Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-19 / 49. szám
é DUNANTOLI NÁPtö 1974. február 1*. Napjaink gyakori témája a népesedéspolitika, a no és családvédelem, a családtervezés A gyakorlati megvulóJtast jogszabályaink teszik lehetővé. Érért az alábbiakban összefoglaljuk azokat a legion'csabb rendelkezéseket, amelyeknek ismerete mindenki számára fontos. így rövid tájékoztatást adunk a házasságkötés előtti tanácsadásról, az anyasági segélyről, a munkajogi védettségről stb. Ismertetésünk célja, nogy olvasóin! együtt, egy helyen találják meg a legfontosabb rendelkezéseket, hogy azok ismeretében tájékozódhassanak, cselekedhessenek. Összeállításunkat a családalapítás, a terhesség és szülés, gyermekgondozás időrendi sorrendjének megfelelően készítettük el. 1974. január hó 1. napjáról kezdődően jogszabály írja elő kötelezően, hogy a 35 éven aluli magyar állampolgárok házasságkötés előtti család- és nővédelmi tanácsadáson megjelenjenek. Csak ezt követően kerülhet sor a házasságkötésre. A tanácsadást orvos .végzi és c megjelenésről igazolást állít ki, , melyet a házasságkötést megelőzően kell bemutatni az c lya önyvyezetőnek. A tanácsadást az érdeleit állampolgárok lakhelyüktől függően vehetik igénybe az alábbiak szerint: Községekben a tanácsadást a körzeti orvos látja el o rendszeres Anya- és Gyermekvédelmi Tanácsadók helyiségében. Pécs városqban az . I. és II. kerületben a Rákóczi út 65. sz. alatt hétfőn 8—10 óráig pénteken 8—10 áráig, csütörtökön 12—14 áráig, kedden 14—16 óráig. A III: kerületben a Szülészeti Klinikán kedden 14—16 óráig, pénteken 8—10 óráig. Komlón a Városi Rendelőintézetben hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön. pénteken 13.30—15.30 óráig. Mohácson/a Városi Rendelő- intézetben hétfőn 8—10 áráig, pénteken 14-—1é óráig. Szigetváron a Városi Kórházban ■ hétfőn - 13—1—'15 áréig, pénteken 9—12 óráig. Siklóson a Siklósi Járási Kórházban hétfőn . 8—10 óráig, pénteken 13.30—15.30 óráig. Sellyén a Szülőotthonban hétfőn 9—10 óráig, pénteken 13—14 óráig. A házasulok a tanácsadáson mind az állandó, mind az ideiglenes lakhelyükön megjelenhetnek. Együttes megjelenés esetén bá rmeiyik házasulandó lakhelye szerinti tanácsadást igénybe vehetik. il. A születendő gyermek, de a szülők szempontjából sem mindegy, hogy a gyermek milyen egészségügyi, anyag! körülmények között születik, illetve további fejlődése miként biztosított. Ezért biztosítja államunk a terítés nők részére az ingyenes terl.és tanácsadási, a terhességi orvosi vizsgálatot. A terhességi orvosi vizsgálaton való megjelenés, illetve igénybevétel esetén az anya és gyermeke egészségügyi védőimén túl még anyagi előnyöket is biztosít államunk. Az anyasági segélyre való jogosultságot ugyanis a terhességi orvosi vizsgálaton való 'megjelenéshez, illetve azok meghatározott számához köti. A 3/1973. (XII. 23.) SZOT Szabályzat határozza meg az anyasági segély összegét. E Szabályzat értelmében anyasági segélyben részesül az a szülő nő, aki betegségi biztosítás keretében orvosi Gyógykezelésre jogosult és terhességének ideje alatt terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. 1974. június 30. napja előtti szülés esetén; a) 25C0,— Ft összegű anyaság/ segélyre jogosult a szülő nő, ha terhességének ideje alatt bármikor háromszori — koroszülés esetén egyszeri — terhességi orvosi vizsgálaton részt vett, b) 1000,— Ft összegű anya sági segélyre jogosult a szülő nő, ha terhességi orvosi vizsgálaton nem vett részt háromszor — koraszülés esetén egyszer — vagy egyáltalán nem volt terhességi orvosi vizsgálaton. Ez év július 1. napja után a jogszabály szigorúbb feltételekhez köti az anyasági segélyre való iogosultságot. 1974. július 1. napja utáni szülés esetén; a) 2500,— Ft összegű anyasági segélyus való jogosultság a> kor következik be, ha a hő terhességének ideje alatt négyszer' — koraszülés esetén egy. szeri — terhességi orvosi vizsgálaton vett részt és ez első, illetve koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől < számított 140 napon .