Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-19 / 49. szám

1974. február 19. DUNANTOll NAPIG 5 A 6. órában a tanár ideges, kiabál és többet feleltet... Megyei pedagógusnap Siklóson „Közoktatáspolitikai felada­tok a párthatározat után" című előadásában az utóbbi másfél év legfontosabb nevelésügyi és oktatásügyi tapasztalatait fog­lalta össze tegnap délelőtt dr. Simon Gyula, a Magyar Peda­gógiai Társaság főtitkára. Elő­adása a Baranya megyei peda­gógiai nap keretében a siklósi Járási Pártbizottság nagytermé­ben hangzott el a megye egy­begyűlt iskolaigazgatpi, tanul­mányi felügyelői és járási köz- oktatásügyi vezetői előtt. A főtitkár a nevelésügy mai keresztmetszetére törekedve igyekezett képet adni az idei tanév számos szakmai vonatko­zású tapasztalatáról. Megálla­pította, hoqy a közoktatáspoliti­kai határozat gyakorlati végre­hajtásában — az idei tanévvel — egy új nagy reformkorszak küszöbét léptük át. Az iskolai munka módszereiben és tartal­mában megjelenő gyakorlati változások eredményeit számos vizsgálat rögzíti az idei tanév folyamán. Az egyik egri iskolá­ban tanulói véleményeket ösz- szegeztek a túlterheléssel kap­csolatban. Ezek a vélemények rávilágítanak, hogy nemcsak a tanulói terheket szükséges csök­kenteni a törvényerejű új tan­tervek segítségével. A rosszul összeállított órarend napi hat órája is túlterhelés forrása le­het, esetleg nevelői kimerültség­gel tetézve. A gyerekek leírták, hogy oz utolsó nehéz órákon a pedagógus már ideges, fáradt, kiabál és főleg többet feleltet... Nemegyszer az iskolai kirándu­lások tapasztalatai árulkodnak arról, mennyi a tennivaló még • abban, hogy az iskola derű­sebb, szorongásoktól mentes második otthona lehessen gye­rekeinknek. Ehhez persze az sem nélkülözhető, hogy a szak­tanár kövesse a szakirodalmat, járjon könyvtárba, kísérje figye­lemmel a tv fontosabb műso­rait stb. Az a kémia-szakos ta­nárnő, aki a visegrádi, osztály- kiránduláson is csak a kémiáról szeretne beszélgetni a gyerekei­vel, nyilván észre kell vegye, hogy ez nem megy. Az élettel, m világgal lépést kell tartani. Az ismeretszerzés mellett vál­tozatlanul hangsúlyos tennivaló a pedagógiai munkában a ne- velésközpontúság megteremté­se, a nevelés hegemén szere­pének kialakítása. A nevelés elsősorban oktatás útján, isme- metszerzéssel valósul meg. Az ismeretanyag változtatható, te­hát itt, a pedagógus kezében az eredmény kulcsa: elsikkad-e vagy nevelő erővé válik-e az is­meretanyag. Ugyanakkor az ok­tatás eredménye a tanuló ne- veltségének bizonyos szintjeit is feltételezi, tehát a kettő dialek­tikus kapcsolatban áll. A neve- lésközpontúsóg egy másik fon­tos követelménye: személyes rá­hatással, személyes kapcsolattal mélyíteni kell a tanár-diák vi­szonyt. A Magyar Pedaqógiai Társa­ság főtitkárának előadása utón Bujdosó László, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsá­gának elnöke beszámolt az új Rendtartások végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. Az új Rendtartások bevezetésével kap­csolatban meayeszerte jó véle­mények alakultak ki. Vannak azonban olyan észrevételek is, hogy bizonyos kérdéseket nem gondoltak át kellően. Ilyen pél­dául az általános iskolai Rend­tartás VII. §-a, amelyben a pe­dagógusok állami kitüntetésé­nek, jutalmazásának kérdései­ben, sőt fegyelmi ügyeiben is az Az őszi vetések már ébredez­nek, Ritka jó telet éltek át. Ró­luk már csak néhány szó esett tegnap a Dombóváron megren­dezett sajtótájékoztatón, ahol dr. Katona János, a Vetőmag­termeltető és Ellátó Vállalat Dél-dunántúli Központjának igazgatója a még zsákban vá­rakozó magokról, az ellátás új­donságairól tájékoztatta a saj­tó képviselőit, a meghívott me­zőgazdasági árukat termelő és forgalmazó szakembereket. „Ilyen csendes, békés tavaszi tájékoztató sem volt még eddig — jegyezte meg az egyik részt­vevő — emlékszem rá, amikor néhány