Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-25 / 24. szám

7 DUN ANTOLI NAPIÓ 1974. január 23. 24 óra a nagy világban 139 Tízéves a Nemzetközi Gazdasági Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, ai Államtanács elnöke és Erich Honecíier, az NSZE” KI első titkára Berlinben aláírja a két párt- és kormányküldöttség találkozójáról kiadott közös közleményt. KS'D NAPLÓ, TELEFOTÖ Politikai gyilkosság Cipiuson A Grivasz tábornok vezette földalatti szervezet újabb bűn­tettet hajtott végre szerdán Cip­ruson. Limassol Közelében álar­cos fegyveres terroristák betör­tek egy faluba, összegyűjtötték a lakosokat és a szemük láttára I agyonlőtték E. Haralambosz j földművest. I A bűncselekményt bejelentő ; hivatalos közlemény rámutat, j hogy a gyilkosság politikai jel­legű volt: az áldozat fia a rend­őrség harcászati tartalékában szolgál, amely aktív harcot foly­tat a Grivasz-féle terrorszerve­zet ellen. ♦- ................*-----------------------­Tá maszpont-kérdés Iz'andon Az izlandi parlamentben most vitatják meg az Egyesült Álla­mok és a NATO keflaviki légi- támaszpontjáról folytatott izlan­di—amerikai tárgyalások továb­bi menetének kérdését. Einar Agustsson külügyminisz te: kijelentette: válaszul az ame­rikai fél indítványaira, az izlan­di kormány ellenjavoslatot készít Könyvlmtcsőnzés A leningrádi Szaltikov-Scsed- rín könyvtár — a világ öt leg- naovobb könyvtárának egyike — évente több mint 20 000 könyvet és kiadványt küld partnereinek 101 országba. A "könyvtárban több mint 19 millió könyvet őriznek. Évente 10 millió könyvet és újságot köl­csönöznek az olvasók. A könyv­tárnak másfélezer munkatársa van, akik közül háromszázan tu­dományos munkával foglalkoz­nak. ♦ i az adott kérdésben. Migt hang­súlyozta, „Folytatják annak a politikának a megvalósítását, amely arra irányút, hogy az amerikaiak elhagyják Izlandot”. Ragnor Arnolds, a kormány- koalícióhoz tartozó népi szövet ség elnöke szintén azt követel­te, hogy az amerikaiak vonulja­nak ki Izlandról. *-----------------------­í 4 BRÜSSZEL: Az európai kö- I zösségek bizottsága csütörtökön I kiadott hivatalos közleményé­ben állást íoglalt amellett, hogy a kőolailogyasztó tőkés orszá­gok február 11-én kezdődő wa­shingtoni tanácskozásán aira kell szoritkozniok, hogy csak a „nemzetközi együttműködés kö­zös elveit" dolgozzák ki. A svéd kormány és az iraki -államfő az értekezlet ellen foglalt állást­4- BONN: Negyvenezer fiatal tüntetett csütörtökön délután a szövetségi főváros utcáin a ta­nulók és egyetemi hallgatók életkörülményeinek megjavítá­sáért. A tüntetők követelték a tetemes drágulás következmé­nyeinek kiegyenlítését, az ösz- i töndíjok felemelését, rossz szo­ciális helyzetük orvoslását. 4- VARSÓ: Lodzban csütör-.ö- kön nemzetközi marxista köz­gazdász konferencia kezdődött „A mai burzsoá politikai gazda­ságtan bírálata" témáról. Az öt­napos tanácskozáson bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, magyar, NDK-beli, román és szovjet közgazdászok vesznek részt. 4 WASHINGTON: A szená­tus Watergate-vizsgáló bizottsá­ga 4:3 arányú szavazattöbb­séggel úgy döntött, hogy foly­tatja nyilvános kihallgatásait a választási 1 hozzájárulásokkal kapcsolatos visszaélések ügyé­ben. A bizottság republikánus tagjai a nyilvános kihallgatások beszüntetése mellett szavaztak. • —i---------*— ----------« Me feorbecsapcdás Észak-Walesben? 4 BONN: A több millió dol­láros gázszállítási szerződésről tanácskozik a hét végén Hans Friderichs nyugatnémet gazda­ságügyi miniszter iráni kollégá­jával. 