Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)

1974-01-17 / 16. szám

1974. famiér 17. DUNÄNTOLI NAPLÖ 24 óra a nagyvilágban HANOI: A Vietnami De­mokratikus Köztársaság és Málta nagyköveti szintű dip­lomáciai kapcsolatokat létesít. + BONN: A Bundestag had­ügyi bizottsága szerdán jóvá­hagyta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a Német Szövetségi Köztársaság csatla­kozik az atomsorompó-szerző- déshez. A bizottságnak a kor­mánykoalícióhoz a szociálde­mokrata és a szabad demok­rata párthoz tartozó tagjai meg­szavazták a törvényjavaslatot, az ellenzéki CDU CSU képvi­selők ellene szavaztak. A tör­vényjavaslatot ezután megvitat­ják a Bundestag külügyi bízott- ! Sárában, majd a Bundestag elé terjesztik. ♦ KINSHASA: Mobutu Zai­réi elnök elrendelte, hogy álla­mosítsák az országban műkö­dő olajtársaságok vagyonát és abból állami olajvállalatot ala­pítsanak. ♦ POZSONY: Csehszlovákiá­ban január 18-án kezdődik és február 1-ig tart a dolgozók filmfesztiválja. Az előkészítő bi­zottság 14 játékfilmet vett le, a fesztivál programjára. A ma­gyar filmgyártási Gábor Pál Utazás Jakabbal című filmje képviseli. ♦ BILBAO: Két pokolgép robbant szerdán reggel a bil­baói egyetemen: egyik a ke­reskedelmi kar épületében, má­sik a közgazdaságtudományi fakultáson. A robbanások je­lentős anyagi károkat okoztak. ♦ SZÖUL: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a déli országrész politikai kép­viselői január 21-én Pan- mindzsonban találkoznak újból. Hét hét leforgása alatt ez lesz a két fél harmadik értekezlete az ország esetleges újraegye­sítéséről. Indiai tudósok KS'D NAPLÖ TELEFOTO Szerdán magyar-—koreai árucsereforgalmi és fizetési megállapo­dást írtak alá. Képünk: Tordai Jenő és Pang Gi Jong, a két külke­reskedelmi miniszterhelyettes az aláírás után. Tunézia új'IrülügymmiszSere: „II terveit an ő s'vál nem lefts’ meg' ársli-e ezni ü könyve A Pravda szerdai száma két Indiai tudósnak a közelmúltban megjelent könyvét ismerteti. A könyv címe „Az ázsiai kollektív biztonság útján". A könyv szerző! nagy figyel­met szentelnek az ázsiai kollek­tív biztonság politikai vonatko­zásainak. Véleményük szerint az ázsiai biztonságnak a Szovjet­unió által kifejtett elvei, főleg az erőszak államközi alkalma­zásáról történő lemondás egy­re szélesebb körben válik gya­korlottá Ázsiában és szilárd alapot teremt a térség országai békés egymás mellett élése szá­mára. A szerzők véleménye szerint Idővel célszerűvé válhat egy ázsiai tanácskozás megrende­zése, amely a kollektív bizton­ság és együttműködés elveiről szóló nyilatkozatot dolgozna ki. Sze/dán tartotta első sajtó-, értekezletét Habíb Satti, Tuné­zia újonnan kinevezett külügy­minisztere. A tunéziai—líbiai unióval kapcsolatos kérdésekre válaszolva a külügyminiszter el­mondotta, hogy a két ország tanácskozni fog az egyesülés részleteiről. A tunéziai népsza­vazás elhalasztásának okát ő maga kívánja ismertetni Kad­hafi elnökkel már a legköze­lebbi napokban. A népszava­zásig hátralévő időben — fűzte hozzá — Tunézia igyekszik egyetértésre jutni Algériával és Marokkóval, mivel mindkét or­szág első állásfoglalásában ' eléggé keményen bírálta a Lí­biával való egyesülés tervét. Az iszlám arab köztársaság kikiáltásának időpontjára vo­natkozó kérdésekre Satti kije­lentette: az időpont problémá­ja sokkal jelentéktelenebb, mint az egyesülés elve, a tervezett