éve még majd ölre mentek a gazdaságok vezetői egy-egy fajta jobb vetőma­gért." Valóban, dr. Katona János legtöbb érdeklődő kérdésére megnyugtató választ adhatott. A vetőmagellátás zavartalan, folyamatos lesz, bővül a válasz­ték, korszerűsödik az összetétel. Persze akadnak még olyan fe­hér foltok is, mint a szója-kér- dés, ahol a kormányprogram megvalósításában mégcsak a kezdeti lépésnél tartanak. No és kérdőjelként áll ott egyik legfontosabb népélelmezési cikkünk a burgonya. — A burgonyaprobléma ma már nemcsak a termelőket érin­ti, hanem eljutott a piacig, a vásárlóig is, A gülbaba és a kisvárdai rózsa úgy hallottuk több évtized után búcsúzik a piacoktól, a fogyasztóktól. úttörőcsapatnak (!) van egyet­értési joga. Vélemények szerint a demokratizmus elvét nem csorbítaná, ha ezt a jogot a csapatvezető vagy úttörővezető pedagógusok gyakorolnák. A megyei pedagógiai nap előadásai és konzultációs lehe­tőségei a tavaszi nevelőtestületi értekezletek témáit készítették elő. W. E. ! — Szaporítás szempontjából mi már búcsúztunk, — mondot­ta dr. Katona János. — A fel­használók körében még ezek a fajták a .»közkedveltek, azonban olyan hosszú idő óta vannak termesztésben, hogy egyrészt a stádiumos leromlás, másrészt a vírusbetegségek következtében minőségileq már nem jók, és nagyüzemi körülmények között alacsony a hozamuk. Intenzív termesztésben nem nyújtják azt, amit joggal elvárhatnak a gaz­daságok, így nem szívesén fog­lalkoznak termesztésükkel. A vetőmagellátásban évről évre az o tapasztalatunk, hogy 40— 50 százalékos a virusfertözötísé- gük, természetesen vetögumó felhasználósra ezek a termések alkalmatlanok. A megoldás útja egyrészt a többi hazai fajták előtérbe helyezése — mint pél­dául a Somogy gyöngye, o So­mogyi korai — de főleg és elsősorban a külföldről behozott fajták meghonosítása. Egy, a Hollandiából importált fajta el- szaporítására helyezzük a fő súlyt, A termesztési rendszerek már ezt a fajtát szorgalmazzák és 1974-ben olyan mennyiségű vetőgumó alapanyaq áll majd rendelkezésünkre, amely meg­ítélésem szerint a következő egy-két éven belül megoldja a háztartások megfelelő ellátását. — A tájékoztatón elhangzott, hogy új alapokra helyezték a vetőmagtermeltetést. Elsősorban a borsó vetőmagét. Köztudott, hogy a borsó nemcsak emberi eledel, hanem értékes, fehérje­dús állati takarmány. Termesz­tésére társulásokat szerveztek, amelyek munkáját hétmillió fo­rintos támogatással segítik, fel­emelték 30—40 százalékkal a felvásárlási árakat. Hogyan hatott mindez a gyakorlatra? — Érdemes volt, kézzelfogha­tó eredménye, hogy az intézke­dések nyomán 40—50 százalék­kal nőtt a szerződésben részt­vevő gazdaságok vetésterülete. Ez az alap elégséges ahhoz, hogy a belföldi igényeket ki tudjuk elégíteni — minőségben is jobban, mint eddig — de az export-megrendeléseket is tel­jesíthetik Dél-Dunántúl qazda- ságai. Azonban ismét lépni akarunk, a nagyüzemeket to­vább segítjük, célkitűzésünk az is, hogy rövid időn belül a mag-hozamokat megkétszerez­zük. Nem lehetünk elégedettek a kb. 10 mázsás hektáronkénti átlaggal. Segítséq még ré­szünkről a megfelelő technoló­giák elterjesztése, de meg kell oldani az alapvető gépi beta­karítást, kidolgozni a leghelye­f sebb árösrtönzést, Véleményem | szerint mindez egy-két éven be­lül sikerül. Somogyiért Voféria Búcsúzik a gülbaba és a kisvárdai rózsa Sajtótájékoztató a Vetőmagnál Tegnap történt A tanácsi és a mozgalmi munkával kapcsolatos közös fel­adatokról tanácskoztak hétfőn délután az 5ZMT és a Városi Tanács vezetői. Wieder Béla ta­nácselnök ismertette: mennyi­ben valósultak meg városunk­ban a IV. ötéves terv célkitűzé­sei, s adott számot a beruházá­sok jelenlegi állásáról. Egyebek közt megvitatták a jelenlevők az új oktatási reform bevezetésé­nek tapasztalatait, s szó esett az óvodák, iskolák személyi és tárgyi ellátottságáról is. Bogár