Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)
1974-02-17 / 47. szám
1974. február 17. DUN ANTOLI NAPLÓ Gerincfájdalom Az ellátatlanok problémáit soron kívül meg kell oldani Négy esztendő alatt talán száznál is több gerincsérült járt szerkesztőségünkben. Kilónyi aktaköteg gyűlt össze igazuk kere* sése közben, elkeseredésükben azt is bánták, hogy kisujjukat mozdították több évtizedes munkájuk során. A balesetek döntő többsége a bányavállalatoknál történt, s Igazukat azok keresték a leghiábavalóbban, akik korábban jártak már orvosnál derékbántalmakra panaszkodva. Az ő esetükben ugyanis az SZTK még akkor sem fogadta el a sérülést üzemi balesetként, ha azt az üzem elismerte, s a baleset körülményei egyértelműen tisztázottak voltak. — Ez nem egészen biztos — mondja dr. Bonin Alfréd, a SZOT Társadalombiztosítási Főosztályának ellenőrző főorvosa. — Tegyük fel, hogy négyen visznek egy gerendát, az egyik elesik, s a hirtelen terheléstől valamelyik másik munkásnak megrándul a dereka. Ez nem meríti ki a baleset fogalmát. Csak előre nem látható, komoly, hirte- lenjött esemény következményei számítanak balesetnek. 0 Vitatkoznék Önnel. Egy bányász, többszörös kiváló dolgozó, a Munkaérdemrend kétszeres tulajdonosa, aki több mint negyedszázadon keresztül dolgozott a főld- alatt, egy gerendát vitt fel a guritón. A gerenda kicsúszott a kezéből, utánakapott. Most csak fűzőben képes járni... — Számos kísérletet végeztek az orvosok. Egy ép gerincet 500 kilogramm súllyal terheltek, semmi sem történt. De amikor kilazulnak a szalagok, a gerinc • terhelés ötödétől is megroppan. Az orvosok ezért vizsgálják a sérült korábbi betegségeit, s bizony, aki az évek során többször is táppénzen volt derékfájdalmakkal, annál bizonyosra vehető, hogy nem attól történt a sérülés, hogy megcsúszott kezében a fa, hanem az amúgyis beteg gerinc ezt az utolsó terhelést már nem bírta. Hasonló problémák vannak a nőknél is: munkájuk során megütik a mellüket, s az orvosi vizsgálat során felismert súlyos betegséget az ütés következményeként értékelik. 0 Foglalkozási ártalomként nem lehelne a bányászatban a gerincsérülést kezelni? — Nem. Mert nem foglalkozási ártalom. Rengeteg más területen is előfordul, csak nem olyan gyakoriak mint a bányászatban, s következményei nem annyira súlyosak. íróasztal, «njnkapad, vagy éppen kereskedő pult mellett is megsérülhet a dolgozó. A különbség annyi, hogy a gyógyulás után képes munkáját újból ellátni, vagy a rehabilitációs rendelet szellemében más munkát választani. A bányászok viszont többé nem képesek a föld alatt produktív munkát végezni, sőt több esetben az orvosok a leszállást sem engedélyezik. A felajánlott munka díjazása viszont sokkal kevesebb, mint eredeti keresetük. Sokan ezt nem fogadják el. 0 A szerkesztőségben járt panaszosok között vannak, akiket a MUCSÖ munkaképesnek nyilvánított, az üzemi orvos pedig munkaképtelennek. ök is hosszú hónapokig ellátatlanok voltak... — Ezt semmiképpen nem engedhetjük meg — mondta dr. Bartos Imre, a SZOT Társadalombiztosítási Főosztályának vezetője. — Fel kell hívni a bányavállalatok figyelmét, hogy Az ÉPGÉP Szállítóberendezések Gyára felvesz LAKATOS, HEGESZTŐ SZAKMUNKASOKAT, BETANÍTOTT LAKATOSOKAT. jelentkezés a művezetőnél 7—11 óráig PÉCS, VASÚT