unió elvét pedig nem lehet megkérdőjelezni. A külügyminiszter a továb­biakban kijelentette, hogy az „iszlám arab köztársaságnak" csakis Burgiba államfő lehet az első elnöke, mert óriási tapasz­talattal rendelkezik és igen népszerű. ♦ TEL-AVIV: Tel-Aviv nem­zetközi repülőterét, Lodot ked­den hivatalosan David Ben Gu- rionról, Izrael állam múlt hó­napban elhunyt első miniszter- elnökéről nevezték el. + BONN: Bejelentették, hogy január 29-én Berlinben tartják meg az NDK és az NSZK kö­zött az újabb megbeszéléseket egy tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás meg­kötéséről. ♦ HAMBURG: A Kohoutek- üstökös szerdán haladt át pá­lyájának a Földhöz legköze­lebb eső pontján: 120 millió kilométernyire közelítette mog bolygónkat, azonban még ilyen „közelről” sem lehetett szabad­szemmel megfigyelni. A csilla­gászok korábban arra számí­tottak, hogy „az évszázad üstö­köse" páratlan látványosságot nyújt majd. Ellentétes politikai tevékenység miatt Eljárás indul a belgrádi egyetem nyo’c tanára ellen in Belgrádban ülést tartott a főváros egyetemeinek tanácsa és foglalkozott annak a tanári, illetve tanársegédi csoportnak a tevékenységével, amely a bölcsészettudományi karon mű­ködik és amelynek eszmei-po­litikai tevékenysége szemben- áll a IKSZ politikájával. Az egyetemi tanács ülésén megállapították, hogy az emlí­tett csoport „eszmei-politikai és erkölcsi szempontból egyaránt alkalmatlan az oktatói munka ellátására”. Kötelezték a böl­csészettudományi kart, hogy a jugoszláv felsőoktatási törvény előírásainak megfelelően indít­sák meg velük szemben a hi­vatalos eljárást. Az egyetemi tanács ülésén hangsúlyozták, hogy az e’járqst azon az adpon kel! lefolytatni, hogy a szóbanforgó nyolc ta­nár, illetve tanársegéd nem re- 1*1 meg az egyetemi oictatók­ÜJ-DEI.HI: Az indiai Uttar Pradesh állam egyik erdőségé­ben a vadászok újabb kis Ma- uglit fedeztek fel. A tíz év kö­rüli fiú emberi nyelven nem tud beszélni, viselkedése az ága­tokéra emlékeztet, ezért fel­tehető, hogy régóta a vadon­ban él. A gyereket most kór­házba vitték, ahol gondos or­vosi megfigyelésnek vetik a1 á. ♦ MAHACSKALA: A Da- gesztáni Autonóm Szovjet Szo­cialista Köztársaságot kitüntet­ték a Népek barátsága érdem­renddel. A kitüntetést Mahacs- kalában, a köztársaság fővá­rosában, ünnepi gyűlésen Mi­hail Szolomencev, az S7KP KB Politikai Bizottságának póttag­ja, az OSZSZSZK minisztertaná­csának elnöke adta át. ♦ HAVANNA: A chilei la- siszta junta hivatalosan be,e- lentette, hogy rövidesen meg­érkezik Chilébe az a húsz darab Skyhawk típusú amerikai harci gép, amelyet a junta vá­sárolt az Egyesült Államoktól. Chilében ugyancsak hivatao- san közölték, hogy Angliától is vásároltak rakétákkal felszerelt harci gépeket. ♦ GENF: Alekszandr Sele- pinnek, a Szovjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsa elnöké­nek vezetésével szovjet szak- szervezeti küldöttség érkezett Genfbe, hogy részt vegyen a Szakszervezeti Világszövetség irodájának ülésén és az euró­pai szakszervezeti központok vezetőinek találkozóján. ♦ BUENOS AIRES: A chilei katonai junta óriási erőfeszíté­seket tesz, hogy eltitkolja a vi­lág közvéleménye előtt a haza­fiak ellen alkalmazott tömeges megtorlásokat. Ebből a célból megállapodást kötött az ame­rikai televíziós állomásokkal, hogy azok megfelelő „tálalás­ban" sugározzanak híreket Chi­léről. Fejlődik a