József, az SZMT vezetőtitkára ígéretet tett arra, keresik a meg­oldás módját, miként segíthet­nek a szakszervezetek a felve­tett problémák megoldásában. * A magyar-szovjet műszaki és tudományos együttműködés 25. éves évfordulója alkalmából a szovjet és a magyar vasutak kapcsolatának 25 évéről tartott tegnap előadást a MÁV Pécsi Igazgatóságán Nógrádi János mérnök-tanácsos, a Vasúti Fő­osztály nemzetközi osztályának helyettes vezetője. Az előadást a MÁV Pécsi Igazgatósága, ■az Igazgatóság szakszervezeti bi­zottsága és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság üzemi szerveze­te rendezte. Műveltségi vetélkedő Pécsett „Sokszemközt” a kollégiumban Kertváros „mostohagyerek"? i Többször is hírt adtunk arról, hogy korszerűsítenek, átépítenek néhány pécsi benzinkutat. Ebben az év­ben elköltözik a Kórház té­ri töltőállomás a Szigeti út­ra, ahol elkészülte után na­gyobb, korszerűbb, s lóként, a forgalmat nem zovaró kút kezdi meg működését. Az ÁFOR Beruházási Főosz­tályától kapott tájékoztatás szerint idén szeretnék befe­jezni a Fürst Sándor utcai töltőállomás átalakítását is: ezen a helyen közös ÁFOR- BP kút szolgálja majd az outósokat. A Shell is fejlesz­tési programot hajt végre: a 6-os úton, a jelenlegi állomással széniben, úgy­nevezett tükörkút építését kezdték meg. Az ilyen híreknek örülni kell, hisz a motorizáció ro­hamos fejlődését messziről követik csak a járulékos be­ruházások, például a ben­zinkutak. Anélkül, hogy a kákán csomót keresnénk, valami azonban nem tet­szik az új töltőállomások körül. Nevezetesen az, hogy Pécs új, korszerű benzinkút­jai kivétel nélkül a 6-os út mellett épülnek. Tévedés ne essék, a forgalmas főútvo­nal mentén szükség is van legalább ennyi kútra, de a város más. rohamosan fej­lődő részeit sem szabad el­hanyagolni. Például a Kert­várost. A vasútvonaltól dél­re ugyanis egyetlen kút sem működik, pedig e városrész lakosságának száma hétről hétre nő s természetesen a járműveké is. Az ÁFOR Beruházási Fő­osztálya szerint részükről nincs akadálya, hogy Pécs legközelebbi benzinkútját a Kertvárosban építsék meg. De ezt eddig senki nem kérte ... (P) I Ügy néz ki, hogy simán megy minden. A vetélkedőt megnyit­ják. A versengő csapatok ki­húzzák az első kérdéseket. És ... aztán nyomban felpattan­nak az asztaltól, majd másodperceken belül eltűn­nek a teremből. Játsszon a közönség, ha akar, ők a ma­guk részéről .. . Szóval ők „a maguk részéről" elfutottak a város különböző műemlékeihez, a könyvtárakba és a hírlapol­vasóba, kit-kit hová szólított a borítékban feltüntetett feladat. Az irodalmi rejtvénnyel meg­áldottak például egy-egy re­gényrészlettel a kezükben nyár- galtak, hogy az idézett rész alapján felismerjék és szabá­lyosan kikölcsönözzék a kért kö­tetet. Kérdezősködni persze le­hetett, futni meg illett, mert ha a kiszabott időn belül nem ér vissza a vetélkedő diák, a kol­légium igazgatójának kell be­ugrani helyette. Hát ki az, aki nem lohol lóhalálában? Tíz perc is alig telt el és egy­szerre három kollégium-igaz­gató lélegezhetett fel: rekord­idő alatt, szinte egyidőben fu­tott be a pécsi Asztalos János kollégium, a Vegyigép kollégi­um és a Geisler Eta kollégium versenyzője ... Hétfőn délután rendezték meg Pécsett, az Asztalos János kollégiumban a névadóról el­nevezett műveltségi vetélkedő megyei döntőjét. — A középiskolai kollégiu­mok diákjainak műveltségi ve­télkedőjét tavaly, az új tanév kezdetén hirdettük meg, — mondja dr. Varga Tibor, a pé­csi Asztalos János kollégium igazgatója, — azzal a céllal, hogy a kollégista gyerekek az oktatott középiskolai ismeret- anyagon felül, egy-egy maguk választotta témában több, mé­lyebb ismeretet szerezzenek. A diákok politika, irodalom, törté­nelem, sport és ének—zene tárgykörökben mérik össze tudá­sukat. A korábban megtartott elő­döntőn húsz csapat vett részt, s közülük a legjobbnak bizo­nyult