Dunántúli Napló, 1974. január (31. évfolyam, 1-30. szám)
1974-01-16 / 15. szám
$974, január 16*-----------— A Megyei Párltsizollság felmérése alapján: Olvasási kultúránk Da rumadár fenn az égen A Megyei Pártbizottság felmérte Baranya megye és P.écs város olvasási kultúrájának helyzetét. A felmérést az MSZMP Központi Bizottsága mellett kialakított közművelődési munkacsoport részére készítette el a terület közművelődési helyzetének, problémáinak országos áttekintése céljából. Az itt közölt tények és adatok az 1972—73-as helyzetet tükrözik. A vizsgálatból leszűrt megállapítások rávilágítanak Pécs-Baranya könyvtári helyzetének, ellátottságának égető — és megoldásokat sürgető — problémáira, ugyanakkor vázlatosan a tennivalókat is jelzik az elkövetkezendő évekre, közművelődésünk egyik legfontosabb területén. Háromtagú a hálózat Kulturális politikánkban a könyvtár — mint a világról szerzett ismereteinket magában foglaló dokumentumok gyűjtő, feltáró és közvetítő helye — az általános iskolához hasonlóan alapozó jellegű szolgáltatásként csatlakozik a társadalom különböző tevékenységéhez és intézményeihez. Társadalmi funkcióját az egyén igényei és képességei szerint egyedi szolgáltatások formájában teljesíti. S mivel a művelődő ember nem passzív befogadó, így az ismeretszerzés fokozódásában és a megnőtt, robbanásszerű információ szükségletben társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális érdekei jelentkeznek. Megyénk könyvtárügyi helyzetét is eme összetevők tükrében kell vizsgálnunk. Baranya és Pécs könyvtári ellátási rendszere hármas ta- gozódósú. Közművelődési könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak, valamint iskolai könyvtárak szolgáltatásait jelenti, A közművelődési könyvtári ellátást két hálózat: a tanácsi (Megyei Könyvtár és a Pécs Városi Könyvtár), illetve a szakszervezeti (az SZMT és a bányász szakszervezet körzeti) könyvtárhálózat végzi. A tudományos és Szakkönyvtárak hálózatába négy egyetemi és főiskolai könyvtár tartozik, közülük egyedül az Egyetemi Könyvtár nyújt nyilvános szolgáltatást. Az iskolai (általános és középiskolai) könyvtárak zártak, a tanulóifjúság igényeit szolgálják, A megye és Pécs közművelődési (tanácsi) könyvtár- hálózatába összesen 374 intézmény tartozik. Baranya településszerkezetének megfelelően a tanácsi könyvtárhálózat rendkívüli módon elaprózott. Ez működési feltételeiket is meghatározta, és nemcsak a megyében, Pécsett is. A megyeszékhelyen egy központi (ifjúsági) és 30 fiókkönyvtár működik. Közülük 4 elfogadható, a többi kis alapterületű egykori bolthelyiség. így nem meglepő, hogy Pécsett az 1000 lakosra jutó könyvtári alapte- ület mindössze 13,8 m2. Üjme- Zsekalja könyvtári helyzete a legsúlyosabb. Itt egy 30 m2-es alapterületű könyvtár működik, míg a lakosság számához vi- rzonyítva legalább 1000 m2 hasznos könyvtári helyre volna szükség. Nem sokkal jobb Komló helyzete sem. A 30 ezres 'áros legnagyobb fiókkönyvtárának alapterülete pontosan egy- íizede annak, ami szükséges volna. Hasonlóan megoldatlan S könyvtár helyzete több járási Székhelyen és mintegy 18 alsóI AZONNAL PÉNZHEZ JUT! Rendezze könyvtárát. A feleslegessé vált, jó állapotban levő Sonyval imgas áron ! ^vásároljuk január 24-én, 25-én, a komlói könyvesboltban. A könyvek átvétele; ' 24-én 8—17 óráig, 25-én 8.30—12 óráig. j fokú körzeti székhelyen is. Falun még rosszabb a kép. A megye 102 falusi könyvtári „in- . tézményének” egyszerűen nincs alapterülete, mert ma is egy- egy szekrényben állnak a köny- I vek valahol. S a Megyei Könyvtár? Alapterülete 645 m2. A ! szigetvári