— 20 héten — belül volt. b) Az 1000,— Ft összegű anyasági segélyie való jogosultság akkor következik be, ha a szülő nő a fentebb Ismertetett leltételeknek nem felel meg, de legalább egyszer részt vett terhességi orvosi vizsgálaton. Az a, szülő nő, aki nem vett részt. terhességi orvosi vizsgálaton, anyasági segélyre nem jogosult. A január elsejével életbelépett rendelkezésekben' új az is, hogy az orvosi gyógykezelésre nem jogosult nőnek — ha terhességi orvosi vizsgálaton részt vett — különös méltánylást érdemlő esetben — kérelmére — a lakóhely szerint illetékes tanácsi szerv javaslatára a Tár- sada^rnbiztosítási Igazgatóság anyasági segélyt fizessen. A segély összege — a 2500, illetve 1000 Ft — a terhességi orvosi vizsgálatok számától függően történik. III. Munkaviszonyának fennállása alatt a terhes és a szülő riő, a kisgyermekes anya különös védelemben részesül. A Munka Törvénykönyvének előírása szerint a terhes nők munkára vpló felvételét terhes állapotuk miatt megtagadni nem lehet. A terhesség megállapításától kezdődően nem szabad a terhes nőt egészségre káros munkakörben foglalkoztatni. Ho ilyen miatt könnyebb munkakörbe ideiglenesen áthelyezik, akkor korábbi átlagkeresete jár, azt e miatt csökkenteni nem lehet. A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjától a gyermekének hat hónapos koráig nem lehet túlmunkára osztani. Több műszakban dólgozó üzemekben a terhes nő beosztását lehetőleg a délelőtti műszakban kell biztosítani. A gyeimek egy éves koráig éjszakai munkárc nem kötelezhető a dolgozó nő. A határozatlan időre szóló munkaviszonyban álló dolgozó nő munkaviszonyát nem lehet felmondani — a terhesség ideje alatt, illetve a szülést követő hatodik hónap végéig, — a gyermekápolási táppénzben részesülő nőnek, — a szülő nőnek, aki gyermekgondozási segélyben részesül, vagy. fizetésnélküli szabadságon van, a gyermek hároméves koráig,-— annak a dolgozó nőnek, akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít, — az állami csecsemőotthonban elhelyezett vagy idegen gyermekének szoptatására az otthonban felvett dolgozó nőnek ott tartózkodása idején, — továbbá annak at, egyedülálló nőnek, vagy gyermekét egyedül nevelő apának, akinek gyermeke 18. életévét nem töltötte be, csak különlegesen indokolt esetben lehet munka- viszonyát felmondás útján, megszüntetni. A- felmondási tilaiom a most ismertetett események lejártát követő T5 nap alatt is fennáll. A határozott Idejű munkaviszonyban álló nőre a most ismertetett rendelkezések nem vonatkoznak. Amint az ismertetésből látjuk, indokolt és helyes, ha a fiatalok úgy igyekeznek eletük eie'éri munkába állni, hogy a lehetőséghez képest ható-ozat- lan idejű munkaviszonyt' létesítsenek. A dolgozó nőt érvénye, jogszabályaink szerint 20 heti — 140 napi — szülési szabadság illeti nleg. Ez tulajdonképpen öt hónapnak felel meg. A szülési szabadságból 4 hetet — 23 napot — a szülés előtt kell kiadni, a többit — 112 napát — a szülés után. Lehetőséget biztosítanak azonban jogszabályaink- arra, hogy a dolgozó nő kérelmére a teljes szülési szabadsáaot — 20 hetet — a szülést követő, időben vegye igénybe. Ehhez azonbon áz keli, hogy a szülés előtti munkavégzés az egészséget he veszélyeztesse és az anya, valamint gyermeke számára egészségi károsodást ne okozzon. A szülési szabadság tartamára a szülő nőt átlagkereset illeti meg, munkaviszony, stb. esetén ezt a Társadalombiztosítás terhére fizetik. A. teljes összegű — 100%-os — átlagkeresetre a dolgozó nő akkor jogosult, ha a szülést megelőző két éven belül 270 napi biztosítási idővel rendelkezik. Abban az esetben, ha érinél kevesebbet, de legalább 180 napi biztosítási időt tud igazolni a szülő nő, akkor az átlagkeresete 6.5%-a illeti meg. Fel kell hívnunk olvasóink figyelmét arra, hogy a szülési szabadság kiadásának időpontja máskéntalakui azoknál a nőknéí, akik terhességük alatt keresőképtelen táppénzes állományban vannak. Náluk a szülési szabadságot