4 ATHÉN: Csütörtökön este kihirdették az ítéletet a „Fekete szeptember" két tagjának peré­ben. A bíróság Safik el-Arjdot és Talal Khaledet bűnösnek mondta ki ötrendbeli szándékos emberölés bűntettében és mind­kettőjüket halálra ítélte. Rendőrkülönítmények kutatták csütörtökön Észak-Wales lakat­lan hegyvidékét, hogy kinyo­mozzák, mi okozta az előző esti hatalmas robbanást. A detoná­ciót magyar időszámítás szerint 21.38 órakor UK) kilométeres körzetben hallották. A környékbeliek elmondják, hogy a dörrenés^ után a házak erősen megremegtek, ez a je­lenség néhány másodpercen át tartott, majd hirtelen- abbama­radt. A rendőrség segítséget kert 1 az esemény felderítéséhez az j edinburghi egyetem geológiai intézetének földrengéstani tan- | székétől, adatokat gyűjtenek be ! a skóciai szeizmográfoktól és a brit atomerő hatóság földren­géstani szakértőitől. A szakem­berek az adatok egyeztetéséig 1 nem vállaikoznak megállapítá- I sokra, de feltételezik, hogy me­teorit csapódott be Észak- Walesban, vagy'földrengés tör­tént. Skóciából még szerdán es- I te jelentették a parti őrség em- | béréi, hogy különös fényjelensé- j geket észleltek, amelyek Észak- I Wales irányába tartottak. 1/ Együttműködési Bank Csütörtökön Moszkvában, a KGST Palota konferenciatermé­ben ünnepi ülésen emlékeztek meg a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank fennállá­sának tízéves jubileumáról. Az ülés kezdetén külön üdvö­zölték Kuba képviselőit abból az alkalomból, hogy ez az or­szág a jubileum előestéjén be­lépett a bankba. Köszöntötték az ünnepi ülésszakra érkezett nagyszámú külföldi vendéget is.' A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a világ több mint háromszáz nagy pénzintézetével áll üzleti kap­csolatban. Mint Konsztantyin Nazarkin, a bank igazgatóságának elnöke j az ünnepi ülésen elhangzott beszámolójában mondotta, az 1963, október 22-én megalakult bank tagjainak száma Kuba fel­vételével kilencre emelkedett. A KGST minden tagállama belé­pett a bankba. Tíz évvel ezelőtt a bank meg­alakításával együtt bevezették a szocialista országok kollektív valutáját, az átutalási rubelt is. A transzferábilis rubelben esz­közölt sokoldalú' elszámolások­kal létrejött a szocialista valu­tarendszer, amely immár tíz éve eredményesen működik és elő­segíti ja nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődését. 1973-ban a Nemzetközi Gaz­dasági Együttműködési Bank Szovjet—egyiptomi közlemény Csütörtökön Moszkvában köz­leményt adtak ki Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter janu­ár 21-től 24-ig tartott szovjet­unióbeli látogatásáról. A közlemény hangoztatja: a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság „újból meg­erősítette, hogy tartós és igaz­ságos béke megteremtése a Közel-Keleten lehetetlen az iz­raeli csapatoknak az 1967-ben megszállt összes arab területek­ről való kivonása, a palesztinai arab nép törvényes jogainak tiszteletben tartása nélkül”. „A palesztinai problémát nem lehet vizsgálni és eldönteni a palesztinai arab nép képviselői nélkül. A felek síkra szálltak amellett. hogy a palesztinai arab nép képviselői a legköze­lebbi időben egyenjogú alapo­kon kapcsolódjanak bele a gen­fi közel-keleti békeértekezlet munkájába". A felek megállapítottak, hogy a „Közel-Keleten tavaly október­ben lejátszódott események új­ból igazolták a szovjet—egyip­tomi barátság erejét és tartós­ságát, nagy jelentőségét óz im­perialista ogresszió ellen a bé­kéért, az arab népek biztonsá­gáért és társadalmi haladásáért a Közel-Keleten folytatott harc­ban”. A felek aláhúzták: „töre­kednek a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésére és erősítésére a barátsági és együttműködési szerződés tartós és hosszútávú alapján”. A Szovjetunió és az EAK meg­elégedéssel állapította meg, hogy a „gen.fi békeértekezlet összehívása jelentős lépés a kö­zel-keleti helyzet normalizálása felé". A felek rámutatnak: „A csa- potszétválasztási megállapodás pozitív jelentőségű, figyelembe véve, hogy a megállapodást ra­dikális rendezés követi a Közel- Keleten, a Biztonsági Tanács is­mert határozatai, köztük az: 1967. november 22-i 242. számú és az 1973. október 22-i 338-as számú határozat maradéktalan megvalósítása alapján.” A mi­niszterek hangsúlyozták a genfi békekonferencia előtt álló gyö­keres problémák mielőbbi haté­kony megoldásának szükséges­ségét Szovjet rakétakísérlet a Csendes-óceánon Január 25-étől február 10-ig a Szovjetunióban hordozó ra­kétákat bocsátanak fel a Csen­des-óceán 130 tengeri mérföld sugarú térségébe, amelynek kö­zépponti koordinátái: az észa­ki szélesség 40 fok 37 perce, a keleti hosszúság 176 fok 57 per­ce A TASZSZ hírügynökséget fel­hatalmazták annak közlésére, hogy a biztonság megteremtése érdekében a szovjet kormány | felkéri a Csendes-óceán vízi és légi útjait használó országok kormányéit, adjanak utasítást a megfelelő szerveknek, hogy a hojók és repülőgépek a szóban *orgó időszakban naponta 12 —24 óráig (helyi idő) ne. lép­jenek be a körzetbe, illetve an­nak légiterébe. 