UTCA 2. SZÁM ALATT ezeket az ügyeket soronkfvül juttassák el hozzánk, mi rövid idő alatt megvizsgáljuk és intézkedünk. Időről időre mi is csinálunk vizsgálatokat: legutóbb Borsod megyében találtunk olyan rokkantat, aki tehetetlenül feküdt otthon, nem volt, aki intézze ügyeit, s ő nem is tudta, mit kell tennie. Azóta megkapta a rokkantsági nyugdíjat 0 Szó esett a rehabilitációs rendeletről. Szerintem a bányászatban nem tölti be megfelelően a szerepét éppen az elmondottak miatt. I— A mi véleményünk is ez -— mondja dr. Bartos Imre. — A szakmai rokkantsági nyugdíj nagyon alacsony, mindenki igyekszik továbbdolgozni. Éppen most folyik a rehabilitációs rendelet felülvizsgálata. Az Országos Orvosszakértői Intézet tudományos tanácsa a mi részvételünkkel vizsgálja, keresi a megoldást... Az 5. ötéves terv előkészítő szakaszában megoldást kell találnunk. A Szovjetunióban például olyan jól megoldották a munkában megrokkantak rehabilitációját, hogy őket anyagi károsodás nélkül tovább foglalkoztatják ... Dr, Bonin Alfréd: —- A bányászat a legnagyobb gond. Még a nagyobb bányaüzemek sem tudnak annyi melléküzemágat létrehozni, mint amennyire szükség lenne a rokkantak foglalkoztatására, de azt is meg kell mondani, sok helyen nyoma sincs a törekvésnek, hogy megoldják a rokkantak foglalkoztatását Ha kiszámítanák, hogy mi kerül többe az államnak, a rokkant nyugdíj vagy a további foglalkoztatás és kiegészítés, elképesztő számok jönnének ki. Néhány országban, ahol ezt jól megoldották, a számítások szerint minden a munkarehabilitációra fordított dollár tíz dollár hasznot hoz. Pécsett például egy orvosi vizsgálat megállapította, hogy a Volán 12-es Vállalat 40 gépkocsivezetője nem ülhet többé teherkocsira. Két választás volt: egy év táppénz, s utána rokkantsági nyugdíj. Nem kell mondanom, a gépkocsivezető- hiányban ez milyen terhet jelenthet, s anyagilag is milyen sokba kerülne az államháztartásnak ... A másik: személykocsira kell ültetni őket, az egészséges kollegákat pedig teherautóra. Elismerem, nem könnyű átcsoportosítás. — Vagy: a bányászatban megoldás lehetne, hogy a sérülteket könnyebb munkára kell helyezni, s kereset-kiegészítést adni. Ügy, hogy a munkatársak is tudják; azért kapnak több pénzt, mert megsérültek korábban azon a munkahelyen, ahol a kereseti lehetőségek magasabbak voltak. Ugyanis azért sem funkcionál a rehabilitációs rendelet jól, mert ha a vállalat méltányosságból magasabb keresetet biztosít a dolgozónak új munkahelyén, többnyire olyan bérfeszültségeket okoz, amely egy egész közösség életében problémát okozhat... Dr. Bartos Imre: — Jelen pillanatban a megoldás csak az lehet, hogy az orvosok maximális felelősséggel, igazságosan és tárgyilagosan bírálják el a gerincsérültek ügyét. Másodsorban a vállalatok a munkások korábbi mun-, kájának függvényében segítsenek, a rehabilitációs rendelet lehetőségeit messzemenően vegyék figyelembe. Az ellátatlanok esetében alapos vizsgálatot tartunk, hogy amíg generálisan megoldhatjuk a problémát, addig egyedi segítséggel enyhítsünk a szerencsétlenül járt emberek gondjain ... Lombos! Jenő Eszéki professzor előadásai Pécsett Együttműködési megállapodás fűzi össze a Közgazdaság- tudományi Egyetem kihelyezett pécsi nappali tagozatát és a zágrábi egyetem eszéki