Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-03 / 33. szám
4 DUNANTÜU NAPLÖ 1974. február 3. 4575 Jakás az «utolsó városrészben1 Kovácstelep Magyar oldalra értek a jugoszláv hídépítők Drávaszabolcsnál Elérték a magyar oldalt a jugoszláv hídépítők Dróvasza- bolcsnól: túljutottak a folyó közepén álló pilléren, amely a két országot elválasztja egymástól. A további szerelést Magyarországon folytatják. Mint ismeretes, 1971 októberében ünnepélyes alapkőletétellel kezdődött o Drávaszabcl- csot és Donji Mihőljacot összekötő új határhíd kivitele, amely magyar—jugoszláv megállapodás alapján, kölcsönösen előnyös munkamegosztással történik. A pilléreket a Magyar Hídépítő Vállalat készítette, majd a múlt év nyarán a jugoszlávok vették birtokukba a területet. A Dráva felett, negyven méter magasan kifeszitett drótkötél- pálya segítségével megkezdték helyükre emelni a súlyos vas- szerkezeti elemeket. A három Kovácstelep részletes rendezési terve: 1. bölcsödé, 2. óvoda, 3. általános iskola, Ä. középiskola, 3. ötlet, szolgáltató létesítmény, 6. vendéglátó egység, 7. orvosi rendelő, 8. művelődési létesítmény, 9 nagygarázs, 10. autóbuszpályaudvar. — Álmodozunk? Megint álmodozunk? — kérdezte egyik kolléga a Kovácstelep rendezési tervének láttán. Talán igen. Ha éppen álmodozásnak lehet tekinteni egy új lakóterület beépítési tervét. Amikor Kovács György városrendező tervezővel Kovácsteiep tervéről beszélgettünk, az jutott eszünkbe, amit annyiszor hallani tervezőinktől, ha valamelyik új létesítményt, városrészt o megvalósulás után kritikával illetnek. ,,Azt évtizedek múlva is tudják, hogy ki volt a tervező, de hogy kinek az „érvei" késztették megalkuvásra, saját szellemi gyermekének elcsúfítására, arra már senki sem emlékszik ...” Most azt a pillanatot próbáltuk megragadni, amikor a rendezési terv már kikerült a tér- vező kpze alól, a szakma is áldását adta rá, de hátravan még a küzdelem, hogy a terv az elfogadhatónak tűnő „Szempontok" ellenére is eredeti formájában valósuljon meg, Kertváros után Kovácsteiep a 6-os úttól délre, Üjmecsekaljától nyugatra elterülő csalódihózas település. Pécs széle. Ezen túl, s a nyugati iparterülettől innen van egy közel 35 hektárnyi terület, ami eszményi lehetőség a tömeges lakásépítésre. A város a következő tervidőszakban ott kíván építkezni, hiszen ezt a területet nem terhelik a szanálási költségek, A Kertváros építése 1976-ig befejeződik, a Budai városrész lekonstrukcióját éppen a tetemes bontási költségek miatt célszerűb a tervezettnél lassabban végrehajtani. Az ötödik ötéves terv első esztendejében pedig itt, a Kovácsteleptől nyugatra akadálytalanul Indulhat a munka. A tervezésre a PTV kapott megbízást, a részletes rendezési tervet — a sok pécsi tapasztalatot figyelembevéve — Kovács György készítette el. A terület lényegétjén zárt egység. Északon az új 6-os út tervezett nyomvonala zárja le, ez a mostani út mentén épült házsor telkeinek végében húzódik. Keleten a Kovácstelep, illetve a mellette lévő Prögi-árok, délen a Helyiipar sporttelepe, nyugaton pedig a BÉV kijelölt központi telepe és a majdani házgyár területe a határ. Látható: ez az „utolsó városrész”, ettől nyugatabbra Pécsett már nem épül lakótelep, s ez mindennél jobban arra ösztönözte a terve®»?, hogy olyat alkosson, amiWl