Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-03 / 33. szám
1974. február 3. DUNÁMTÓL! NAPLÓ fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1973. évi terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) kísszámítőgépek gyártása. Emellett jelentősen nőtt számos gépipari fogyasztási cikk - centrifuga, hűtőszekrény, villamos- és gáztűzhely stb. - termelése is. — A könnyűipari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékkal, a kötszövőiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 százalékkal, a cipőiparé 13 százalékkal, a bútoriparé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit, A vegyipar volt 1973-ban is n leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsavgyártás, a nirtogénműtrágya termelés, a kőolajfeldolgozó ipar és a műFontosabb Villamosé nergia, milliárd kW© Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Benzin, millió tonna Fűtőolaj, millió tonna Gázolaj, millió tonna Hengerelt acél, millió tonmr Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Cement, millió tonna Húzott síküveg, millió m2 Kénsav, ezer tonna Nitrogénműtrágya (hatóanyagban), ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Szintetikus alapú vegyi szálak, ezer tonna Autóbusz, darab T8heraéDkocs5, dömper, derafe Te'evízió, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Pamutszövet, millió m2 Kötöttáru, ezer tonnái Cioő, millió pár Hús, ezer tonna Vai, ezer tonna Sajt, ezer tonna Sor, millió hektoliter Beruházás 1973-ban a népgazdaság szocialista szektorában 106,4 milliárd forintot fordítottak beruházásra, kevesebbet az éves tervben előirányzottnál. A beruházások összege folyó árakon 3 százalékkal, ezen belül a központi döntési körbe tartozóké 1 százalékkal, a vállalatiszövetkezeti döntésűeké 5 százalékkal volt több az előző évinél. Összehasonlítható árakon <a beruházások volumene megegyezett az 1972. évivel. Az ipar fejlesztésére több, mint 40 milliárd forintot fordítottak, mintegy 700—800 millió forinttal többet az egy évvel korábbinál. A kommunális beruházások majdnem 2 milliárd forinttal — kb. 26 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt a szállításhírközlés, valamint a kereskedelem beruházásainak összege is. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás beruházásai együttvéve megközelítették a 20 milliárd forintot, <oz 1972. évi szintet azonban nem érték el. Az üzembe helyezett beruházások értéke 98 milliárd forint volt, folyó árakon 4 százalékkal több az előző évinél. Az egyedi nagyberuházások közül nem fejeződött be a Mohácsi Farostlemezgyár fejlesztése, és csak részlegesen kezdett termelni néhány más ipari létesítmény is. Elmaradt a tervezettől a telefon- hálózat bővítése, a kórházi ágyak számának növekedése. A befejezetlen beruházások állománya 8 milliárd forinttal nőtt, és az év végén elérte a 100 milliárd forintot. Az országos építési-szerelési tevékenység a tervezett 3,5-4 százaléknál valamivel kisebb mértékben, kb. 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül az állami építőipari vállalatok és a szövetkezetek 5 százalékkal több, az építőipari közös vállal- - közősök és a házilagos építőipari szervezetek kevesebb munkát végeztek, mint az előző évben. Valamelyest javult az építőipari munkák koncentráltsága: ez év végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 6 százalékkal kisebb, értékük 6 százaanyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyagiparon belül a finomkerámia ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 százalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalékkal volt több az 1972. évinél. A termelés növekedése mellett 9 százalékkal nőtt a ce- mentbehozata! is. Az élelmiszeriparon belül több, mint 10 százalékkal növelte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a növényolajipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és az üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első három negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az előző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellátási nehézségek a II. félévben fokozatosan megszűntek. iparcikkek Az 1973. éri At 1973. évi tényleges tény o? 1972. év mennyiség százalékában 17,6 108 26,8 104 2,0 101 M 118 1,3 106 2,9 104 2,8 117 2,3 103 2,6 110 655,1 126 3,4 115 9,3 97 647,8 114 403.6 111.7 108 112 7,6 14é 7781 112 2825 61 353,0 101 371,2 112 346,3 111 16,0 109 41,2 111 395,3 92 22,3 126 27,9 152 5,8 Ili ■ építőipar lékkai nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt. A visszautasított j építési igények tovább csökken- I tek. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak évi átlagos száma 360 000 volt, 2 százalékkal több az 1972. évinél. Az építőipari munkások száma (199 000 fő) lényegében nem változott, az egy építőipari munkásra jutó építőipari termelés 5 százalékkal meghaladta az előző évit. Az építőipari tevékenység korszerűsödött. Nőtt a könnyű- szerkezetek alkalmazásával készített építmények száma és aránya. Az állami építőipari vállalatok az átadott lakások 60 százalékát házgyári, ill. panelos technológiával készítették. 1973-ban 85 000 lakás épült, a tervezettnél kb. 4000-rel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakásépítés több mint 7000-rei meghaladta azt. A lakosság építkezéseit az állam újabb jelentős kedvezményekkel segítette elő. Mezőgcndaság — vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott kb. 1 százalékkal szemben — kb. 5 százalékkal nőtt; a növénytermelésben 6—7 százalékkal, az állattenyésztésben 2—3 százalékkal. A termelés növekedése a nagyüzemekben — az állami gazdaságokban és a tsz-ek közös gazdaságaiban — 7-8 százalék, a háztáji és kisegítő gazdaságokban 1-2 százalék volt. Kiemelkedő volt a búza, a kukorica és a szőlőtermelés. Búzából 10 százalékkal, kukoricából 7 százalékkal termett több mint az előző évben. A bor termelése 21 százalékkal volt nagyobb az 1972. évinél. A burgonya termésmennyisége — főleg a kisebb vetésterület folytán — 11—12 százalékkal csökkent, a hiányt import pótolja. Gyümölcsből több, zöldségből ugyanannyi, cukorrépából kevesebb termett, mint egy évvel azelőtt. Termésmennyiség 1973 1972 (millió 4.J Búza 4,1 4,5 Kukorica 5,5 5,9 Cukorrépa 2,9 2,8 Burgonya 1,3 1,2 Bor, millió hl 5,0 6,1 Termésátlag tq/hektór) Búra 31,0 34,8 Kukorica 39,8 40,5 Cukorrépa 370,1 297,9 fturgonga 110»» A szarvasmarha-állomány a néhány éve tartó csökkenés után 1973-ban kb. 2 százalékkal emelkedett, és az év végén 1 930 000 volt. A tenyésztés szempontjából kedvező, hogy a tehénállomány ennél valamivel nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal nőtt. A vágómarha és a tejfelvásárlás 14—14 százalékkal haladta meg az 1972. évit. — A sertésállomány az év végén 8 millió darab volt, 17 százalékkal több az előző év véginél. A kocák száma 22 százalékkal emelkedett. A vágósertés felvásárlás 14 százalékkal elmaradt az 1972. évitől. A mezőgazdasági aktív keresők — elsősorban a tsz-tagok — száma 1973-ban tovább csökkent. Az aktív tsz-tagok száma az év végén kb. 550 000 voll, mintegy 28 000 fővel, 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. Kevesebben dolgoztak az állami gazdaságokban is. A tsz alkalmazottak száma kb. 117 000 volt, ugyanany- nyi, mint az előző éven. A mezőgazdasági üzemek az év folyamán 6500 traktort, 1400 kultivátort, több mint 1600 gabonakombájnt stb. szereztek be. A műtrágya-felhasználás 17 százalékkal nőtt és egy hektár szántó, kert, szőlő, gyümölcsös területre — hatóarryagban — 215 kg jutott. Az öntözött terület 310 000 hektár volt, 16 százalékkal nagyobb az 1972. évinéi. A korszerű termelési rendszerek a termelés mindkét fő ágában tovább terjedtek. A nagyüzemi gazdaságokban a kukorica vetésterület 30 százalékán, a cukorrépa terület 20 százalékán, a termelés termelési rendszerben valósult meg. Folytatódott a szakosított állat- tenyésztő telepek létesítése és az állami gazdaságok és a szövetkezetek több, mint 500 szakosított szarvasmarha, sertés