közgazdasági tagozatát. Ennek keretében ezúttal eszéki professzor előadására került sor. Dr. Zvo- nomir Benasics tanszékvezető tanár A vállalat helye és szerepe a jugoszláv gazdasági rendszerben c. hétfőn délután 3 órakor a Pécsi Tudományegyetem aulájában (Rákóczi út 80.) előadást tart a közgazdasági tagozat oktatóinak és a Magyar Közgazdasági Társaság tagjainak. Benasics professzor kedden délelőtt a közgazdász hallgatóknak tart előadást és konzultációt. Alapkőletétel márciusban? Megkezdték a Hotel Pannónia alapozását Előkészületek Pécs két régi szállodájánok felújítására A Kórház téri ódon-romos ' lodaként folytatjo működését városfal mögött hetekkel ezelőtt felépítették a felvonulási épületet, majd kijelölték az építkezés zsinórállását, aztán megjelentek a földmunkagépek... A minden várakozást felülmúlóan tavaszias időjárás lehetővé tette, hogy megkezdődjék Pécs új szállodájának építése. A terület már jó régen felszabadult: kiköltözött a posta, a tűzoltóság is átadta helyének egy részét és lebontották a Várady Antal utca 8. számú házat A régészek elvégezték az építkezést megelőző kutatást: kutatóárkaikból semmi olyan lelet nem került elő, ami a szálloda építését befolyásolhatta volna. Megtörténtek az utolsó módosítások a Tolna megyei Tervező Vállalatnál elkészített terveken, sőt mi több, sikerült pontot tenni a „legfontosabb" probléma végére is. Az illetékesek véglegesen megállapodtak az új szálloda nevében. Kezdetben Hotel Pécs volt, majd — minden lokálpatrióta szívbóljövő felhördülésétől kísérten — a Hotel Dália nevet kapta, végül közmegelégedésre a Hotel Pannónia mellett döntöttek az illetékesek, miután az is eldőlt, hogy a meglévő két szálloda, a Nádor és a Pannónia a jövőre kezdődő nagy felújítás után egy szálMA MAR NEM PROBLÉMAI Mindenféle bőrruházati cikk, VELÚR, IRHA, VALÓDI ÉS MŰSZŐRME, TOVÁBBÁ SZÜCSARU korszerű tisztítását vállalja A BARANYA MEGYEI rimöiüT Nádor néven. Közben dönteni kellett olyan „kisebb" ügyben Is, hogy mikorra készüljön el a szálloda. A belkereskedelmi miniszter legutóbbi pécsi látogatása idején — a város rendkívül rossz és más városokkal össze nem hasonlítható szállodai ellátottságából kiindulva — az 1975 végi befejezés hangzott el legkívánatosabb határidőként Azóta alaposan mérlegelték a lehetőségeket s úgy tűnt: a jövő év végére semmiképpen nem megy. Jelenleg 1976. május 31-I határidőben bízik mindenki, remélve egyúttal azt is, hogy o szállodák tervezett felújítása nem hozza idegenforgalmi szempontból nehéz helyzetbe Pécset A Baranya megyei Építőipari Vállalat II. főépítésvezetősége megkezdte a munkát az építkezést kiszolgáló közműhálózat kiépítésével és hozzáfogtak a szállodához tartozó csatorna építéséhez is. A szállodaépítés első „kézzelfogható" jeleiként a Rákóczi úti fronton — ahol a főbejárat, az emeleten pedig az étterem lesz — már a pilléralapokon dolgoznak. Az építkezés tehát megindult s Pécs új, 250 személyes szállodájának ünnepélyes alapkőletételét márciusban tartják meg. Az új szálloda építésének indításával együtt folyik mór a két régi szálloda évtizedek óta esedékes felújításának előkészítése. Mindkét szállodában olyanok a műszaki állapotok, hogy az általános felújítást most már semmiképpen nem lehet halogatni, 9 ezt az új szálloda