Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-17 / 16. szám
T97t. január T7. DUNÄNTOLI NAPLÓ ön miért...? Bejárókból — beköltözők ! Mi lesz a sorsa a 120 ágyas pécsbányaseiepi kárháznak? Évente 2500—3000 új pécsi lakos Utaznak a városba motorral, autóbusszal, vonattal: naponta, hetente, két hetenként és havonta - mindig a távolságtól, illetve a pécsi albérleti viszonyoktól függően. Ha a munkaidő kezdetét hat-hét órától vesszük, az ingázók naponta három-négy, legkésőbb öt óra- Í3r kelnek. így lesz a napi 8 órai munkaidőből tíz-tízenkettő. látszólag aztán ez az emberáradat — a tengeri apályhoz hasonlóan — este vagy hétvégén ismét visszahúzódik a környező településekre. Látszólag. A város vonzóerejének ellent- óllni ugyanis nem mindenki tud, sőt nem is akar. Pécs lakóinak száma évente 2500—3000 fővel növekszik, ebből talán hat-hétszázat képez a természetes szaporulat. Pécsett 1960- ban 114 ezer 1970-ben 145 ezer, 1972-ben pedig 156 ezer ember lakott. A gyerekek érdekében Werb Adóm kőműves. Munkahelye: Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, kertvárosi építkezés. Felesége nem dolgozik —, azazhogy — de még mennyire dolgozik: otthon van a két gyerekkel.- Miért költöttek Pécsre¥- Húsz éve mint ipari tanuló fcezdtem a szakmát ennél a vállalatnál. Tizennyolc éven át naponta utaztam be Mecsefc- nódasdröl, egy időben Szigetvárról, aztán trégöl Botykape- t érdről.- Csak ttt talált munkát f- Nem, dehogy, ötvenháromban Mecseknádasdon működött egy építő szövetkezet, ha oda szegődöm tanulónak, ♦alán maradok. De aztán mégis Pécsett a „magasoknál" kezdtem és én nem vándorolok munkahelyről-munkahelyre. Húsz ev alatt gyökeret ereszt az ember, és nem is lenne most már gondom, ha a kisebbik fiám bekerülhetne az óvodába ...- ... Hogy a felesége dől- gozhasson?- Nem elsősorban azért bár Laphatna itt > munkát a vállalatnál. Hanem a gyerek előmenetele végett Hosszú éveken át törté gürcölés után ezért is költöztünk Pécsre, A hatvanas évek közepétől rakosgatták a pénzt építőanyagra, házhelyre, hetvenegyben hozzákezdett a háromszobás családi házhoz a Blaha Lujza utcában, hetvenkettőben elkészült beköltöztek.- Én azt mondtam; mire a Csabát iskolába íratjuk, mindenképpen Pécsre kell érkeznünk. Most elsős, a meszes! iskolában. Panaszkodott a tanítónője, hogy e gyerek eléggé nyugtalan. Óra alatt fölugrál,' Izeg-mozog, Persze... Ez a kisgyerek, még az óvodai „regulát” sem ismerheti, mert módja nem volt rá. Nem sáriam én meg a falusi pedagógusokat. van bajuk-gondjuk elég, de azért a városi iskolák ♦alán azért is jobbok, mert jobban fel vannak szerelve, talán kevesebb gyerek jut egy tanítóra, mert ez is számít, hogy figyelmét, tudását kevesebb fő között kel! megosztania. A kőműves Werb Adóm világos, okos fejtegetéseit hallva jutnak eszembe a sokat emlegetett „hátrányos helyzetűek" okozta szülői-pedagógusi gondok, amelyek gyakran — ez esetben is — akkor merülnek fel először, amikor kiderül: a gye rek nem jut be az óvodába. Abba az óvodába, mely legelőször tanítja me” a kicsiket — játékos módszerekkel — közösFEl VESZÜNK s asztalosokat, portásokat Jelentkezés: MŰSZAKI ERDÉSZET, PÉCS, MEGYERI ÚT 4. SZ. ségi életre, mintegy felkészítve az iskolai évekre. — Az ősz elején hallottam az iskolában, hogy a gyereknek kicsi a szókincse. Hál most mit tehetek? Azért most már rend- bejövünk. Csaba fiam is ió kezekbe került o meszesi általánosban, csak a kisebbiket, Attilát tudnám valmelyik óvodába elhelyezni. Ami tőlünk telik, az asszonyommal mindent megadunk a gyerekeknek. Mindegy, hogy milyen pólyát választanak, de azt szeretném, ha az iskolában megtanítanák őket mindenre, ami szép és értelmes. Nincs is más vágyam. Hatezer lakásigénylö... Pécsett jelenleg 6 ezer lakás- igénylőt tartanak nyilván. A korábbi évek adatai is azonosak nagyjából. Az évente épülő lakások száma pedig nem több 1300—1500-nál. Ez a szám mindent — tehá*- OTP, szövetkezeti, állami lakásokat, illetve családi