és baromfitelepen folytattan ipar- szzrű termelést. Folytatódott az árvízvédelmi vonalak korszerűsítése és a lakosság közműves vízellátásának bővítése. A kiskörei vízlépcső üzembehelyezése a Tiszántúl öntözésének további fejlesztését teszi lehetővé. Szállítás — hírközlés A közlekedés az év folyamán mind a személy-, mind az áru- szállítási igényeket kielégítette. Az utasak száma 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A Szállítások lebonyolításában — a tervnek megfelelően — nőtt a közúti közlekedés aránya. / A vasúti szállításban, új Villamos- és dieselmozdonyok üzembeállításával, a korszerű vontatás aránya az előző évi 80 százalékról 83 százalékra emelkedett. A vasúti személykocsik befogadóképességének növelése és a vasúti utazások számának csökkenése mérsékelte a zsúfoltságot. Bővült a vasút teherszállító kapacitása, nőtt a villamosított és a kettős vágány- párú vonalak hossza, folytatódott a vasúti pályák korszerű biztosító berendezésekkel való ellátása. A közúti távolsági személyszállítás fejlesztésére 605 új autóbuszt állítottak forgalomba és 14 újabb helységet kapcsoltak be az autóbusz hálózatba. Az év végén a települések 98 százaléka volt az autóbusz közlekedésbe bekapcsolva. A személygépkocsi-állomány 70 000 darabbal nőtt és az év végén elérte a 410 000 darabot. Az állomány 94—95 százaléka, több, mint 380 000 személygépkocsi a lakosság tulajdonában volt. A közúti hálózat fejlesztése során elkészült többek között az M 7-es autópálya Székesfehérvárig, a 4. sz. főútvonal ceglédi szakasza mintegy 30 km-es új nyomvonalon, a Nyíregyháza —Záhony közötti felújítás stb. Az év végén átadták a forgalomnak az újjáépített medvei közúti Duna-hidat A helyi személyszállításban a villamosokon utazók száma csökkent, az autóbuszokon és a metrón utazóké emelkedett. Metrón — a teljes kelet-nyugaii vonal üzembehelyezése után — naponta 500 ezren utaztak, két- í szerannyfan, mint 1972-bek, A hírközlési hálózat fejlesztését szolgálta a mikrohullámú összeköttetés kiépítése Győr— Pozsony, Budapest—Pécs, Budapest—Miskolc—Tokaj között. Pécsett elkészült és március óta működik egv 20 kW-os, a II. program vételét biztosító TV- adó. A telefonhálózat a budapesti. újdiósgyőri és ceglédi központokkal, 12 000 állomással bővült. Az év végén 90 helység — 19 város és 71 község — vo't bekapcsolva a távhívásos rendszerbe, 8 helységgel több, mint egy évvel azelőtt. Külkereskedelem 1973-ban a külkereskedelmi forgalom 66 százalékát a szocialista országokkal, azon belül 63 százalékát a KGST országokkal, 34 százalékát a Szovjet^ unióval bonyolítottuk le. A terv az 1973. évre a szocialista országok viszonylatában — az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve — a kivitel és a behozatal 7— 7 százalékos növekedésével számolt. Ténylegesen az export 15 százalékkal, az import 5 százalékkal nőtt. Az exportterv túlteljesítése és az importtervtől való elmaradás főleg gépipari termékekből származott. A nem szocialista országok viszonylatban — folyó devizaárakon — a kivitel 24 százalékkal, a behozatal 18 százalékkal nőtt. Az exporton belül mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékek kivitele számottevően emelkedett. Az importon belül a gépbehozatal csökkent, a többi árucsoporté meghaladta az egy évvel azelőttit. A végbement áremelkedéseket nem számítva az export a tervezettet meghaladóan, kb. 11 százalékkal, az import az előirányzottnál kevésbé, kb. 3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán rubelelszámolásokban a tervezettet és az előző évit meghaladó kiviteli többlet keletkezett. Az egyenleg dollárelszámolásokban is aktív volt, az előző évi és a .tervezett, behozatali többlettel szemben. Fogla*koztátáttság — lövedelmek —- fogyasztás 1974. január elsején az aktív keresők száma a népgazdaságban 5 080 000 volt, kereken 20 000 fővel, 0,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A keresők száma kisebb mértékben emelkedett, mint a korábbi években. Június 1-től az államigazgatásban, a kutatóintézeteknél és más munkakörökben mintegy 155 000 dolgozó munkaidejét csökkentették. Ezzel az 1968 óta munkaidő csökkentésben részesülők száma meghaladta a 2,3 milliót, az összes munkások és alkalmazottak 60 százalékát. A brigádmozgalom fejlődésének eredményeként az állami szektorban mintegy 1,5 millió dolgozó vett részt munkabrigádokban, túlnyomó részük, kb. 1,3 millió fő a szocialista brigádmozgalomban. A munkaverseny mozgalomban számosán értek el kiváló eredményeket és kaptak kitüntetést. 