lengyel hajóipar A lengyel hajóépítő ipar eb­ben az 5 éves tervben kiemelt nép^ázdasáqi áqazcrtként, gyors ütemben fejlődik. A viláq hajó­gyártásában Le'mvelorszáq ta­valy mintegy 2,2 százalékkal részesedett, s 1975-re 2,9 szá­zalékra növeli részesedését. A gdanski, gdyniai és szcze­cini hajógyárban tavaly 83 ten­gerjáró hajó készült el. Űrtar­talmuk meghaladta a 739 ezer brt-t. Ebből 57 hajó — 611 ezer brt űrtartalommal — ex- pórtra került. Tíz ország, köz­tük a Szovjetunió, Norvégia, Svédorszáq, Franciaország és az NSZK vásárolt lengyel hajó­kat Az idén 76 haló épül külföldi rendelésre. Köztük lesz egy 105 ezer tonnás szén, érc és kőolaj­szállító hajó is, amely szovjet exportra kerül. „Minden nagyon jól ment" Kissinger ismét Asszuánban tárgyalt Köze'edett a két fél álláspontja Henry Kissinger amerikai kül­ügyminiszter szerdán délelőtt kétórás megbeszélést folytatott az izraeli vezetőkkel a csapat­szétválasztással kapcsolatos egyiptomi javaslatra adandó válaszról. Ezzel lezárult az ame­rikai diplomácia vezetőjének újabb jeruzsálemi tartózkodása. Az izareli vezetőkkel folytatott megbeszéléseiről távozóban Kissinger mindössze annyit mondott, hoqy „minden naqyon jól ment". A repülőtérre Eban izraeli külügyminiszter kísérte ki. Mint az MTI kairói tudósitó­ja szerdai jelentésében megál­lapítja, egyiptomi részről nyo­matékosan hangsúlyozzák, hogy a csapatszétválasztás olyan katonai művelet, amelynek vég­rehajtását a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatai írják elő, $ amellyel kezdetét veszi a BT 242. számú határozatának vég­rehajtása. A végső cél a meg­szállt arab területek kiürítése és a palesztin nép jogainak helyreállítása. Következésképp szerves kapcsolatot kell terem­teni a csapatszétválasztás és a naptári menetrendhez kötött teljes területkiürítés között. Izrael az eddigi tárgyaláso­kon nem volt hajlandó össze­kapcsolni a csapatszétválasz- tást a konfliktus végleqes ren­dezésével s egy sor elfogadha­tatlan feltételhez próbálta köt­ni a szembenálló erők elkülö­nítését Kissinger amerikai külügymi­niszter szerdán újra a felső­egyiptomi Asszuánba érkezett, hogy folytassa a csapatszétvá­lasztásról megindult tárgyalá­sokat. Másfélnapos, a. tervezettnél hosszabbra nyúlt jeruzsálemi tanácskozásainak befejezésével hasznosnak, részletesnek és konstruktívnak nevezte az iz­raeli vezetőkkel folytatott meg­beszéléseit A két fél álláspont­ja bizonyos kérdésekben köze­ledett egymáshoz, és újabb asz- szuáni tárgyalásain -minden bi­zonnyal további haladást sike­rül elérni — hangoztatta az amerikai külügyminiszter. Tűzpárhal Szuez városánál Rendkívül heves tűzpárbaj folyt szerdán délelőtt Szuez egyik külvárosának körzetében a szembenálló egyiptomi és iz­raeli csapatok között —, közöl­te Kairóban az ENSZ szóvivője. A tüzérségi páncélosok és gyalogság részvételével vívott tűzharc hevességére utal az a bejelentés, mely szerint a tűz­szünet ellenőrzésével megbízott egyik finn alakulatot ki kellett vonni a térségből, csak két órás ENSZ-közvetítés riyomán hall­gattak el a fegyverek. A lövöl­dözésben az ENSZ-erők katonái közül senki sem sérült meg. Szadat egyiptomi elnök szar* dán délután kilencven percet tárgyalt a Jeruzsálemből visz- szaérkezett Kissinger amerikai külügyminiszterrel. A megbeszé­lés után Kissinger egyiptomi kollegájával, Iszmail Fahfnival találkozott. Közép-európai idő