Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-24 / 23. szám

1974. Január 24. DUNANTOll NAPLÓ S Uj tartós fogyasztási cikkek 1974-ben Nagy teljesítményű mosógép, olcsó radiátor, 80 literes méiyhűtős frizsider, gyors villanytűzhelyek A gyártás mennyiségének növelése mellett ebben az évben is új, korszerűbb tar­tás fogyasztási cikkekkel ör­vendeztetik meg a KGM vállalatok a vásárlókat A Hajdúsági Iparművek új­donsága a juaoszláv kooperá­cióban készülő mosógép, amely­be egyszerre 5 kilogramm ruha adagolható, így elsősorban a nagy családoknak és a szol­gáltató mosószalonoknak elő­nyös. Ezekből 15 000 darab ke­rül az idén a boltokba. Másik korszerű termékük, a bio-auto­mata mosógép, a legújabb mo­sóporok tulajdonságaihoz alkal­mazkodik, és egy óra hosszat 45 fokon tartja a mosólúgot. Eb­ből egy év alatt 7500-at készí­tenek. A forróvíz tárolókat újabban műanyag, tehát haté­konyabb szigeteléssel állítják elő. Nemcsak fűti, de díszíti is a lakást a zománcozott panel- radiátor, amely qözzel és vízzel egyaránt üzemel, és olcsóbb a forgalomban lévő radiátornál. A Jászberényi Hűtőgépgyár tíz hűtőgéptípust szállít a kereske­delemnek. Ebben az évben töb­bet adnak a keresett 60 literes abszorpciós hűtőszekrényből és 2000 darabot gyártanak az új változatból, amely propán-bután gázzal üzemel. Az abszorpciós hűtőgépcsalád új taggal bővül, az S—80-assal, amely 80 literes és lesz qázüzemelésű változata, mélyhűtőtere pedig mínusz 18 fokos. Ebből 8000 darabot ké­szítenek belföldre. Székesfehérvárott a Videoton­ban rövidesen elkezdődik a „Zeusz" színes televíziók soro­zatgyártása. A korszerű prog­ramváltó szerkezettel ellátott készülék képminősége, színvisz- szaadása és vételkészséae iobb az előző típusánál. Ezekből a vevőkészülékekből 1974-ben 1500 készül, az első há'omszá- zat március végéiq ad:ák a ke­reskedelemnek. Újdonságot je­lent két minitévé készülék is. A Minivizor de Lux hordozható, há­lózatról és akkumulátorról mű­ködtethető, tranzisztorizált ké­szülék. Ellátták programválasz­tóval is a 28 centiméter képát­mérőjű készüléket Ezeknek c gyártását már tavaly december­ben elkezdték, A Minivizor de Lux továbbfej'esztett változata a „Tünde'’, amely többszínű mű­anyagkávával készül, mindössze hat kiló, keskenyebb elődjénél és képernyőié mégis 31 centimé­ter átmérőjű. A sorozatgyártás ebből a típusból a napokban kezdődik. Az Orion a tavaly kibocsátott Orfeuszból és Orion 60-ból az idén már többet ad a kereske­delemnek. Mivel a készülékekbe UHF- és VHF-sávot is beéoítet- tek, minden csatolna fogható, van magnó- és fülhallqató-csat- lakozásuk is. Márciustól kapha­tó lesz a Budapesti Rádió-Tech­nikai Gyár három új típusú ka­zettás sztereo-magnetofonja, az MK—42, —43 és —43/a. A Mosonmagyaróvári Fémsze­relvénygyárban már tavaly el­kezdték három új konyha- és fürdőszoba-csaptelep gyártását osztrák licenc alapján, idén újabb ötnek a termelése kezdő­dik. A gyár a lakásszerelvények értékesítésére tavaly Győrben nyitott mintaboltot, ez évben Budapesten és Egerben lesz a második és harmadik üzletük. Ezekben a bemutatás és eladás mellett szaktanácsadás is lesz. Illés István, a Szigetvárt járási Pártfeizoiiság éiső titkára Szerdán ülést tartott az MSZMP Sásdi járási Bizottsága. Az ülésen részt vett Czégény Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság tit­kára. A Járási Pártbizottság ér­demei elismerése mellett tiszt­ségéből felmentette