1973-ban a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 4,5—5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az állami iparban és építőiparban dolgozó munkások reálbére és reáljövedelme a márciusi béremelések következtében az átlagot meghaladóan nőtt. Az állami iparban a munkások havi átlagbére 2448 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, az építőiparban 2607 forint, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. A többi ágazatban foglalkoztatott munkások, valamint az alkalmazottak havi átlagbére ennél kisebb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak emelkedését is figyelembe- véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reál'■■'re átlagosan 2,5—3 százalékkal, ezen belül az állami iparban és építőiparban dolgozó munkásoké 6,5—7 százalékkal volt magasabb az 1972. évinél, Jelentősen növelte a lakosság reáljövedelmét a természetbeni és pénzbeli társadalmi juttatások emelkedése. A pénzbeli társadalmi juttatások összege a béreknél jóval gyorsabba»«.j 19 százalékkal nőtt. A családi pótlék összege kb. 30 százalékkal emelkedett, ami nagyrészt a tej- ai emelés kompenzálására gyermekenként folyósított összeg havi 50 forintos emeléséből adódott. A kifizetett nyugdíjak ősz- szege 20 százalékkal volt na- gyubb az 1972. évinél. Az év végén a nyugdíjasok száma 1 683 000 volt, 75 000-rel több, mint egy évvel korábban. Emelkedett a nyugdíjak hovi átlagos összege is. Az év elején a szokásos 2 százalékos nyugdíj- emelésen túlmenően a tej- és tejtermékek áremelése miatt nyugdíjanként további havi 50 forinttal növelték a nyugdíjakat. A fogyasztás jelentős részét képviselő kiskereskedelmi forgalom értéke folyó árakon 177 milliárd forint volt, 15,1 milliárd forinttal, 9,4 százalékkal több, mint 1972-ben. összehasonlítható árakon számolva az összes forgalom 5,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása — ugyancsak összehasonlítható árakon — 3,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 5 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 8,9 százalékkal nőtt. A lakosság által igénybevett szolgáltatások növekedése kisebb volt, mint az áruvásárlásoké. A parasztság és a kéttős jövedelmű háztartások saját termelésből származó fogyasztása nem változott számottevően. Valamennyi tétel figyelembevételével az egy Idkosra jutó ösz- szes fogyasztás 4,5—5 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A takarékbetét-állomány az előző évinél nagyobb mértékben 7,4 milliárd forinttal, 14 százalékkal nőtt és az év végén 62 milliárd forint volt. Áralakulás Az ipar termelői árszínvonala 2,5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az élelmiszer- iparban 7 százalékkal, a többig ágazatban együttvéve átlagosan 1,4 százalékkal emelkedtek az árak. Elsősorban az exportált termékek ára emelkedett, a belföldön értékesített ipari termékek árszínvonala (élelmiszeripar nélkül) 0,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari árak 3 százalékkal emelkedtek. valamivel mérsékeltebben, mint az előző években. A" mezőgazdasági termékek felvásárlási árszínvonala 8 százalékkal volt magasabb az 1972, évinél. Legnagyobb mértékben a tej és vágómarha felvásárlási ára emelkedett, A szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelemben az áremelkedés nem volt számottevő, A nem szocialista viszonyla- tú forgalom árszínvonala —. a tőkés világpiacon végbemenő áremelkedések következtében — 12—15 százalékkal magasabb volt az előző évinél. Ebben a viszonylatban a behozatal áremelkedése valamivel nagyobb volt, mint a kivitelé. A kiskereskedelmi árok átlagosan 3,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt, Az élelmiszerek és élvezett cikkek közül a tej és tejtermékek, az égetett szeszesitalok ás a dohányáruk órát az év elején hatósági intézkedéssel felemelték. A zöldségek bolti ára 9 százalékkal, a burgonyáé 6 százalékkal, a gyümölcsé 2 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A többi élelmiszer ára lényegében nem változott. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagos árszínvonala — az alkoholtartalmú italok és dohányáruk nélkül számítva — 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Év közben több iparcikk árát hatóságilag csökkentették: alacsonyabb lett többek között bizonyos textil- és kötöttáruk, kozmetikai cikkek, műanyagok, az órák, hűtőszekrények, lemezjátszók, magnetofonok stb, áns, összességébe«! a ruházati cikkek ára 2,1. százalékkal, a vegyes iparcikkeké 1,8 százalékkal emelkedett, mindkét árufőcsoporté kisebb mértékben mint az előző évben. A kiskereskedelmi árak, a piaci árak és szolgáltatások ólának változását figyelembevéve a fogyasztói árak — a tervezett kereteken belül — 3,5 százalékkal emelkedtek. Az emelkedés a parasztságnál és a kettős jövedelműeknél az átlagosnál valamivel kisebb, a nyugdíjasoknál valamivel nagyobb volt, Népmozgalom, egészségügyi és kulturális ellátás Az ország népessége 1974. január 1-én 10 499 000 fő volt, 33 000-rel több, mint egy évvé! ezelőtt. Az ezer lakosra jutó él- veszületések száma az előző évi 14,7-rg| 15.0-re, a halálozásoké 11,4-rő) 11,8-ra emelkedett, Ä természetes szaporodás 3,2 ezrelékes volt. 1000 élveszületettre 33 egy. éven aluli halálozás jutott, ugyanannyi, mint 1972- ben. Az orvosok száma az év végén 25 600 volt, 650 fővel több az egy évvel korábbinál. A körzeti orvosi hálózat 60 általános orvosi és 65 gyermekorvosi körzettel bővült. A kórházi ágyak száma 540 ággyal nőtt. A bölcsődei férőhelyek száma az év végén 45 000 volt, 2200-zal több, mint egy évvel korábban. A gyermekgondozási segélyt az év végén 191 ezren vették igénybe, 6000-re! többen, mint az előző évben. Főként társadalmi ‘ össrefo- ■ gás eredményeként, a tervezettnél nagyobb mértékben, tovább bővült az óvodai hálózat. 100 óvodáskorú gyermek közül 1972- ben 62 gyermek járt óvodába, 1973-ban pedig 66. | Az általános és'kőzépfokú oktatási intézmények nappali tagozatain tanulók száma a folyó tanévben — az iskoláskorúak számának csökkenése miatt — alacsonyabb, mint az előző tanévben volt. A 6—13 éves tankötelesek lényegében valamennyien tanulnak. A 14—17 évesek 29 százaléka szakmunkásképzésben, 33 százaléka középiskolai oktatásban vesz részt A felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatain 61 500 diák tanul, 3100 fővel több. mint egy évvel korábban. Az esti és levelező tagozatokon tanulók yáma minden fokozaton emel. reaett. Mind a középiskolák, mind a felsőfokú oktatási intézmények első évfolyamára a tervezettnél több tanulót vettek fel. ..Tudományos kutatásra több, mint 10 milliárd forintot fordítottak, a nemzeti jövedelem közel 3 százalékát, 1973-ban, töb- bek között, befejeződött a szegedi biológiai kutató központ építése, amelynek teljes beruházási költsége meghaladta a 300 millió forintot. 1973. év végén ezer lakosra 210 televízióelőfizető jutott, kilenccel több, mint egy éweí korábban. A ródióelőfizetők száma az előző évhez képest nem változott számottevően, A kiadott könyvek száma 6800, példányszáma 63 millió volt, valamivel több, mint 1972-ben. Idegenforgalom 1973-ban külföldiek 7,2 millió esetben utaztak hazánkba, ami 13 százalékkal több volt az 1972, évinél. A külföldiek 85 százaléka a szocialista országokból érkezett. Az év folyamán magyar állampolgárok 2,1 millió külföld’ utazást bonyolítottak le, 54 százalékkal többet, mint az előző évben. A magyar állampolgárok 89 százaléka szocialista országokba utazott j