házakat is — magában foglalja. Hogy a lakásigénylők száma nem csökken, azt mindenekelőtt a folyamatos betelepülés okozza. De a lakás nem minden. Ma egy Összkomfortos, távfűtéses, 2,5-3 szobás otthon költsége 300 ezer forint De ha egy lakótelep valamennyi lakására elosztjuk a többi létesítmény — iskolák, óvodák, bölcsődék, kereskedelmi egységek, továbbá az úthálózat, közműhálózat stb. —, költségét, az egy lakásra jutó bruttó összeg 450-500 ezer forintra növekszik. A városi tanácsi szervek gondjai nagyon is érthetőek tehát, pedig a betelepülők közül elég sokan önerőből építkeznek, Kiskó Ferenc ács — harminc év körüli fiatalember —, szintén a kertvárosi lakótelepen dolgozik. — Eléggé messziről, Toronyról kerültem ide. Tudja hol van? Nagyatád mellett Végighallgattam, ahogy itt Adival beszélgetett, hát én is hasonló cipőben jártam, legalábbis ami az utazgatást Illeti. Ezt az örökös vonatozást — pedig csak kéthetente jártam haza — legföljebb elviselni lehet de megszokni soha. — Albérletben lakott Pécsettí — Először — míg meg nem nősültem -, a vállalat munkás- szállóján Üjmeesekalján. Akárki „találta fel” ezt o szálló- rendszert, le a kalappal előtte. Nagyon nagy könnyítést jelentett nekem. Képzelje el, távfűtéses, modem bútorokkal berendezett, négyszemélyes szobák, hideg-meleg fürdő, klubhelyiség, az épületben szép étterem, ahol napi háromszori étkezésért még egy tízest sem fizettünk, de egyébként is, az összkiadásom nem volt több lakbérrel és étkezéssel együtt ötszáz forint sem. Sőt! Rosszul mondom, hiszen a különélés! pótlék ennek több, mint felét fedezte. így tudtam egy kis pénzt összegyűjtögetni, de a barátom is és felesége sokat segített rajtunk, amikor — esküvő után — albérlőnek fogadtak bennünket, jóformán ingyen. — Házat építettekt — Beszálltunk egy tórsasház- építésbe a Dagály utcában. Szép háromszobás, összkomfortos lakásunk van. Az ára is szép volt, kétszázötvenezer forint. Havonta törlesztünk öt- százvalahány forinttal. Nemcsak a munka»*» — Miért költöztek be Pécsre? — Ennek sok oka volt Kezdhetem azzal, hogy bár apám parasztember, én mindenképpen iparban akartam dolgozni. Itt tanultam a szakmát a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Nekem Is ez az első munkahelyem. Hatvanegy óta dolgozom. — Nem találta vonzónak a mezőgazdasági munkát1 — ... Ügy nem, ahogy apám csinálja. Most is egyéni gazda, van vagy tizenöt hold földje. Elképzelheti, mit kell ózon kulizni, de nem is a munkáról van szó, hiszen dolgozni aztán lehet ám az ács-szakmában is, ezt még nem sikerült senkinek sem gépesíteni. — Mit hiányolt? — Ami miatt —• többek között — városi lakó lettem. Azt hogy az ember a nyolcórai munka után a következő nyegle órát is értelmesen töjtse el. Itt van például a mi társasházunk, amelyben lakik tanár is, géplakatos Is, építőmunkás is, és annyira iái megvagyunk, hogy tulajdonképpen ez a kis közösség egyúttal baráti társaság is. ■— Gondolja, hogv Toronyban, tehát szülőfalujában nem élhetnének hasonló közösségben, barátok között? ■— Dehogy nem. Barátok lennének. De az én esetemben nem tudom, jutott volna-e any- nyi idő ilyesmire, mint itt. Más világ ez. Annakidején, amikor kéthetenként jártam haza, szombaton, de sokszor még vasárnap is dolgoztam apámmal. Nem parancsolt rám, de nem nézhettem, hogy egyedül dolgozzék. Amikor megnősültem, és mondtam szüleimnek, hogy Pécsett élünk majd feleségemmel, azt hiszem meg is haragudott ránk. Csak mikor a kicsink megszületett, akkor vigasztalódott meg. Megállíthatatlan... Kiskó Feri jót nevet: — Képzelje, ahogy eljöttem hazulról, az öcsémnek azonnal vettek eqy Zsigulit, csakhogy otthon tartsák. — Meg lehet érteni az öregeket is.., — Persze. Csak hogy mar baj van ..mert ahogy észrevettem az öcsém szavaiból, ö is tervezget, elfele kívánkozik a faluból... A gyerekek lázadozása nem meglepő, sőt kicsit természetes is. Az urbanizációs folyamatot feltartóztatni már aligha lehet Nem is kell tab Ferenc A kórházi