Illés István 'ívtársat, a pártbizottság titká­rát. ! Ülést tartott szerdán a Szi- , getvári járási Pártbizottság is. | Az ülésen részt vett dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára és dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára. A Járási Pártbizottság gazdasá­gi funkcióba történt kinevezése miatt érdemei elismerése mel­lett felmentette első titkári tiszt­sége alól Dittrich József elvtár­sat és a Szigetvári járási Párt- bizottság első titkárának Illés István elvtársat választotta meg. Változatlan feladat: ­A rákbetegségek elleni küzdelem Rákszűrés! vizsgálatok, vér­adómozgalom, polgári védelem, egészségügyi felvilágosítás és tisztasági verseny. Számos fel­adatot értékelve tegnap ezekről a tevékenységekről is beszámol­tak Pécsett, a Magyar Vörös­kereszt Pécsi Járási Szervezete vezetőségi ülésén, ahol az el­múlt évi munkát értékelték. A vöröskeresztes tennivalókon belül az elmúlt évben is a leg­jelentősebb feladatok közé tar­tozott a rákbetegségek elleni küzdelem. A felvilágosító, ne­velő munka mellett szűrővizsgá- 'atok szervezésével segítették a szakemberek a betegség meg­előzését. A tapasztalatok szerint a nők nagy része még mindig idegenkedik a szűréstől — nem jelénnek meg a vizsgálatokon. Sok esetben elfoglaltságra hi­vatkoznak. A véradómozgalommal kap­csolatosan elmondták, hogy bár a vérszükséglet nagy részét még a kiszállásos véradónapok biz­tosítják, de jelentősen megnőtt azoknak a donoroknak a száma is, akiket szükség esetén azon­nal lehet hívni, ha egy betegnek friss vér kell. A Vöröskereszt az egészség- ügyi szakaszok szervezéséért is felelős. A pécsi járásban 24 or­voskörzetben tevékenykedik pol­gári védelmi egység, megfelelő tartalékkal. Többségük nő. A már említett tevékenységek mellett látszólag eltörpülnek a tisztasági versennyel kapcsola­tos tennivalók. Am ha figyelem­be vesszük, hogy a járás terü­letén lévő összes lakóház 32 százaléka még a minimális köz­egészségügyi követelményeknek sem felel meg, akkor érthető, hogy a jövőben ezzel a mozga­lommal is többet kell foglalkoz­ni. Szervesen kapcsolódik a tisz­tasági versenyhez az egészség- ügyi felvilágosító nevelő munka is, mellyel a szakemberek, elő­adásokkal, tanfolyamokkal, film­vetítésekkel segítik valamennyi feladatot összefoglaló, irányító vöröskeresztes tevékenységet. Négyszáznégy tűzeset 1973-ban Hét halálos áldozat Több mint hétmillió forint kár A csengő 612 esetben riasz­totta tűzhöz az elmúlt évben a Baranya megyei állami és ön­kéntes tűzoltó egységek tagjait. A statisztikai adatokat — a tűz keletkezésének területe, oka és kárértéke szempontjából vizs­gálva — részletesen ismertette tegnap Pécsett Kosteleczky Sán­dor, a Baranya megyei Tűzoltó­parancsnokság vezetője, Dukits Károly helyettes parancsnok, valamint Czilják József, a vá­rosi és járási parancsnokság ve­zetője a sajtó képviselőinek. Az elmúlt évben 404 alka­lommal keletkezett tűz me­gyénkben, minek kárértéke az 1972. évi 4 millió forinttal szem­ben hétmillió 200 ezer. A lán­gok között heten vesztették éle­tüket, 17-en pedig súlyosan megsérültek. A hét halálos ál­dozat közül hat felnőtt, egy pe­dig kisgyermek. Ugyancsak a lángok martaléka lettiöbb mint 4000 állat is. Ha a népgazdasági területek megosztásában vizsgáljuk az eseteket, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb tűz — 204 — mező- gazdasági létesítményekben, il­letve termőterületekben okozott