könyvtáré 719, a mohácsié 880 m2. A szombathelyi Megyei Könyvtár 3000, a mis-, kolci 4200 m2 alapterületen működik . . . A szakszervezeti könyvtáráé* lózat 157 intézmény. Alapterületük a tanácsiakénál is kedvezőtlenebb. Sok vállalatnál, üzemnél a munkahelyektől tá vol, eldugott helyen tartják a könyveket és sajnos mindmáig eléggé általános, hogy sem a gazdasági, sem a szakszervezeti vezetés nem ismeri fel a könyvekben rejlő nevelő erőt. Baranya a 8. helyen A könyvállományra vonatkozóan még csak 1971-ből vannak országos összehasonlító adatok. Eszerint akkor Baranya tanácsi hálózata az egy lakosra jutó 2,1 kötetes átlaggal a megyék között a 8. helyen állt. A könyvbeszerzési keretek 1973-ban a korábbi évhez képest 200 ezer forinttal csökkentek. (Ez a helyzet hasonlóan gyenge, illetve stagnál a szakszervezeti hálózatban is.) A fejlesztés anyagi lehetőségeit nézve megyénk közművelődési könyvállománya jelenleg kb. megközelítheti az 1,3 millió kötetet; egy évvel ezelőtt alig haladta meg az egy és egynegyed millió könyvet. A forgalom számadatait alapul véve megyénk összlakosságának közel 26 százaléka olvasója valamelyik közművelődési könyvtárnak, s közülük egy olvasó átlag 21,6 könyvet olvasott el egy év alatt. Az előbbi szempontból 1 Baranya országosan a 2„ az utóbbi alapján a 8. helyen állt a megyék között Mindezeket — s különösen a működési feltételeket — figyelembe véve az MSZMP Baranya megyei Bizottságának kulturális aktíváján nem véletlenül kapott olyan erőteljes hangsúlyt egy figyelmeztetésnek is szánt megállapítás. Az, hogy jóllehet általában a fejlettebb gazdaság, az ipar műveltebb embereket igényel, az utóbbi években az ipari-gazdasági beruházások háttérbe szorították a közművelődési beruházásokat, fejlesztéseket. Sürgős intézkedések Ahhoz, hogy a közművelődési könyvtárhálózat megfelelő színvonalon szolgálhassa a meglevő és gyarapodó igényeket, egyfelől sürgős intézkedéseket igénylő középtávú, illetve — lényegét illetően a három közművelődési könyvtárhálózat egyesítését célzó — hosszú távú tervjavaslatok készültek. A középtávú tervjavaslatok különböző, egész megyére kiható intézkedések (pl. kulturális alap létrehozása könyvtárak támogatására; szakmai követelmények biztosítása könyvtárépítéseknél; az állomány- gyarapítás keretének 25%-os emelése stb.) tervezetében szerepel a Megyei Könyvtár bővítése is. A bővítés terve alap jón további 1000 m2 hasznos alapterülettel növekedne a jelenlegi 645 m2. A Pécsi Városi Könyvtár hálózatában a beszerzés évi 200 ezer forintos emelése mellett a fiókkönyvtárak kétharmadában bútorcsere volna szükséges. Meg kell kezdeni — helykijelöléssel — Újmecsekalja, Kertváros, Meszes városrészekben az új központi gyermekkönyvtár tervezését. A szakszervezeti könyvtárhálózatnál is több fontos tervjavaslat szerepel. Meg kell oldani például a központi könyvtár megfelelő elhelyezését. Köztudott tény ezenkívül, hogy a szocialista brigád címek odaítélésekor a termelési vállalások kerülnek minden esetben előtérbe; a művelődési vállalásokat — köztük az olvasási kultúra színvonalát is — csak formálisan vizsgálják. Szükség volna a gazdasági és szak- szervezeti vezetők szémléietéj nek változására, hogy az üzemekben jobban becsüljék meg i az olvasó, művelődő embert. Egyesítési tervek A távlati tervjavaslatok közt szerepel Pécsett egy nagy („A" típusú) központi könyvtár és több más területi könyvtár felépítése. Ezek helykijelölését mielőbb, a városrendezési tervekkel párhuzamosan el kellene végezni. A megyében sok egyéb feladat mellett két nagyobb (Komló, Siklós) és