47,5 milliárd transzferábilis bei értékű forgalmat bonyolított le, vagyis kétszerannyi összérté- kűt, mint b'z évvel ezelőtt. Az elmúlt tíz évben a bank saját eszközeinek értéke 133 százalékkal növekedett és je­lenleg 139 millió átutalási ru­bel. Mint Nazarkin rámutatott, a bank tagországainak a kölcsö­nös gazdasági együttműködés megvalósításához hitelekre van szükségük átutalási rubelben. A bank működésének első éveiben a hiteleknek majdnem a fele kamatmentes volt. Mivel az ilyen hitelek nem ösztönözték a kivitelt, o kamatmentes hite­lezést a későbbiekben teljesen megszüntették. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank jelenleg 2-5 százalékos kamatra ad ki hiteleket, s maga 1,5—4 százalékos kamatot fizet a beté­tekért. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank a fejlett nyugati országokkal folytatott gazdasági kapcsolataiban fel­használja ezeknek az országok­nak a valutáit is. A tízéves jubileumát ünneplő * Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank a jövőben még tevékenyebben elő kívánja se­gíteni a tagországok együttmű­ködésének további fejlesztését és gazdasági kapcsolataik bőví­tését a többi országgal is — ál­lapította meq Konsztantyin Na­zarkin, a bank elnöke. Hatteröcsökken'és - plenáris ülés A közép-európai fegyveres erők és a fegyverzetcsökkentés­ről folyó tárgyalások csütörtök! plenáris ülésén dr. Ingo öser nagykövet, a Német Demokrati­kus Köztársaság küldöttségének vezetője elnökölt. A 17. plenáris ülés ötven percig tartott és azon az Egyesült Államok, va­lamint a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének ve­zetője fejtette ki véleményét. A Hofburg sajtóközpontjában a NATO-országok részéről ame­rikai szóvivő adott rövid tájé­koztatást a tudósítóknak. Közöl­te, hogy folytatódik a dialógus a korábban beterjesztett két ja­vaslatról. Bejelentették, hogy a kővet­kező plenáris ülést a jövő hé­ten, kedden toitják. Kuba: Intenzív gazdaságfejlesztés A szocialista Kubában az a szokás, hogy minden évnek ne­vet adnak. A tavalyi a Moncada ostromának 20. évfordulója, az idei a Forradalom győzelmének 15. évfordulója elnevezést vise­li. 1970, azaz a Tíz millió tonna éve óta azonban minden esz­tendőt úgy is hívhatnának: az* intenzív gazdaságfejlesztés évei. „CSAK” 8,5 MILLIÓ TONNA A gazdasági növekedés inten zív szakaszának kezdetét a gya­korlatban Fidel Castro 1970. jú­lius 26-i beszédétől számítják. Ebben az évben a kubai gazda­ság legfőbb célja az volt, hogy elérjék az orszóq történetében egyedülálló 10 millió tonnás cu- korterrnést. A terv gazdasági je­lentősége mellett — a cukor adja a bevételek több, mint 80 százalékát — a politikai szem­pontokat sem lehetett lebecsül­ni: a szigetország látványosan bizonyította volna, hóqy minden eddigit felülmúló teljesítményre képes. E kettős célnak aláren­delték az összes többi törekvést. A bruttó nemzeti termék 28 szá­zalékát a cukornádterme'ésben ruházták be. Az iparban dolgo­zók jelentős hányadát átirányí­tották a mezőgazdaságba, csök­kentették a személyi fogyasztást és ezzel párhuzamosan növelték «z erkölcsi ösztönzők szerepét Mindezen intézkedések ellenére a termelés másfél millió tonná­val elmaradt a tervezett mögött. A 8,5 millió tonnás cukortermés így is minden idők legjobb ered­ménye volt, de a viszonylagos sikertelenség, és a nemzetgaz­daság többi szektorának visz- szaesése arra késztette a kubai vezetőket, hogy felülvizsgálják a gazdaságfejlesztésben addig hozott határozataikat