laboratóriumnak a padlástéren jutott hely,.. — Szokolai fel*. — Konfekció minden testméretre Uj mérettáblázat A Belkereskedelmi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium ruházati főosztálya szerdán együttes sajtótájékoztatón ismertette a felsőkonfekció mérettáblázat módosítását, s az új méretrendszer bevezetésével kapcsolatos ipari és kereskedelmi feladatokat, a széleskörű értékesítés feltételeit. Évek óta foglalkoznak a méretrendszer módosításával. A Könnyűipari Minisztérium megbízásából a Divattervező Vállalat 60 000 ember adatai, 2 millió adatfelvétel alapján kiszámította, hogy az egyes alkatok milyen gyakóriságqal fordulnak elő, A tapasztalatok nyomán elkészített javaslatokra az ipar és a kereskedelem szakemberei új, reálisabb mértékskálát alakítottak ki. A változtatás lényege, hogy az egyes testmagasságokon belül háromféle mell- és derékbőséget határoztak meg, így a felső konfekció méretválasztéka, az igényeknek jobban megfelelően, 38—50 százalékkal bővül Tájékoztató az elhagyott telkek helyzetéről Az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes irányelvei Elsősegélyre szorul Az elhagyott telkek helyzetének rendezéséről szóló, nemrég kelt minisztertanácsi határozat felhívta a helyi tanácsok illetékes szerveit: folyamatosan gondoskodjanak területükön az elhagyott telkek megállapításáról, s a jogszabályi előírásoknak megfelelően tegyék meg a tulajdonjogi helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket. A kormányhatározat végrehajtásának segítésére az Igazságügyi Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala együttes tájékoztatót adott ki a rendezéssel kapcsolatos jogi lehetőségekről, a jogszabályok alkalmazásának irányelveiről, az eljárás rendjéről. Az iránymutatás egyebek között leszögezi, hogy teleknek minősül minden olyan belterületi ingatlan, amely nincs beépítve, s ebből a szempontból közömbös, hogy az ingatlannak mi a rendeltetése. A telek két esetben minősül elhagyottnak: ha a tulajdonos ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetőleg, ha a tulajdonos személye és lakhelye ismert ugyan, de a telket tartósan senki sem használja. Az irányelvek szerint a tulajdonost akkor keli ismeretlennek tekinteni, ha nincs adat arra, hogy az ingatlannak ki a tulajdonosa, például, ha a telekkönyvben tulajdonosként szereplő személy nem azonosítható. Nincs I sző ismeretien tulajdonosról akkor, ha csupán az ingatlan tulajdonjoga vitás, a tulajdonjog megállapításával kapcsolatban például bírósági eljárás folyik. Annak megállapítására, hogy a telket tartósan senki sem használja, önmagában véve még nem ad alapot az a körülmény, hogy a telket nem művelik, beépítetlen, bekerítetten. A telket tartós használat hiánya miatt csak akkor tehet elhagyottnak tekinteni, ha az gondozatlan, elhanyagolt, s azt tartósan semmilyen célra nem használják. A tájékoztató aláhúzza: átélek helyzetének rendezéséhez szükséges intézkedések megtétele előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy a telek valóban elhagyottnak tekinthető-e? Ha a helyi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szak- igazgatási szerve .azt állapítja meg, hogy az elhagyott telek tulajdonosa meghalt, de a hagyatéki eljárást nem folytatták te, intézkednie kel! a hagyaték leltározásáról, illetve a hagyatéki eljárás hivatalból való megindításáról. Ha az elhagyott telek helyzete más módon nem rendezhető, kezdeményezni kell a telek kisajátítását Az elhagyott telkek helyzetének rendezése szempontjából különösen jelentős a magánerőből történő lakóház- és üdülőépítés céljára való kisajátítás. Nemrég panaszkodott valaki — megint rossz a Városi Kórház fűtése, hideg van, fáznak a betegek ... A hír igaz volt, csakugyan elromlott a kazán — amióta visszaálltak a gázfűtésről hagyományos tüzelésre, elég sokszor baj volt. De van más jellegű baj is, elég. Sokat vitatkoznak újabban a pécsbányatelepi Városi Kórház létjogosultságán. Igaz, ami igaz: szűkösen vonnak