minden esetben a szülés napját megelőző 28. naptól kell számítani. Ilyen esetben nincs mód arra, hogy a szülés után vegyék igénybe a teljes 20 hetes szülési szabadságot, A szülési szabadság meghosszabbítására lehetőség van akkor, ha koreszülés vagy ikerszülés történt és a szülési szabadságot a dolgozó nő a szülést követő 112. napon kimerítené. Ez esetben, ha az újszülött súlya a 2500 grammot nem haladja meg, akkor oivosi javaslatra 28 nappal meg . lehet hosszabbítani a szülési szabadságot. Ilyenkor a meghosszabbításra vonatkozó javaslatot a szülést levezető kórház, klinika javaslatára a táppénzen tartásra jogosult kezelőorvos adja ki. A jogszabályi rendelkezések külön határozzák meg a halva született gyermek esetén megjáró juttatások mértékét. V. A mezőgazdasági (bélyegla- oos) biztosított, nőnek járó anyasági segély mértéke módosult ez év január 1. napjától kezdődően. Az egységes anyasági segély két részből ált: a) terhességi gyermekágyi segélyből és b) anyasági segélyből. Abban at esetben, ha a dolgozó r,ő c szülést megelőző két éven belül legalább 270 napi biztosítási idővel rendelkezik, akkor a segély összege 4000,— Ft, ha csak 180 napi biztosítási idővel, akkor a segély 2600,— Ft. Tájékoztatónk elején — II. pont — ismertettük az anyasági segélyre jogosultság feltételeit, azt, hogy mennyi terhességi orvosi vizsgálaton vció részvétel szükséges az anyasági segélyre jogosúltsághoz. Ezen előírásnak és c most '-Ismertetett biztosítási időnek a figyelembevételével a mező- gazdasági (bélyeglapos) biztosított nő dolgozó részére az egységes anysági segély oz alábbiak szerint járhat a meglévő feltételektől függően. a) Legalább 270 napi előzetes biztosítás -f- szükséges orvosi vizsgálat (léga'ább négyszeri terhességi orvosi vizsgálat, stb.) esetén 6500,— Ft, (4000 + 2500 Ft), b) legalább 270 napi előzetes biztosítás, de az előírtnál kevesebb orvosi vizsgálat (pl.: 3 orvosi vizsgálat, vagy 140 pap utáni első orvosi vizsgálat) esetén 5000,— Ft (4000+ 1000 Ft), c) Leg'alább 180 napi előzetes biztosítás + szükséges orvosi vizsgálat (legalább négyszeri terhességi orvosi vizsgálat, stb.) esetén '5100,— Ft (2600 + 2500 Ft). dj Legalább 180 napi előzetes biztosítás, de az előírtnál kevesebb orvosi vizsgálat (pl.; 3 orvosi vizsgálat) esetén 3600.— Ft (2600 + 1000,— Ft), e) Ha a mezőgazdasági biztosított nő a terhesség ideje alatt nem vett részt terhességi orvosi vizsgálaton, de van 270 nap előzetes biztosítási ideje, akkor 4000,— Ft terhességi gyermekágyi segélyre jogosult, ha pedig, csak ISO napi előzetes biztosítási ‘deje van, akkor 2600,— Ft segélyre jogosult. f) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági biztosított riő nem rendelkezik legalább 180 napi előzetes biztosítási 'dővel, akkor a terhességi orvosi vizsgálatok számától függően 2500 __Ft, illetve 1000,— Ft an yasági segélyre jogosult. VI. A termelőszövetkezet nőtagját szülés esetén 20 heti szülési szabodság illeti meg. Erre az időre a termelőszövetkezet nőtagja jövedelempótló segélyre jogosult, amelyet a termelő- szövetkezet — nem a Társadalombiztosítási Igazgatóság — fizet. A segély összegét az előző naptári év tényleges részesedése alapján a termelőszövetkezet állapítja meg. Az egy napra sső átlagkereset a részesedés 75%-ától, 100% óig terjedhet, attól függően, hogy a termelőszövetkezet alapszabálya miként határozta meg. Természetes, hogy ezen segélyen- fetül a termelőszövetkezet nőtagját is megilleti az egyszeri anyasági segély, amely a terhességi orvosi vizsgálatok számától függően 2500,— Ft, vagy 1000,— Ft. Ezt az anyasági segélyt azonban mer nem a termelőszövetkezet fizeti tagjai részére, hanem a Társadalombiztosítási Igazgatóság. Abban az esetben, ha a termelőszövetkezetben Ozemí Ki- fizetőhely működik, akkor annak útján kerül a segély kifizetésre. VII. A szülési szabadság letelte után a dolgozó nő vagy munkába áll, vagy: igénybe veszi a gyermekgondozási segélyt. A kisgyermekeknél • gyakran előfordul, hogy különböző