A SZIGET IPAROSÍTÁSA A forradalom győzelme után Kuba elvesztette hagyományos amerikai piacait. Az egyetlen je­lentős exportterméket, a cukrot azontúl a szocialista országok vették át, és élelmiszerrel, köz­szükségleti cikkekkel, ipari be­rendezésekkel fizettek. A cukor tehát a fejlesztés megfelelő eszköze lehet — vélték a kubai vezetők, és a cukornádtermesz­tést és feldolgozását állították előtérbe. Az akkori gondolatme­net a következő volt: a cukrot megvásárolják a szocialista or­szágok és cserébe gyárakat ad­nak. Erre alapozva megkezdőd­het" a sziget iparosítása. A mun­kanélküliség problémája is megoldódik, hiszen a mezőgaz­daság felszívja az állást kereső­ket. A terv előrehaladtával azon­ban bebizonyosodott, hógy ez az elképzelés csak egy ideig alkal­mas a fejlesztésre. Az ipar erő­södésével és a szociális ellátás javulásával — ingyenessé tet­ték a tanulást, az orvosi ellá­tást, leszállították a lakbéreket — mind vonzóbb lett a városi életforma, a gyári munka. Meg­indult a munkaerőáramlás a vá­rosok felé és a mezőgazdaság, amelyre még mindig elsősorban a kétkezi munka volt a jellemző, lassan elveszítette dolgozóinak egy részét. így adódott az a helyzet, hogy a hatvanas évek végén a cukornádtermesztési terveket már csak az ipari mun­kásság létszámának mestersé­ges csökkentésével, többezer diáknak és munkásnak odairá- nyításával lehetett teljesíteni. UJ MUNKAERŐ-POLITIKA A forradalom előtti állapotok­kal szemben tehát megszűnt a munkaerőfelesleg, sőt, munka­erőhiány keletkezett. A munka­kerülők ellen hozott ' törvények még újabb ezrekkel gyarapítot­ták a dolgozók létszámát, de ezzel végképp lezárult a fej­lesztésnek az a szakasza, amely­ben a gazdasáqi növekedést csupán a foglalkoztatottak szá­mának növelésével biztosítani lehetett Újtípusú munkaerőpo­litikára, a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának bevezetésé­re volt szükség. Az elsőrendű feladat ettől kezdve a munka termelékenységének javítása, amire két módszer kínálkozik: a korszerű termelési eljárások bevezetése és a dolgozók anya­gi ösztönzése. Az előbbi módszer eleve biz­tosított: a Szovjetunió és a szo­cialista országok a legmoder­nebb felszereléssel látják el Ku­bát, amely — hogy az együtt­működést teljesebbé tegye — belépett a KGST-be is. A dol­gozók ösztönzésének rendszeré­ben azonban csak alapvető vál­toztatás hozhatott eredményt Az imperialista blokád, az ellátás szűkössége miatt bevezetett jegyrendszer körülményei között az erkölcsi ösztönzők dominál­tak. Ugyancsak a jegyrendszer következménye, hogy — mivel a dolgozók fizetésük egy részét nem tudták elvásárolni —Jelen­tős összegek halmozódtak fel a lakosság kezén. Ebben a hely­zetben a pénzbeli premizálás nem lehetett eredményes. Ezért a jutalmazás különleges formá­jához folyamodtak: a tartós fo­gyasztási cikkek (televízió, rá­dió, hűtőszekrény stb.) vásárlá­sára a leqjobb munkások kap­tak lehetőséqet. Ugyanakkor szabaddá tettek kezdetben száz­ötven, majd ötszáz terméket, amelyet felemelt áron mindenki megvásárolhatott. Ezzel elérték, hogy a lakosság megtakarításai rohamosan csökkentek, az erköl­csi és a különleges jutalmazási formák mellett megkezdődhetett e dolgozók anyagi érdekeltsé­gének bevezetése, ezzel az in­tenzív gazdaságfejlesztés egyik alapvető feltételének megterem­tése is, AZ ELOSZTÁS ALAPELVE Mindezt a kubai szakszerve­zetek 1973L novemberi kong­resszusán jelentette be Fidel Castro: „A kubai forradalom a gazdasági fejlesztés intenzív szakaszába lépett — mondta. — Megteremtettük annak ä lehető­ségét, hogy a szocialista társa­dalom elosztási alapelve érvé­nyesüljön: Mindenki a képessé­gei szerint dolgozzék és a mun­kája szerint részesüljön a meg­termelt javakból. Az elmúlt né­hány év fejlődése politikánk he­lyességét bizonyítja: 1971-ben öt, 1972-ben kilenc, 1973-ban pedig tizenhárom százalékkal emelkedett népgazdaságunk ter­melése." Bemét György A szocialista országok segítségével létrehozott Cienfuegos-I vegyészt! kombinak

Next

/
Thumbnails
Contents