kedvező benyomást gyqkorolhat a városból távozóra és a városba érkezőre egyaránt. És még' egy szempont: az új városrésznek szervesen kapcsolódnia kell Oimecsekaljához és ennek révén — Pécshez. * Arcok — közelről Mere/ Emil Négy szektor Komlón mindössze néhány ház maradt az egykori bányász- falu főutcájából. A dózerok alapos munkát végeztek, s az építők is.., Az egyik régi házban lakik Magyarország legnagyobb bányaüzemének vezetője. A családban nem szeretik a színpad gyakori változtatását. Legfeljebb a-szerepek változnak attól függően, hogy a család tagjai'.mennyi tudást gyűjtöttek össze. — Mérej Emil apja 1914- ben a satupad mellett kezdte a komlói erőműben. Osztályvezetőként munkakönyvében egyetlen bejegyzéssel ment nyugdíjba. Kossuth-bánya új üzemvezetője gimnáziumi érettségivel csillésnek jelentkezett Kossuth-bányán 1946-ban. Néhány hete a főmérnöki irodából átköltözött az üzemvezetőibe ... * Négy esztendeje Weisz Józseffel a bánya helyzetéről beszélgettünk: Ó is, én is számos rosszalló megjegyzést kaptunk, amiéit túlságosan pesszimista képet rajzoltunk a bányáról. Háromezer dolgozója volt a bányaüzemnek, 4500 tonna szenet termeltek, s mindössze 500 olyan bányász volt, akit a régi üzemvezető nyugodt lélekkel a fejtésekbe küldött.., — A mai helyzet: 2200 a létszámunk, körülbelül 1260 bányász derék.bántalmakkal küzd, 371 szilikózisos. A kettő nem adható össze, mert van, akit mindkét betegség kínoz, de nem tévedek nagyot, ha azt mondom: 1400 beteg emberünk van. A vájárok átlagos életkora 39,5 esztendő. A létszámuk állandóan csökken, de nem az öregek, betegek mennek el. Hová is mennének?! — 1965-ben még 56 millió forint értékű beruházással építettük bányánkat, aztán 43, majd 21, a következő évben 15, 1969-ben már csak 11 millió forintot fordítottunk erre. 1970-ben tarthatatlan volt a helyzet, akkor ismét 43 milliót kaptunk. Körülbelül ennyi volt az igényünk az elmúlt esztendőben is, de csak 27 millióra futotta. Ezzel természetesen összefügg az, hogy mindössze negyedannyi termelésre előkészített szénvagyonunk van, mint amennyit az előírások meghatároznak ... Réqi megsárgult üzemgazdasági füzet kerül elő, az ó írása is szerepel a feljegyzések között. Ménéi Emil ugyanis elvégezte az ekkoriban működő iparstotiszti- kusi tanfolyamot, majd a középfokú terviskolát, s először a Komlói Szénbányászati Tröszt majd a Kossuth-bányaüzem tervosztályának a vezetője volt. Később bányaipari technikusi, 1965-ben pedig bányamérnök! oklevelet szerzett. „Az utóbbiból a felesége is érdemelt volna egyet, ugyanis hat esztendeig a család minden gondja az ő nyakába szakadt." — A füzetből kideríthetjük, hogy tíz esztendeje több mint 4000 bányász termelt közel ugyanannyi szenet, mint most a 2200. Közben ugyanis munka- szervezésben, a termelő helyek koncentrálásában, műszaki fejlesztésben óriásit léptek előre... Most találkozunk első alkalommal délelőtt, délutánonként jártuk eddig a bányát. 