rendkívül jelentős, csaknem öt­millió forint értékű kárt. A „rangsorban" az ipar követke­zik másfél milliós, a közlekedés 450 ezres, majd a lakóház tü­zek 420 ezer forintos kárral. A keletkezési okokat figye­lembe véve a dohányzás áll az első helyen, A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felvilágosí­tó, figyelmeztető propagandát nagyon sokan nem veszik komo­lyan, s a tiltott helyen és körül­mények közötti cigarettázós ve­szélyes körülményeivel nem szá­Eszéki közgazdász professzorok Pécsett Együttműködési megállásod dós fűzi össze a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem pécsi kihelyezett nappali tagozatát és a zágrábi egyetemi eszéki közgazdasági tagozatát. A kapcsolatok első baráti meg­nyilvánulása az eszéki közgaz­dász hallgatók egy csoportjá­nak múlt év végi látogatása volt, A folytatás: tegnap Pécsre érkezett az eszéki tagozat dé­kánja és két tanára. Anics pro­fesszort és kollégáit, élükön dr, Hoóz István egyetemi tanárral, a pécsi tagozat vezetői íogcd- ták. A tagozatok, mint a két testvérváros társintézményei, a kapcsolatok szorosabbra fűzé­séről tárgyaltak. Az időpontokat még nem rögzítették, de az már biztos, a pécsi közgazdász hallgatók tavasszal viszonozzák eszéki diáktársaik látogatását, és sor kerül az előadók cseréjé­re is: eszéki professzorok elő­adást tartanak a pécsi egyete­men. A tárgyalások után az eszékiek futtában megnézték a várost; dr. Várszegi Károly igaz­gatóhelyettes kalauzolásával üzemlátogatáson vettek részt a Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, s még az este visszautaztak Eszékre. mólnak. Nem tartják be az elektromos háztartási és egyeb eszközök, valamint a fűtőtestek szakszerű kezelési utasításait sem. Erre utal, hogy 37 esetben elektromos áram, 45 alkalom­mal pedig sugárzó hő okozott tüzet, A kimutatásban „csak” a harmadik helyen szerepelnek a gyermekek játéka által okozott tüzek. Az 1972. évi negyedik helyről sajnos egy lépcsőt előre léptünk. A felelőtlen mulasztás, a vigyázatlanság, a felügyelet hiánya mind-mind a szülőket fi­gyelmeztetik! Érdekességként említhető, hogy a „gyújtogató" gyerekek 95 százaléka fiú, és 62 százaléka 6 év alatti. A gye­rekek „tüzes csínytevései” leg­több esetben a mezőgazdasá­got károsították. Ök is növelték azoknak a tüzeknek a számát, miket — keletkezésük szerint — a szabadban való tüzeléshez sorolunk. S ha már a mezőgaz­daságnál tartunk, érdemes meg­említeni, hogy az itt bekövetke­zett károkat nagyrészt a tarló- és gazégetés okozta. A techno­lógiai és tűzrendészeti szabá­lyokat tehát itt sem tartották, il­letve tartatták be! Az elmúlt évi tűzesetek érté kelő statisztikai kimutatását ősz szegezve a szakemberek el mondták, hogy vannak olyan te rületek, ahol óriási értékű fel halmozott tűzveszélyes anyag tárolása mellett is jelentéktelen a tüzek száma, és a kár értéke. Példa erre a kereskedelem. A Sopiana új gazdái Az EIV Rt vezérkara Pécsett 1975-ben már a Kertvárosban lesznek Hétfő a „böjti nap...1* Minden rendesebb szakács- könyvben találni néhány ilyen kitételt: „Végy egy kiló bor­júcombot ..." Jó, Hagyjuk ezt. Magyará­zatot tudunk adni, borjúhúst nem, — így inkább vegyünk egy bevásárlótáskát és indul­junk neki a pécsi húsboltok­nak. Mit kínálnak a vevőnek, aki annak ellenére hogy „ne­héznek találtatott’ mégis in­kább a hentesüzletek felé tart a zöldségesek helyett... Am, ha kell a hús, hát kell. Nyilvánvaló, hogy