négy csapat tagjai ültek le tegnap délután az asztalok­hoz, hogy most már magasabb fokon vetélkedjenek egymással. Az elődöntőben a „kihívók", az Asztalos János kollégium diák­jai győzedelmeskedtek, tovább­jutott a pécsi Vegyigép Szak- középiskola versenyzőgárdája, az ugyancsak pécsi Geisler Eta kollégium csapata és a komlói Kun Béla kollégium „hármasfogata”. Ök, négyszer hárman vetél­kedtek tegnap, egy szelleme­Egy hét múlva géplcocsi­nyereménybetétköny-sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hét múlva, február 25-én és 26-án a Kelli László Úttörőház­ban (Arany János utca 10.) rendezi a gépkocsi nyeremény- betétkönyvek idei első, sorrend­ben az 51. sorsolását A húzá­son az 1973. október 31-ig vál­tott és e január 31-én még ér­vényben volt 5000 és 10 000 fo­rintos gépkocsi nyereménybetét­könyvek vesznek részt. Hétfőn délelőtt 10 óraf kez- í dettel a Budapesten váltott be­tétkönyvek között 268 autót, kedden reggel 9 órai kezdettel pedig a vidéken váltott betét­könyvekre 347 gépkocsit sorsol­nak ki. A kétnapos húzáson ösz- szesen 615 gépkocsi falál gaz­dára, s ezzel az eddig kisorsolt nyereményautók száma 15 453- ra emelkedik. Az ötezer forintos betétkönyvekre összesen 431, a 10 000 forintosokra pedig 184 autó jut Az összevont nyereménylistát február 27-én teszik közzé. sen, kívülállóknak is érdekesen és tanulságosan rendezett ve­télkedő keretében, a megyei KISZ Bizottság által felaján­lott Asztalos János vándorku­páért, — és a kollégium di­csőségéért. Válaszaikat, lele­ményességüket minden részte­rület szakembereiből álló zsűri bírálta el, Csorba Tivadar, a Pécs városi Tanács művelődés­ügyi osztályának vezetője el­nökletével. A főrendezőhöz, Matestyák János nevelőtanárhoz egy ha- lomnyi vezeték „kiiktatásával" jutunk el. Hangosítás, reflektor, dia- és mozgófilm, egy házilag készített kis képernyő, — min­dent „bedobtak" a vetélkedő sikere, tökéletes rendezése ér­dekében ... — ötvenkét diák vett részt oz előkészületben, — mondja Matestyák János, — például a fotó- és filmszakkör tagjai ké­szítették a házi tévét, a hango­sítást a Széchenyi Gimnázium tanulói segítettek, az élő adás­ban a pécsi Nagy Lajos Gim­názium irodalmi színpada sze­repel ... Másodpercre kiszámí­tottunk mindent. Hallom is a tréfás véle­ményt: „na, ha ez mind be­jön, kiütjük a Vitrayt.. Bejött. A mindvégig „szívszorongo- tó” küzdelemben a pécsi Asz­talos János kollégium csapató nyerte meg a versenyt, egy évig övék a kupa. Második lett a pécsi Geisler Eta kollégium hármasa, a harmadik helyen a komlói Kun Béla kollégium di­ákjai végeztek, negyedik a pé­csi Vegyigép kollégium. Tulajdonképpen mindenki nyert, a szó szoros, — minden csapat jutalmat kapott — és .képletes értelmében is... — D. Kónya — Ezüstpénz a földben A Tolna megrój Bogyiszló határa- ' ban ezüstpénzek csillogása keltett« fel a napokban a szántófölden dol­gozók figyelmét. Bogdánovics János tsz-fogatos, Sándor nevű testvére, va­lamint az állattenyésztő-telepen dol­gozó Balogh János és Székely János 171 nagyobb, illetve középes és ki­sebb méretű ezüstpénzt szedett Össz« és szolgáltatott be a szekszárdi Ba­logh Adám Múzeumba. A muzeoló­gusok fémkutató műszerrel további 141 ezüstérmét gyűjtöttek össze a helyszínen, megtalálták az egykori kincset tároló cserépedény egy részét a földben, közelében a fedőül hasz­nált, széttöredezett óntányérra!. A 312 ezüst érméből mintegy hat* mine nagyméretű ezüst tallér, a töb­bi váltópénz. A legrégebbi 1541-be!, a legkésőbbi 1698-ból való. Köztük van XIV. Lajos francia király több ezüst tallérja, gyermek- és férfikor! képmásának domborművével, vala­mint az osztrák Lipót császár fém­pénze. A váltópénzek zöme oxidáló­dott, a szekszárdi múzeum laborató­riumában megkezdték restaurálásu­kat. Hűtőszerviz PÉCS, MEGYERI ÚT 25. Tel.: 13-290.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents