Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-17 / 47. szám
4 DUNANYOll NAPlö 1974. február 17. Felzárkózni Szegedhez, Debrecenhez? Egy kézben a pécsi parkgazdálkodás Pécs legszebben gondozott parkjai köré tartorík a Sétatér, Országosan egyedülálló gyakorlatot szüntetett meg a pécsi Városi Tanács végrehajtó bizottságának január 1-én életbelépett határozata. Mi is volt az a gyakorlat, amiről mintegy másfél évtized után bizonyosodhatott be, hogy. helytelen és nem előrevivő? Két egymáshoz közeli dátumhoz kell visszatérni. Az egyik: 1957-ben a parkgondozást ellátó Kertészeti és Parképítő Vállalat felügyeletét az építési és közlekedési osztály hatásköréből a mezőgazdasági és élelmezési osztály hatáskörébe utalták. Ezzel bekövetkezett az a helyzet, hogy a város zöldterületeinek, parkjainak gazdája ugyan az előbbi osztály maradt, annak kellett gondoskodni az új parkok létesítéséről, ugyanakkor a parkgazdálkodás felügyeletét a másik osztály látta el. Néhány évvel később pedig, amikor a kerületek önállósága fokozottan előtérbe került, az I. és III. kerületi tanács kivívta magának a jogot, hogy a területén lévő parkokat gondozza. Egyedül a II. kerület nem akart magának ilyen terhet vállalni, mondván: tökéletesen elégedett a tanácsi vállalat munkájával. így alakult ki a pécsi parkgondozás kétarcúsága, aminek egyenes következményeként az erők szétforgácso- lódtak. A tanácsi vállalat, amelyhez a II. kerület 114 ezer négyzetméternyi parkfelülete tartozott, nem látta kifizetődőd nek a parkgondozáshoz is nélkülözhetetlen technikai fejlesztést. Pécs parkgazdálkodásának helyzetét jól illusztrálja, ha ősz- 1 szehasonlítjuk néhány városunk mutatóit, amelyek ugyan nem a legfrissebbek, de arányaikban változatlanul érvényesek. Kis táblázatunk első oszlopában 1968-as adatok alapján azt közöljük, mekkora volt az illető városokban az egy főre Jutó parkterület négyzetméterben, a második oszlopban pedig azt, hogy 1972-ben ugyanezek a városok mennyit fordítottak egy négyzetméternyi park gondozására. Budapest 5,0 — Debrecen 9,4 10,60 Dunaújváros 24,0 — Eqer —12.70 Miskolc 5,1 9,39 Pécs 6,7 6,28 Szeged 173 10,66 Az első oszlopból emeljük ki Pécset, s bontsuk kerületekre. Ar I. kerületben 6,8, a II.-ban 2,8 a III.-ban pedig 9,6 négyzetméternyi park jut egy lakosra. Az egy négyzetméternyi pakk fenntartására fordított költség a II. kerületben volt a legmagasabb (16 forint körül, de hisz ; ez érthető is; ott van a legtöbb ; virágos és állandóan gondozott zöldfelület), a III. kerületé 5 forint, az l.-é ennél is kevesebb. A számokból is látható, hogy Pécsnek van mit tennie akár a zöldterület növélése, akár a gondozására fordított költség- előirányzat emelése terén. Pécs mai összes parkterülete pontosan egymillió négyzetmétert tesz ki . (természetesen a parkerdő nélkül). Ez nagyon kevés! Prognózis szerint 1980-ra 1,75, 1985-re pedig 2,2 millió négyzetméterre növekszik a lakóterületeken lévő parkok nagysága, ami mór meghaladja az egy lakosra jutó 10 négyzetmétert, azaz a ma csak áhított debreceni szintet, de még meg sem közelíti a mai szegedit Most már tehát egy kézben vonnak Pécs parkjai, s ami volt, j azt ünnepélyesen parentáljuk is i el, figyelmünket a jövőre for- j dítva. Ezt teszi a Kertészeti és Parképítő Vállalat is, közben azonban meg kell birkóznia olyan prózai dolgokkal is, mint a parkgondozás átvételével a nyakábaszokadt bérfeszültség.. Ez abból adódott, hogy a vállalatnak át kellett vennie a költségvetési üzem 55 kertészeti dolgozóját. Közülük ténylegesen 25-öt vett át, akik egy része visszatért a vállalathoz. A magasabb kereset reményében mentek át annakidején a költségvetési üzemhez is, most a magasabb fizetést hozták magukkal. Innen a bérfeszültség, amit nem tudni még, hogyan lehet leküzdeni A költségvetési üzemtől nagyon kevés, használható eszközállományt vett át a vállalat Ami maradéktalanul átjött, az a köze! 900 ezer négyzetméternyi zöldterület. Ehhez kell mindezt méretezni, s megkezdeni végre azt a fejlesztési programot, amin a Pécs előtt járó városok már túl vannak, s aminek most már itt is megvan az értelme. Első lépésként megtörténtek azok a szervezeti intézkedések, amelyek nyomán „felállt" az ún. zöldterületi gazdálkodási osztály, Pécs egymillió négyzet- méternyi zöldterületének vállg- loton belüli gazdája. Építik az ezer négyzetméteres új, fólia- takarás hajtatóházakat, ahol a hirtelen megnőtt zöldterület dísznövényeit termelik majd; felkészültek a játszóterek, a po- dok karbantartására: megtörténtek az intézkedések a faiskolának a város ellátását szolgáló átállítására, összeállították az első „kívánságlistát" is a feltétlenül beszerzendő eszközökről, gépesíteni kell a város parkjainak gondozását, mert az egymillió m2-t sehogy- serh lehet kétkezi munkával rendbentartanl. Minimálisan 3,3 millió forint értékű eszközre von sürgősen szükség. Kalla Gábor, az újonnan létrehozott zöldterületi gazdálkodási osztály vezetője így foglalta össze • a pécsi parkok fenntartásával kapcsolatos feladatokat: — Fel akarunk zárkózni legalább a szegedi—debreceni szinthez és ez rengeteget követel tőlünk. Olyan alapvető dolgokat kell megoldanunk, mint pl. a parkok rendszeres öntözése. Vízhiányos városunkban ez nehéz dolog, de megoldásnak kínálkozik a Balokány bőséges vizének, vagy az uszodák elhasznált vizének felhasználása. Végre lehetőséget kell teremteni a parkok pázsitjának rendszeres felújítására is. Hársfai István Ötven esztendeje párttag — A lágymányosi Szabadság Dalkör alapító tagja voltam. Gyakran szólót kellett énekelnem a dalárdában. Mondták álljak előre. Akkor nem, tiltakoztam, Ha a hangomra szükség van, hát énekelek szólót, de előre sohasem állok. Ott maradtam hátul, s ezt megértették. Ilyen a természetem. * 1919-ben úgyszólván füllentett, Megbocsátandó, hogy 13 évesen azt vallotta, hogy már .16 esztendős, csakhogy felvegyék a KIMSZ-be. Néhány év múlva jött a lágymányosi dalárda, amely akkor sokkal többet jelentett, mint éneklést, 1924- ben tagja lett az SZDP-nek. Antal János vérében volt a .mozgalom. Nagyapját a pandúrok agyonverték" egv' arató- sztrájk alkalmával. Édesapja részt vett a földmunkás mozga- . lomban, a kommunista párt a!a- : pító tan la. A fiú — a most 68 éves Antal János — Jubilált- ötven esztendeje párt- tao. Ez alkalomból pénteken ...délután az MSZMP úimecsekal- jai II. számú DÓrtnlaoszervezet- . nek “agavűlásén köszöntötték. A Városi Pártbizottság levélben köszöntötte Antal János elvtársat. „Ai MSZMP Pécs Városi Bizottsága szeretettel és tiszteletiéi köszönti "párttagságának 50. évfordulóján — hangzik a leAntal vél. — Nagy örömünkre szolgál, hogy pártunk tagjaként végzétt küzdelmes, áldozatkész tevékenységének félévszázados jubileuma alkalmából aktív pártmunkásként üdvözölhetjük. Kívánjuk, hogy jó erőben egészségben még sokáig munkálkodjon sorainkban pártunk politikájának megvalósításában, a szocializmus teljes felépítéséért folytatott küzdelmünkben". * Az újmecsekaljal modern lakást néhány órára ellepik az emlékek. A központi fűtés, beépített konyha, s a roskadó könyvespolc könyveiben szinte hihetelenül hangzik a csendőr szó, a sovány népkonyha, a bujdoklás, a szökések izgalma — valahogy a jelen összkomfortja természetes. — Az izgalmak, történések suhanásnyira zsugorítják °z életet: mozgalom, dátumok, emberek, társak, ellenségek, bánat, öröm, család. 