1972. szeptember 28-án délután 5 órakor búcsúztunk el, egy fiatal bányamérnök újításáról beszélgettünk. Két kaparót épített a fejtésbe, ezzel lehetővé vált a folyamatos termelés. Fél esztendővel korábban a Kossuth-bá- nyai nagy vízbetörést követően, a pajzsos fejtést néztük meg, miközben a bányászok még az értékes berendezéseket mentették az iszappal elárasztott vágatokból. Akkor szeptember 28-án azt hittük, hogy talán először sikerült zavartalanul a műszaki fejlődés újabb nagyszerű eredményéről beszélnünk. Ugyanis addig valamennyi találkozásunk apropója baleset, tűz, vízbetörés volt. Mire hazaértünk, Kossuth-ba- nya vágataiban tűz pusztított. Akkor heten haltak meg. Ezt követően csak temetésen, a lezárt bánya újbóli megnyitásán, újabb katasztrofális bányatűz alkalmával, és az ismételten elpusztult bánya újjáépítése közben találkoztunk. A műszaki főmérnökhelyettes közben termelési főmérnök-helyettes, majd főmérnök és most üzemvezfetővé lépett elő ... Mérei Emil minden reggel háromnegyed 5-kor a bányamentő állomáson kezdi a műszakot. Ott issza meg a reggeli feketét, — Ők igazén megérdemlik, hogy nekik köszönjek először jóreggelt .,. Akármiről indul a beszélgetés, néhány mondat, s a munkánál tartunk. Mérei Emil életének, idejének csaknem kétharmada munka, egyharmad az alvás. Arról nem beszélünk. Nem szereti az alvó embereket. Egy alkalommal bányába indultunk a népessel. Egy műszaki beosztott engedélyt kért, hogy velünk jöjjön, mert lekéste a menetrendszerinti járatot. Az új üzemvezető könnyen szert tehetett volna egy kis olcsó népszerűségre, ő azonban megtagadta az engedélyt. Az aknásznak gyalog kellett a bányába mennie, pedig volt még hely a mozdonyon. Igen, de példa született volna: lehet késni, legfeljebb az üzemvezetővel mennek a bányába..» — A kibontakozásról és o* erejükről beszólt... — Elsősorban meg kell szüntetnünk, hogy három szinten folyik a termelés, ha összébb húzzuk a bányát, már könnyebb helyzetben leszünk. Ehhez azonban gyorsan le kell művelni meredek széntelepeinket. Itt eleve kisebbek a teljesítmények, új emberekre nem számíthatunk, tehát ha a mostani termelést tartani akarjuk, mindenáron a technikai szintet kell növelni. Mindenáron! Két elképzelésünk, illetve hát, tervünk is van. Bevezetjük a sűritettlevegős robbantást.. . A Szovjetunióban láttam egy gépi berendezést, amely a mi körülményeink között is üzemeltethető. Azt kell megszereznünk ... Ért a törekvésünket támogatja a vállalat is, és a. NIM is. — ön dolgozta ki ezt a tervet? (Vaskos iratcsomóban kimerítő részletességgel szerepel Kossuth-bánya jövője.) — Nálunk minden közös. A kollektíva dolgozta ki. Talán én fogalmaztam meg azt, amit a kollektíva sugallt, s ók azonnal felsorakoztak, hogy megoldják. Egy embernek lehetnek átmeneti sikerei, de maradandót csak a kollektíva képes alkotni. Olyan kollektíva, amelynek minden tagja érzi, hogy a siker az övé is, s a kudarcért ő is felelős. — Nem akarok mást mondani, nehéz helyzetben vagyunk, magasszintű intézkedések szükségesek, de nekünk mérnököknek is van mit tenni. Azért van diplománk, hogy gondolkodjunk Kötelességünk gondolkodni Mint mérnök, mint üzemvezető, mint az üzemi pártbizottság tagja egyszemélyben felelős vagyok az emberekért, a termelésért, a gazdasági eredményekért, a politikai hangulatért. De az eqész műszaki kollektíva is felelős ezért. Ránk bízhatják ezt o felelősséget . . , Lombosi Jen® / (bölcsőde, óvoda, «iskola) vannak. A beépítés módja szakít a pécsi városépítésben kialakul! hagyománnyal. Nem szigetként különálló házak halmaza, hanem gyűrűszerűén elhelyezkedő egymáshoz kapcsolt házak láncolata, amely