szerint az esti órákban keresi fel ismét Szadat elnököt. A szerdai eszmecserék tartalmáról egyelőre semmit sem hoztak nyilvánosságra. — Egyidejűleg kell végrehaj­tani a csapatszétválasztást az egyiptomi és a stíriai fronton — jelentette ki Abdel Halim Khaddam sziriai miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter a beiruti AI Zajjat című lap szer­dai számában közölt interjújá­ban. Ha a csapatszétválasztás csak az egyik fronton történik meg, az ellenség összevonhat­ja hadseregét a másik fronton — indokolta véleményét a Szí­riái külügyminiszter. Szíria azon­ban csak abban az esetben egyezik bele a csapatszétvá­lasztásba, ha ez első lépése lesz a megszállt arab területek­ről való izraeli kivonulásnak. Szadat egyiptomi elnök szer­dán közép-európai idő szerint kevéssel 19.00 óra után a nap folyamán másodízben is fogad­ta Kissinger amerikai külügy­minisztert. Szadat elnök és Kissinger szerdai második találkozóját megelőzően összeült az egyip­tomi—-amerikai különleges mun­kacsoport Hírügynökségi jelen­tések szerint a munkacsooort ülésén o csapatszétválqsztáso- kat rögzítő térképekét tanulmá­nyozták a felek. Az amerikai külügyminiszter szerdán este visszarepült Iz­raelbe, GromiVo fogadta az egyiptomi nagykövetet Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán fogadta Jahja Abdel Kádert, Egyiptom moszkvai nagykövetét. A baráti légkörű beszélgetés során q fe­lek megvitattak több, kölcsönö» érdeklődésre számot tartó kér­dést. Külön figyelmet szenteltek- a közel-keleti helyzetnek és a genfi békeértekezlet tevékeny­ségének. Andrej Gromjko ismét megerősítette, hogy a Szovjet­unió a közel-keleti rendezés kérdésében továbbra is követ­kezetesen támogatja Egyiptom és más arab államok igazságos ügyét. kai szemben támasztott három alapvető követelménynek: a marxista világnézet elfogadá­sa, a KSZ programjának, poli­tikájának és vezető szerepének elismerése, valamint szembesze­gülés minden olyan felfogás­sal, amely az egyéni és cso­portérdekeket a társadalom, I így az egyetem érdekei fölé he- ! lyezi. „A tanároknak ez a cso- j portja azonban elméleti műn i kássógában és oktatói-neveiői tevékenységgében eltávolodott \ ! a forradalmi marxizmustól, esz- j ! mei-politikqi síkon nyíltan szem- j bekerült a kommunisták szö­vetségével és végül saját érde­keit az oktató-nevelői munka rovására érvényesítette. így e csoport tagjai önmagukat fosz­tották meg attól a jogtól, hogy a jövőben is oktatói tevékeny­séget végezzenek" — állapí­totta meg többek között az egyetemi tanács elé terjesztett javaslat. Negyedszázaddal ezelőtt kez­dődött a leghosszabb politikai per Amerikában. A perre az amerikai történelem legsöté­tebb korszakában került Sor, amikor a hidegháború dermesz­tő légtömegei árasztották el a világot, 1949. január 17-e volt'.., A per előtörténete hónapok­kal korábban kezdődött — még 1948. július 20-án letar­tóztatták az Egyesült Államok Kommunista Pártja országos bi­zottságának tizenkét tagját, köztük William Fasten, a párt elnökét és Eugene Dennist, a párt titkárát, Gus Hali-t az ohioi területi bizottság elnökét és Henry Winstont, a néger szervezőtitkárt. Foster ügyét, ha­lálos betegsége miatt, elkülö­nítették. A perbe fogottakat az ügyész ezzel vádolta: „1945 április 1- től, vagy körülbelül ettől fogva és ezt követően folyamatosan egészen a jelen vád kibocsátá­sának időpontjáig és