a korszerű táplálkozás propagandáját nem a hentesüzletekben kell elkezdeni... A magvar háztartások túl­nyomó többségében a hétfő a „böjti nap”. Vasárnap hús kell az asztalra, — ebből egy j jottányit sem engedünk — t',"n m-n vagy elvegetá- '--s ünnepi étkek ■ • !5het vr’a- ! svezeíő me­Húsnézőben Pécsett A kereskedelem mór régről ismeri ezt a jó szokásunkat, igazodik is hozzánk, így a hét első napján eléggé árván me­rednek a húskampók a hen­tesüzletekben, Húst azért hét­főn is lehet venni — különö­sen a nagypbb boltokban — de válogatásra nincs módja annak, aki szakít a hagyomá­nyokkal. Általában két-három- féle marhahúst és disznókarajt kínálnak a vevőnek, — néha ennél többet, néha keveseb­bet, Jelenlegi helyzetünk isme­retében ez a lényeg: a hét minden napján lehet valami­lyen húst kapni a pécsi üzle­tekben .., A keddi nap még mindig a gyengébbek közül való, — bár kedden a Kórház téri, Bem ut­cai, Kossuth Lajos utcai bolt­ból sem kellett (volna) üres táskával távozni, ■*- szerdától fokozottan erősödik a forga­lom. amely a hétvégén tető- z'"'. A péntek és a szombat mindig a legerősebb. Ilyenkor, különösen egy-egy új szállít­mány érkezésekor, sort állnak oz emberek. Nem azért mintha később nem jutna a húsból, — legfeljebb nem pontosab­ban abból, amelyet a vasár­napi menü alapanyagául el­képzeltek, Az elképzelések persze meglehetősen szűk kör­ben mozognak: a sertéscomb messze vezet a „sikerlistán" — különösen így disznóvágá­sok, s házi kolbászgyártások idején — de a húsipari, no meg az a szegény disznó sem tud eleget tenni a kívánal­maknak ... Azután itt >%n egy másik dolog: a „hús” a baranyaiak „értelmező szótára" szerint egyenlő a disznóhússal. Persze a marhahús is valami, de köz­ízlés nem tartja' egyenran­gúnak, ezért olykor az a vá­sárló is morog, aki húst kapna ugyan, de az bármilyen szép is, csak marhahúsból való ... Érd-kas. hogy a d’sznóhús „származása" sem mindegy: legjobban a húsipari szállít­mányait keresik, bár szállíta­nak ide Zalaegerszegről, Ka­posvárról, Nagykanizsáról is... Bem utcai húsbolt, szerda délután. Megáll a nagy fehér autó, rohan a vevő: — Belsőség jött? — A törzsvendégek ismerik már a szállítás rendjét, — mondja Szakmári István, Pécs és egyben Baranya legna­gyobb húsboltjának vezetője — és ilyenkor bizony nem árt az igyekezet, mert a belsősé­gekből csak kis tételben ka­punk ... Heti étvágyunk a Bem utcai bolt adatai alapján január 7— 12 között: 1864 kiló friss disznó­hús, 743 kiló „fagyos", 395 kiló friss és 169 kiló „fagyos” mar­hahús. Ezen felül 1110 kiló ba­romfi és 400 kiló élőhal. Az évkezdő hónapok egyébként nem számítanak szezonnak, A húsüzletek forgalma évről évre erőteljes tempóban emel kedik, — ez nyilván azt i$ je lenti, hogy van mit eladni.. És, ha csak nem vagyunk na gyón feledékenyek, ez már so kát jelent. * D. K. J. Az élelmiszeripari gépgyártás­ban tisztes hírnevet szerzett pé­csi Sopiana Gépgyár új cégtáb. Iája január elsejétől: Egyesült Izzó és Villamossági Rt. Sopiana Gyára. Vagyis: új és ígéretes technika és szakma kezdi meg­vetni lábát Pécsett. Az EIV Rt. — az új gazda — vezérkara tegnap Pécsett tárgyalt a város vezetőivel a nagy múltú cég pé­csi berendezkedéséről és a Sopiana Gépgyár jövőjéről. Dienes Béla vezérigazgató és munkatársai először a Pécs vá­rosi Tanácson Wieder Béla ta­nácselnökkel és dr. Németh La­jos tanácselnök-helyettessel tár­gyaltak, majd a déli áfákban