakosok rövidesen rendőrkézre kerültek. A bűncselekményt megelőzően — november 8-án este — közös ismerősük gyódi pincéjében szórakozott a két fiatalember. A „városi haverok” jól mulattak, hangoskodtak. A vendéglátó fiatalember édesanyja azonban megsokallta közönséges viselkedésüket és véget vetett a „bulinak". Vincze és társa nem keseredett el amiatt, hogy kidobták őket, hiszen tartalékként elhoztak egy vödör bort. Elhatározták, nem gyalogolnak az állomásra, úgy is késő van, éjszakai szállást kerítenek, Megkíséreltek felnyit- ti két présházat, de sikertelenül. A harmadikba bejutottak, összetörték a berendezést és to- vábbálltak K. Lajos présházába. Ott töltötték az éjszakát, majd távozóban itt is szétdúlták, megrongálták ami kezükbe került. Az ügyet a Pécsi Járásbíróság tárgyalta. Bűnösnek mondotta ki a vádlottakat erőszakkal, éjjel elkövetett magánlaksértés bűntettében és ezért Vincze Lajost 1 évi 8 hónapi fegyhqzra, Fiatal Istvánt pedig 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Jogerős az ítélet. rositó bűncselekménnyel okozott kárból a tsz-ek részesedése az 1969. évi 11,4 százalékról 1973-ban már 26,2 százalékra emelkedett — s ez összefüggésben van a gazdasági bűnözéssel. E csoportba tartoznak például a gazdasági vesztegetések (tavaly 515 ilyen bűncselekményt lepleztek le), s ezek jelentős részét a tsz-ekkel kapcsolatban követték el. Ennek nyomán a legfőbb ügyészség elhatározta, hogy e területen megvizsgálja a bűnözési és bűnüldözési problémákat. A közvéleményt élénken foglalkoztató bűncselekménycsoportban, az erőszakos és garázda jellegű bűnözés körében a határozott fellépés és következetes ítélkezési szigor eredményeként újabb csökkenés tapasztalható. 1970. és 1973. között a csökkenés 17,5 százalékos volt. Dr. Szénási Géza külön felhívta a figyelmet arra, hogy az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények elkövetőivel szemben fellépőket — akár a bántalmazottakat, akár az ő védelmükre kelő közbeavatkozókat — megilleti a jogos védelem. Ezt a jogintézményt a jogalkalmazási gyakorlatban — a társadalom megvédése, az általános megelőzés érdekében is — úgy kell értelmezni, hogy támogassák a jogosan védekező személyeket. Természetesen ügyelni kell arra, hogy senki se élhessen vissza a jogos védelmi helyze- téveL A fiatalkorú bűnelkövetők száma 1973-ban 15,6 százalékkal (9175-ről 7748-ra) csökkent a megelőző évhez képest; azaz az ország fiatalkorú lakosságának 1,2 százaléka követett el bűncselekményt A kriminál-statisztika adatai alapján a közlekedési bűncselekmények az összbűnözésnek az elmúlt évben is — hasonlóan, mint a korábbi esztendőkben — 14 százalékát tették ki. A vagyon elleni bűnözés után ez a legnagyobb bűnelkövetési kategória. Figyelemeztető adat, hogy az ittas állapotban való járművezetés aránya 10 százalékkal nőtt. Mások életét, a közlekedés biztonságát veszélyeztetik az ittas vezetők, ezért a legmesszebbmenő társadalmi támogatásban kell részesíteni az ilyen és ehhez hasonló cselekmények ellen fellépő rendőri ellenőrzéseket Hangsúlyozottan került szóba a sajtóértekezleten, hogy az Elnöki Tanács által 1973- ban kiadott jogpolitikai határozat többek között előírja: a bűnözés elleni küzdelemnek elsősorban a bűncselekmények megelőzésére kell irányulnia. Az általános megelőzéssel kapcsolatos tennivalók között megemlítette dr. Szénási Géza: folytatják azt a gyakorlatot, hogy a kapzsisággal, a horá- csolóssal szemben _ a jogpolitikai elveknek megfelelően — jelentős és ennélfogva szigorú vagyoni hátrányok alkalmazását szorgalmazzák. Milyen volt az elmúlt időszakban az Utasellátó tevékenysége? Hogyan szolgálták az utazóközönség érdekeit? Milyen a vállalat dolgozóinak élet- és munkakörülménye? — Erről tárgyalt egyebek között tegnap délelőtti ülésén a MÁV Pécsi Párt Végrehajtó Bizottsága. Az Utasellátó 77. számú pécsi üzemének — csakúgy, mint a többi egységnek — hármas célkitűzése van: a szolgáltatási színvonal emelése, az utazóközönség áruigényének maradéktalan kielégítése. A gazdasági terv teljesítésének keretében az étel és a szeszmentes üdítőitalok forgalmának emelése, az ott dolgozók jövedelmének, munka- és életkörülményeinek javítása. A pécsi üzemben 120 dolgozó jár a vendégsereg kedvében. Többségük a vendéglátó szakma országosan is elismert tekintélye. Ezt