azt bele­értve, a szóbanforgó vádlottak (a 12 vádlott neve) törvényel­lenesen, megfontolt szándékkal és tudatosan összeesküvést szőttek egymás között és az es­küdtek előtt ismeretlen egyéb személyekkel, hogy az Egyesült Államok Kommunista Pártjaként olyan társaságot, csoportot és egyesületet szervezzenek, amely­lf©egy®dsxáz©<sid«il a nagy per után nek tagjai ... összeesküvést szőttek, hogy tudatosan és meg fontolt szándékkal hirdessék és tanítsák az Egyesült Államok kormánya erőszakkal való meg­döntésének és megsemmisítésé­nek szükségességét". A vád azonban semmilyen tényt nem tudott annak igazo­lására felvonultatni, hogy a KP vezetői sorában az erőszak al­kalmazását hirdették. A koholt vádakat a munkás- mozgalomba beépített hivatá­sos rendőrspiclik, renegátok val­lomásaival igyekeztek „alátá­masztani" egy Budenz nevű renegát volt a kormány fő be­súgója. Jellemző: ez az ember, aki a kommunista pártban saj­tóvonalon tevékenykedett, s a Vatikán ellen maró gúnnyal megírt cikkeivel szerzett hírne­vet, a bíróság előtt hithű katho- likusnak mutatta magát. Bu­denz halandzsáját a hozzá ha­sonló szabású „tanúk” vallo­másai követték. A per elképesztően elfogult légkörben folyt le. A vádlottak napokon ót nem jutottak szó­hoz. Am amikor szót kaptak, s amíg beléjük nem fojtották a szót, félelem nélkül fejtették ki, hogy e per nemcsak egy pártot, hanem az Egyesült Államok de­mokratikus hagyományait is ve­szélyezteti. Nyilvánvaló volt, hogy a pert nem csupán tizenkét ember el­len indították, honem az esz­mék ellen, amelyeket képvisel­tek; hogy célja minden haladó erő és csoport megfélemlítése. Ennek felelt meg az ítélet: több éves súlyos börtön a vádlottak­ra. Akik azt hitték, hogy ezzel „lefejezték" az amerikai kom­munista mozgalmat, tévedtek. A párt túlélte üldözőit- A perbe fogottak nem tűrtek meg, s amikor szabadlábra kerültek, ott folytatták a harcot, ahol ki­estek a sorból. Gus Hall ma a KP főtitkára, Henry Winston, aki a börtönben elvesztette sze- mevilágát, a KP elnöke. Vannak más tények is, ame­lyekre érdemes az évfordulón figyelmeztetni. A hidegháború szélsőséges hívei elnézték a naptárt, győzelmeik tiszavirág- életűek voltak. .Az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártját nem sikerült illegalitásba szorítani, ső*. o párt ma tagsági igazol-* ványokat adhat ki tagjainak, akik között sok a huszonöt év­nél fiatalabb munkás. Még a tegnapi üldözőig sorai is meg­bomlottak. Negyedszázaddal ezelőtt az ecjész amerikai burzsoázia a hi-, degháborús szovjetellénesség vágányán haladt és tapsolt a pernek.- Ma még a tegnapi ül­dözők közül is sokan felismerik a reális erőviszonyokat, a szo­cialista országokkal való békés egymás -mellett élés elkerülhe­tetlenségét, azt, hogy ez az Egyesült Államoknak is elsőren­dű érdeke. Szélsőséges vad szovjeteilenesség, amelynek például iackson szenátor a szó­szólója, ma már nem többségi irányzat az amerikai uralkodó- osztályon belül. S abban a lég- köbben", amelyben erősödik a realizmus szelleme, többé nem, vagy csak nagyon nehezen le­het inkvizíciós rendszabályokat alkalmazni a haladás hívei el­len. Nem utolsósorban ezért is üdvözlik és helyeslik az ameri­kai kommunisták is azokat az egyezményeket és megállapo­dásokat az USA és a Szovjet­unió között, amelyek a kapcso­latoknak ezt az új tartalmát fe­jezik ki. Vajda Petet

Next

/
Thumbnails
Contents