a Megyei Pártbizottságon dr. Nagy József első titkár foqadta őket. A megbeszélésen felvázolódtak az EIV Rt. fejlesztési elképzelé­sei. A pécsi nagypiac szomszéd­ságában lévő öreg Sopiana 1976-ig elköltözik, a Városi Ta­nács támogatásával a Kertvá­rosban, a műszergyár mellett új gyárat építenek. Az elképzelé­sek szerint az EIV Rt. első pécsi üzemcsarnoka 1975 végén már vákuumtechnikai gépeket gyárt. Ehhez 1980-ig további gyártó­csarnokok csatlakoznak. Ez a számunkra vadonatúj ipar 1975 —80-ra kétezer magasan kép­zett szakmunkásnak ad hosszú távra munkát — és gyönyörű exportfeladatokat — szemben a Sopiana jelenlegi 300 fős mun­kásgárdájával. Dienes Béla ve­zérigazgató úgy nyilatkozott, elégedett a tárgyalásokkal, Pécs és az EIV Rt. házasságá­nak nincs akadálya. (— mi —) Aktívaértekezlet az anyagi és erkölcsi Ösztönzésről Jutalommal vagy jó szóval? Eluralkodott az utóbbi évek­ben egy szélesőséges nézet, mi­szerint elegendő az emberek munkáját, a társadalom szem­pontjából hasznos erőfeszítéseit csupán anyagilag honorálni. A pénz mindent megold — mond­ják egyesek —, helyettesíti az erkölcsi elismerést is, és mint­egy automatikusan ösztönöz a több, jobb munkára. „Ideoló­giája" is van ennek az állás­pontnak, mégpedig a marxiz­mus egyik alaptételéből vulga­rizálva, ekképpen: „A lét hatá­rozza meg a tudatot.” Többek közt ennek a tartha­tatlanságát, az anyagi és erköl­csi elismerés, illetve ösztönzés mesterséges szembeállítását, helyettesíthetőségét cáfolta dr. Tóth Lajos, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense teg­nap délelőtt tartott előadásá­ban a Komió városi Pártbizott­ság által rendezett aktívaérte- kezleten, A végrehajtó bizottság egy korábbi határozata értel­mében a vállalatok, üzemek gazdasági, párt- és mozgalmi vezetőit bízták meg e téma megvitatására. ,» . Az előadó bevezetőként kifej­tette, hogy a szocializmus kö­rülményei között számításba ve­hető elosztási módok közül a munka szerinti elosztás felel meg leginkább az igazságosság elvének, a tá'sadalmi és eayeni érdekeknek. E módszerrel lehet áthidalni az érdekek közt szük­ségszerűen fennálló különböző­ségeket, az esetenkénti ellenté­1 teket és ez hordozza magóbor» a legnagyobb ösztönző erőt a tekintetben, hogy az egyes ember a közösség szolgálatá­ban végzett hatékonyabb mun­kával keresse saját boldogulá­sát. De ugyanezen okból, ugyanezen cél szolgálatában szükséges az erkölcsi elismerés is, amely az anyagi ösztönzés­sel együttesen alkalmazza, ré­szint jelentősen fokozza annak hatását, másrészt elengedhetet­len a szocialista munkaerkölcs kiterjesztéséhez, megszilárdítá­sához. Az anyagi elismerés egyolda­lú alkalmazása — amint a gyakorlatban is időnként ta­pasztalható — teret nyithat az anyagiasságnak a kispolgári vonások előtérbe kerülésének. Ahhoz, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzés együttesen, minden területen a szocializmus ügyét vigye előbbre, a gyakor­latban számos feltételt kell megteremteni illetve megerősí­teni. Fokozni szükséges a neve­lő tevékenységét, hogy tovább gyarapodjék azoknak a tábora, akik a közösségért képességeik szerint tevékenykednek; jobban kell hasznosítani a szociali'ta brigádok mozgalmában rejlő lehetőségeket, az üzemi demok­rácia kiterjesztéséből, a munka­helyi légkör javításából, a ve­zetők és dolgozók közti kapcso­lat szorosabbra fűzéséből adó­dó előnyöket. Berkics Jana» ■

Next

/
Thumbnails
Contents