üzembehelyezésétöl sem lehet már függővé tenni. Az 50 milliós költséggel tervezett felújítás mielőbbi megkezdésével vállalni kell azt a kockázatot is, hogy Pécs átmene- I tileg a jelenleginél is kevesebb szállodai szobával állhat a városba érkezők rendelkezésére, LÉPÉSHÁTRÁNYBAN A drávaszabolcsi híd, a BCM, a Mohácsi Farostlemezgyár és az újmohácsi bútorgyár, a pécsi felüljáró, a sport- csarnok, sokszáz lakás átadásának késését ésszerű, | látszólag elfogadható kifogásokkal meg lehet indokolni. Alig- j ha mernénk vállalkozni arra, hogy a felhozott mentségek közül egyet is megcáfoljunk. Mégis elgondolkodtatok a statisztikai jelentések, melyek szerint Baranya szocialista szektorában 15— 25 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg 1973-ban, mint az előző esztendőben. Ez a csökkenés kimondottan helyi jelenség. A beruházási, az építési kapacitás korábbi feszültségei már megszűntek — a megye építőipari kapacitásának mintegy kétharmadát reprezentáló B. m. Állami Építőipari Vállalat az elmúlt időszakban hosszú idők után először nem válogathatott a munkákban — az állami vállalatok beruházási forrásai 1973-ban nagyobbak voltak, mint a megelőző esztendőben, mégis a befejezetlen beruházások, a fontosabb létesítmények késlekedő építése miatt az elmúlt évben Baranyában tovább romlott a helyzet. A múlt év végén építés alatt álló beruházások átlagos késése 15 hónap. 1971-ben és 1972-ben „csak alig több, mint fél esztendő". S a kép tovább romlik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az újonnan üzembe helyezett beruházások messze nem teljesítik azt a feladatot, amit a tervek készítésekor meghatároztak. A BCM-nek az eredeti elgondolások szerint 1973-ban már [ 1 millió 70i ezer tonna cementet kellett volna gyártania, a | nagyvállalat terve a múlt évre mégis csak 730 ezer tonna cementet írt elő. — A tény 650 ezer tonna volt Más kérdés, hogy a megtermelt cementtel sem tudott a gyár mit kezdeni. Beruházási rendszerünk egyik legsebezhetőbb pontja a beruházások előkészítése. A megvalósítás és az üzemelés fel- I tételei a legtöbb esetben egyáltalán nincsenek tisztázva. A beruházók minden erejüket latba vetik, hogy a létesítmény megvalósításához szükséges fedezetet megkapják, de arra már kevesebb figyelmet fordítanak, hogy az ennek fejében vállalt feladat teljesítésének határidejét kötelezően megtartsák. A harmadik ötéves terv utolsó éveiben Pécsett szenve- 1 délyes vita dúlt, hogy a következő tervidőszakban hol épül- ' jenek lakások. Az eredmény: 1971-ben alig állt az építők rendelkezésére elegendő terület. Ma hasonló a helyzet: a vita ugyanis még egyértelműen nem dőlt el, hogy Kertvárosban, Kovácstelepen, ne adj isten a Budai városban folytatódjék a lakásépítés. Lehetséges, hogy 1976-ban majd ismét tehetetlenül állnak a magasépítők, s ismét a közművesítés hiányára lesz panasz, miközben most gondot okoz a mélyépítők foglalkoztatása I L akásépítés. Amíg 1972-ben átlagosan nyolc, 1973-ban már 11 nap volt a panel-lakások átlagos építési ideje. j Kertvárosban pénzügyileg mintegy 870 lakást adtak át, gyakorlatilag sokkal kevesebbet Az építőknek természetesen elfogadható indokaik vannak: a magasházakba nem kapták ' meg időben a személyfelvonókat, s ha megkapták, ha besze- i relték, nem érkezett meg