Pécsbá- nyán, a szakemberek és az illetékesek előtt is nyilvánvaló, hogy e 120 ágyas kórházat fejleszteni keltene, de egyben már kimondták azt is, hogy körülményei miatt fejlesztése nehéz. Halálos ítélet volna ez a kórház fölött? Amikor egyesítették a város egészségügyi intézményeit, e kis kórházat bevonták az intézményekbe. Külön vita témája, hogy miképpen illett ez oz intézkedés a betegellátás hierarchiájába. De már fölösleges is vitatkozni róla, hiszen a kórház újból önálló lett, a maga gazdája. Mindenesetre keveset kapott az elmúlt évek alatt, legalábbis nem eleget ahhoz, hogy .mostoha körülményeit felszámolhassa. Mert kellene lift. A betegeket hordágyon cipelik fel és te. Kellene ügyeletes szoba, nem is egy. Raktár. Öltöző, fjürdő, ebédlő a dolgozóknak. Sterilizáló helyiség. ; Bárki hozzáfog, nem győzi so- , rolni, hogy mi minden kellene. Jelenleg minden zugot megtöltöttek szekrényekkel, a folyosókon alig lehet mozdulni, a vizsgáló helyiségekben öltöznek és ügyelnek az ott dolgozó emberek. Több helyet már — az épületen belül — az égvilágon semmire nem- képesek lehasítani. Pénz n'ncs A legegyszerűbb dolog — nem foglalkozni a gondokkal. Mert elhangzott már, hogy ez a kis kórház úgysem egymaga látja el a város fekvőbetegéit, az is igaz, hogy nem erre épül a járóbeteg-szakrendelő sem. De — van, és a rossz körülmények között is eleget tesz oz elé állított, és sokszor erejét meghaladó feladatoknak is. Már most el kellene kezdeni jövőbe látni. Már most pontosan ki kellene alakítani: mit akarnak ezzel a kórházzal? Ha kell, hát szüntessék meg, de az viszont nem megy egyik nap-ól a másikra. Legyen integráns -é- sze a megye fekvőbeteg intézeteinek, tartozzék oda, i$int Pécs Baranyához. De amíg — és ez nagyon fontos — százhúsz ággyal részt vesz a gyógyításban, s nem is akárhogyan, meg kell adni minden lehetőséget, hogy o betegek számára a legtöbbet adhassák. Bővülnie kell ennek a háznak valahogy, mert udvariasan fogalmazva: áldatlan állapotok uralkodnak Pécsbányán! Az elismerés azoknak kelt, hogy szóljon, akik ott dolgoznak. Január elsejétől a kórház visszakapta önállóságát. Arra keltene figyelni, hogy vezetése már most formálja a jövőt, er mindennapos munkát is úgy szervezzék meg, s a munkafeltételeiket is úgy alakítsák ki. hogy ne vesszen kárba semmi, hogy később senki se tehessen szemrehányást „én megmondtam” jelszóval. Elfekvő, bajmegá'lapító? Az bizonyos, hogy a pécsbé- nyatelepi kórház épülete nem korszerű. Falain belül viszont több korszerű dolog van: egyik például a munkahelyi légkör, amely kimondottan jó. Kevés egészségügyi munkahely dicsekedhet ezzel. Persze, ez kevés ahhoz, hogy a szocia'liste egészségügy alapelveinek is eleget tehessenek. Az ott (dolgozó orvosok, asszisztensek és egészségügyi szakmunkások is megérdemelnék, hogy korszerű intézetben, emberi körülmények között dolgozhassanak. Az is bizonyos, hogy a jelen elgondolásai a központosítás mellett törnek lándzsát. Nem túl észszerű, hogy éppen Pécsett, ahol a POTE klinikái közkórházi funkciót is töltenek be, és a Megyei Kórház intézményeivel együtt csaknem kétezer ággyal rendelkeznek, egy százhúsz ágyas kis kórházat nevezzenek a Város Kórházának. Mi legyen belőle? Elfekvő? Vagy a progresszív betegellátás ügyét szolgáló* betegség-megállapító állomás? Teljesen mindegy akkor, ha a Megyei Kórház teljes mértékben ellátná a várost Is, s magába építené a mostani Városi Kórház szervezetét. Viszont, amíg — ha lépcsőfokonként is — ez be nem következik, ez a kis kórház maga is elsősegélyre szorul. Hiszen ha korábban senkinek nem jutott eszébe, hogy előbb-utóbb gond lesz még a jelenléte is, most nem szabad magára hagyni, Kampis Péter hihihi .............. mm m A PÉCSI HŐERŐMŰBEN az Április 4. Gépgyár szerelési kirendeltsége felvesz: CSŐSZERELŐ, LAKATOS HEGESZTŐ. ÁCS. ÁLLVÁNYOZÓ SZAKMUNKASOKAT, BETANÍTOTT MUNKASOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: Haffner Ferenc főszerelő elvtársnáL