1926-ban mentem át az MSZMP-be. Részt vettem a Vági-féle mozgalomban. A lebukások után ismét visszakerültem a szociáldemokratákhoz. Munkanélküliség. Villanyszerelő létemre voltam kőJános műves mellett segédmunkás, dolgoztam útépítésen, könyvkötőnél, üvegesnél, a pilisvörösvári bányánál, a Gellért Szállá fű- tájéként. 1932-ben nősültem. Megkezdődött az ágyrajárás harmadmcaammal, mert 1933- ban megszületett Piroska. — Most hol dolgozik a lányuk? — Amit akkoribon én net* tehettem, ő igen. Tanult. A Szovjetunióban végzett, mint geológus. Most itt dolgozik az Ércbányában mérnökként. Ezért Is jöttünk Pécsre a hatvanas években, hogy lányunk és unokánk közelében lehessünk. — Térjünk vissza a múltba! — Később a Goldberger kelenföldi gyárába kerültem segédmunkásnak. Onnét is mentem 1963-ban nyugdí|ba. Hogy milyen volt akkoriban? Egy szó mint száz. nem volt könnyű. Különösen a háború alatt. Besúgókat küldtek a műhelybe, hogy felderítsék a különböző szabotázs-cselekményeket. Persze, ügyesek voltunk, A háború vége felé már engem is bevonultattak, összeköttetésbe kerültem a sárpilisi bányász elvtársakkal, akiknek lőszert csempésztem a katonaságtól. Később megszök- íem. R Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei i Igazgatóságának ieienlése az t973. évről (Folytatás az í. oldalról) export 9,8 százalékkal növekedett, ennek valamivel több mint fele 1973-ban is szocialista országokba irányult. Az iparban foglalkoztatottak száma 66 970 fő volt, 2.5 százalékkal több mint 1972-ben. Az ipar dolgozóinak száma főként vidéken gyarapodott. A munkások számának emelkedése 1973-ban is meghaladta az összes foglalkoztatottakét. A szocialista építőipar 5,9 százalékkal több építési-szerelési munkát végzett 1973-ban. Az építőipari közös vállalkozások termelése erősen csökkent, így a megyei székhelyű szocialista építőipar termelése — változatlan árakkal számolva — kb. 3 százclékkal növekedett. Az állami lakások túlnyomó j többségét a minisztériumi épí- ; tőipar építette és 997 panellakás elkészítésével maradéktalanul eleget tett lakásátadási kötelezettségének. A tanácsi és a szövetkezeti építőipar a tervezettnél kevesebb lakást adott ót Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a terveknek megfelelően alakult. A bruttó termelés értéke ez évben mintegy 5—6 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. A megye mezőgazdasági termelésének az 1973-as évben két fő meghatározója volt: a növénytermesztésben a zárt termelési rendszerek térhódítása, az állattartásban a szakosított telepek üzembelépése, illetve feltöltésének folyamato. Kalászosokból, bár vetésterületük az előző évinél iával kisebb volt, 7,3 százalékkai többet termelt a mezőgazdaság. A kukorica a szántóterület 37,2 százalékát foglalta el az elmúlt évben — a megyében ez az eddigi legmagasabb részaránya — a hektáronkénti hozama is meghaladta .1,7 má- í zsával az előző évit. A Cukors'répa vetésterülete az 5 éves | terv'három évé alatt több' mint - kétszeresére - nőtt, -termésátlaga 1 i közepes volt i A zöldségtermesztés ez év- I ben sem biztos itatta a megye szükségletét. A megye történelmi szőlővidékein termelt bor mennyisége és minősége a jó szőlőtermés következtében meghaladta az előző évit A kormányintézkedések és az ösztönző árrendszer hatására a szarvasmarha-állomány 5 ezerrel, 5 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A te- j héntartás is fokozódott, a me- : gyei terv szerint az 5 éves terv I idejére elvárt 10 százalékos te— A felszabadulás után? — 1945 februárjában elfoglaltuk a Golit. Én lettem a párt- I titkár. 