betegségeken esnek át és ezért otthoni ápolásuk szükséges. Az otthoni ápolás tartamára a dolgozó nőt gyermekápolási táppénz Illeti meg. 1974. január 1. napjától kezdődően a dolgozó nőnek gyermekápolás! táppénz. jár; a) a gyermek egyéves Varáig korlátozás nélkül, b) évenként 60 napig, a kettő-, hároméves, c) évenként 30 napig c négy-, öt-, hatéves gyermek ápolása esetén, d) Évenként 60 napig a kettő-, három- négy-, öt-, hatéves gyermek ápolásc esetén az egyedülálló anyának. Az egyedülálló apának gyermekápolási táppénz jár: a) a gyermek egyéves Koráig korlátozás nélkül, b) évenként 60 napig c kettő-, három-, négy-, öt-, hatéves gyermek ápolása esetén. A gyermekápolási táopénz gyermekenként jár! Itt ismertetjük, hogy a hatályos rendelkezések szerint kit kell egyedülállónak tekinteni. Fctyedülálló dolgozó: a) aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, b) akinek férie sorkatonai szolgálatot teljesít, — 1974, január 1, napjától,' akineV házastársa kórházi áoc- lásbqn részesül, vagy külföldön tartózkodik, c) akinek házastársa — felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója, — testi, vagy szellemi fogyatkozása, vagy betegseqe miatt előreláthatóan legalább hat hónapon át' teljesen munkaképtelen, — nyugellátásban részesül, — bíróság által elrendelt kényszer-gyógykezelésben részesül,-— letartóztatásban van, — szabadságvesztés büntetését tölti, és havi keresete (jövedelme) vagy nyugdíja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladia meg (1974. évben a havi 727,— Ft-ot), d) aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, azonban — a házasság felbontása iránt bírói eljárás van folyamatban, — Oz életkőzősséq megszűntetése miatt bírói ítélet alapián házastársa részére, vagy a házastársánál lévő gyermekük után tartásdijat fizet, vagy házastársától saját részére, vagy a nála lévő gyermekük után tartásdíjban részesül. Nem tekinthető egyedülállónak az a dolgozó, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll, Vili Kevesen tudják, hogy az a dolgozó nő, aki terhességi- gyermekágyi segélyre a jogszabályban meghatározott 270, illetve 180 nap előzetes biztosítási idő hiányában nem jogosult, betegsége miatt azonban keresőképtelen, táppénzre jogosult a szülés előtt, a gyermekágyi fekvés ideje alatt és utána is. Abban az esetben, ha a dolgozó nő szülés miatt keresőképtelen, a szülés napjától táppénzre az általános szabályok szerint jogosult. Táppénzre jogosult az a dolgozó nő is, akinek egy éven auli beteg gyermeke / kórházi (csecsemőotthoni) ápolásban részesül és a gyermeknek orvosi rendeletre történő szoptatása miatt foglalkozását nem tudja folytatni. * A szülő nőt, illetve férjét szakszervezeti tagsáa esetén szakszervezeti segély illeti meg. A segélyt a munkahely szerinti szakszervezeti bizottságtól kell igényelni. A segély összege a szakszervezeti tagság időtartamától függően változik. Egy éves tagsáa esetén 300,— F';, 10 éves tagság esetén 350,— Ft, míg a' 15 éves fogságnál 400,— Ft, * A kisgyermekes anya a gyermek érdekében a szükséges tápszereket irigyen — térítés- mentesen — kapja. Ügyszintén a társadalombiztosítási szolgó'- tatásokra jogosult anya orvc J javaslatra ingyenes anyatej juttatásban részesülhet. * Itt kell elmondanunk, hogy a dolgozó — szövetkezeti tag stp. — két gyermek után csaló 11 pótlékra jogosult, .melynek 8szl szege jelenleg 400,— Ft, Adj! egyedülálló dolgozó — szőve'- kezeli tag stb. — is jogosat gyermekei után családi pátié. • ra. Ez utóbbi esetben már ecy gyermek után is megjár a családi pótlék, * Jelen ismertetésünkben a legfontosabb tudnivalókat igyekeztünk összefoglalni a teljesség igénye nélkül. A gyermekqondozási segé1''. röl, a családi pótlékról külön adunk összefoglaló jellegű tájékoztatást. Pécs, Újmecsekalja Hajnóczi úton (a piac mellett) Teljes választékkal áll vásárlói rendelkezésére Nyitvatartási idő: 8.30—18.30 hétfőtől, péntekig, szombaton 8—15 óráig «12-867 i Tanácsadás, anyasági segély, munkajogi védettség