hatalmas belsc udvarokat fog közre. Itt a gyermekek zavartalanul, senkitő nem veszélyeztetetten játszhatnak és a felnőttek is megtalál hatják pihenésüket, hiszen ezel az udvarok elszigetelődnek c forgalomtól. Az egész városrész' zöldövezet veszi körül; északor a családiházas település és c szőlőhegyek lankái, keleten a! Orögi-árkot kísérő széles park (a: ürögi völgy folytatásaként), délen a sportterület, nyugaton pedig az iparterülettől elválasztó zöldsáv. A terv legérdekesebb része kétségtelenül a városközpont Kovács György új formát kivár meghonosítani elképzeléséve Pécsett. Az eddigi formák kényszeredetten egyhangúak, amién gyakran védekezésre kényszerülnek a tervezők. Bár, védekezni nem nekik kellene. „Nézzen körül, mi van itt a városban — mondta minap egyik jeles építészünk. — Két vonai egy ötszintes és egy tizenegyszintes. A Kovácstelep terve ebből próbál kitörni...” Hogyan? Harmónia Az épületek többsége ötszintes, ezek alkotják a gyűrűt, c belsőkbe nyúló házsorokat. S e; a gyűrű a központban vált át tizenegyszintesbe — lépcsőzete sen. „A Mecsek vonulata megkívánja az épületek hullámzását — magyarázza elgondoló sót a tervező. — Ha erről lémondanánk, „falat” építenénl és elzárnánk a Mecseket a vó rosrész elől.” A kőzépmaga: házakból „vesz le” szinteket, : az átmenetet egy-egy 7 és 5 szintes épület közbeiktatásává hozza létre. Az új városrés; központja tehát kiemelkedik c környezetéből, ezt megfelelt harmóniával teszi és nemcsal azáltal, hogy ott magasabbal a házak. Lehetne itt más is, le hetne az a bizonyos „két vo pal”, de akkor ez a terv má meghal! Érdekes kapcsolatot alkot t terv a „régi” várossal. A város rész ugyan szanálásmentes te rület, egészen csekély mértéki szanálást a terv mégis szüksé gesnek tart. Erre nagyrészt ( közlekedési beruházások miat amúgyis sor kerül. Az új 6-os u nyomvonala az autóbusz-pálya udvar alatt, a Vadrózsa utci vonalában halad nyugat felé A 39-es Dandár út folytatás! az Árvácska utca vonalát« esik. A kettő közötti területe szánja szanálásra a tervező, egy laza beépítésű, középma gás házakból álló tömböt tér vez ide. Hogy ennek lényegé megértsük, kerüljünk kissé dél re a várostól. A déli városrész ben két pont emelkedik ki. i i Szigeti városrészben újabb pon Kovács György szellemesen egyszerű, könnyen ütemezhető városszerkezetet alakított ki Szentes László közlekedéstervezővel együttműködve. Először is: a 39-es Dandár utat meghosszabbították nyugat felé a mai Árvácska utca vonalában azzal a céllal, hogy a várost kelet—nyuaati irányban átszelő 10, 20. 40 stb. jelzésű autóbusz- járatokat átviqye a városrészen az úi autóbusz-pályaudvarig. Más főútvonal nem is lesz itt. Az ioarterület és a lakótelep között húzódik még egy nagyobb forgalmúnak szánt út Pa- tacs felé, ez jelenti a kapcsolatot az új 6-os úthoz is. A városrészt út-gyűrű övezi, ennek leágazásai úgy hatolnak be a tömbhe'-ől'be, hoqy csak célforgalmat bonyolíthatnak le. A főútvonalra merőlegesen helyezkedik el a városközpont üzleteivel, egészségügyi, szolgáltató és vendé^átó létesítményeivel. lay osztotta a tervező néay szektorra a városrészt. E szektorok önálló egységet képeznek, saját ■ intézményeik tok sora magasodik ki törnye- zetéből, Ez folytatódik Űjme- csekalján előbb a Tüzér utcától ! nyugatra, majd a Páfrány úton, j a vasútvonal mentén. Ennek a folytatása és egyben lezárása | ez a pontsor, ami mintegy jelzi • már, hogy ezután valóban az „utolsó városrész” következik. Lépcsőzetes szerkezet A 34,4 hektáros területből | 21,5 hektárt nettó lakóterületként, 18,9 hektárt pedig intézményi területként kezel a tervező, s ehhez csatlakoztat 8.9 hektár sportterületet, lényegében a mai Helyiipari területét, persze jelentősen kibővítve. Ezt mindenképpen meg kívánja tartani, de hiszen erre szüksége is van a városnak. A területen összesen 4575 lakást helyez el, többségében 5 szintes épületben, s 680 fős hektáronkénti laksűrűséggel. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet egy korábbi számítása ugyanitt 3312 lakás elhelyezésével számolt 241 fős laksűrűséggei. A mostani terv -— mint látható — a nagy lakásnyereség ellenére sem zsúfolt, sűrűbeépitésű városrészt helyez kilátásba. A terv bizonyára sokat fog változni addig, míg megkezdődik a városrész építése. Bizonyára szükség is lesz ésszerű változtatásokra. Ezért most azokra a pontokra szeretnénk rámutatni, ahol meg kellene tartani a terv eredetiségét. Szinte hallani mór a zöldterületet sokalló, vagy egyenesen fölöslegesnek tartó véleményeket azzal, hogy beépítése révén ennyi-száz lakással lehetne többet építeni. Meggondolandó szempont, csak éppen kérdéses: megvalósítandó-e? Aztán bizonyára vitatni fogják a központ lépcsőzetes szerkezetét. A lift miatt. Ti. ötszintesnél magasabb épületbe már lift kell, ez érthető. S ha már lift kell, egyáltalán gazdasógos-e 7, vagy 9 szintes épületbe liftet vinni, ha 10 szintest is építhetünk? Ez is meggondolandó szempont, A megvalósítás óra pedig az a bizonyos két vonal. Meg aztán a „lépcsővel” lakást veszítünk. Ugyan mennyit? Hat épületben 240-et. Meggondolandó: érdemes-e lemondani erről. Hát ha ragaszkodunk a két vonalhoz és nem akarunk végre valami újat is látni . .. A lakásszám túlzott növelése egyébként kellemetlen következménnyel is járhat. A területen elhelyezkedő intézményekét az építhető lakás mennyiségéhez kalkulálta a tervező, a kettő között a jelenlegi tervben teljes az egyensúly. A több lakás az eqyensúlyt felborítja (o tervezettnél több intézmény elhelyezésére nincs lehetőség!) és létrejön itt is a már általánosan „megszokott” intézményelégtelenség. / 976-tól Kovácstelep beruházási programjának idén el kel! készülnie, a városrész építése — mai Ismereteink szerint — 1976-ban indul Hársfai István * nyílásúra tervezett 316,5 méter hosszú hid két nyílása már látható, s szerelik az utolsó nyílás acélszerkezetét. Reménykednek az időjárás továbbra is kedvez, így egész télen folyhat a munka. A jugoszláv partner úgy ígéri, március végére befejezik az acélszerkezet szerelését és a j hidat április 20-ig visszaadják a magyar vállalatnak, amely el- ! készíti a kétoldalú gyalogjárdát, a korlátot, a világítást és a mázolást. A Baranya megyei Ta- | nácsi Magas- és Mélyépítő Vál- ' lelátnál már gyártják a járda- ; lapokot, ha eljön az ideje, csak I helyükre kell rakni. Ha mindez 1 meglesz, a hídon átvezető outó- | pályát ismét a jugoszlávok asz- | foltozzák. Megtörtént a próba- j festés is. A tájba illeszkedő, zöldes színbe öltözik az új hid, amelyet a tervek szerint az év második felében nyitnak meg o forgalom előtt.