időre a műszaki átvevő. A Szalai András és Szabadság utca sarkán épült 10 emeletes személyfelvonóját például csak 24-ed sorban tartották fontosnak. A műszaki ellenőr természetesen azonnal magyarázattal szol- \ gál: 24 ház előbb készült el. Mindenkinek igaza van. Termé- i szelesen, Azonban az tény, hogy Baranyában 1973-ban 2500 1 lakás épült — állami pénzből és magánerőből —, egy esz- j tendővel előbb pedig 3187. A sportcsarnok építésének például eredetileg 1970-ben i kellett volna elkészülnie. Nem volt rá pénz. Megértjük. Azt ! azonban már kevésbé, hogy most a tanács és az építőipari vállalat egymással vitatkozik, mondván, hogy a pénzügyi keret csak 1976-ra biztosítja a felépítést, mire az építők 1973ban csak 71,5 százalékban valósították meg a rendelkezésre álló összegből az építést Ki tudja már nyomon követni, hányadik módosított határidő van érvépyben a pécsi vágóhíd rekonstrukciójánál? Ha cinikusak lennénk, azt mondanánk: a múlt évi száj- és körömfájás enyhítette gondjainkat, a sertéshúsellátás hazánkban ugyanis egyre inkább a feldolgozási kapacitástól függ. Beruházási gondok Baranyában. Távolról sem tisztán, egyértelműen objektív nehézségek. Gondoljunk csak a sátortetős uszodára, amely az ország tucatnyi más helyén már régóta üzemel! A mohácsi új bútorgyár építése már a sok megváltoztatott terv miatt nyomonkövethetetlen, hogy mennyit késik. Most talán az utolsó elképzelések szerint mégis a baranyaiak valósítják meg. Van megyénkben jó példa is: a kertvárosi Mechanikai Labor alapkövének letétele után egy esztendővel termelt a gyár. Legutóbb a Szabadság úti, Steinmetz téri óvodák rekordidő alatt készültek el: a pénz, az akarat, a lelkesedés, a műszakiak alkotó ereje, még az építőanyag is, csodák csodájára együtt volt. Hasonló a vasasi bányaüzem 200 milliós rekonstrukciójának mostani, operatív programja is. Esztendőről esztendőre kevesebbet valósítottak meg belőle, mint amennyi Petőfi-akna zavartalan termeléséhez az ötödik 5 éves tervben elengedhetetlenül szükséges. Most az utolsó órában egyszeriben rendelkezésre áll a pénz, a bányaépítő kapacitás. Csak most már hajszálon függ minden — esetleges buktatók bekövetkeztével néhány esztendő múltán már hiába keressük a termelés erőteljes visszaeséséért a felelősöket. A z efműlt esztendőben hazánkban tovább csökkentek a beruházási feszültségek, a bank ha nem is korlátlanul, de az ésszerű tervek megvalósításához hitelt is ad. Ogy tűnik, a vállalatok fejlesztésre fordítható anyagi eszközei is megnövekedtek. Várhatóan a negyedik 5 éves terv hátralévő időszakában megnőnek majd az építési igények. A beruházók, tervezők, kivitelezők csak gondos, előrelátó szervezéssel, szoros együttműködéssel hozhatják be a lépéshátrányt, | amely Baranya gazdaságában talán 100 milliós nagyságrendű kárt is okozhat... Az újság nem ítélőszék, és nem felelősöket felkutató intézmény. írásunkban a Baranyában folyó több milliárd forint értékű beruházások kedvezőtlen összképére szerettük volna a figyelmet felhívni és ezt a jövőben sem hanyagoljuk el... L J. KESZTYŰGYÁR BŐRRUHÁZAT! GYÁREGYSÉGE varrodai munkára GYAKORLOTT, VAGY BETANULÓ női munkaerőt keres felvételre Jelentkezés: Pécsbánya, Kórház tér 8. (Széchenyi-aknánál). Megközelíthető; 46-os, 50-es, 11-es autóbuszokkal