1947-től országgyűlési képviselő, 1948-tól 1956-ig az MDP Központ! Vezetőségének tagja. Aztán harc az ellenforradalmárokkal. Munka, is több mint egy évtizede nyugdíj. * Antal János a Szocialista Hazáért Érdemérem, a Népköztársaságért Érdemérem tulajdona- ■ sa Mécs László I hénállomóny növekedést már túl is léptük. Az egy tehénre jutó tejtermelés már nem mutat ilyen kedvező képet: a megye tejtermelésének növekedése teljes egészében a tehénállomány emelkedésének következménye. A sertésállomány 1973. év végén 14,3 százalékkal volt nagyobb, a kocaállomány ezt megközelítően is nőtt. A juhállomány viszont tovább csökkent, mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövet- i kezetekben. ' A megye nagyüzemeinek gé- ! pesítettségi szintje az 1972. I évihez viszonyítva elsősorban a i zárt termelési rendszereket ki- I szolgáló gépsorok beszerzése j tekintetében javult Mezőgazdaság! termékekből i 2 százalékkal többet értékesítettek, mint 1972-ben. Ezen belül a vágóállat-értékesítés az elmúlt évinek azonban csak 82.5 százaléka. A vágósertés- átadás az év második felében ugyan mór jelentősen emelkej dett, de az első félévi kiesést I nem tudta pótolni. Az állati termékek közül a tejértékesítés felfutása számottevő, 15,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Életszínvonal 1973-ban megyénk lakossága 8,9 százalékkal több bevételhez Jutott az 1972. évi 4.5 százalékkal szemben. Kiemelkedő ütemben, 10,2 százalékkal emelkedtek a bér és bérjellegű bevételek, ami elsősorban az Ipari és építőipari munkások béremelésének következménye, de az egyéb területeken dolgozó munkások és alkalmazottak is nagyobb béremelésben részesültek, mint egy évvel korábban, A mézogazdasági tevékenységből származó bevételek a múlt évihez hasonló ütemben, 3,6 százalékkal emelkedtek, A pénzben! társadalmi jut-, tatások összege is meghaladta a múlt évit. A 16,6 százalékos fejlődés jórészt: a családi pótlék emeléséből, valamint tí tejáremelés ellensúlyozására folyósított összegből adódott. Az 1973. évi népgazdasági terv a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérének 2,—2,5 százalékos, ezen belül az ipari és építőipari munkások reálbérének 5—5,6 százalékos emelkedését irányozta elő. E célkitűzések megvalósultak. 1973-ban az Iparban dolgozó teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi bére 8,8 százalékkal, az építőiparban dolgozóké 4,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A központi bérfejlesztésben részesült munkások bére az átlagot jóval meghaladóan emelkedett. Áruforgalom A folyó pénzbevételek gyarapodását rugalmasan kővette a lakosság áruvásárlásra fordított kiadósainak emelkedése. A kiskereskedelmi forgalom a tervnek megfelelően, folyóáron 10 százalékkal, összehasonlító áron 6,2 százalékkal emelke- dett Országos jelzések szerint a kiskereskedelmi árak átlagosan 3.5 százalékkal magasabbak voltak, mint 1972-ben. Hasonló mértékben — a tervezett kereteken belül — emelkedtek a fogyasztói árak is, melyek a kiskereskedelmi árak mellett a piaci árak és a szolgáltatások órának változását is tartalmazzák. A korábbi évektől eltérően 1973-bon az élelmiszerek óra nőtt a legnagyobb mértékben, míg az iparcikkek és szolgáltatások együttes drágulása nem érte el a 2 százalékot Az iparcikkek forgalma — az elmúlt évi stagnálás után — az átlagosnál ismét nagyobb mértékben, 14 százalékkal nőtt. Az iparcikkeken belül azonban a ruházati forgalom immár a harmadik éve Igen mérsékelten emelkedik. A vegyes iparcikkek forgalmában pedig egyre nagyobb szerepe van az autó- vásárlás fokozódásának. Az