a különböző országos és helyi szakmai vetélkedőkön elért első helyezéseik is bizonyítják. Többek között a KGST-országok társ-utasellátó vállalat szakembereinek versenyén az első helyet pécsi cukrász, Hoffmann Miklósné nyerte el. Az elmúlt évben csökkent oz üzemben a munkaerő-vándorlás, ez nagymértékben a munkakörülmények javulásának köszönhető. Köztudott, hogy a vasúti fővonalakon a budapesti étszolgálati kirendeltség büfé, bisztró és étkező kocsijai közlekednek. A pécsi üzem néhány vonalon, így a nagykanizsai, szombathelyi, és nyáron a balatoni vonatokon úgynevezett kosaras árusítást folytat. A pécs—szegedi gyorsvonaton az utasellátó szolgálatot megszüntették, mivel az ott közlekedő motorvonatokon fülke hiányában nem biztosított az áru tárolása. A kosaras árusítás azonban nem biztosítja sem a kellő áruválasztékot, sem pedig a kulturált utasellátást. A jövő feladatának ígérkezik ezeken a mellékvonalakon is büfékocsik beállítása. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utasellátás terén az elmúlt esztendőben nagy volt a fejlődés. Bizonyítja ezt, hogy az utasellátó szolgáltatásával kapcsolatos panasz nem érkezett a bizottsághoz. — Politikai tájékozottsági vetélkedő. A siklósi Táncsics Mihály Gimnázium április 22-én, Lenin születésének évfordulója alkalmából — politikai tájékozottsági vetélkedőt rendez. A résztvevők előzetes feladatként településük 1945 utáni létesítményeiről készült fényképeket, építőtábori élményeikről írott beszámolókat küldenek a Táncsics Mihály Gimnázium KISZ- szervezetének. (7800 Siklós, Gyűdi u. 2.) Beküldési határidő 1974. április 15. A vetélkedőre nevezési lapot, bővebb felvilágosítást ugyanitt kell kérni. Hogyan bujdosott el hazájából a költő Balassi Bálint? Eddig ismeretlen dokumentum került elő a pozsonyi állami archívumban A magyar reneszánsz nagy költője, Balassi Bálint születésének 420. és halálának 380. évfordulójára emlékezünk oz idén: az események érdekes találkozása, hogy éppen e kettős évforduló esztendejében került napvilágra egy eddig ismeretlen dokumentum, amely hitelesen számol be a költő elbujdo- sásáról hazájából. Az egykorú levelet dr. Tóth István, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense, ismert Balassi-kutató nemrég fedezte fel Pozsonyban a Szlovák Állami Archívumban, a Pálffy-család oklevéltárában. A levelet Forgách Simon, híres törökverő hadvezér irta Pálffy Miklós pozsonyi főkapitánynak, akit baráti kapcsolatok fűztek a költőhöz, később Balassi Pálffy hadseregébe állt be Esztergom ostrománál, A levél 1589. szeptember 26-án kelt Surány várában és Forgách arról tudósítja benne a címzettet, hogy mikor és milyen körülmények között hagyta el hazáját Balassi Bálint, A magyar nyelvű — szabatosan fogalmazott, de nehezen fci- betűzhető — szöveg szerint a költő Késmárkon keresztül Lengyelországba ment, menekülve peres ügyei és rokonai zaklatása elől. Előzőleg „minden marháját” (kincsét) szétosztotta szolgái között és — mint a levél írja — „csak másodmcgó- val, egy rossz paripán és egy rossz bőrdolimányban” indult Krakkóba. „Azt mondotta — olvasható tovább a szövegben —, hogy tengerentúl megyen és soha az országba többé vissza nem jön.” Forgách Simon itt megjegyzi Pálffynak: reméli, hogy Balassi mégis hazatér majd. Mint tudjuk, néhány év múlva valóban visszajött Mo- gyarországra. Mindeddig csupán egy rövid latin nyelvű közlés maradt fenn Balassi Bálint bujdosásáról és egy qyönyörű vers — „Búcsú a hazától” — amelyet elindulása előtt írt. A Pozsonyban most felfedezett levél hűen dokumentálja a költeményben megörökített fájdalmas búcsúzást. A 385 éves írás becses darabja a gyér Balassi-életrajzgyűjteménynek és újabb adalékokkal gazdagítja ismereteinket a hányatott sorsú, korán — negyven éves korában — meghalt költőről. az építőipari gépesítő vállalat 1974. április 8-I belépéssel építőipari toronydaru-kezelői tanfolyamra beiskoláz Jelentkezhet minden 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező férfi dolgozó, 18-tól 40 éves korhatárig. A FELVÉTELNÉL VILLANYSZERELŐ, LAKATOS, EGYÉB KÖNNYŰ- ÉS NEHÉZGÉPKEZELŐ ELŐNYBEN RÉSZESÜL Jelentkezés írásban, rövid önéletrajz leadásával. A tanfolyam 3 hónapos, amely időszakra munkabért és különélési díjat fizetünk. LEVÉLCÍM: ÉPÍTŐIPARI GÉPESÍTŐ VÁLLALAT 1734 BP., PF. 35.