mintegy 20 körzeti („C” típusú) i könyvtár felépítése, illetve bő- j diósé vált szükségessé. A távlati tervjavaslat leglényegesebb eleme a háromféle könyvtárhálózat egyesítése, mivel a jelenlegi széttagozódás hátráltatja a tartalmi munkát, s a könyvtárakra fordítható anyagi támogatást is szétfor- gácsolia. W. E. Jelenet az első felvonásból. Az előtérben: Mendelényi Új diákszállót kap Szigetvár? A leánykollégium egyik megrepedt fala. Diáklányok szükségkollégiumban Megkezdték az életveszélyes épü et lebontását — Étkeztetés az Oroszlánban December 18-ón folyt először meleg víz a csapokból is, nemcsak a bojlerek zuhanyrózsáiból. Az olajkályhák beszerelésre vártak, és a vadonatúj székek is megérkeztek. Aztán másnap, december 19- én egy órakor utoljára szólt a Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium leánykollégiumának csengője. A 68 kollégista végleg elhagyta a kétszintes épületet INGOVANYRA ÉPÜLT A múlt század vége felé épült fel Szigetvár első cipőüzeme, a Neumann-féle, ez most a kollégium alsó szintje. A századfordulón emeletet húztak rá, nem gondolva se az alapok, se a falak teherbírására. Emellett az üzem építői nem sejtették, hogy hordott, talajra emeltek épületet. Talán a hajdani betemetett varárok földje süpped? Lehetséges, hogy egy patkóalakú, beom- lasztott lőállás? S ráadásul ez a teljesen téglaépület, — amely 1952 óta kollégium, — a hajdani vártó partjára került. Laza, ingoványos talajszerkezet magas talajvízszinttel. A mocsár, ami egykor védte Szigetvárt, most veszély az építkezőknek. Például a mai Rado- ván téri lakások alapzatába messziről szállítottak kemény földet, s masszív betonteknőre ültették a házakat. 1972 első felében a Baranya megyei Tanács tervező irodája először folytatott statikai vizsgálatokat. Eszerint a nyugati épületszárny süllyedt a legjobban. Beszakadtak a pinceboltozatok, mert a tartóoszlopok összerogytak. A városi tanács ekkor 200 ezer forintot költött betongyűrű-alapokra, támpille- rekre. Előtte is észleltek enyhe mozgást már 8—10 éve. Hajszál- és ujjnyi nyílásokat fedeztek fel. A volt járási tanács és a mostani városi tanács egy évtized alatt köze! egymillió forintot áldozott a „kollégium- mentésre". Két szobában acél- tartók és -gerendák tanúskodnak a még korábbi épületvasalásokról. Í AZONNALI KIÜRÍTÉS 1973 novembere. Üjabb statikai tájékozódás. A vakolatok egymásra csúszva már; kettőtíz centi vastag, göcsörtös és párhuzamos repedések éktelenkednek a falakon. Itatósként szívja o fal alja a talajvizet. Ajtófélfák megbillenve. Néhol 0 sarkokban egyre szélesedő repedés látható. A további javítgatás értelmetlenné vált Múlt év december 19-én azonnali kiürítésre volt szükség. Életveszélyes az épület — állapította meg a Szigetvári Városi Tanács műszaki osztálya. S hol vannak jelenleg a lányok? A baranyai és somogyi diákok, akiknél otthon 5—6 kilométerre az állomás, háromkor kelne a legtöbbjük, ha bejárna és sokszor’ átszállna — most a gimnáziumuk második emeletén laknak két tanteremben és a biológia-előadóban, az úgynevezett „szükség-kollégiumban”. A legfontosabb tisztálkodási lehetőségek megvannak, sőt a tornaterem öltözőiben még melegvizes zuhany is van esténként. Napközben pedig a folyosón, sorban elhelyezett mosdótálak vizében mosakodnak. A délutáni tanulás a megszokott rendben folyik, igaz tanulószoba helyett a megüresedett tantermekben. Az. Oroszlán étterem pedig a kollégisták napi háromszori étkeztetésén kívül a I 160 menzásnak is ebédet ad. A. Városi Tanács az árkülönbözet kiegyenlítését, — mintegy 120 ezer forint a tanév hátralévő részére —, magára vállalta. IDEIGLENES MEGOLDÁS Egy hét telt el a megváltozott: és még szokatlan életrendben. A közösség „összébbszorult" és új életformája is kezd kialakulni. Ez korántsem végleges állapot. A Szigetvári Városi Tanács és a Baranya megyei Tanács illetékesei keresik a megoldást. A Városi Tanács reméli, hogy a lezárt kollégium bontásánál, egyébként a bejárati, nyugati szárnynál hamarosan kezdik a munkát, a ^viszonylag szilárdabb konyha és ebédlő nem lesz veszélyes. Minden kiderül majd akkor, ha az egész L-alakú épületet összetartó tetőszerkezethez nyúlnak. Félő, hogy ennek szétszedésekor az utolsó abroncs is lehull az egykori . kollégiumról. Pedig az esetjeg átmenetileg megerősíthető konyha és ebédlő legalább egy jövőbeli gondot oldhatna meg. Ugyanis tavasszal már az Oroszlán étterem, de a többi vendéglő idegenforgalmi látogatottsága, zsúfoltsága növekszik. A Baranya megyei Tanács vb a januári, soron következő ülése foglalkozik majd azzal a javaslattal, amely azt tartalmazza, hogy miként alakítsák át a régi, most üresen álló Oroszlán Szállót ideiglenes kollégiummá ez év szeptember elsejére, az új tanév kezdetére. Csuti Jónn? Vilmos és Mester István. Huszko Jenő dallamait generációk ismerik Magyarországon. Az egykori jámbor török, Gül baba pedig kivétel volt o szabály alól: jó ember : a megszállók között. Innét a Gül baba hagyomány, s ezt növelte Martos Ferenc szövege és Huszko lenő muzsikája olyan színházi emlékké, amelyet azóta szinte mindenki látott. Ma nagyapáink emlékidézőnek, o középgeneráció kellemes szórakozás képpen, a gyerekek pedig szép mese gyanánt élvezik. Csakhogy nem mindegy: milyen színvonalú szórakozást nyújt a mai színház a mai nézőnek. Hiszen Pécsett is 40 ezernyi nézősereg lát egy-egy operettet, o legtöbb a színházi műfajok közönsége sorában. Ezért most rangos szövegű Huszka-operettet mutat be a ! Pécsi Nemzeti Színház Rom- i hányi József, a jónevű humorista, a tréfás rímek népszerű írója alkotott egy új Gűl baba szövegkönyvet. Ez a munka nagyon igényes —, és feszes cselekményt, pergő dialógusokat eredményezett. De nehéz | is, hiszen az operettben játszó színészek számára szokatlan, kötött feladatot, verset jelentett, amelyet természetesen mégsem lehet csakúgy „elszavalni". Szövegelemzés, szép beszéd, összecsendülő sorok — mindez ritka a hagyományos operettvilágban, sőt, még prózai színészek sem gyakran kapnak ilyen igényes feladatot, vagyis verses szöveget. Az előadást Fényes Marta rendezi, aki afféle, „vérfrissítésként" prózai színészeket, a Gül babát alakító Paál Lászlót és a félelmetes elnyomó Ali pasa megforfnálóját, Szabó Ottót hozta be az operettbe, s nem ez az első ilyen szereposztása. A darab lírai vonalát — amelyet azonban helyenként szép i tragikus pillanatok emelnek meg — Gábor diák és Leila képviseli. Leilát első szereposztásban Cseh Mária énekli és játssza a péntek esti premieren, második szereposztásban, vagyis a vasárnap esti előadáson Blaha Márta. Gábor diák szerepében Mester Istvánnak például nehéz lélektani kettősséget kell majd eljátszania a háremben' örül, hogy bejut Leilához, de tudja, hogy másnap trivégzik. A humorszálat, amelyet Romhányi Jőzsef kétségtelenül a lírai szálnál is hatásosabbnak írt meg, Vári Éva (Mujkóné), Mendelényi Vilmos és Takács Gyűlő (az első és a második szereposztás Muikója), Péter Gizi (Zulejka), Faludy László (Zülfikár), Fülöp Mihály (bíró), és Kutas Béla (kocsmá- ros) képviseli. A kivételesen szép díszletet Vota Emil, a koreográfiát Tóth Sándor tervezte, vezényel Lukács Lóránt FSIdessy Déne* A Gül baba bemutatója