élelmiszerekből 9 százalékkal többet vásárolt a lakosság a boltokban, ezen belül a vendéglátás, forgalma 6,9 százalékkal emelkedett A szocialista szektor által es lakosság részére végzett, szolgáltatások értéke mintegy 8 százalékkal haladta meg a , múlt évit. Kiemelkedően fejlő- i dött a járműjavító tevékenység: I g teljesítmény 29 százalékos i növekedéséhez az új mohácsi szerviz-üzem is hozzájárúlt A háztartási és híradástechnikai cikkek javításai 9 százalékkal, j a textiltisztító tevékenység 8 í százalékkal nőtt. Ugyanakkor a ! szövetkezeti 1 építőipar szolgál- I tatá jellegű tevékenysége nem i érte el a múlt évi szintet I Lakásépítke2ések A lakosság életkörülményeinek javítását nagymértékben, i előmozdították a lakásépítkezések. 1973-ban 2631 lakás épült a megyében, közülük 1247 Pécsett, 477 a többi városban, 907 pedig a községekben. Az új lakások átlagos szobaszáma kedvezőbben alakult mint a korábbi években. Az összes használatba vett lakás 44,2 százaléka három- vagy többszobás volt és mindössze 8,7 százalékot tett ki az egyszobás lakások részaránya. Az év i folyamán felépített lakások.szá- I rna Pécsett kevesebb, a megye többi településén együttvéve több volt az ötéves lakásfejlesztési terv 1973. évi előirány- l zajánál. Pécsett is, de az egész j megyében is kevesebb lakás ! épült mint' az élőző esztendőben. Ugyanakkor : sok volt cs szanálások miatti lakásbontas. Pécsett áz év folyamán mintegy. 1200 új fogyasztó kapcsolódott be a városi gózhólózat- | bá. A vezetékes gázzál ellátott lakosság aránya Pécsett 1973- ban 36 százalék, ami lényegében alacsony színvonalat jelent. A távfűtéssel ellátott lakások száma 14 százalékkal növekedett, ez évben már Szigetvár is rendelkezik .128- távfűtéses lakással. A háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége a megyében 16, Pécsett 18 százalékkal-haladta még a korábbi évit. Boly községet csatornázták, így a megyében már 19 település csatornázott. A bekapcsolt lakások száma 4 százalékkal magasabb, a hálózat 25 km-rel bővült, főleg a városokban, az új lakótelepeken. j Egészségügy Az egészségügyi helyzet 1973-ban kielégítő volt A kórházi ágyak száma a mohácsi Városi Kórházban létesített 84 ágyas elmepavilonnal bővült. A szakrendelői szakorvosi órák száma 3 százalékkal magasabb a korábbi évinél. A táppénzen töltött napok száma 4,9 százalékkal volt több mint 1972-ben.- A keresőképtelen betegek napi átlaga 5,1 százalékkal haladta meg az előző évit, ezt részben az 1973. évi Influenza járvány eredményezte. Az üzemi belesetek száma 1,5 százalékkal csökkent A halálos kimenetelűeké viszont emelkedett, 1973-ban 22 halálos baleset volt az előző év{ 17-tel szemben. A tervezett bölcsődei férőhelyfejlesztések 70 százaléka valósult meg. Számottevő előrelépés történt viszont az óvodák fejlesztésében, az év végén 877-tel (10,4 százalékkal) több óvodai férőhely volt, mint egy évvel korábban. Mindez e tanácsi fejlesztési terv túlteljesítésének és az üzemi és társadalmi összefogásnak eredménye. A fejlesztések és a magas férőhelykihasznóltság azt eredményezte, hogy Pécsett 1973- ban az óvodáskorúak 68 szc- j zaléka járhat mór óvodába (1970-ben csak 65 százaléka). — VÖLAN-fiatalok szakmai versenye. Száz forint alapbér- emelést és külön jutalmat kapnak azok a harminc éven aluli fiatalok, akik a VOLÁN 12-es Vállalat KISZ-Bizottságc által meghirdetett szakmai vetélkedőn a legjobb tíz közé jutnak. Az első ízben megrendezendő versenyt március 1. és április 30-a között bonyolítják le az 'autóközlekedés negyedszázados jubileuma, valamint Baranya és Pécs felszabadulásának harmincadik évfordulója alkalmából.
